Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. június 5., kedd A képernyő előtt Hrapünt - Egyszá! niagam Néhány nappal az ünnepi könyvhét nyitása előtt roppant izgalmas témát kínait a Nézőpont című közművelődési ma­gazin: az olvasás tanítását, tanulását. A televízió és rádió korszakában sem csökken az írott szöveg értéke, ereje. Meg­kapó számadatok mondják el, mennyi könyvet adunk ki, mennyit vásárolunk, egy-egy könyvtárnak hány beiratkozott olvasója van. Mégis — ennek szögesen ellentmondva — meg. bízható felmérések szerint a lakosság 30—33 százaléka egy- c halán nem olvas semmit. Ennek bizonyára sok oka van, az egyik — a műsor szerint — az, hogy sokán nem tudnak könnyen, kis munkaráfordítással olvasni, holott megtanul­ták a betűket, sőt valamennyire azok összeolvasását is. A nem olvasás sok oka közül ennek, az olvasás tanításában gyökereződlek körüljárására vállalkozott az adás. és Vitézi László és Szegvári Katalin másfél év előtti dokumentum*- filmjét — Ábécé a címe — hívta illusztráló segítségül, vagy inkább bizonyítékul. Ebben a dokumentumfilmben másodikos gyerekeket lá­tunk, akik keserves munkával, szótagolva ismerkednek a szöveggel, anélkül, hogy az összeolvasott betűk és szótagok sora valamilyen fogalmat asszociálna bennük. A film igen elemző módon mutatta be azoknak a pedagógusoknak küz­delmeit és bürokratikus sorompókkal való küzdelmeit, akik új olvasástanítási módszerek kidolgozásán, bevezetésén fá­radoztak és fáradoznak. A többek által is kikísérletezett, úgynevezett ..globális módszer” és a hivatali nehézkesség, meg talán némi szakmai sértődöttség — a korábbi kifogá­solt könyv írója és hívei részéről — ütközésének nemcsak azok a pedagógusok a vesztesei, akik szerzőként, vagy alkal­mazóként érdekeltek, hanem a hibásnak tartott, vagy tart­ható tankönyv nyomán végül is az egész gyermektársadalom falhat kísérleti alannyá és netán egy rossz tanítási módszer áldozatává. A Nézőpont műsorvezetője bevezetőben hangsúlyozta, hogy az olvasás tanításának fogyatékosságai csak egyik okát jelenthetik a nem olvasók tábora létezésének. Az Ábécé cí­mű film kifejezetten közoktatási jellegű, Érdemes lenne a Nézőpont közművelődési magazinnak a további okokat is hasonló elemzéssel megközelíteni, hiszen nemcsak azok nem olvasnak, akiknek ez nehéz munkát jelent. A közművelődés oldaláról közelítve igencsak izgalmas kérdés: vajon miért nem olvas az sem. aki pedig igencsak tudna? Bizonyára er­re is sort kerítenek. * Raffai Sarolta nagy hírű műve. a sók kiadást megért re­gény, majd dráma, amit a tévé is közvetített évekkel koráb­ban. az Egyszál marjam most lévéfilm-változatban került a nézők elé. Azaz: nem Raffai regényének tévéváltozatát lát­tuk, hanem annak nyomán Sipos Tamás írt egy forgató- könyvet, Horváth, Tibor pedig megrendezte a filmet. Raffai a Rádió- és Tévéújságban szinte elhatárolta magát a regé­nye nyomán született filmtől, mondván az adaptálok más hangsúlyelrendezést alkalmaztak, más történéseket helyez­tek a film központjába, más művet teremtettek. így hát olyan szuvérén alkotással állunk szemben, amelynél figyel­men kívül hagyjuk a Raffai-művel kapcsolatban bennünk munkáló emlékeket. Milyen volt hát Sípos és Horváth Egyszál magam-ja? Más­fél évtizednyi szakasz egy tanyasi-falusi tanító házaspár éle­téből. egy tantestület történetének csomópontjairól, s mind­ezek hátterében, ha halványabb vonásokkal is, olykor, Ma­gyarország néhány jelentős történelmi mozzanata áz ötve­nes évek elejétől, a hatvanas évek közepéig. Egyszál maga tulajdonképpen Kuli Anna. az igazgatóvá avanzsált tanító felesége volt. a képernyőn is alig látunk filmkockát nélküle, mégis másodvonalba szorult, mert a főszerepet a férje a lak­jában megtestesülő ügyeskedés, helyzetkihasználás, azzal va­ló visszaélés, törvénysértés, köztörvényi és morális vétkes­ség játszotta. És mindez az ellenszenves túlajdonság-gyűjte- ménv olyan férfiúban testesült meg. aki a pártonkívüliek szemében a pártot is jelentette. Első perctől olvan ellen­szenves figura volt, hogy csak azon csodálkozhatunk, mi­kent húzhatta ilyen sokáig. Anna alakjának háttérbe szoru­lása elhalványítja az asszony és a járási irányító emberi kapcsolatát, motiválatlanná teszi felvillantott szerelmét. A korra jellemző igen sok jó részlettel gazdag ez a film. de mert a dráma szenvedő hőse helyett a rokonszenvünkre igényt sem tarló akarnok állt az előtérben, történelmi hite­le ellenére sem nyújthatott az Egyszál magam olyan katar- tikus élményt, mint amilyennek a lehetősége benne rejlett, még akkor sem, ha részletértékeit el kell ismernünk. Benedek Miklós A sziklafal tetején Az Aggtelekre kirándulók nem mulasztják el a magas sziklafa­lon levő kilátót felkeresni. Csodálatos látvány ebből a magas­ságból a környék panorámája. Fotó: Sz. Gy. Könyves hírek - sorokban A Kincskereső (az egyet­len magyar gyermek-folyó. irat) ankétjét rendezik meg ma, délelőtt 10 órakor a Va­sas Művelődési Központban, délután lei 3 órakor pedig a Blaha Lujza utcai Petőfi Sándor Könyvtárban. A szer­kesztőkkel való találkozóra az érdekelteket, a gyerekeket várják. ★ A központi könyvtéren, a Szabadság téren, ma délután 4 órától a Diósgyőri Vasas Tánckar és népi zenekar, a Vasas Fúvószenekar kisegyüt­tese, a Pécsi Sándor Színpad, illetve a Zeneművészeti Szak - középiskola fúvószenekara ad műsort. ★ A Kelet irodalmi műhely alkotóival Albertlelepen, Kiss Dénes íróval. Bekecsen, Le- gyesbényén és Szemerén. ör­dögin Szilveszterrel a lenin- városi 106-os Ipari Szakmun­kásképző Intézetben, és a TVK ifjúsági klubjában, Ker­. tész Ákossal az ózdi Kun Bé­la Művelődési Házban, Jócsik Lajossal a sárospataki Co- men i us' Tanítóképző Főisko­lán, Jókai Annával’a kácsár- di olvasótáborban, Jakucs Lászlóvá] pedig Szendrőn ta­lálkozhatnak ma az olvasók. ★ Zenei részleget avatnak ma Aggteleken, a Petőíi-emlék- könyvtárban. Ugyanakkor la. lálkozó is lesz a könyvhét egyik íróvendégével, Jakucs Lászlóval. ★ Móricz Zsigmond műveiből rendeznek idézelkeresö ver­senyt a bodroghalmi műve­lődési házban. A vetélkedőre az iskolásokat várják. ★ Serfőző Simont látják ven­dégül a miskolci Herman Ottó Gimnázium növendékei. A találkozóra délután fél 5 órakor kerül sor. Könyvhéti íróvendégünk: Az idei ünnepi könyvhét 3<ét napján, június 4-én és 5-én (hétfőn, kedden) me­gyénk és Miskolc vendé­ge jelenkori irodalmunk „nagy nemzedékének” sokol­dalú tehetségű írója, Jócsik Lajos. Azok közül az alkotók |cözül való. akiknek magától értetődő vezérelve, hogy az írás: közszolgálat. A legnehe­zebb próbatételt is vállaló közösségi szolgálatkészség irányította személyes sorsá­nak alakulását meghatározó döntéseit, s ez magyarázza szembetűnően szabálytalan írói pályáját. Az érsekújvári gázgyári napszámos és lámbagyújtoga., ló munkás fia már diák ko­rában, 16 évesen beáll a szlovákiai haladó magyar mozgalom harcosai közé. A történelmi , nevezetességűvé vált Sarló-mozgalom egyik vezető egyéniségévé nő. Egyetemi éveinek egy részét Párizsban tölti. Itt is kapcso­latot tart a baloldali mozga. lommal: Karikás Frigyes szemináriumán gyarapítja marxista—leninista ismereteit. Hazatérve agitatív erejű szo­ciográfiai tanulmányokkal irányítja a figyelmet a kettős szorításban vergődő mátyus- földi. gömöri magyar sze- gényparasztfeág válságos hely. zetére. Síkraszáll a munkás­ság és a szegényparasztság szövetségének erősítéséért, n SO-as évek egyik legmegrá­zóbb szociográfiai esszéjét írja meg a falusi nincstelen­ből városi proletárrá lett Száraz Jóskáról, akit sorsa kovácsolt tudatos szocialis­tává. s aid a spanyol polgár- háború önkénteseként harcolt a szocializmusért. írói szemléletének alakulá­sára erősen hat Gaál Gábor, a marxista irányzatú kolozs­vári magyar folyóirat, a Ko­runk szerkesztője, aki Jócsik első tanulmányát közölte. El­ső önálló könyvét — az „Is­kola a magyarságra” címüt — már a Nyugat adja ki. Ez Lajos a műve Móricz Zsigmond el­ismerését is kivívja, aki meg­hívja lapjához, a Kelet Né. pé-hez, segédszerkesztőnek. A Móricz Zsigmonddal való közvetlen munkatársi kap­csolat életre szólóan elköte­lezi a vállalt ügy mellé Jó­csik Lajost. Ebben az idő­ben szegődik a balbidali né­pi írók harcostársává. A na­cionalista indulatok burján­zása idején következetes hir­detője a Duna menti kis né­pek egymásrautaltságának. Haladó politikai tettnek szá­mít, hogy a második világ­háború kockázatos korában, 1944- ben adja közre e tár­gyú, marxista szemléletű könyvét. „A Közép-Duname. dence közgazdaságá”-t. Műve jövőt építő értékét ékesen tanúsítja, hogy a könyv az első szabad könyvhéten, 1945- ben ú’rg megjelenik. A felszabadulás után veze­tő közéleti és allaroi tisztsé­geket tölt be, de a személyi kultusz éveiben visszavonul a közélettől. Gazdasági mun­kakörben tevékenykedik, s rendkívüli tehetségére vall, hogy közben az ökológia — a környezettan — nemzetkö­zileg elismert szaktekinté­lyévé válik. A környezetvé­delem hazai és világproblé­máiról ír tnéltán nagy sike­rű könyveket — mint az ön- gS'ilkos civilizáció, A világ kenyere ma és 2009-ben, s a legfrissebb — a Magyaror­szág felfedezése sorozatban megjelent, kiadói nívódíjas mű — az Egy ország a csil­lagon. * Jócsik Lajos tegnap, június 4-én 15 órakor a hejőesabai cementgyár dolgozóinak ven­dége volt, majd 18 órá­tól a megyei könyvtárban találkozott miskolci olvasói­val. Ma, június 5-én dél­után 4 órakor a sárospataki­ak találkozhatnak az egykori pataki diák Móricz Zsigmond munkatársával, ügye hűséges folytatójával. —n A meghívók garmada az asztalomon, s minden szer­kesztőségi asztalon. Az em­bereknek talán soha nem volt annyira fontos a publi. citás, mint manapság. Aztán a meghívókból — mert nem lehetünk ott mindenütt, és ez nem is fontos — rendsze­rint hírek születnek: „Ben­sőséges ünnepségen ... Csa­ládias légkörben i.. Tegnap köszöntötték ... Holnap ad­ják át... Megnyitották... Találkoztak ... Tanácskoz­tak ... Értekeztek ... Megvi­tatták ... Bemutatták Megtekintették... (több szá­zan) Felavatták... A híreket nevek gazdagít­ják: egy-egy szakterületen belül, rendszerint ugyanazok a nevek. Az eseményeknek ezek a nevek adnak rangot. Némelyeknek nem is az ese-* mény (esetleg több éves munka megvalósult ered­ménye) a fontos, hanem az ünnepen fundáló elöljáró személye. A jelenléttel őt kell megtisztelni, azaz nem lilik, (van, aki úgy érzi: nem tanácsos) távol maradni. A vezető persze, sokszor csak nézőként (mint a közönség egy tagia) szeretne jelen lenni, de, hát erre nincs módja: nem engedjük. Kény­telen protokollpózban tet­szelegni. A többiek pedig úgy érzik, elés, ha megmu­tatják magukat. így aztán a legkevésbé sem lesznek közösségi alkui, maink bensőségesek, csalá­diasak: következésképp vi­tára is csak ritkán kerül sor. Pedig legbelül sokakban megvan a készség és az igény valamiféle párbeszédre, de hát majdnem mindenkit (a vezetőket különösen) vár egy másik megnyitó, tanács­kozás, konferencia, értekez­let. Néha mégis együtt mara­dunk. Például a városi párt- bizottság által rendezett mű­vészeti aktívákon, senki sem sajnálta az időt. senki nem tett kinyilatkoztatásokat, vi­szont senkiből nem hiány­zott a kíváncsiság és a job­bító szándék. így lettek ezek az összejövetelek a demok­ratizmus fórumai. Kicsit fennköltebben: aktív és igé­nyes szellemi közegben vi­tathattuk meg közös dolga­inkat. Ennél csak az orvén, detesebb. hogy a vita azóta is gyűrűzik. A minap a DIGÉP-be lá­togatott a Napjaink három költője: Kalász László. Papp Lajos |és Serfőző Simon. Az irodalmi délután közremű­ködőiként fiatal színészeket és zenészeket látott vendé­gül a nagyüzem. A műsor (tartalmában. formájában) akár mintája lehetne az iro­dalmi alkalmaknak, most mégsem erről akarok szól­ni. Hanem arról, hugy a „hi­vatalos” műsoron kívül, mit jelentett az együtllét. Elő. szór is sok kölcsönös infor­mációt. (Az ünnepi könyv­hét megnyitása és színházi premier elölt álltunk.) Az­tán: a legjoob „rögeszmék” felvonultatását: a valósággal telített, élettel irodalomi'ól, a „görcseiket fájlaló fészer­lakó szerszámokról” az olva­sás életünket gazdagító ha­lasáról. Egyszóval, az alkal-, mat senki sem tekintette szereplesnek. Es aznap este (jórészt más szereplőkkel), mintha esak a DIGEP-ben megkezdett be­szélgetés foiyiatódott volna. A helyszín ezúttal a József Attila Klubkönyvtar volt, ahol (tényleg bensőséges kö­rülmények között!) megnyi­tották a képzőművészeti ta­rai. Az esemény korántsem ér­dektelen. hiszen mostantól több mint kétezer képzőmű­vészeti szákkönyv (de mű­vészetfilozófiái. esztétikai, művészetszociológiái, irástör- téneti, könyvművészeti és to. tóművészeti munkált is) vár­ja az érdeklődőket, s nem kevesebb, mint háromezer diakocka — ezen belül soro­zatok — valamint sok-sok kölcsönözhető képzőművé­szeti reprodukció. Mindezt már másutt (például a ne­met nyelvterületen) régebben kitalálták, de mi friss öröm­mel fogadtuk az új tárat, mely azonban csak akkor lesz élő, ha mindig újabb és újabb müvek (képek, diák) áramlanak ide. Mert a könyvtár olyan, mint az élővíz... A hason­lat Győri Erzsébeté. Miért ne írnám le: Győri Erzsébet könyvtárosé. Hiszen a Kul­turális Minisztérium munka­társa egyetlen gesztusával sem tagadná, hogy most sem a .,könyvtár-ügy” érdek)! el­sősorban, hanem az élő könyvtár. Elő könyvtár, élő iskola, élő irodalom (irodalmi élei). Ezekből már lehet ügy — fordítva aligha. Eljátszadozunk a diafil­mekkel, leemeljük az albu­mokat, gyönyörködünk a rep­rodukciókban, Természetesen nem mindenki könyvtáros a jelenlevők közül, de min­denki olvasó és „megszál­lott” miskolci. Egymás sza­vába vágunk, nem mondhat­ni, hogy nagy az egyetértés közöttünk, de nem mozdu­lunk egymás mellől. Időnként meg kellene nyitni valamit, hogy talál­kozhassunk — mondja vala­ki. Talán csak önmagunkat kellene megnyitni... (gyarmati) Gondoskodás a mi Sürgetővé vált a színész­foglalkoztatás és az ezzel összefüggő egészségi és mun­kavédelmi problémák meg­oldása — hangsúlyozták a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezető­ségének . a Fészek Klubban megtartott hétfői ülésén. A színház ugyanis rendszerint nem az egyetlen munkahely a szírrészek számára. Szinte valamennyi művész szerepel a rádióban, a televízióban, a filmgyárban és fellép a mű­velődési házakban is. Ez sok energiát követel tőlük. A túlhajszoltság oka nem a túlzott pénzszerzési vágy — miként azt néme­lyek vélik —. hanem első­sorban a művészek foglal­koztatásának rendezetlensé­ge. A hajszoltsággal együtt a nagyon eltérő munkafeltéte­lek is az alkotó munkát, a művészek közérzetét befo­lyásolják. A szakszervezet kezdemé­nyezéseivel, javaslataival elő­segíti a színházi szakember- képzést. a műszaki dolgozók utánpótlását, támogatja mind. azokat a jogos Igényeket, amelyek kielégít se hozzájá­rul a művészeti dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításához. Némelvik probléma megoldása azon­ban meghaladja hatáskörét. FOTO KA ÜJ SZOLGÁLTATÁSA a Miskolc, Korvin Ottó u. 5. sz. alatti fényképezőgép-javító fiókban megkezdődött a HASZNÁLT FOTÓCIKKEK VÉTELE E3 ELADÁSA Régi, hibás, alkatrészhiányos, 1 esetleg több évtizedes készülékek vétele. A boltban vásárait használt gépekért nyolchavi jótállás.

Next

/
Thumbnails
Contents