Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. június 19., kedd Leonyid Brezsnyev és James Carter Becsben aláírta a SALT-II. szerződést Közös nyilatkozat (folytatás a 3. oldalról) Harmadszor: a Felek e tár- ■ gyalusok során — figyelem­be veve a stratégiai helyze­tet meghatározó tényezőket — törekednek az alábbi cé­lok elérésére:-j A , hadászati támadó *• fegyverrendszerek mennyiségének .jelentős és lényeges csökkentése; o A hadászati támadó ^ ■ fegyverrendszerek mi­nőségi korlátozása, beleértve a hadászati támadó fegyver- rendszerek új típusai létre­hozásának. kipróbálásának és kifejlesztésének, valamint a meglevő támadó fegyverrend­szerek korszerűsítésének kor­látozását ; O A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségé és. az Amerikai Egye­sült Államok között létrejött megállapodáshoz fűzött jegy­zőkönyvben érintett kérdé­sek megoldása a jelen doku­mentumban rögziLett elvek és célok megvalósításával kapcsolatos tárgyalások kere­tében. Negyedszer: a Felek meg­vizsgálnak más intézkedése­ket a stratégiai egyensúly biztosítására és megszilárdí­tására. a Felek egyenlőségé­nek és egyenlő biztonságá­nak szavatolására, valamint a fent említett elvek és cé­A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről I,. BREZSNYEV az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke lók megvalósítására. A Fel­iek mindegyike szabadon vet­het fel bármilyen, a hadá­szati fegyverrendszerek to­vábbi korláto sára vonatko­zó kérdést. A Felek — szük­ség esetén — további köz ; intézkedéseket vizsgálnak meg a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a nukleáris háború kitörése ve­szélyének csökkentésére. Bécs, 1979. június 18. Az Amerikai Egyesült Államok részéről JIMMY CAR TER az Amerikai Egyesüli Államok elnöke I! IMI. szemlés szövegének Éiett változata Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke hétfőn Bécsben alá­írta a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról szóló szerződésű A 19 cikkelyből álló ok­mány bevezető része alá­húzza az aláíró feleknek azt a meggyőződéséi, hogy a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozását célzó újabb intézkedések hozzájá­rulnak majd a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javításá­hoz, elősegítik a nukleáris háború veszélyének csökken­tését. a nemzetközi béke és biztonság megerősítését. A szerződő feleket az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei vezérlik. Megerősítik törekvésüket a hadászati fegyverrendszerek további korlátozására és csök­kentésére,. szem előtt tartva az általános és teljes leszere­lés megvalósításának igényét is. Kijelentik, hogy a legköze­lebbi jövőben tárgyalásokat kívánnak kezdeni a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek további korlátozásáról és csökkentéséről. A szerződés értelmében mindkét tél kötelezi magát a hadászati támadó fegyver­rendszerek mennyiségi és minőségi korlátozására, vala­mint arra, hogy mérsékletet tanúsít a hadászati támadó fegyverzetek új fajtáinak ki­fejlesztésében. A szerződés hatálybalé­pésével a telek kötelezik magukat arra, hogy korlá­tozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták, a ten­geralattjáróról indítható bal­lisztikus rakéták, a nehéz­bombázók, valamint-a leve­gő—föld típusú ballisztikus rakéták indító berendezései­nek számát oly módon, hogy azok összesített mennyisége ne haladja meg a 2400-at. A szerződés értelmében 1981. január 1-ig a fent említett hadászati támadó fegyverze­tek összesített mennyiségét 2250-re korlátozzák, és hoz­zákezdenek azoknak a fegy­vereknek a leszereléséhez, il­letve megsemmisítéséhez, amelyek meghaladnák ezt az összesített mennyiséget. Mindkét fél kötelezi magát- arra, hogy nem kezd újabb, helyhez kötött rakétaindító berendezések építésébe, s nem is telepíti át jelenlegi helyükről ezeket az indító berendezéseket. A-szerződés által előirány­zott, összesített mennyisége­ken belül mindkét fél köte­lezi magát az osztódó, vagy egymástól függetlenül külön­böző célpontokra irányítha­tó, több robbanófejes, úgy­nevezett MIRV-rakéták szá­mának korlátozására. Az ilyen típusú interkontinentá­lis ballisztikus rakéták, ten­geralattjáróról indítható bal­lisztikus rakéták, levegő— föld típusú ballisztikus raké­ták indító berendezéseinek, továbbá a hatszáz kilométer­nél nagyobb hatótávolságú cirkáló szárnyas rakétákkal felszerelt nehézbombázóknak a száma* nem haladhatja meg az 1320-at. A szerződésben foglalt kor­látozások kiterjednek a had­seregek harci állományában levő, valamint az építés be­fejező fázisában vagy tarta­lékban és raktárban levő, illetve karbantartás .alatt ál­ló fegyverzetekre is. A szerződés- egyik pontja kimondja, hogy azok a ne­hézbombázók, amelyekre most nem vonatkozik a meg­állapodás, azonnal a SALT— II. hatálya alá kerülnek, amint alkalmassá teszik őket 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú cirkáló szár­nyas rakéták hordozására. Ezenkívül mindkét fél kötele­zi magát, hogy nem hajt végre kísérleteket 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú cirká­ló szárnyas rakétákkal abban az esetben sem, ha ezeket nem nehézbombázóról, hanem egyéb repülőeszközökről in­dítják. Nem terveznek, nem pró­bálnak ki és nem fejleszte­nek fegyverrendszerekké a szerződés értelmében meg­határozott típusú balliszti­kus rakétákat, indító beren­dezéseket stb. Tartózkodnak az egyéb repülőeszközökről indítható, 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú osz­tódó robbanófejes szárnyas rakétákkal való repülési kí­sérletek végrehajtásától. A szerződés megfelelő előírá­sainak betartása mellett mód van a hadászati támadó fegyverrendszerek korszerű­sítésére és felcserélésére. Meghatározott határidőt szab a szerződés azoknak a hadászati támadó fegyverze­teknek a leszerelésére, illet­ve megsemmisítésére, ame­lyekkel bármelyik fél a szer­ződésben meghatározott, ösz­szesített mennyiségen felül rendelkezik. Azzal a céllal, hogy bizto­sítsák a szerződés életképes­ségét és hatékonyságát, a fe­lek kötelezik magukat: nem fogják megkerülni a szerző­désben foglalt előírásokat valamely más államon vagy államcsoporton keresztül, il­letve bármely egyéb módon. Egyik fél sem vállal bármi­féle olyan nemzetközi köte­lezettséget, amely a szerző­désnek ellentmond. A szerződés hatálybalépé­se után a íplek haladéktala­nul tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy a le­hető leghamarabb megálla­podást érjenek el a hadásza­ti fegyverrendszerek további korlátozását és csökkentését célzó intézkedésekről. Ezen­kívül feladatul fűzik ki, hogy idejekorán, tehát még 1985 előtt megkössék azt a SALT- megállapodást, amely a most aláírt szerződés helyébe lép­het. A szerződésben foglalt elő­írások betartásának biztosí­tására mindkét fél a rendel­kezésére álló nemzeti techni­kai ellenőrző eszközöket ve­szi igénybe. Méghozzá oly módon, hogy ne sértse meg a nemzetközi jog általánosan elismert elveit. Vállalják azt is, hogy nem fogják zavarni a másik fél nemzeti techni­kai ellenőrzési eszközeit. A felek minden egyes in­terkontinentális ballisztikus rakéta indításáról jó előre értesítik a másik felet, kivé­ve azokat az egyedi indítá­sokat, amikor a rakétakísér­letet saját határaikon belül hajtják végre. A SALT—II. szerződés cél­jainak és előírásainak végre­hajtását hivatott elősegíteni az az állandó konzultatív bi­zottság, amelyet egy 1972. december 21-én aláírt em­lékirat értelmében hoztak létre. A SALT—II. ratifikálása mindkét országban a felek alkotmánya által előírt mó­don történik. A szerződés a ratifikációs 'okmányok kicse­rélésének napján lép hatály­ba, és 1985. december 31-ig marad érvényben, amennyi­ben ezt a dátumot megelő­zően nem váltják fel egy új, a hadászati támadó fegyver- rendszerek további korláto­zását biztosító megállapodás­sal. Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn este Becsből hazaérkezett M: szavába. L,eonyid Brezsnyevet és a kíséretében levő személyisé­geket a szovjet főváros Vnu- kovói repülőterén Aleksze.i Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjá­val, s Minisztertanács elnö­kével az élen a Politikai Bi­zottság tagjai, póttagjai, a Központi Bizottság titkárai é* más vezetők üdvözölték. Szovjet-amerikai közös közlemény A bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozó zárónapján, hétfőn, az osztrák főváros­ban közös köleményt hoz­tak nyilvánosságra, amely megvonja Leonyid Brezmyev és James Carter 1979. június 15—18. között tartott tárgya­lásainak mérlegét. „Az eszmecseréket — álla­pítja meg az okmány — az a törekvés jellemezte, hogy kiterjesszék a kölcsönös meg­értés területeit és mindkét fél számára elfogadható megoldásokat találjanak a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekre. Vitáikban különleges figyelmet fordí­tottak a háború veszélyének csökkentésére, a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sával, valamint más fegyver, kezéskorlátozási és leszere­lési erőfeszítésekkel”. A négy fejezetből álló kö­zös közlemény bevezetőben rámutat, hogy az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke közös megegye­zés alapján Bécsben tartotta találkozóit, amelyeken szov­jet részről Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmilrij Usztyinov honvédelmi mi­niszter, mindketten az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsztantyin Cser- nyenko, a,PB tágja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Nyi- kolaj Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyve­res erők vezérkari főnöke, amerikai részről .Cyrus Vance külügyminiszter, Ha­rold Brown hadügyminisz­ter, Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója és David Jones tábornok, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bi­zottságának főnöke vett részt. A közös közlemény felso­rolja azokat a további sze­mélyeket, akik belekapcso­lódtak a tárgyalásokba, majd rámutat, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter szerződést írt alá a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek korlátozásáról, továbbá meg­tárgyalta a szovjet—amerikai viszony legfőbb kérdéseit és a fontosabb nemzetközi problémákat. A közleménynek a szovjet — amerikai viszonnyal foglal, kozó első fejezete hangsú­lyozza, hogy a két ország kapcsolatai alapvető jelentő­ségűek népeik érdekei szem­pontjából, és számottevően befolyásolják az egész nem­zetközi helyzet alakulását. A felek tovább munkálkodnak a szovjet—amerikai viszony szilárdabb és konstruktívabb megalapozásán, bővíteni szán­dékoznák az együttműködés ; területeit. Nagy fontosságot tulajdo­nítanak a viták békés ren­dezésének, annak, hogy a konfliktushelyzetek ne ve­zessenek a nemzetközi fe­szültség fokozódásához. Különleges fontosságú együttműködési területnek i tartják a fegyverkezési ver­seny megszüntetését és a há­ború megelőzéséi. E célból konzultációkat tartanak szük­ségesnek egymás között és más kormányokkal, az ENSZ-ben és másutt. Hangsúlyozva az interpar­lamentáris kapcsolatok jelen­tőségét, a közös közlemény kitér a két állam vezetőinek ; személyes kapcsolataira, kon. ] taktusaira, amelyeket a jövő­ben rendszeressé kívánnak tenni, mindkét fél számára megfelelő időpontban. A nukleáris és a hagyomá­nyos fegyverzet korlátozásá­val foglalkozó második feje­zet rögzíti, hogy a felek egyike sem törekszik katonai fölényre, lépéseket tesz az atomfegyverek korlátozásá­ra, majd teljes felszámolá­sára, egyengeti a, leszerelési tárgyalások útját. A találkozó zárónapján Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet —amerikai szerződést, az eh­hez csatlakozó jegyzőköny­vet, a további SALT-lárgya- lások elveit és fő irányvo­nalait rögzítő közös nyilat­kozatot, valamint még, egy okmányt, amely értelmezése­ket és egyéb közös állásfog­lalásokat tartalmaz. Ezek a megállapodások a két fél érdekeinek kölcsönösen elfo­gadható egyensúlyát rögzítik az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. A felek megerősítették, hogy .szigorúan tartani fogják ma­gukat a SALT—II. rendelke­zéseihez. A közös közlemény nyug­tázza a „teljes atomcsendröl” folytatott szovjet—amerikai— brit tárgyalások eredményes előrehaladását, állást foglal az atomfegyverek elterjedé­sének hatékonyabb megaka­dályozása mellett, méltatja a bécsi közép-európai haderő- csökkentési tárgyalások fon­tosságát. Sorra kitér azokra a témákr.a, amelyekről szov­jet—amerikai kétoldalú tár­gyalások folynak, így a mű­holdelhárító rendszerek kor­látozására. a nemzetközi fegy­verkereskedelem visszafogá­sára, a vegyi fegyverek és a radiológiai fegyverek betiltá­sára, az Indiai-óceánnal fog­lalkozó tárgyalások felújítá­sára. A Szovjetunió és az Egyesült Államok állást fog­lal amellett, hogy az ENSZ- közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakát leszere­lési világkonferencia kövesse. Harmadik fejezetében a kö­zös közlemény a nemzetközi kérdéseket áttekintve a felek támogatásáról biztosítja az enyhülési folyamatot, foko­zott nemzetközi együttműkö­dést sürget a gazdasági fej­lesztésben, a környezetvéde­lemben, a világűr békés hasz­nosításában. Sikraszáll az ENSZ szerepének fokozása mellett. A felek elégedetlen állapít­ják meg, hogy az utóbbi években pozitív fejlemények következtek be az európai kontinensen. Szu rga 1 mázzá k a Helsinkivel fémjelzett fo­lyamat továbbvitelét és a maguk részéről igyekeznek előmozdítani az 1980-ban ese­dékes madridi értekezlet konstruktív lebonyolítását. Ez a fejezet végezetül rö­vid áttekintést ad a közel- keleti, az afrikai és a del- kelet-ázsiai helyzetről, je­lezve, hogy a felek mind­egyike kifejletté a találkozón véleményét az adott kérdé­sekről. Végül a közös közlemény negyedik fejezete a kétoldalú együttműködés kulturális, tu­dományos és műszaki terü­leteit tekinti át, külön fi- g3relmet szentelve a proble­matikus gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatoknak, ame­lyek vonatkozásában ..mun­kálkodni kell az akadályok kiküszöbölésén”. „Carter elnök és Brezsnyev elnök megelégedéssel nyilat­koztak tárgyalásaik eredmé­nyeiről. Meggyőződésük, hogy a felek között a találkozó eredményeképpen számos te­rületen elmélyülő kölcsönös megértés és a létrejött meg­állapodások következetes vég­rehajtása megkönnyíti a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlődését és a kél ország közös hozzájárulása lesz az enyhülés erősítéséhez, a nem­zetközi biztonsághoz és a bé­kéhez” — állapítja meg vé­gezetül a bécsi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóról kiadott közös közlemény. Brezsnyev távirata Leonyid Brezsnyev, elhagyva Ausztriát, az alábbi szövegű táviratot küldte a repülőgép fedélzetéről Rudolf K irdisch láger­nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének és Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kancellárjának. „Elhagyva az Önök vendégszerető országát, még egyszer őszinte köszönetemet fejezem ki azért a szívélyes vendéglá­tásért és figyelemért, amelyben Bécsben részesítettek ben­nünket. Kívánok Önöknek és az egész osztrák népnek békét és felvirágzást.” Várospolitikai fórom A lakóbizoUsági elnökök és elnökhelyettesek részére tegnap várospolitikai fóru­mot tartottak Leninvárosban. Az egész napos tanácskozá­son képviseltette magát a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a városi szakmakö­zi bizottság és részt vettek a tanács szakigazgatási szer­veinek vezetői is. A fórumot azért hívták életre, hogy a résztvevők betekintést kapjanak a leg­égetőbb társadalompolitikai kérdésekbe, megismerjék a városfejlesztéssel kapcsola­tos feladatokat, lehetősége­ket. A tanácskozáson egye­bek között tájékoztató hang­zott el a tanácstagi beszá­molók, valamint a lakú. és utcabizotlságok újjáválaszlá- sának tapasztalatairól. A Lenin Kohászati Művek gazdaságvezetése, szakszer­vezeti és ■ KlSZ-bizottsága az 1979—80-as mozgalmi évre ismét meghirdette az Alkotó ifjúság pályázatot és kiállí­tást. A közelmúltban meg­jelent felhívás alapján a versenyen részt vehetnek azok a fiatal szakembere!" KISZ-alapszervezetek. ifjú­sági szocialista brigádok és alkotó kollektívák. akik szakdolgozatot, makettel, szemléltetőeszközt, vagy a kohászati szakmákat bemu­tató alkotást készítenek. A ve rse ny fel h ívás té maa j á ni ó jegyzéke gyáregységekre és főosztályokra lebontva tar­talmazza azokat a feladato­kat, problémákat, amelyek megoldásában várják a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok alkotó közreműködését. Fialal szaheiükrek versenye az LKM-ta A beérkezett pályamunká­kat 1980 elején egy vállalati bizottság értékeli, több kate­góriában. az I—111. helyezet­tek pénzjutalomban része­sülnek, de az értékelés után a szakdolgozatokat újításként is elbírálják. A legjobb pá­lyamunkákból a forradalmi ifjúsági napokon kiállítást rendeznek. Az Alkotó ifjúság pályázat mellett pályakezdő és gyakorlottabb ifjú szak­munkások részére újra meg­hirdették a Ki, minek mes­tere szakmai és politikai ve­télkedőt. A résztvevő fiatal szakmunkások szakmai, gya­korlati-elméleti, valamint ál. talános munkavédelmi és po­litikai ismeretekben mérik össze tudósukat. á nyolc szakmában megrendezett fel­menő rendszerű vetélkedő legjobbjai pénzjutalomban részesülnek és részt vesznek az országos döntőkben.

Next

/
Thumbnails
Contents