Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

1979. június 2., szómból ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ünnepi könyvhét Dobozt), Hajnóczy, Vámos, Ve oh Az idei könyvhét igen nagy számban kínálja a kor­társi szépprózát. Ezek közül választottunk ki rövid ismer­tetésre must negyet. HATALOM NÉLKÜL Dobozy Imre prózájának egyik meghatározó forrása az az élményanyag, amelyet az író a második világháború alatt, illetve ázt követően gyűjtött, vagy talán helyte­jen is a kifejezés, hogy gyűj­tőit, sokkal inkább helyén­való: amit -> második világ­háborúban a felszabadító szovjet, hadsereg kötelékében harcoló magyar katonaként, majd az új élet megindulá­sának munkálójaként átélt. Uj regénye, amely a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondo­zásában, Hatalom nélkül címmel jelent meg, ugyan­csak ebből az élményanyag­ból táplálkozik, mégha nem is önéletírás. Mint a szerző írja a fülszövegben, olyan sorsokat kísér el az útrale- lésig, a bukásig, az engesz­telhetetlenségig. vagy a sze­rencsés idomulásig, melyek alakulását nem a szemlélő, hanem a résztvevő figyelmé­vel vizsgálhatta. É regény központi hőse, Czobor Lukács tartalékos tisztként hurcolt a Szovjetunió ellen, majd mint parancsnok, századával együtt átállt a felszabadítók mellé és részt vett hazája felszaba­dításában. Jóllehet, osztály- helyzete nem éppen erre pre­desztinálta. a felszabadulás után a kommunisták akkor még nagyon nehéz, rögös út­ját választotta, pártmunkás, járási titkár lett. Dobozy regénye rendkívül A magyar könyv ünnepe címmel, Moldován Domokos rendezésében dokumentum- • í'ilm készült a MAFILM Hír­adó- és Dokumentumfilm- stúdiójában a jubileumi könyvhét tiszteletére. A film a magyar könyvnapok, illet­ve könyvhetek történetét dol­gozza fel. A fél évszázados történelem megidézésóben Major Tamás. Illyés Gyula és Cserépfalvi Imre működik közre. (Képünkön éppen e legutóbbi, a magyar könyv lelkes apostola látható egy későbbi, felszabadulás utáni könyvnapon.) E filmet mind a fővárosban, mind az ország más pontjain bemutatlak a könyvhéti eseményekhez kapcsolódva, valamint az ün­nepi időszakban műsorra ke­rülő olyan filmek kísérőié­ként. amelyek irodalmi adap­tációból születtek Borsodban egyébként hatvan ilyen iel- legű filmbem» tatót tart a moziüzemi vállalat. A ma­gyar könyv ünnepe című kisfiún először ma látható a miskolci Béke moziban a Színdbád kísérőfilmjeként, majd az elkövetkező napok­ban mindig más miskolci és hűségesen jeleníti meg a fel­szabadulást követő első há- romnegyedév hónapjait, ami_- kor a tőidet már felosztották ugyan, de a táblákon meg a háborúból maradt aknák és gránátok voltak, amikor még erősén megoszlottak a pártok erői, amikor az üzemekbén nem volt mivel dolgozni, s amikor igen sokan lavírozni próbáltak ebben a nehéz helyzetben. Rendkívül izgal­mas, olvasmányos képet ad Dobozy erről az időszakról, és éppen, mert központi hő­sével szemben is nagyfokú bizalmatlanság adódik sok- felö). az a küzdelem, amit ennek a kemény embernek meg kell vívnia, még nehe­zebb. még izgalmasabb. A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL Hajnóczy Péter kisregénye mar ismerős témákat olvasz­tott. egybe, motívumai koráb­bi novelláiból kúsztak ál eb­be a történetbe. A két idő­síkban játszódó regényben egy fiatal író vívódásait is­merhetjük meg egyrészt, a másikban pedig azt a múl­tat, amely sorsdöntő volt éle­tében. amikor megismerke­dett egy lánnyal, akivel tu­lajdonképpen soha nem is illettek egymáshoz. A .vívódó író az alkoholhoz menekül, s közben vissza-visszatér múltja, a lánnyal való kap­csolatot megelőző múltja is. A két idősík állandóan ölel­kezik egymással, a szagga­tott, töredezett előadású tör­ténetből a ma harminc és negyven év közöttiek egy je­lentős rétegének sok jellem­ző élctélményc. gondolatvi­vidéki moziban tűzik műsor­lága tükröződik. A Szépiro­dalmi Könyvkiadó adta köz­re. ÉN ÉS ÉN Vámos Miklós új regényé­nek a hőse egy Ií)50-ben született, Nyika néven emle­getett asszony, a becsületes neve Déry Tamásné Richter Margit. Ebben a regényben is két idősíkban pereg a rend­kívül izgalmas történél. A konszolidált körülmények között született hősnő élete a szülök házasságának meg­romlása, majd édesanyja tra­gédiája után teljesen kisiklik. Elzüllik, még börtönbe is ke­lői. Később megismerkedik majdani férjével, rendkívüli vasakarattal kezdenek együtt uj életei egy nagy állami gaz­daság alkalmazottjaiként, ügy tűnik, életük jó. vágány­ra került. Ikergyermekeik születnek, a múlt már-már örökre múltnak tűnik, s mégis időnként fel-felbuk­kannak jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy nagyon nehéz a múlttól vég­leg megválni. A regény cí­mében levő Én és Én a hősnő e kettős énjét jelképezi, és két szálon fut a történet mindig. Részben egyes szám első személyben, mintegy naplószeriien mondja el Nyi­ka mai életünk mindennap­jait. részben pedig líarmadik személyben az író öltögcli bele ebbe a történetbe Nyílta életének múltját. A re­gényből igen izgalmas, for­dulatos történet bontakozik ki. jellemző képet kapunk egy szélhullóban levő kispol­gári mentalitású családtípus- ról. meg egy szervezett nagy­üzemi gazdaságról; a regény alakjai valamennyien élő, hús-vér figurák, .s így egé­szében Vámos Miklós müve kitűnő és nagyon olvasmá­nyos, igaz korkép napjaink harminc körüliéinek egy je­lentős. rétégéről. A Magvető Könyvkiadó gondozásában je­lent meg. AKKOR MÁJUSBAN ESETT A HÓ Végit Antal kisregényét — Akkor májusban eseti a hó — a Magvető Könyvkiadó adta közre. Az ötvenes evek elejének debreceni diákvilága adhatta az élményt az írónak, mégha nem is önéletrajzi jellegű müvet irt, bár élet­kora, egyéb élményei, a re­gény egyes szám első sze­mélyben való előadása, a személyes élményre is enged következtetni. As akkori ti­zennyolcévesek szemével lát­tatja a nehéz esztendők vál­tozó világul, de a legtöbbet azzal foglalkozik, amivel minden tizennyolc éves. A szerelemmel. Igen érzéklete­sen festi elénk a kollégiumi életei, a tanári karon belüli akkori megosztottságot, a származási hátrányokból adó­dó kisebb-nagyobb tragédiá­kat. Érdekes, jó korrajz. (benedeit) ra egy-egy magyar film ki sereiében. A KÖZLEKEDÉSI ÉS METHÖÉPÍTÖ VÁLLALAT MISKOLCI EÖÉPlTÉSVEZETÖSÉGE felvételre keres vezető raktárost, raktárost, tel,jest (tnény-elszámoló!, időméről, bérelszámolót, adminisztrátort. Jelentkezés: személyesen Miskole. József Attila u. 15. szám alatt. Ma mutatják be először: Dokumentumfilm a könyv ünnepére Pro Universítate Készültem. Sok mindent elolvastam. Es igyekeztem megérteni főbb müveinek (hál..1, nem tartalmát) jelentőségét. ,.Bá- nyamüveléstan (feltárás és fejtés)”. ..Bá­nyászati telepítések analitikája.” Meg: „Te- lepitéselmélet a bányászatban”. Es: „Opti­mum location of mining facilicies”. Felvázoltam kérdéskörüket. ..Mit jelent Önnek a munka?” (Bányamérnökké a há­ború alatt avatták, 12 év múlva már trösztigazgatóból lett egyetemi tanár. Négy évig dékán, 2 évig rektorhelyettes, majd 11 évig az egyetem rektora.) Huszonhat év a Nehézipari Műszaki Egyetemen — mit jeleni hát a hűség? Es a munka minősége? (Kossuth-díj, Állami Díj, tudományos fokozatok. Akadémikus, a moszkvai egyetem tiszteletbeli doktora.) Aztán ott ültem a kis dohányzóasztal­nál. szobájában és majdnem kimondtam, mint egy vizsgázó diák: professzor úr. én készültem. Mert akkor már láttam, hogy a munkássága, a méltatások alapján kiala­kult kép nemes és nagyszerű, de személyes találkozás nélkül oly toronymagasan, el­vontan ál] a nagy tudós egy hétköznapi embertől, hogy akár elérhetetlen is lehel. Körülnéztem könyvtárnyi könyvhalom- mal rakott dolgozószobájában es megsaj­náltam magam. Hogyan is mutassam én be Zambó professzort? Közben már füstfel­hőbe burkolózva szidtuk a nikotin-rabsá­got. beszélgettünk családról, fiáról, unoká­járól, az. életről, munkáról, a fiatalokról, az egyetemről. És persze az eltelt évekről, a tervekről, feladatokról is. Mérnök — ipari tapasztalatokkal. Tudo­mányos eredményei, tankönyvei a bányá­szat egy korszakát jelentik. Szazak és szá­zak tanítómestere — a mérnöki tudomá­nyokban és a sosem szavakban, de emberi habitusban megnyilvánuló emberségben is. Ma — és talán nem csodálkozik rajta ö maga sem, de a beszélgetés arányaiból ezt szűrtem le — áz oktatás-nevelés fog­lalkoztatja legjobban. — Jól tanítottak engem annak idején Sopronban, de sok lényegtelent is megta­nítottak. Az iparban töltött évek vezettek rá. hogy a szakmai ismeretekben el tudjam választani a lényegest a lényegtelentől. Egy professzornak mindent tudnia kell szakmájáról. Az előadáson nem ott kezdő­dik tudománya, hogy mit mondjon, hanem olt. hogy hogyan. Soknak, vagy kevésnek tartja-e a kép­zett mérnökök számát? — erre a kérdésre Zambó professzor így felel; „Soknak tar­tom. A minőség híve vagyok. Tapaszta­latból tudom, hogy egy jó mérnök lénye­gesen több hasznot hajt a népgazdaságnak, mint amennyit viszonzásul kap, de sajnos, ennek a fordítottja is igaz. A szavak lobognak. Ahogy mondja, hanghordozása tárgyilagosan nyugodt, fo­galmazása szabatos, de a mindig nagyon is megfelelő, odaillő szavaknak erezhető a mögöttes tartalma. Szót se ejt például ar­ról a küzdelemről, amelyet a hallgatók a minden mérnöki tudomány alapjával, a matematikával folytatnak. Nem céloz en­nek vélt, vagy valódi okaira sem — saját feladatáról beszél. Arról, hogy miként kell az átlagembert is megtanítani. — Három tárgyat oktatok. A bányater­vezés a legnehezebb, de számomra egyút­tal a legkedvesebb is. Matematika a ja­vából. A napokban vittem a dolgozatokat kollégáimnak: nézzétek, ilyen vizsgaered­mény még nem volt! Elhatároztam félév kezdetén: szivem-lelkem beleadom, hadd lássam, mire lehet jutni? Gyakorlatilag az órán tanultak meg mindent a hallgatók. Zambó professzornál nincs katalógus, nincs az ellenőrzés izgalma és kényszere. S a hallgatók közül csak a beteg hiány­zik. ő hisz ebben. Az idén alapított Pro TJniversilate ki­tüntetést az egyetemi tanács tagjai, titkos szavazással egyhangúlag dr. Zambó János professzornak adományozták. Csak a kérdés lehet szokványos, az adott felelet mindig jellemzően egyéni'— meg­kérdezem hát: mit tart legfontosabbnak életében? Most is kis szünet előzi meg a választ, most is úgy néz szemembe, mintha ep-szerre mindenki szemébe akarna mé­lyed ni. — Azt. hogy van néhány ember, akit igazán szeretek. S hogy' engem is becsül­nek. szeretnek néhányon. Más talán hozzátenne: több ez dijaknál, vagy ilyesmit. Hogy ettől van 'rend és béke az ember lelkében, ha munka mellett ta­lálja is a hajnal. Ö úgy' mondja, hogy hoz­zá kell érteni: ember embertől ennél töb­bet nem kaphat. “ Szőke Mária ■ i i i ■ i i i i i ■ ■ i i i i i ■ i i i i i i ■ ■ ■ i i i i ■ i i ■ i A gyermekeknek — egészséges fejlöde- ,, sük érdekében — a világon mindenütt különle­ges gondoskodásra és megkü­lönböztetett figyelemre van szükségük” — állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es. a gyermekek jogairól szóló deklarációja. Most, a nyilatkozat elfoga­dásának 20. évfordulóján, június. 2-tól 7-ig hazánkban, a Parlamentben rendezik meg a kormányszintű nem­zetközi fórumot, mely a gyer­mekév kiemelkedő eseménye. Nyolcvan ország képviselői, kormány-szakértők, az ENSZ és szakosított szervei, megfi­gyelők jöttek el a több na­pos tanácskozásra. hogy megvitassák a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért. A fórum célja, hogy szert« a világon érvényre jussanak a gyermekek jogai — fajra, színre. ' nemre, nyelvre, va­gyonra. vallásra, társadalmi származásra tekintet nélkül. — Mihez van joga a gyer­meknek? —- A válasznak Európától Amerikáig. Ázsi­ától Afrikáig egyformán kell hangoznia: — Hogy boldogabb legyen; bogy saját és a társadalom javára fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg fejlődjék, egészséges környezetben, a szabadság és a méltóság vi­szonyai közölt: hogy születé­sétől kezdve-szeretet és meg­értés. szülői gondoskodás ve­gye körül, anyagi biztonság­ban. A gyermeknek joga van az oktatásra, legalább elemi is­kolás fokon lehetővé kell tenni, hogy elsajátítsa az ál­talános műveltséget, s ké­pességei szerint a társadalom hasznos tagja legyen Joga van a játékhoz, a szórakozáshoz. A felnőttek kötelessége, hogy védjék a gyermekeket az elhanyago­lás. a kizsákmányolás, a ke­gyetlenség minden megnyil­vánulásával szemben. Gyermekeinket a népek kö­zötti barátság, a béke és test­vériség szellemében kell ne­velnünk az önzetlenségre, a közösségi életre, hogy ké­pességeiket a társadalom ja­vára kamatoztassák. A világ különböző részé­ből itt tartózkodó küldöttek a hátnapos program alatt or­szágjáró látogatásaikon meg­győződhetnek arról, hogy ná­lunk. Magyarországon a leg­nagyobb kincs a (gyermek, minden az ő érdekében tör­ténik, nekik építjük a jövőt. Az elmúlt húsz év alatt minden eddigi — a világ ha­ladó közvéleményétől támo­gatott — igyekezet ellenére sem sikerüli megnyugtató körülményeket teremteni a föld valamennyi gyermeké­nek, melyek alapvető jólétü­ket biztosítanák. Még min­dig sok — főleg a fejlődő országokban — az elégtele­nül táplállak száma, az egészségügyi szolgáltatások­ról nem is beszélve. Megren­dítő. hogy ezek a gyermekek nem ismerik az élet legele­mibb örömeit. A fórum nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek helyzetének felülvizsgálására ösztönözze a világot, és moz­gósítson a jólétükhöz szük­séges támogatásra. A legif­jabb nemzedék védelmét szolgáló nemzetközi, méretű erőfeszítések egyben a társa-1 dalmi haladást is -szolgálják. És a békét, melytől a gyer­mekek élete, boldogsága függ.

Next

/
Thumbnails
Contents