Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
1979. június 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A Gaaz-MfiYßG-liaa Töprengés A SZAKMUNKÁSOK KATONAI FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMÁRA i A Honvédelmi Minisztérium je_ leni kezesre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt < rdeklődd es azt hivatásuknak választó szakmunkás fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tisztjei kívánnak • lenni. Vállalják és szilárd ellialá. rozást éreznek, hogy eredménye, sen fejezik be a 8 hónap időtartamú előkészítő tan folyamot, majd tanulmányaikat a katonai főiskolák valamely szakképzettségüknek és érdeklődésüknek is megfelelő szakán folytatják. A Honvédelmi Minisztérium varja mindenekelőtt; — az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok je_ lentke/.ésél. akik elsősorban technikát Jellegű (vas. és gépipar, villamosság és műszeripar). vagy a néphadsereg igé_ nyelnek megfelelő más szakképzettséggel rendelkeznek, és szakmájukban dolgoznak. Munkájukban, a magatartásban és a közösség érdekében végzett tevékenységben kitűntek, és a ka. tonai főiskolai felvétel egyéb követelményeinek is megfelelnek ; — a szakmunkásképesitéssei rendelkező kaionafiatalok je_ lenlkezését. akik a katonai szolgálat teljesítésében, a szociális, jta versenymozgalomban kitűntek. a magatartásban, szorgalomban és a közösségi életben példamutatónk, és a katonai főiskolai felvétel egyéb követel, menyeinek is megfelelnek. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság. — büntetlen és feddhetetlen előélet. — erkölcsi-politikai megbízhatóság, — hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság. — szakmunkásképesités (legalább .iö eredménnyel), — nőtlen családi állapot. — 23 évnél nem idősebb élet. kor. 2. A tanfolyamra pályázok jelentkezési lapot a megyei had. kiegészítési es területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Mad kiegészítő) parancsnokságtól. a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt önéletraj. zot. — erkölcsi bizonyítványt. — 2. számú statisztikai lapot, — a végzést igazoló szakmunkás-bizonyítványt — a TBC-gondozóintézet által kiadott. 3 hónapnál nem régebbi mellkas röntgenernyő fény. képet vagy Igazolást. 3. A jelentkezők bármely, de elsősorban ,a katonai főiskolák azon szakjaira pályázahatnak. amelyek leginkább felelnek meg polgári szakképzettségüknek, illetve érdeklődésüknek. Abban hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előkészítő tanfolyamon tanúsított eredménnyel. szorgalma. valamint kérelmének figyelembevéte. lévei történik döntés. 4. A pályázók évenként szeptemberben a kijelölt katonai főiskolán felvételi vizsgán vesznek részt, melynek időpontjáról értesítést kapnak. A felvételi vizsga anyaga; — egészségi alkalmassági vizsgálat, — speciális katonai képesség- vizsgálat, — a jelentkezők felkészültségi szintjének (szakmunkásképző- intézet tanulmányi követelményei) teszt és beszélgetés útján történő ellenőrzése. 5. A felvételre kerülő fiatalok részére a katonai főiskolai elő készítő tanfolyam kezdte: evenként november 15. Helye; Kilián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok). A polgári fiatalok behívásra, a sorkatonák vezénylésre kerülnek. A tanfolyamon eltöltött idő beszámít a sorkatonai szolgálat időtartamába. A tanfolyamot eredményesen befejező hallgatók katonai főiskolai tanulmányaikat az általuk választott szakon kezdik meg. A katonai főiskolákon folyó képzésről, a hallgatók életéről, ellátásáról a főiskolára vonaiko zó pályázat és egyéb kiadványok részletes tájékoztatást adnak. A katonai főiskolai előkészítő tanfolyamra a pályázati határidő; évenként augusztus 30. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Uj bűzaátvéted rend A gabonaipar új búzaálvé. teli rendszer,bevezetésén dolgozik. Már az elmúlt évben, kísérleti jelleggel több helyen korszerű elemzési-mérési eljárásokkal állapították meg a földről érkező gabona minőségét. Az idén tovább folytatják a kísérleteket. Az országban összesen 30 helyen készülnek tel a műszeres vizsgálatokra. A tapasztalatokat az egységes búzaátvételi rendszer bevezetésénél a későbbiekben kamatoztatják. A gabonaipar azt tervezi, hogy lehetőség szerint minél előbb az eddiginél jobban elkülönítik a különböző minőségű búzákat. Háromféle „osztályt” állapítottak meg. Az átvevőhelyeken műszeres vizsgálatokkal állapítják meg a siker mennyiségét és a többi minőségi jellemzőket. Ezek döntik el, melyik osztályba sorolható a gabonaszállítmány. A kísérlet a termelési árakat nem befolyásolja. A gépipar egyik legnagyobb üzemében, a Ganz-MÁVAG-ban mindig akad lencsevégre vehető újdonság. A képen: különböző alkatrészek készülnek a paksi atomerőmű szekunderköri hűtőrendszeréhez. Nagy teljesítményű szovjet gyártmányú marógép Hatvan év© történt fi Szlovák Tanácsköztársaság A magyar proletár hadsereg támadó hadműveletei. az északi hadjárat során világosan megmutatkozott a háború internacionalista jellege: a Vörös Hadsereg nem hódítóként jelent meg az elfoglalt területeken, a szükséges élelmiszerekért készpénzben jó árut fizetett, atrocitás, garázdálkodás az ilyenkor szokásoshoz képest sokkal kisebb mértékben fordult elő. A hadifoglyok egy jelentős része (főleg a szlovák nemzetiségűek) csatlakoztak a proletár hadsereghez. 1919. június (i-a a Tanács- köztársaság nagy napjai közé tartozott: az északi hadjárat során elfoglalták Kassát. Június 7-én a magyar fővárosban és a vidéki városokban — így Miskolcon is — e nagy eseményt ünnepelte a proletariátus. Azt követően a magyar Vörös Hadsereg elfoglal la Eperjest, majd Bártfál. A szlovák forradalmi proletariátus június Jt!-án kikiáltotta a Szlovák Tanácsköztársaságot. A magyar lapok kiemelten •közölték az eperjesi gyűlésen elfogadott kiáltványt, mely hangsúlyozta: ..A győzelmesen és feltartóztathatatlanul elönyomuló világforradalom ú iabb nagy eredménnyel gazdagítja eddigi sikerét. Az imperializmustól megtisztított szlovák földön a mai napon megalakult az önálló Szlovák Tanácsköztársaság”. Majd azt írta: „az újszülött Szlovák Tanácsköztársaság természetes szövetségesének tekinti diadalmas testvéreit! az orosz és magyar tanács- köztársaságokat”. Első üdvözlete a még mindig impe- rialisztikus igában görnyedő cseh proletártestvéreinek szól. Janusek. a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács elnöke kijelentette: „Egyetlen ellensége van. a cseh burzsoázia, amely a cseh proletariátus ellensége is . ..” Kun Béla a kassai Dóm téren tartott gyűlésen határozottan kijelentette: „Nem azért jött ide a vörös proletár hadsereg, hogy új elnyomást teremtsen . . Az északi hadjárat lélegzetvételnyi szünetel jelentett a Magyar Tanácsköztársaságnak. Az imperialista hatalmak ellentámadásba mentek át: Pelle tábornok, június 23-án átadta a tanácskormánynak azt a jegyzéket, mely a Vörös Hadsereg visz- szavonását követelte. A tanácskormány — hosszú vila után — kénytelen volt a követelést elfogadni. A döntés végrehajtását gyorsan megvalósítót Iák. és az északi területekről kivonták a Vörös Hadsereg egységeit. A halogató taktika ez esetben sokkal célszerűbb lett volna, különösen a fiatal Szlovák Tanácsköztársaság számára. Természetesnek kell tartanunk. hogy a Szlovák Tanácsköztársaság. viszonylag kis területén, néhány nap alatt nem szervezhette meg önvédelmét. A területek kiürítésével a szlovák Vörös Hadsereg (és a tanácskormány) Miskolcra vonult vissza. A Korona-sgálló (mai Avas-szálló) lett a szlovák tanácskormány székhelye. Reális ítélet A Magyar Tanácsköztársaság felső vezetésében nem volt (nem is leheteti) egységes álláspont a nemzeti kérdésről. A proletárhatalom minden korábbihoz képest pozitívabb álláspontot foglal el. de ez egy sor túlzó, ultrabaloldali. romantikus nézettel volt terhes. A magyar kommunisták 11)19-ben a nemzeti kérdésben tudatosan túlzó, ultra- baloldali teóriát fogadtak el. ,A polgári demokratikus forradalom időszakában elvetélték a „demokratikus honvédelem” jelszavát, amikor azonban a proletárállam léte került veszélybe, elismerték és szükségesnek tartották a honvédelmet, mert — Kun Béla szavaival élve — ..minden garanciája megvan annak, hogy a háború nem teremt újabb nemzeti elnyomást”. A KMP egész nemzetiségi politikáját az. a felfogás sugallta, hogy a világforrada- lom gyors győzelme után a nemzeti ellentétek, az államhatárok szinte automatikusán megszűnnek. Ezt a teóriát erősítette a „nemzetek önrendelkezési jogának”. a „proletárok önrendelkezési jogával” történő felcserélése. Az. osztályharc és a nemzeti kérdés egyike volt azon kérdéseknek, melyet ekkor a forradalmi műnkásmozga 1 ont még nem tisztázott kellően. Lenin álláspontja nem tudta még kellően háttérbe szorítani Buharin, valamint az ausztromarxizmus nézeteit. Mindebben erősítő tényezőként szerepelt a világforradalom gyors győzelmébe veteti hit. ami növelte a nemzeti kérdésben is a nehézségek lebecsülését, a szimplifi- káltságol. az egyszerű megoldások favorizálását. A Magyar Tanácsköztársaság következetesen vallotta a nemzetek egyenlőségét, hogy a nemzeti gyűlölködés! változtassák nemzetek közötti összeíonássá. Mivel azonban a ..világforradalom” mítosza volt az uralkodó szemlélet. az osztályharc győzelme volt a központi kérdés, a nemzeti kérdés nem vált kellően tisztázott követelménnyé. l>r. Lehoc/.ky Alfréd Az értelmiségi klubokról Sajnos, töprengésem címe csak részben felei meg — felelhet meg — a valóságnak: töprengeni, disputáim lehet az értelmiségi klubokról, mert vannak. Az ország területén talán több ezer. Falun, városon. A végzettségnek, munkakörnek megfelelő összetételben. vagy függetlenül végzettségiéi, beosztástól, munkahelytől járnak, jönnek ösz- sze rendszeresen a város, az üzemek, a falu. a termelőszövetkezetek mérnökei, jogászai. szakemberei Töprengenem viszont arról kell. hogy megyénk területén. Borsod- Abaúj-Zemplén minden vonatkozásban sokszínű élet- es munkaterében nincsenek, hiányoznak az értelmiségi klubok. Alig néhány napja, hogy pedagógus barátaimmal rácsodálkoztunk a Televízió Hernád község fiatal értelmiségének életéről sugárzott szimpatikus, érdekes műsorára. Arra az összefogott, mindennapos együttélésre, együtt vitatkozásra, együtt sportolásra és együtt gondolkodásra, amely a község fiatal értelmiségének mindennapjait jellemzi. Eszembe jutott: nehány évvel ezelőtt a népfront. a TIT vezetőivel, titkáraival, szaktitkáraival, s más. a közért, a politikai, a szakmai fejlődést minden módszerrel szolgálni kívánó vezető és nem vezető beosztású értelmiségiekkel menynyit fáradoztunk, hogy teljesüljön minél több helyen a falusi, a városi értelmiségiek szóban annyiszor kifejteit óhaja: legyen olyan fórumunk. legyen olyan klubhelyiségünk. ahol találkozunk, ahol megvitathatjuk a mát, a holnapot. S a fáradozás nyomán lettek, voltak ilyen klubok. Volt eredménye kívánságnak. akarásnak, fáradozásnak. Mfekolcon. Ernődön. Encsen. Sátoraljaújhelyen, s más településeken megpezsdült valami. Miskolcon a TIT Kazinczy Klubja hosszú éveken át estéről estére élénk, gondolatokat ébresztő és tisztázó. vitát kezdeményező és levezető beszélgetések, élénk klubélet színhelye volt. Tollforgató ember a jogász, mezőgazdász. a tanár élet- és szakmai jellegű problémáiról cserélt véleményt. Hogy voll-e ennek haszna? Igen. volt. S ha ma ez nincs — mert ma ez nincs —, hiányzik! A klubok élele, a klubtagok összetétele nem egy sémára alakult. Volt ahol csak mezőgazdasági szakemberek, vagy csak pedagógusok jöttek össze. Ennek is megvolt a maga haszna, még akkor is, ha egyazon tantestületből, egyazon termelőszövetkezel- bői. vagy állami gazdaságból „ették a kenyeret”. Bár sokszor szóba került: nem bezár- kózás-e ez? Hiszen a mindennapi gondokat a mindennapi munkahelyen is meg lehet beszélni. Igen ám, de ott az elsőbb, a sz.orítóbb a mindennapi helyi, tantestületi, szövetkezeti munka. Egy a klubban — értelmiségi klubban — folvtatott beszélgetés tárgya pedig az egész élet. az ország, a világ, annak esemé- nvei. gondjai. Nézetek kifejtése. tisztázása, vagy ütközése. de a végeredmény általában a letisztulás, a megnyugvás. Vagy a pihenés, a ki- kapcsolódás. új erő, módszer, tapasztalatgyűjtés ... S ez az. ami napjainkban itt, a mi szűkebb pátriánkban, sajnos hiányzik, vagy alig van!. — Van-e ma nálunk valahol értelmiségi klub — kérdeztem a minap a TIT egyik szaktilkáaát. akivel valamikor ott voltunk az első klub;:. és klubalakító viták sürejé- ben. — Nincs. Még ill Miskolcon. a Kdi'inc/.y Klubban sincs ... Illetve van. Ha nem is kimondottan mint hivatalosan és állandóan működő klub, de megvan az értelmiségiek, főleg a fiatal érlelmi- ségiek rendszeres találkozása, eszmecseréje: Ertpsen. Ez az a terület, ahol a korábbi Hernád menti kulturális heteket. s a most is évről évre ismételgetett rendezvényeket is elsősorban e célnak: az értelmiségiek. szakemberek egymásra találása, az egymással gondolatot, tapasztalatot cserélés jegyében, érdekében szervezik, gondozzák. Nagy szívvel, akarással, lelkesedéssel. Másutt? ... Valahogy elaludt ez a dolog. Szervezgel- nek szakelőadásokat. TIT- előadót kérnek különböző vállalatok, intézmények természettudományi. szaktudományi témában egyaránt. De ez nem a klubélet. Ez nem az az értelmiségi klubforma, amely pedig bizonyos, hogy nálunk is hiányzik kimondva. vagy kimondatlanul. Töprengtünk az okon: talán az évek. a napjaink megváltozása? A televízió vonzása. a telek, vagy horgászta- nya-vonzás? A családi bete- léfordulás. a másodállás, mellékmunka? Talán ezek fordítják befelé az emberek, közöttük az értelmiségiek magatartás- és gondolkodásmódját? Legalábbis egy részüket, hiszen jelentős az olyan értelmiségiek száma, akik a közélet, a közigazgatás, a politikai oktatás területén tevékenykednek évek óla. De csak néhány százan!... És a többi néhány ezer. vagy tízezer? ök?... Van-e igény? Ha van. mi az akadály? — Legalább kettőn áll azért itt is a vásár — mondom a TIT szaktitkárnak. — Lehet, hogy lenne igény, ha lenne kezdeményezés. — A válasz: — Kellene a kezdeményezés és bizonyosan lenne igény. De ehhez ma már a TIT kezdeményező ereje kevés, hiszen funkciója változott. A népfront, a járási, városi művelődési intézmények tehetnék e-területen a legtöbbet, együtt a más intézményekkel, gazdaságokkal. Mert nemcsak kezdeményezés és program kell. hanem helyiség is. Klub. ahol több szoba van, hogy a különböző időtöltési igényeket ki lehessen elégíteni. S azután szervezni a közös vitákat, programokat. Ehhez erő kell. anvagiak. Talán ez az akadály, ez állia úliát az esetleges kezdeményezés- ' nek is — És ott. Hernád községben. ahogy a tv mutatla?! Ott más emberek élnek. más. anyagi bőséggel megáldva? És az életet, a jövőt szolgáló, pezsdítő viták, beszélgetések. Nem kellenének? Abban maradtunk a beszélgetés végén, hogv nagvon- nagyon kellenének ... Most már csak az a lénveg. hogy ne csak mi ..maradiunk ebben” Azok is. akik tehetnek, cselekedhetnek: az igénv és tonlos«ág 1 adatában és a szükséges feltételek birtokában. Barcsa B. Segítség az aratáshoz Öriásbálák kötözésére alkalmas aratózsineg gyártását kezdték meg a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. A hazai polipropilénből készüli zsineg szakítószilárdsága többszörösen meghaladja az eddig használt kötözőanyagokét. Az utóbbiakkal 25 kilós szalmabálákat lehelen összekötözni, az új zsineggel viszont 300—400 kilósak is összekötözhelők az elszakadás veszélye nélkül.
