Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
1979. jümu>$ 1*6., swomÍKrt tSZÁKMkGYMLCmZjkG 3 Befejezte munkáját ez országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ha a megállapított előirányzatoktól való eltéréshez elő. zetesen mindig jóváhagyást kellene kérni. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy az országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvényben bizonyos előirányzatoknak a felhasználását külön szabályozhatja. Ez azt jelenti, hogy ezektől a Miniszter, tanács csak az országgyűlés felhatalmazása alapján térhet el. Ügy hisszük, hogy a törvényhozói és a kormányzati felelősség megfelelő összehangolása és elhatárolása érdekében csakugyan célszerű. ha országgyűlésünk, a népgazdaság mindenkori helyzetéből kiindulva való. ban él majd ezzel a jogával, hogy segítse vele a végrehajtó st. A másik hatásköri kérdés, egész lakosságunkat érinti. A törvényjavaslat — a régebbi hiányokat pótolva — kimondja, hogy az állam magánszemélyeket, Magyarországon jövedelemmel, va_ gyónnál bíró vagy itt gazdasági tevékenységet folytató külföldieket, az állami feladatokhoz való arányos hozzájárulás' végett, adóknak és illetékeknek a fizetésére vagy egyéb befizetéseknek a teljesítésére kötelezhet. A tervezet nem foglalkozik egyedileg és tételesen az adókötelezettséggel. Ez any_ nyit is jelent, hogy az idevágó eddigi szabályok változatlanul érvényben maradnak. Ázt ellenben előírja a javaslat, hogy a lakosság széles körét érintő űj adózási kötelezettséget megállapítani. vagy meglevő kötelezettségeket, — akár azok mértéire, akár a kötelezettek köre tekintetében — számottevően kiterjeszteni csak az országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a hatáskörében szabad. t Természetesen állami bevételeink legnagyobb hányadát a jövőben is a vállalatok és a szövetkezetek fizetik be jövedelmeikből. Ez nem mondhat ellent annak, hogy — megfelelő szabályozással — a gazdálkodó szervezeteknek' kellően érdekeltnek kell lenniük a termelés és a forgalom gazdaságos növelésében. Ezért a törvénytervezet kimondja: a jövedelmek központosítandó hányadát úgy kell megállapítani, hogy ez egyfelől összhangban legyen gazdaságpolitikánknak és népgazdasági terveinknek a céljaival, másfelől azonban vegye figyelembe a vállalati gazdálkodó szervek megfelelő gazdasági önállóságát. Mindez összhangban áll az 1968-ban bevezetett gazda, ságirányítási rendszer alapelveivel, és tekintettel van a vállalati gazdálkodás föltétekörben adhat kötelező előírást a helyi tanácsoknak, amely reá is kiterjed. Ennek kimondása támogatja a városok és községek költségvetési gazdálkodását, s növeli érdekeltségüket a helyi erőforrások mozgósításában. Hogy az állami pénzügyek rendszere hatékonyan működjön, annak egyik fontos teltétele a megfelelő számvitel, A társadalmi tulajdon csakis akkor őrizhető meg, s a gazdálkodás eredményéről csakis akkor alkothatunk magunknak helyes képet, ha államilag szabályozott, egységes számvitelünk van. De a számvitelnek az is feladata, hogy a gazdasági vezetésnek — a vállalatoké nál, költségvetési szerveknél csakúgy, mint a központi irányító szervekben — szakszerű, gyors és megbízható tájékoztatást adjon. Az állami pénzügyekről beterjesztett törvényjavaslat fontos állomás jogalkotásunkban — kezdte hozzászólását Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd részletesen szólt a gazdaság irányításában bank- rendszerünkre és központi bankunkra háruló fontos fel- ada tokról. A bankrendszernek — mondotta — nagy szerepe van a beruházások finanszírozásában. Az V. ötéves terv beruházási előirányzatának nem egészen 50 százalékát az úgynevezett állami beruházások teszik ki. E körbe tartoznak a kiemelt nagyberuházások, amelyeket az Állami Fejlesztési Bank finanszíroz, a célcsoportos beruházások (az összberu házások több mint 20 százaléka), melyeknek finanszírozásában az Országos Takarékpénztár is részt vesz, továbbá az egyéb infrastrukturális és más állami beruházások is. Az összes fejlesztések több mint fele úgynevezett vállalati és szövetkezeti beruházás. Míg az állami beruházásokat közvetlenül, vagy közvetve, zömmel az állami és tanácsi költségvetések finanszírozzák, addig a vállalati és szövetkezeti fejlesztések forrása a nyereségből képzett saját fejlesztési alap, a hitel- és az egyes feladatokhoz kapcsolódó állanji támogatás — ez utóbbi főleg a mezőgazdaság területén. Irányítási rendszerünk érdekeltté teszi vállalatainkat és szövetkezeteinket a gazdaságosabb termelés, a magasabb nyereség, nagyobb fejlesztési alapok elérésében, s az ebben rejlő ösztönzőerő indokolttá teszi e beruházási kategória részarányának perspektivikus növekedését. leire. Az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló törvények megszabják e gazdálkodó szervezeteknek a fő működésben kereteit, feladatait és felelősségét. Ugyanezt szándékozik tenni a most tárgyalt törvényjavaslat a költségvetési szervek, és intézmények tekintetében. ;Egész társadalmunk szempontjából nagyon fontos, hogy ezek a szervek rendeltetésüknek megfelelően, de egyúttal kellő takarékossággal működjenek, miközben persze életszínvonal-politikai céljaink egyik alapját is jelentik azok , az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatások. amelyekben épp ezek a szervek részesítik a lakosságot. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a központi és a tanácsú költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését és egész gazdálkodását, időálló jogi alapot teremtve működésükhöz. A megyei tanácsok feladatait segít meghatározni, de egyszersmind a helyi tanácsok viszonylagos önállóságát erősíti az a rendelkezés, amely szerint a fővárosi és a megyei tanács csak olyan Fontos szerepe van a vállalati és szövetkezeti fejlesztések finanszírozásában a bankhitelnek; mostani ötéves tervünk mintegy 100—110 milliárd forintot irányoz elő beruházási hitelként. Ezen belül 45 milliárdot szánt a terv. olyan fejlesztési hitelekre, amelyek a minden piacon versenyképes áruk termelésének növelését segítik elő. Körülbelül 60 milliárd szolgálja más struktúrajavító, munkaerő-, anyag- és energiamegtakarító és egyéb fejlesztések hitelezését. Jelentősek itt azok a hitelek, amelyek különböző szocialista integrációs programok megvalósítását szolgálják. Tapasztalataink azt .mulatják, hogy azok a beruházások, amelyek az említett 45 milliárdos hitelkeretből az előírásoknak megfelelő szigorú feltételek mellett valósulnak meg, jelentősen növelik vállalataink exportképességét. Ezért, időközben, a követelményeknek megfelelően a kormány bizonyos mértékben növelte e hitellehetőséget. E keretekből az ipar, a folyó ötéves tervben előreláthatólag 60 százalékban, az élelmiszergazdaság 35 száza- résggsüi Fontos Idfe Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek betartsák a számvitel formális rendjét, de legalább ennyire fontos, hogy a számvitelből szerezhető adatokat hasznosítsák is gazdálkodásukban és az irányításban. Ezért is ügyelnünk keli arra, hogy előírásaink ne legyenek túlságosan bonyolultak, s az adatok kezelésében különböztessük meg a lényegit a lényegtelentől. Törvényjavaslatunk egy - szerűsíti is a pénzügyi szabályozást. Ennek köszönhetjük, hogy négy törvényerejű rendelet, kilenc kormányrendelet. és ezek valamennyi végrehajtási utasítása hatályon kívül helyezhető. A kormány egységes rendelettel szabályozza a törvény végrehajtását, és azon lesz, hogy a valóságban a gazdálkodást jobbító folyamatok kerüljenek fölénybe. A tervezet szabályozásai a pénzügyi rendszer fejlődését nagyobb távlatban is lehetővé teszik. Ilyen értelemben a törvény például arra is módot és iránymutatást ad, hogy a pénzforgalmat a korszerű készpénzfizetési és -elszámolási módok elterjesztésével tökéletesítsük, ilyen formán könnyebbé tegyük a családok gazdálkodását. Befejezésül köszönetét mondok a kormány nevében mindazoknak a társadalmi szervezeteknek é.s szakembereknek, akik a törvényjavaslatot előkészítő vitákban alkotó módon vettek részt, segítséget nyújtottak ahhoz, hogy e javaslatot most elő tudjuk terjeszteni. Hálásak vagyunk az országgyűlési bizottságoknak is véleményükért, javaslataikért, s kérem, hogy támogassanak majd a törvény társadalmi megismertetésében é.s végrehajtásában is. Igyekeztünk úgy kidolgozni a tervezetet, hogy az segítse mai gazdasági feladataink megoldását, de egyúttal legyen időálló é.s — amennyire lehet — előremutató. A törvény akkor éri el célját, ha a gyakorlatban érvényesül a törvényhozók szándéka. Bízunk benne, hogy pénzügyi szervezeteinknél, a vállalatoknál é.s intézményeknél az ezzel foglalkozók teljesítményei e törvény nyomán megújulnak, s méltók lesznek szocialista társadalmi ' rendszerünk korszerű követelményeihez. Kérem a Tisztelt Országgyűlést. hogy az állami pénzügyekről szóló törvény.javaslatot vitassa meg és fogadja el. Timár Mátyás parlamenti felszólalása Timor Mátyás, a Magyor Nemzeti Bank elnSke besz^ adatunk, hogy az egyéb, a gazdaság struktúráját javító hitelek is fokozódó mértékben járuljanak hozzá egyen, súlyunk erősítéséhez. Az adott gazdasági helyzet megköveteli, hogy a következő években fokozzuk a követelményeket a hitellel finanszírozott beruházások vonatkozásában is. Fontos, hogy erőforrásainkat, a befejezésre koncentráljuk és korlátozzuk új beruházások megkezdését. Jelentős feladata van a Magyar Nemzeti Banknak a forgóeszközök hitelezésében. Vállalataink és szövetkezeteink jelenleg összesen mintegy 800 milliárd forint forgóeszköz felett rendelkeznek. Ezt a saját forgóalap körülbelül 40 százalékban, az egyéb források 40 százalékban, a' hitei mintegy 15—20 százalékban finanszírozza. A forgóeszköz-gazdálkodáson belül kiemelkedő jelentősége van a vállalati és szövetkezeti készletek alakulásának. Míg az elmúlt években a készletnövekedés nagyjából megfelelő tendenciát mutatott, az _ elmúlt esztendőben — különböző okok következtében — a készletnövekedés igen magas, mintegy 10 százalék volt, ami erősen meghaladta a termelés és a forgalom bővülése által indokolt mértéket. Az elmúlt évi készletnövekedés mutatja, hogy a különböző anyagok, félkésztermékek beszerzésénél az elmúlt évinél sokkal jobban kell felmérni a belföldi és külföldi piaci értékesítési lehetőségeket. Kerülni kell a túlbiztosításból származó felesleges importot, és jobban kell számolni a termelési struktúra változásaival. Emellett folyamatossá és biztonságosabbá kell tenni az áruutánpótlást, mert ebben rejlik a vállalati készletgazdálkodás legnagyobb tartaléka. A hitelezés révén is jobban kell ösztönöznünk a készletgazdálkodás javítására, a forgóeszközök csökkentésére Mint ismeretes, részben a gazdálkodás hatékonyságának lassú fejlődése, részben a világgazdaság elmúlt években bekövetkezett változásai miatt jó néhány vállalatunk nehéz helyzetbe jutott. Na. gyón fontos, hogy e vállalatok — úgy, ahogy ezt a kormány határozatai előírják, a felügyeletet gyakorló minisztériumokkal és más érintett szervek bevonásával — mielőbb kidolgozzák programjukat struktúrájuk átalakítására, hogy mielőbb kilábaljanak a gazdálkodási és fizetési nehézségeikből. A bank különös figyelemmel kíséri munkájukat, igyekszik az átmenet legsürgetőbb pénzügyi problémáihoz segítséget: nyújtani, a végső megoldást azonban működésük további perspektívájának kidolgozása és megvalósítása jelenti. A központi banknak fontos feladata a gazdálkodáshoz szükséges pénzmennyiség kibocsátása, a pénzforgalom lebonyolítása és ellenőrzése. Igyekezetünk az. hogy a következő évek során a pénz- forgalomban a korszerű formákat kiszélesítsük, a lehetséges mértékben bővítsük a készpénz nélküli fizetési forgalmat, könnyítsünk a készpénzforgalom közvetítésében nagy szerepet játszó posta munkáján, csökkentsük a lakosság és a közületek közötti nagyarányú készpénzmozgást. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk külkereskedelmi forgalma viszonylag nagy és egyre növekszik. Exportunk értéke a végső felhasználásra kerülő termékmennyiséghez viszonyítva 1978-ban 26 százalék volt. Az elmúlt évben össz-exportunk kereskedelmi árfolyamon számolva mintegy 250 milliárd forint, importunk pedig — különösen a nem rubelelszámolású viszonylatban — meghaladta exportunkat. A nagymértékű külkereskedelmi forgalom jelentős rövid lejáratú pénzforgalmat von maga után. A tervszerű devizugazdál- kodás és kiterjedi külföldi bankkapcsolataink keretében közép- é.s hosszú, lejáratú hi- | teleket is felveszünk. Ezeket | elsősorban olyan befektetési sekre, beruházásokra fordit. | juk. amelyek a minden pia- ! con gazdaságosan értékesíthető termelést szolgálják. Az elmúlt évek során rendszeresen vettünk fel hiteleket. a tőkés pénzpiacokon, ezeket kiegészítettük a KGST bankjaitól és legnagyobb szocialista partnerünktől. a Szovjetuniótól felvett hitelekkel. Népgazdaságunk ereje és fejlődése lehetővé teszi a továbbiakban is külföldi hitelek felvételét, de természetesen a hiteligénybevételnek vannak józan határai. Ezért van nagy jelentősége . exportunk fokozásának, az import ésszerű keretek között tartásának, az egyensúly erősítésének. A pénzügyek fontos eleme az árfolyampolitika. Az utóbbi években aktív árfolyampolitikát folytattunk, hiszen a tőkés valuták egymás közötti viszonyában jelentős változások következtek be és reálértékük is csökkent az infláció következtében. A reális hazai kalkuláció szükségessé teszi, hogy a bekövetkezett változásokat kövessük. Nagyon fontos, hogy asz időszerű árfolyamok alapján ne adjunk több forintot, a devizabevételekért és ne fizessenek kevesebb forintot vállalataink az import devizákért, mint amennyi a piac értékítélete következtében jár. Természetesen bizonyos esetekben kiegészíthetik ezt pénzügyi áthidalások, ezek nagyságát azonban csökkenteni kell. Ha ettől eltérnénk, zavarnánk a gazdasági tisztánlátást, nem ösztönöznénk olyan struktúra kialakítására, amit a környezetünkben tapasztalható tények megkívánnak. Gazdálkodó szerveinknek fokozódó figyelemmel kell kísérniük nemcsak a világpiac árváltozásait, de az árfolyamokban beálló változásokat is, s üzletpolitikájukban ezt egyre inkább figyelembe kell venniök. Bankrendszerünk szoros kapcsolatban áll a KGST két bankjával, a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a Nemzetközi Beruházási Bankkal. Az előző, az azonnali fizetések és rövid lejáratú hitelezés lebonyolítását végzi, míg az utóbbi a nagyobb, elsősorban a hosszabb idő alatt megtérülő beruházásokra — így legutóbb az orenburgi gázvezeték építésére — nyújtott rubelben és részben tőkés valutában is hosszú lejáratú hitelt. Természetesen szoros az együttműködésünk a szocialista országok központi és más bankjaival is. Elsőrendű érdekünk, hogy a KGST pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésében megfelelő szerepet vállaljunk. A Magyar Nemzeti Bank a kölcsönös előnyök alapján kapcsolatban áll a tőkés és fejlődő országok központi, valamint sok száz kereskedelmi ■ es hitelbankjával, s egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel is. mint például a Baselben székelő Nemzetközi Fizetések Bankjával. amelynek több évtizede részvényesei vagyunk. A Magyar Nemzeti Bank részvényesé a Becsben székelő Központi Váltó- és Hitelbank RT-nek, valamint a londoni Magyar Nemzetközi Bankmik is. A tőkés konjunktúra lassú üteme, a nyugati világ súlyos monetáris problémái, a különböző próbálkozások szilárdabb pénzügyi rendszer kialakítására szükségessé teszik. hogy állandó figyelemmel kísérjük a tőkés világ konjunkturális és pénzügyi helyzetének alakulását is. K ü 1 kérésit edel m ü nk nek több, mint 40 százaléka ezen országokkal bonyolódik, nyersanyagszükségletünk. gépszükségletünk nem jelentéktelen részét onnan szerezzük be. és jelentős szerepük van a magyar export számos ágazatában is. A pénzügyi törvénytervezet a bankrenszer tevékenv- ségének törvényes kereteit erősíti. hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszerben levő lehetőségeket tovább fejlesz, szük. jobban felhasználjuk — zárta hozzászólását Timár Mátyás. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslathoz többen hozzászóltak, maid ismét Faluvégi Lajost illette a szó. — Ügy érzem, hogy a pénzügyi törvény akkor éri majd el a célját, akkor tölti be feladatát, ha minél inkább hozzásegít az eredményesebb, fegyelmezettebb munkához, a hatékonyság növeléséhez és az ország gazdasági helyzetének javításához. Ezek nem rövid távú feladatok. — Ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésekor és most az országgyűlésen is idéztünk történelmi példákat, haladó hagyományokat. A Tanácsköztársaságét, és korábbiakat. Engedjék meg, hogy végezetül felolvassak egy nagyon rövid idézetet, egy mottót, amely valamikor másfél száz éve születeti, és olyan munka bevezetőjéül szolgált, amelynek a címe: Pénzügyi terv, amely a közjót szolgálja. A mottó, amely nemcsak a pénzügyi törvénnyel, hanem előző témánkkal is összefüggésbe hozható, így hangzik: „Minden üdvös űj vállalkozásnál halasztást óhajt a fél akarat, kifogást keres a nem akarat, gyanút hinteget a rossz akarat, de a teljes jó akarat fontol, kétkedik, hogy győződjék, meggyőződve pedig munkára siet, mert mindenkor vesztésnek tekinti a jónak halasztását.” Ebben a szellemben szeretnénk hozzáfogni ennek a törvénynek és minden olyan feladatnak a végrehajtásához, amelyről ezen az ülésen szó volt — mondotta befejezésül Faluvégi Lajos, majd arra kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett módosításokkal — amelyekkel a kormány is egyetért — fogadja el a törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési, valamim a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban, s — a már megszavazott módosításokkal együtt — egészében elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Az ezekre adott válaszok után az országgyűlés nyári ülésszaka befejezi* munkáját.
