Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. május 13., vasárnap Vasárnapi és hétfői program Vannak változások Hamm m íWr' Bányai István Hamm című alkotását a ma este 10 órakor kezdődő információs programban láthatja a közönség. Aldk tíz évvel ezelőtt is Miskolcon éltek, bizonyára élénken emlékeznek Darvas József A térképen nem talál­ható című drámájának 1969. januári bemutatására, az azt követő vitákra, szenvedélyes és szélsőséges vélemény-ösz- szecsapásokra. Mint ismere­tes, a dráma Végh Antal 1968-ban írt Állóvíz (Penész­lek) című szociográfiája nyo­mán készült, illetve ^zt mu­tatta be, hogy a szociográfia milyen visszhangot keltett a szabolcsi faluban, milyen ösz- szecsapásokat, egyebeket pro­dukált. Erről a penészleki esetről — még a Darvas írta drámát megelőzően — 1968- ban, Végh Antal szociográ­fiájának hatására arnatőrfilm készült. Most ugorjunk egy jó év­tizedet, felejtsük el a szociog­ráfia. majd a miskolci drá­mai bemutató fogadtatásának csak elfeledésre érdemes rossz ízeit, vagy akár még a né­hány évvel későbbi budapes­ti Madách Színház-beli bemu­tatót is. A Balázs Béla Stú­dióban 1976-ban elővették az említett 1968-as dokumen- tumfimet, s azt folytatták az­zal a céllal, hogy szembesít­sék az eltelt idő után a pe­nészleki valóságot a hajdani­val. Így született meg Gulyás Gyula és Gulyás János Van­nak változások című filmszo­ciográfiája a Balázs Béla Stú­dió produkciójában. A film igen sok rétegből alakult szerves egésszé, felidézi a ti­zenegy év előtti amatőrfil­met, mint kiinduló és vonat­koztatási pontot; riportokban és szituációkban szembesíti a mai valósággal; szembesíti az egykori amatőrfilmeseket a mai megváltozott világgal; megszólaltatja Végh Antalt; és szól a hatalom egykori és a mai helyi képviselőinek megnyilvánulásairól. Ez a film a Balázs Béla Stúdió történetében új, egye­dülálló kísérletnek ígérkezik a sokdimenziós történelmi do­kumentumfilm megvalósítá­sára. A 19. miskolci filmfesz­tivál információs programja keretében május 13-án, va­sárnap délután 3 órától lát­ható a Hevesy Iván Film­klubban. Vitézy László nevének már igen jó csengése van a mis­kolci fesztiválokon is. Csak­úgy. mint a Szalai Györgyé­nek. Mindketten többször sze­repeltek már sikerrel a mis­kolci filmünnepeken, akár díjnyertes filmek alkotóiként, akár információs keretben be­mutatott. nagy visszhangot keltő értékes munkákkal. Most ' ugyancsak információs kei^etben, ma este 6 órakor a Hevesy Iván Filmklubban látható kettőjük, közös mun­kája. a Balázs Béla Stúdió­ban készült Leleplezés című dokumentumfilm, amely min­den bizonnyal ismét igen szé­les visszhangot vált ki azok körében, akik megtekintik, mint ahogy kiváltott Buda- oesten is a Horizont mozi­ban történt bemutatás-soro­zat idején. A Leleplezés címében jel­zett fogalom többjelentőségű e filmben. Ugyanis itt egy dunántúli gyár kollektívája Által rendelt szobor leleple­A fesztiválon adta át Méth Sándor, a Kossuth Könyv­kiadó képviseletében, a kiadó nívódíját Bokor László és Lestár János filmrendezőnek, A rendezők azért részesül­tek ebben az elismerésben, mert az ő filmjeiket vetítet­ték a legtöbb alkalommal kü­lönböző pártoktatási intéz­ményekben. A Kossuth Könyvkiadó ugyanis létrehoz­ta az úgynevezett Szemlélte­1.. így tehát a fesztivál mű­szaki gárdájától és a deko­ratőröktől nemigen tudnak olyat kérni, amit meg ne ol­danának. Mert igaz ugyan, hogy az előkészületek min­denben a lehető legpontosab­bak voltak, egy élő fesztivá­lon azonban mindig jöhet va­lami új, valami változtatás. Ez így van rendjén, minthogy az is, hogy a fesztivál meg­nyitójával a dekoratőrök sem kezdenek el pihenni. Nagy Ferenc — a csoport „koordinátora” — fogalmazta meg az energia „összedobá- sának” szükségét és lénye­zéséről van szó, amelyet a kollektíva saját pénzén egy fafaragó amatőrnél rendelt meg, és bizony kicsit gyen­gére sikeredett. Olyanra, hogy leleplezés ide, leleplezés oda, nem is lehetett szabad téren hagyni. De amit a helyére ál­lítottak, immár egy hivatásos művész munkáját, az sem sokkal különb. Lelepleződik hát nemcsak a skobor, hanem más is. Ugyanakkor feltárul a filmben a gyár munkásai­nak igénye a köztéri képző- művészeti alkotásra, és az, hogy ennek az igénynek a kielégítése bizony sokszor fo­nák módon történik. Az alkotók eddigi munkás­sága azt ígéri, hogy most is értékes, tartalmas munkát kao a látogató. Ezért érde­mes elmenni vasárnap dél­után. illetve kora este a He- vesy Iván Filmklubba, ahol két rövidke animációs film után ez a 80 perces doku­mentumfilm pereg a vásznon. tő Szerkesztőséget. Megren­delésük alapján már számos film készült, amelyeket — hálózatukban levetítve — a pái-tpropaganda, a pártokta­tás szolgálatába állítottak. A Mérföldkövek (rendeződ Lestár János) és a Szembesí­tés (rendező; Bokor László) című filmeket több mint 1000 alkalommal mutatták be; ossznézőszámuk megközelítet­te a félmilliót... gét, s ez az ő esetükben el­engedhetetlen is, hisz’ vala­mennyien vállalatoknál, in­tézményekben dolgoznak fő­állásban; itteni megbízatásu­kat „személyes barátsággal, szívesen” teljesítik: — Tetszik a kollégáknak is ez a munka, a feladat, s jönnek szívességből is segíte­ni, ha van egy kis idejük. A mi munkánk lényege a fesz­tiválhangulat külsőségeinek a megteremtése; az úgyneve­zett megállítótáblák elkészí­tése — 58 vall a városban —, ebben pedig arra kell töre­kednünk, hogy egyszerűségé­ben figyelemkeltő és funkcio­nális legyen. Szeretnénk ide­jött kollégáink „szakmai” igé­nyeinek is megfelelni, ne mondják azt, hogy „össze­kentük” ezt az egészet... A fesztivál műszaki felelő­se Farkas Zoltán, csapatával nekik kell biztosítaniuk a Előzetesen is nagy érdek­lődés fogadta az ifjúsági ve­títés keretében műsorra tűzött Hugó, a víziló című filmet. Ezért az eredeti vetítési időn túl — vasárnap délelőtt — még egyszer műsorra tűzik. A mai program egyebekben is gazdag lesz. Délután 3 órától a Hevesy Iván Filmklubban nonstop vetítés lesz, előre­láthatólag este fél 9-ig. A fesztiválpalotában délután 2 órakor mutatják be Vilt Pál alkotását, A feltalálót. Este 6 órali or és 8 órakor kezdődik a versenyprogramok mai bemutatója, ennek kere­tében tíz filmet tekinthetnek meg az érdeklődők. A vasár­napi program az este 10 óra­kor kezdődő információs ve­títéssel zárul. A hétfői események: dél­előtt fél 10-kor a fesztivál vendégei kórushangversenyen vesznek részt, délután 4 óra­kor a Hevesy ben mutatják be a Küldetés, két órával ké­sőbb pedig a Családi tűzfé­szek című alkotást. A kato­nai filmstúdió Mezőkövesdre visz programot, ugyanebben az időben — este 6 óra — Sátoraljaújhelyen lesz kihe­lyezett vetítés a fesztivál- rogram filmjeiből. A Film­híradó a Nehézipari Műsza­ki Egyetemre látogat — es­te 8 óra —, míg a Rónai Sán­dor Művelődési Központban Lakatos Vincére emlékeznek a fesztivál vendégei. A versenyfilmeket hétfőn 6 órától vetítik, a dokumen- tumfilm-.stúdió információs programját pedig este 10-től, legfontosabbat: hogy a filmek láthatók legyenek, hogy a mis­kolci és kihelyezett bemuta­tókon minden a helyén legyen. Számukra ezek a napok az „élesre töltöttek”, s eddig nem is esett csorba ... bírják erővel és idővel: előfordul pedig a napi tíz-tizenkét órai vetítés is... Mégis, mint Far­kas Zoltán mondta, az utol­só nap, a megnyitót megelő­ző utolsó pillanatok voltaic a nagyon nehezek, amikor már ott álltak a munkával, hogy minden kész... De hát össze­tartották magukat és egy­mást, segítettek a dekoratő­rök is ha kellett, s e csapat­munkával tartják ma is a fesztiválból azt, ami teher­ként, rájuk testálódott... Teher? — dehogy; tilta­koznak, nem teher, mert szív­ügy a fesztivál, s jóbarátok dolgoznak együtt a műszak­ban . ■ « Rajzok Néhány gondolat a kiállításról Nem lehetett könnyű lol- ga a komoly hagyományokat hordozó, immár tizenegyedik alkalommal megrendezésre került kiállítás zsűrijének. Még kevésbé irigylem a ren­dező dolgát, akinek ezt az igen vegyes és szélsőséges ér­tékeket hordozó anyagot va­lamelyest megnyugtató egész- szé kellett szerveznie a ga­léria termében. Sajnos, az előző évi kiállításhoz hason­lóan a mostani is egészében csak vegyes érzelmeket táp­láló képet adhat a látogató­nak. Ezt elsősorban az indo­kolja, hogy a jó művek mel­lett, a kívántnál is több az önismétlő, problémamentes rutinmunka és sajnos, telje­sen érthetetlen módon, az olyan lapok, amelyek nagyon nehezen ütik meg azt a szin­tet, hogy kiállításra kerülje­nek. A rajz a képzőművészeten belül a legérzékenyebb mű­faj. A művész lehetfinom érzelmeivel átszőtt gondola­tait képes közvetíteni a né­zőhöz a képzelet és a kéz mozgásának közvetlen, min­den technikai áttételt kiikta­tó lenyomatával. E nyitott­ságán keresztül azonban szá­molni kell azzal is, hogy na­gyon könnyen le is leplezi alkotóját a hamis, mesterkélt, rutinszerű gesztusain ke­resztül. Ezért is sokkal szem­betűnőbb egy ilyen kiállítá­son az alacsony mércét állí­tó szelektálás. Ez a kiállítássorozat — az első katalógusok előszavából is érezhetően — olyan cél­lal indult, hogy e tájegység művészeinek kamarajellegű seregszemléjén (amely az­óta bővült meghívottakkal is), képet adjon e műfaj eredményeiről, a szakmai fejlődésről, bepillantást en­gedve a műhelymunka moz­zanataiba. Az egyénenként változó formanyelv színessé­gével, a rajz frisseségével tükrözze a műveken keresz­tül a kor determinálta pil­lanatnyi élethelyzeteket. Ezen elhatározások ismeretében, megméretve a jelen kiállítás, anyaga nem sok előrelépést mutat. Nem a stílusváltásnak, for­mai újdonságok „bedobásá­nak”, hanem a korral való együttélés hiányát érezni. Ez az oka annak, hogy a leg­több munka nem jut túl az esztétizáló megszokás körén, a művészeinek a művészet kedvéért történő létrehozá­sának alapállásán. A művészetben a társadal­milag (történetileg) igaz csak az esztétikailag igazzal (művészettörténetileg igaz + kvalitás) fejezhető ki. Ebből következik, hogy a fejlődés által követelt korszerűség a művészetben nemcsak a kor­hoz, de a művészettörténeti folyamat adott pillanatnyi helyzetéhez való kapcsoló­dást is jelenti, ami az anyag jó részénél hiányolható. Saj­nos, olyan műveknek is helyt adott ez a kiállítás, ahol a műtárgy képi minőségének és gondolati (szellemi) mi­nőségének egysége nagyon zavaros képet mutat. Ahhoz, hogy ez a tenden­cia ne folytatódjon és a je­lenlegi pontról tovább lehes­sen lépni, feltétlen szükséges e kiállítássorozatnak az alap- koncepció / értelmébeni reví­ziója. * Ezt sürgetik azok a ha­gyományok is, amelyeket az itt élő grafikusok teremtet­tek meg a magyar rajzmű-' ve ezet történetében. A kor­szerűség nem divatkérdés, hanem természetes és egyet­len lehetséges állapot. Dobrik István Képaukció Szombaton kiállítás 'nyílt Budapesten, a 48. képaukció anyagából a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. A május 20-ig nyitva tartó bemutatón a május 22-én és 23-án árverésre kerülő 332 festmény látható: kikiáltási áruk összesen 3,6 millió forint, az aukció anyagában nálunk ritkaságszámba menő alkotá­sokat is bemutatnak. Május 14-én kezdődik az írásbeli érettségi Szombaton ünnepélyes bú­csút vettek az alma mater­től a középiskolák érettségi­ző diákjai, számukra befeje­ződött a tanítás. Az ország 529 középiskolájában 22 és fél ezer gimnazista és mintegy 25 ezer szakközépiskolás bal­lagott, köszönt el tanáraitól, diáktársaitól. Hétfőn — május 14-én — megkezdődnek számukra az írásbeli érettségi vizsgák. A közös írásbeli-érettségi vizsgák május 21-én és 22-én, hétfőn és kedden zajlanak, a korábbiakhoz hasonlóan ma­tematikából, fizikából és bio­lógiából. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. A sikerre pályázó film sem­miképpen se legyen hazai termés. Mi, magyarok ugyan­is nem nézni, hanem megvi­tatni szoktuk a magyar fil­meket! A rendezőnek idegenbe sza­kadt hazánkfiának kell len­nie, aki a nevét Bíróból Bu- reau-ra, Körtéből Curtisre. Románból Royalra vagy Bo­gárból Bogartra idegenesítet- te. Esetleg lehet külföldi szár­mazású is. Akkor viszont az anyósa legyen kötelezően du­nántúli Bözsi néni vagy al­földi Mariska néni, akinek az a szerepköre, hogy nyaran­ként dagadtra hizlalja a vá­nyad t amerikai unokákat. A főszerepet olyan színész­nő játssza, aki húszévesen bá­josan naiv, harmincévesen vad és céltudatos, negyven­évesen húszéveseket vonzó, nagymamaként mindenkit el­bűvölő, örök nő. Női partne­re azonban még csak vélet­lenül se legyen — még abba szeretne bele a férfi fősze­replő, a forgatókönyvet ki­játszva. Férfi viszont — szá­mukat és minőségüket a pro­ducer pénztárcája szabja meg — annál több kerengjen kö­rülötte. Gondolni kell ugyan­is a szerelemre vágyó női né­zőkre is. A siker legfontosabb titka azonban az, hogy a filmet ne mutassák be Magyarországon. Meglátják, őrjöngeni fog­nak érte! Basi Aranka Á Leleplezés elé Déli pihenő ci klubban . . Bokor Péter és Kabay Barna

Next

/
Thumbnails
Contents