Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁO 4 1979. május 12., szómba! •# m A19. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Tardi szoba Tardi szoba a miskolci fesztiválpalotában A Magyar Televízió köszöntője kovics András Természet a Bajlcál mentén című munká­ja követ. Végül egy na­gyobb szabású dokumentum- fim-sorozat első. hatvanper­ces része, a Vajek Judit, Radványi Dezső és Burza Ár­pád közös munkájaként ké­szült Színészosztály zárja a műsort, amelyet Tamási Esz­ter, az ismert és népszerű bemondó konferál. Érdeklődéssel várjuk a te­levíziós köszöntőt. Bélyegkiállítás a fesztiválon DÓK 79 f Két évvel ezelőtt nagy ér­deklődéssel fogadta a feszti­vál közönsége az akkor elő­ször megjelent DÓK ’77 cí­mű kötetet, amelyet a Hír­adó- és Dokumentumfilm Stúdió adott közre, és ab- . ban néhány kiemelkedő film­jéről adott számot a stúdió művészeti tanácsa, tagjai és konzultánsai véleményeinek tükrében. Ugyanez a kiad­vány adott számot a stúdió szervezeti felépítéséről, mun­katársairól i§. Most. a 19. , miskolci filmfesztiválra a ! Híradó- és Dokumentumfilm - Stúdió újra megjelentette a ( kiadványt DÓK ’79 címmel, , Hat forgatókönyv alcímmel. I Mint Bokor László stúdió- i vezető a kötet előszavában írja. az elmúlt két év alatt megnövekedett ugyan az ér- I deklődés a kisfilmek — köz- ! tűk a dokumentumfilmek — iránt, de még messze va- j gyünk attól, hogy sorba áll- i janak az ezeket vetítő mo- ! zik előtt. Ennek ellenére a dokumentumfilmezés igen í szép sikerekre tekinthet j vissza, több hosszabb doku- i mentumiilmet éppen a kö­zönségsiker miatt kellett többször is műsorra tűzni, ismételten bemutatni mozi­ban és televízióban. A stú­dió legértékesebbnek tartott filmjei közül hatnak a for­gatókönyvét ezért közread­ják most a DÓK ’79 című kötetben. Í A kötetben a Mérföldkö­vek, a Két elhatározás, a Halálosztók, a Kilencedik , emelet, az Ide ... oda. vala- j mint A halottlátó forgató- I könyveit olvashatja az ér­deklődő. s megtalálja a ko­rábbi kiadványhoz hasonló­an a művészeti tanács ál- . landó tagjainak, valamint^ a stúdió dokumentum-, illetve híradórészlege állandó mun­katársainak bemutatását. A kötetet a hat film kockáiból összeállított képmelléklet te­szi teljessé. Igen szerencsés dolog a filmek forgatókönyveinek közreadása, hiszen ezek se­gítségével az alkotások sok­kal könnyebben felidézhetők . mindenkor. Szép hagyománnyá alakul, hogy a kisfilmek fesztivál­ján, a páros években ugyan­itt számvetést végző Magyar Televízió köszönti a feszti­vált. S miként is köszönt­hetné másként az MTV Po­litikai Adások Főszerkesztő­sége a hasonló feladatokat megvalósító filmesek ünnepi mérlegelését, mint műsorral, új műveinek információs ve­títés keretében történő be­mutatásával, Így kerül sor ma, május 12-én délután négy órakor a fesztiválpalo­ta nagytermében e köszöntő műsorra. Frissen készült felvételek Miskolcról és a miskolciak­ról címmel. Balogh Mária rövid összeállítása vezeti be a műsort, majd Erdős And­rás, az MTV Politikai Adá­sok Főszerkesztőségének ve­zetője köszönti a fesztivál közönségét, a számvető fil­meseket. Ezt követően há­rom filmet láthat a közön­ség: Lehet igy is a címe Radványi Dezső és Szabó Si­pos Tamás filmjének, ame­lyet Csekő Sándor és Nová­A fesztiválpalota emeleti előterében, ahol az alkalmi postahivatal is működik, a bélyeggyűjtők, a szép bélye­gek kedvelői érdekes és ér­tékes kiállítást is találnak. Dr. Varró Gyula, a miskolci filatelisták talán legismer­tebb képviselője, a nemzet­közi gyermekév és a 19. mis­kolci filmfesztivál tiszteleté­re rendezett itt kamarakiál- lítást. Sok évtizedes gyűjtő­munkája kincseiből olyan kis kollekciót válogatott ösz- sze, amely tematikailag leg­inkább kapcsolódik az emlí­tett két témához. Így az ér­deklődök a tárlókban meg­A mai program Délelőtt zsűri-vetítéssel kezdődik a fesítiválprogram. 10 órakor megkezdődik a Tudományos-technikai forra­dalom és a népszerű-tudo­mányos film címmel tartan­dó ankét. melynek leikért hozzászólói: dr. Hermann István, dr. Holdas Sándor és Szedlay Péter. Délután 2 órakor vetítik a Hasta man­na — VIT ’78 — című fil­met, 4 órakor a Hevesy Iván Filmklubban információs ve­títés van, ugyanebben az időben a fesztiválpalotában megkezdődik a televízió in­formációs programja: fris­sen készült miskolci felvéte­lekkel, majd Erdős András mond köszöntőt és bemutat­ják a Lehet így is, a Ter­mészet a Bajkál mentén és a Színészosztály című alko­tásokat. A műsort Tamási Eszter konferálja. Délután 5 órakor a katonai filmstúdió mutatkozik be Tarcalon. találhatják a színészsoroza­tot, amelyben Clark Gabié­től a kínai színházig — be^ leértve a néhány éve volt százötven esztendős Miskolci Nemzeti Színház jubileuma emlékbélyegzését ás — igen sok szép bélyegritkaság gyö­nyörködtet. Roppant látvá­nyé# a gyermekévet idéző összeállítás. Megtalálhatók a tárlaton a korábbi miskolci filmfesztiválok emlékbélyeg­ző« bélyegei is. — Nemcsak bélyeggyűjtőknek érdemes végignézni e kis tárlatot. Alkotói felelősség a dokunientumfilm-művészetben (Folytatás az 1. oldalról.) a művész invenciójával kell közelítenie sokrétű és ellent­mondásos valóságunkhoz a film művészeinek — mondot­ta. Elsőrendű feladat a szo­cialista tudatformálás; fi­gyelni kell a szocialista tár­sadalom alapvető értékeire. Csak így orientálhatják meg­felelő módon a filmek iránt egyre jobban érdeklődő kö­zönséget a különböző al­kotások. Nyomatékkai szólt Fukász , György a való­ság feltárásának kritikai megközelítéséről. Kifejtette, hogy a különböző társadalmi jelenségeket ellentmondása­ikban kell ábrázolni. E te­kintetben különös felelősség hárul az alkotókra, akiktől joggal követelhetjük — mint alapelvet — a politikai elkötelezettséget, a pártos magatartást. Minden alkotót az „érted haragszom” indula­ta vezéreljen egy-egy prob­léma megközelítésekor. Per­döntő a közönség orientálása szempontjából, hogy az alko­tók mit és hogyan emelnek ki korunk valóságából. A két korreferátum — szá­mos példa felvonultatásával — arra keresett választ, a többi között, hogy mennyire van „otthon-itthon” a ma­gyar dokumentumfilm-mű- vészet abban a társadalom- fear., ahol lényegesen megvál- ’ tozlak a termelés feltételei. Füleki József szerint szép számmal fellelhető alkotóink között a homo ludens, a ho­mo politikus, de nincs jelen a homo ökonomikus. Doku- menlarisláink — hangsúlyoz­ta Lázár István — anyanyel­vi szinten beszélik a maguk sajátos filmnyelvét, és az utóbbi években kialakult az a közönség is, mely jól érti ezt a nyelvet. Szó esett a kü­lönböző stílustörekvésekről egészen a valóság játékfílmi eszközökkel produkált re­konstruálásáig. Ezzel kapcsolatban több hozzászólás elhangzott. A je­lenlevők egyetértettek abban, hogy az ábrázolandó tény­anyag megmunkálásához nemcsak sokoldalú informá­ció, elkötelezettség és fele­lősség szükséges, hanem erő­teljes művészi személyiség is, mely saját törvényei és esztétikai elvei szerint kell hogy megfogalmazza monda­nivalóját. Felhívatott a fi­gyelem arra is, hogy semmi­képpen sem a mindenáron vailó hibakeresés, vagy az ext­rém helyzetek ábrázolása a cél, hanem a bonyolult hely­zet feltárása, a különböző társadalmi folyamatok, ten­denciák ábrázolása, mely köz­ben meg kell győződnünk az alkotók morális állásfoglalá­sáról. A fentiekből következik, hogy nincs úgynevezett po­zitív vagy negatív film, csak jó, vagy rossz film, aszerint, hogy ki, mennyire képes a valóság sokoldalú ábrázolá­sára. Humanitás és szocialis­ta erkölcsiség nélkül nem születhetnek igazán értékes művek; olyanok, melyek egyaránt szólnak a jelennek és a történelemnek. Elhang­zott, hogy az utóbbi időben elszegényedett a dokumen­tumfilmek formai világa. A „mit” kétségtelenül nagyon fontos, de a „hogyan” sem lehet másodlagos. * A tanácskozás dr.. Fukász György összefoglalójával ért véget, majd az. ankéton el­nöklő Magyar József megkö­szönte a jelenlevő hazai és külföldi vendégek aktív rész­vételét. Gí­is, a valóság fényképezésétől A vita résztvevői fottc Léccé Metl Rajtuk a világ szeme A kis Herkulesekért A gyermekek egészségne­velésének igen fontos részét képezi a testi nevelés, és en­nek legintenzívebb területe a testnevelés. Mai életünk a technika fejlődésének, s az életszín­vonal állandó emelkedésé­nek következtében, mindin­kább kényelmesebbé válik. Szervezetünket a szükséges­nél sokkal kevesebb fizikai terhelés éri. Mindezek kö­vetkeztében egészségügyi ár­talmak. s ezek nyomán úgy­nevezett civilizációs betegsé­gek fenyegetnek bennünket. A civilizáció áldásai az egyik oldalon valóban sok kényel­met és biztonságot jelente­nek számúnkra — a másik oldalon azonban egészsé­günkre káros környezeti ha­tásokat hozhatnak létre, s ugyanakkor szervezetünket megfoszthatják a környezet nem éppen kívánatos válto­zásainak leküzdéséhez s/.ük- ■ séges ellenállóképességtől. A gyermekek nevelése az iskolában több, egymástól élesen el nem választható területen folyik (értelmi, er­kölcsi, testi stb.). Meg kell itt jegyeznünk, hogy fentiek nem tantárgyi elkülönülést jelölnek, hanem a nevelés fő feladatait rögzítik. Vala­mennyi terület közös célt, a harmonikusan fejlett, a szo­cialista embert jellemző tu­lajdonságokkal és jellemvo­násokkal rendelkező ember formálását szolgálja. A . testnevelés nevelési­oktatási és képzési folyama­ta a Tan terv előírásai és a testnevelési órák kereteinek lehetőségei alapján, a gyer­mekek testi nevelésének leg­fontosabb alapjait biztosítja. A testkultúra iránti igény kialakításának egyik különö­sen fontos szakasza, a kisis­koláskor. A szakszerűen, jól irányított iskolai testnevelés és sporttevékenység rendkí­vül előnyösen befólyásolja a 6—10 éves korú gyermekek egész személyiségének fejlő­dését. A tanóra rendszerű iskolai testnevelés biztosítja mind­azokat a feltételeket, melyek a gyermek összehangolt lelki­testi fejlődését hivatottak se­gíteni. Ezek közül kiemelke­dő szerepe van a rendsze­rességnek. A testnevelési órák rendszere nem csupán a tanulók — e korban külö­nösképpen jelentkező — spontán mozgásvágyának ki­elégítését szolgálja, hanem a tanított mozgásányagnak a nevelési folyamatba történő tudatos tervezésével, fokoza­tosan fejleszti a gyermekek mozgási készségeit (futás-, ugrás-, dobás- stb. készsé­gek) és nem utolsósorban alapvető testi képességeit (gyorsaság, erő, ügyesség, állóképesség). Mindezen túl­menően egyre inkább meg­határozott keretek közé „kényszeríti” á gyermekek mozgását. A gyermekek spon­tán mozgásvágyát felhasz­nálva, meghatározott szabá­lyokkal a nevelő vezérli azt. Ebben a folyamatban a gyermekeknek a testnevelés­hez való pozitív irányú kö­tődésének kialakítása érde­kében kiemelkedő szerepe van a változatosságnak. Fon­tos feladat tehát a testgya- korlatokriak olyan — az adott életkornak megfelelő — változatos feladatrend­szerekbe ágyazása, mely mindig biztosítja az érdek­lődést, s lehetőséget nyújt az értelmes feladatmegoldá­sokra. A mozgásos cselek­vések körülhatároltságu, ke­retei tehát semmiképpen nem jelenthetnek monotóni­át, vagy éppen mechanikus gyakorlást — csupán szabá­lyozottságot. így alakul, fej­lődik a már említett testi tulajdonságokon kívül a gyermekek figyelme, gyors elhatározóképessége, akara­ta, önfegyelme, a közösség­be való beilleszkedés képes­sége stb. ' A jól kiválasztott és irá­nyított játék vezeti a gyer­meket a felnőttkor egyre szigorúbb szabályainak be­tartása felé. Alakítja egész személyiségének, magatartá­sának szabályozottságát, Ma­gatartásnormákat jelöl ki, s ezeket beidegzi. Szabály- (törvény-) tiszteletre szoktatJ Közösséget jelöl (játékcso­port), s felébreszti a közös­ség iránti felelősségét a „névtelen”, de mindig mun­kája szerint értékelt csapat­tagnak. A jól irányított test­nevelés mindezeket a kér­déseket felveti, s a nevelő értékelése azon nyomban vá­laszt is ad. Röviden ennyit az iskolai testnevelésről. Heti három, illetve két órában nem oldhatók meg a felada­tok. A gyermekek egészség­nevelése ennél sokkal töb­bet kíván. Nehezen avatkozhat az is­kola pl. egyre növekvő jólé­tünk egyik következményé­be, a túltápláltság kérdésé­be. Egészségkárosító hatása közismert. Megemlíthetjük a szabad idő felhasználását. Do sorolhatnánk még a felada­tokat, melyeket az iskola nem képes egyedül megolda­ni, csak a családdal együtt A család szerepe döntő a gyermek egészséges fejlődé­se szempontjából. A nyugodt családi légkörtől kezdve az egészségügyi szokások kiala­kításáig sok mindent felölel, A kisdobos-úttörömozgalom irányítói és közvetlen veze­tői is sokat tesznek és te­hetnek a gyermek egészsé­ges fejlődése érdekében. A napközi otthonnak is meg­vannak a maga sajátos fel­adatai ezen a téren. A környezet higiénéje, a játszóterek építése és kar­bantartása, a fásítás-parko­sítás, a játszásra alkalmas üde, zöld pázsit létesítése és védelme mind-mind közös, össztársadalmi feladat. A pedagógusképző főisko­lák képzik a testnevelés ok­tatására képes szakembere­ket. Az iskolák kérik, hogy a szülők minden erővel tá­mogassák az iskola erőfeszí­téseit a gyermekek mozgás- kultúrájának, testkultúra iránti maradandó igényének kialakítása érdekében. Mind­ezt úgy, hogy a gyermek- ben_ tudatosodjék, hogy a testnevelés és- sport nem ju­talom, melyet büntetésül meg lehet vonni, hanem mindennapi életünk elma­radhatatlan. szerves része. Az iskola csak a csalót! és az egész társadalom se­gítségével képes a felnövek­vő generációk egészséges fejlődésének biztosítására, Életerős, munkaképes, a szo­cialista társadalom további építésére alkalmas kis Her­kuleseink nevelésének ügye mindannyiunk felelőssége, s a közös munka eredménye az egész társadalom öröme. Sípos György tanszékvezető főiskolai tanár Móricz-em lékünnepség Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója alkal­mából emlékünnepélyt tar­tottak a sárospataki Come- nius Tanítóképző Főiskolán. A főiskola ifjúságát, oktatóit és a vendégeket Ködöböcz József, a főiskola főigazgató- helyettese köszöntötte, meg­emlékezve a nagy magyar író pataki kapcsolatairól. Ezt követően dr. Kovács Kál­mán, a debreceni Kossuth íajos T u d 4 vn á n y e gy e Lem tanszékvezető egyetemi ta­nára mondott emlékbeszé­det. Méltatta a Móricz-élet- mű értékeit szólt a XX, századi magyar realista re­gény megteremtésének kor­szakos jelentőségéről, az író ma is élő irodalmi öröksé­géről. Az emlékünnepély a főiskola hallgatóinak irodal­mi-zenei műsorával fejező­dött be. K. S. j

Next

/
Thumbnails
Contents