Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

ÉSZAK ■ MAGYJUfOSSZÄG 4 1979. május 11M pániét •• A19. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Információs keretben S ok az eszkimó, kevés a fóka — idézhetnénk a közhelyet, amikor szám- bavesszük, hány film fér a fesztivál versenyprogramjába, s hány alkotó szeretné a mun­káját o fesztivál néző- és szak. mai közösége előtt bemutat­ni. így adódott — s ez az in­téző bizottság igen jó hozzá­állását dicséri! —, hogy az idei fesztiválon a versenyen kívül, információs vetítések ke­retében látható filmek száma és összidátartama jócskán meg­haladja o versenyben álló al­kotásokét. Mindjárt az első na­pon hat dokumentumfilm sze­repelt oz éjszakai — lapzár­tékor kezdődő — információs vetítési programban, s az ér­deklődők száz percen át is­merkedhettek a versenyben ugyan nem szereplő, de meg­különböztetett figyelmet ér­demlő alkotásokkal. A hat dokumentumaim kö­zül különösképpen az első hár­mat kell kiemelnünk, kidére a cime Gárdos Péter filmjének. A néző szinte szólni sem tud a megdöbbenéstől. A rendező erre törekedett: vágja mellbe a nézőt a rettenet, döbbenjen 'ra a veszélyhelyzetekre és ar­ra, hogy a veszélybe nem sza­bad belenyugodni. ,, Aki elfe­lejti a tegnapot, arra ítélte­tik, hogy átélje azt" — hir­deti a film elején látható me­mento, s lidérces lázálomnak tűnő, fenyegető pusztítás je­lenítődik meg előttünk, figyel­meztetve: a pusztító tegnapról sose feledkezzünk meg. Merő­ben más jellegű a Kísérleti fogház, amelyet Zombori Ka­talin rendezett és a baracskai büntetőintézetben bevezetett kísérletet mutatjo be. Itt ugyan­is olyan fogházat rendeztek be, ahol kizárólag a gondat­lanságból elkövetett közleke­dési bűnesetek elítéltjei van­nak, s a fogház rendjére ön­maguk választotta társadalmi vezetőség ügyel. A film igen érzékletes képet ad az intézet életéről, megmutatva annak sa­játom rendjét, hatóerejét, szo­cialista humanizmusunkat. Ér­dekek és akadályok a címe Sántha László filmjének, amely az újítómozgalom nehézségei­ről beszél igen izgalmasan, bemutatva az egyéni érdek és a közösségi érdek között a kü­lönböző szabályozó rendeletek­ből eredő feszültségeket, ame­lyek végül is az újítókedv leg­főbb akadályozói. A további három film: Róna Péter Mérnökóvodája a pálya­kezdő mérnökök beilleszkedési gondjairól, Mihályffy László Tordas című munkája a cím­beli fala szövetkezeti életének hagyományairól szól, Bokor László Hétvége Pest megyé­ben című munkája pedig Pest megye néhány idegenforgalmi szépségére irányítja a figyel­met igen szuggesztíven, érzék­letesen. Megjeleni a Fesztiválújság A miskolci filmfesztiválok mindennapjainak hagyomá­nya immár, a Fesztiválújság megjelenése. Ebben tallóz­tunk most, a 19. miskolci filmfesztivál „gépezetének” beindulásakor. Az első oldalon —. Feledy Gyula Kossuth-dí.jas képző­Borsodról Miskolcon A Filmhíradó e napokban játssza az egész országban azt a tudósítást, melyet Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben készített a szerkesztőség stábja. (Forgatókönyvet Be­nedek Miklós, lapunk fő­munkatársa írta.) Ezt az al­kotást tekinthették meg teg­nap Miskolcon a fesztivál megnyitója után az érdeklő­dők, „A Filmhíradó különki­adása Borsod megyéről” cím­mel. Rólunk, mindennapja­ink gondjairól, életünkről adott híradást tehát a feszti­válközönségnek és az ideér­kezett vendégeknek a mis­kolci vetítés. E hagyományos — és nemes — gesztussal kezdődött a mostani feszti­vál is, tudtul adva és rep­rezentálva a megye, a me­gyeszékhely hétköznapjainak formálódó életét, s bizonyít­va, hogy a fesztivál sem kü­lön ünnep, hanem hétköz­napjaink alkotó cselekvésé- , nek egy mozzanata, mely­ben tettenérlhetjük eredmé­nyeinket, s tervezéseikben láthatjuk magunk formálódó arculatát. Fetedy Gyula rajra művész grafikája mellett — olvasható György István fesztiváligazgató köszöntője- vezércikke, mely hagyomá­nyokra, új várakozásokra hi­vatkozva üdvözli Miskolcon az alkotókat és alkotásaikat — a közönség várakozásá­val. a kölcsönös találkozás reményével. A fesztivál megnyitóját követően mutálták be a film­híradósok a megyénkről ké­szített filmüzenetüket: a Fesztivál újságban Makai Márta ír arról, hogy Zom­bori Katalin rendező miként tette láthatóvá a megye vál­tozó-alakuló életét. Ugyan­ezen az "oldalon Benedek Miklós a Híradó- és Doku­mentumfilm Stúdió munká­járól készített beszámolóját kínálja olvasásra a lap, tud­tál adva: „... a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió ki­lenc híradóval. tizennégy hosszú dokumentumfilmmel vesz részt a versenyprog­ramban” ... A Fesztiválújság újabb ol­dalán három portréírást ol­vashatunk. „Előny, hogy nő vagyok” címmel kilencven film hátterét, motiváló ere­jét vallatja a Kolonits Hona rendezőről írott anyag; a Függelék egy önportréhoz al­címmel közreadott írás pe­dig Jankovics Marcell alko­tói munkáját, s annak inspi­ráló részleteit villantja fel; Szabó István — ismert já- tékíilmrendező — „háttér­munkáját” hozza olvasókö­zeibe Sas György írása, bi­zonyítva emberszeletet és hazaszeretet élő jelenlétét „Suhanás a város felett” cí­mű portréjában ... A Fesztiválújság a továb­biakban megismertet ben­nünket a fesztivál plakett­jének alkotójával — Szent- jrmay Zoltánnal —, ismerte­tést kapunk a város művé­szeti és közművelődési prog­ramjából, a.,fesztivál további, műsorrendjéről. A fesztivál-lap legköze­lebb szombaton délután je­lenik meg. Tegnap este a miskolci Rónai Sándor megyei Mű­velődési Központban meg­kezdődtek a 19. filmfesztivál vetítései, beindult a „feszti­válgépezet”. A mai prog­ram: délelőtt 9 órától dél­után 13 óráig a saüri tekinti meg a fesztiválra beküldött alkotásokat; tíz órakor kez­dődik az Alkotói felelősség a dokumentum-filmművé­szetben című ankét, amely­nek előadója dr. Fuikász György. Ez az ankét az SZMT-székház 6. emeleté­nek 1-es tanácskozó termé­ben lesz. Délután 4 órakor AICS-ta- nácskozást tartanak a feszti­válpalotában. Ugyanebben az időben kezdődik a Hevesy Iván Filmklubban az infor­mációs vetítés, mely ezúttal a Fagyöngyök című alkotást kínálja az érdeklődőknek. Ugyancsak délután 4 órakor látható a Katonai Filmstú­dió információs programja Miskolcon, a Fegyveres Erők Klubjában. Este 6 órakor kezdődik a harmadik feszfci- válvetítés a megyei művelő­dési ‘ központ színháztermé­ben, Encsen a járási műve­lődési központban pedig a Filmhíradó ez alkalomra ösz- szeállított külpolitikai mű­sorát tekinthetik meg a nagyközség és a járás lakói, s találkozhatnak Róbert I .ászló va], Este 7 órakor a Katonai Filmstúdió a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban mutatkozik be prog­ramjával — Hősök emléke­zete, Katonasportoi ókkal a kubai spartakiádon. Lesze­relés után és Mozgás, gye­rekek című alkotásával. Este 8 órakor folytatódik a fesztiválvetítés a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Este 22 órakor pedig a Népszerű Tudományos Film­stúdió programját láthatják az érdeklődök. A fesztivál zsűrije Elnök: dr. Boros Sándor, s. filozófiai tudományok kan­didátusa. kulturális minisz­terhelyettes. Tagok: Benedek Miklós új­ságíró, filmkritikus; Csólai János, Miskolc megyei vá-. ros Tanácsának elnökhelyet­tese: Feledv Gyula Munká- csy-díjas, érdemes művész. Kossuth-díjas grafikusmű­vész. Füleki József, a Tár­sadalmi Szemle rovatvezető­je, dr. Hankiss Eleméi7 kan­didátus; Juhász Árpád, a TIT-stúdió igazgatója; Illés György kiváló művész, Kos- suth-díjas filmoperatőr. Lá­zár István, a Valóság rovat­vezetője, Orosz Sándor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége KV-titkára; Simó Sándor. Balázs Béia-díjas filmrendező; Simó Tibor, a SZOT kulturális, agitációsés propagandaosztályának veze­tője; dr. Szecskő Tamás, az MRT Tömegkommunikációs Központjának igazgatója. Egy kocka Keresztes Dóra Holdasfilm című animációs alkotásából TEGNAP DÉLUTÁN nyílt meg és szeptember végéig látogatható a miskolci Her­man Ottó Múzeum Papszer utcai főépületének földszinti termeiben A keliák Észak- M agyarországon című kiállí­tás, amely a Kelta-corpus kutatás anyagára támaszkod­va. a Váctól a Bodrogközig terjedő észak-magyarországi részen élt kelták relikviáit, az. ásatások során előkerült dokumentumokat bemutatva kívánja a látogatóval meg­ismertetni az időszámításunk előtti harmadik századtól, időszámításunk kezdetéig itt élt nép kultúráját, életmód­ját. A kiállítási termekben, vit­rinekben. tárlókban és nagy­méretű fotókon a kutatások, ásatások során előkerült gaz­dag anyagból fegyvereket, háztartási és temetkezési edényeket, ékszereket, a sí­rokból előkerült temetkezési dokumentumokat láthat az érdeklődő. A középső, kis le- remben színes diavetítés se­gíti a kutatási anyagok, il­letve a bemutatott kor .jobb megismerését, a vetítéseket kelta zene festi alá. Egy to­vábbi teremben a Herman Ottó Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűj- teményéből kelta érmék lát­hatók részben a maguk ere­deti mivoltában, részben ki­nagyított fotókon. (Az érem­anyag rendezéséért Biróné. Say Katalint, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunka- társát illeti elismerés.) A látható anyagból és a jól alkalmazott tájékoztató szövegekből és tartalmas ka­talógusból érdekes kép raj­zolódik ki o kelták életéről, sőt a bemutatott hamvasz- tásos sírrekonstrukció segít­ségével a halálon túli életé­ről is. A kiállítás rendezé­se, valamint a katalógus Hellebrandl Magdolna ré­gész-muzeológus munkáját dicséri. Egyébként ő volt a Kelta-corpus kutatás területi irányítója, s így a kiállítás nagyrészt az ö kutatási ered­ményeit tükrözi!' A kelta nép az őskor vé­gén Európa nagy területein elterjedt, és egyike volt azoknak, akiket név sze­rint már ismertünk. Az óko­ri irodalom és a tudományos hitelességgel feltárt teme­tők, települések adatai alap­ján kirajzolódik a kelta tár­sadalom felépítése, mega Ha­in Ina to egy katonai és egy vallási vezető réteg kialaku­lása. Törzsi szervezetben él­tek, államot nem alkottak. Magyarországon az időszá­mításunk előtti negyedik szá­zadban telepedlek meg, észak-magyarországi meyle- lepedésüket az időszámítá­sunk előtti harmadik sza­zadból származó nagy kelta- temetők bizonyítják. Mint például a váci kavicsbánya, Farmos, Kösd, Szob, Hal­ma jugra, Mulii-Kocsmadumb, Bouroghaíom-Mcdvclanya, Radoslyan, Kistokaj-KüUe- lek és más helyek sirleletei. Az itt élő keltákra erősen hatolt a szkíta kultúra, ezt a kiállításon is látható lele­tek — fegyvereknél, edé­nyeknél egyaránt, de külö­nösen az ékszereknél — meg­győzően bizonyítják. Ezeket — természetesen — itt nem tudjuk részletesen leírni, de megtekintésüket annál in­kább ajánljuk. Települései kis létszámú­ak, lanyaszerűek voltak. A nyillszini településeken a házak alkalmazkodtak a domborzati viszonyokhoz. Bi­zonyára veszély idején hú­zódtak a hegyek közé, sőt a barlangokba is: a Bűtökben például a Szeleta-barlangböl ismerünk az i. e. J, század­ból ' való kerámiát. Törzsi központokat, úgynevezett op- pidumokat is kialakítottak, ilyen volt a bükkszcntlászlói Nagysánc is. amely a coti- nus törzs megerősített helye lehetett. Érdekesen szemlélteti a ki­állítás a. hamvaszlásos te­metkezést: a halottal együtt, tették máglyára az elhunyt használati tárgyait. Az i. e. II. századból származó te­metőkben a kutatók már csak hamvaszlásos urnasíro- kat találtak, A kiállítás második része, mint már említettük, a kelta pénzveréssel foglalkozik, az egész Kárpát-medence terü­letén élt törzsek pénzeit mu­tatta be. Á KELTÁK Észak-Ma- gyarországon több éves ku­tatás eredményeként tárja az érdeklődő elé egy két év­ezreddel korábban, három­száz esztendeig itt élt nép kulturális emlékeit. Érde­mes végigjárni a kiállítás termeit. (km) Nem nehéz megjósolni, hogy a következő napokban, hetekben ismét megnő a Képcsarnok Szőnyi István termének látogatottsága. Ez­úttal Székács Zoltán festő­művész mutatkozik be a miskolci művészetkedvelők­nek, műgyűjtőknek. Székács tulajdonképpen hazajött, hi­szen Miskolcon született, itt végezte a középiskolát; csa­ládtagjai, barátai, ismerősei élnek a városban. Festőmű­vészként azonban mindany- nyian most ismerhetjük meg igazán a volt Szőnyi-tanít- ványt, aki 1940—45 között végzett a Képzőművészeti Főiskolán és 1949 óta jelent­kezik a kollektív tárlatokon. Akik munkásságát figye­lemmel kísérték, emlékez­hetnek néhány sikeres sze­replésére, melyek közül el­sősorban az 1965-ben rende­zett budapesti kiállítást em­lítjük (Igényes Adolf-terem), valamint a csepeli és a zala­egerszegi bemutatkozást. „Székács — mint egyik méltatója írja — elsősorban tájfestő, a színélmény őszin­te visszaadásával, a jel­ző és tipikus rajz finom hangsúlyával, a motívum tö­megének. arányainak gondos mérlegelésével, egyszerű elő­adásmódra. érzékletes lát- ványfestésre törekszik.” Ezt a megállapítást igazolja a Képcsarnokba!) most látha­tó, csaknem félszáz festmény is A művész — mint a né­ző megállapíthatja — nagy szeretettel és szenvedéllyel járja az országot, s minden tájban igyekszik megragad­ni (sajátos látásmódja sze­rint) a legjellemzőbbet, a legmaradandóbbat. Képeiről a vajai várkastély parkjá­nak százados fái, a Balalon- vidék mediterrán világa kö­szönt bennünket. Érdekes, hogy ezek a nagyméretű táblaképek, mennyire intim hangulatot sugároznak. A „Kerti pihenő”, a „Fák és csónakok” egy-egy részlet­szépségével ragad meg ben­nünket elsősorban. S bár ember csak a legritkább esetben jelenik meg Székács vásznain, minden tájában érezzük jelenlétét. Hiszen a virágok (például a filodend- ron és a páfrány szobai együttese) éppenúgy otlhont sugallnak, mint a „Köcsögös udvar”. Ebben a hűvös és bonis tavaszban különösen jó a napfényt és a ragyogást su­gárzó Székács-képek között járni. Kicsit rideg belonlu- kásainkat is otthonosabbá tehetik ezek a képek, me­lyek a természet egy-egy darabját mutatják fel ma­gas fokú kompozíciós kész­ségről és meakapó színvilág­ról tanúskodva. * A kiállítást tegnap délután 5 órakor nyitotta meg Papp László festőművész. Székács Zoltán képei május 24-ig te­kinthetők 7 meg a Szőnyi-tc- remben. Gy— A mai program Székács Zoltán festményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents