Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

1979. május 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az önigazolásról r. 6 U j építési módszer alkalmazásával kí­sérletezlek az egyik miskolci beru­házáson, és a próbálkozások eny­hén szólva mérsékelt eredményt hoztak. Az újítók többször is nekirugaszkodtak a feladat újszerű megoldásának, hosszabbra nyújtva a 11 órás munkaidőt, s miközben keményen dolgoztak és éjszakába nyúló órákon át töprengtek, elhangzott a kívül­állók minősítése; megmondtam előre, eb­ből az újításból nem lesz semmi... Egyetlen konkrét esetre vonatkoztatva említettem az iménti példát, mely sajná­latos módon közelről sem tekinthető egye­di jelenségnek. Az önigazolásnak, a kívül­álló sokszor nagyon is könnyű pózában való tetszelgésnek, hasonló példái számos esetben fellelhetők. A „megmondtam elő­re”, a „tudtam jól”, a „rám nem hallgat­tak”, vagy az „engem nem kérdezett meg senki” szólásmondások veszélye voltakép­pen nem abban áll, hogy kényelmesebb dolog kibickedni, mint alkotó módon részt kérni munkában és gondolkodásban — hanem abban, hogy terjeszti a passzivi­tást, visszafogja a kezdeményezőkészsé­get, hibának és bűnnek tartja azt, ami tulajdonképpen tévedés. Ráadásul az ilyesfajta megjegyzések bármennyire is hasonlítanák az eső utáni köpönyeghez, ezen túl azt a téveszmét testesítik meg, hogy nem érdemes új utakat keresni, biz­tonságosabb a kitaposott ösvényeken jár­ni. Mert ott már az elődök mindenfajta buktatón átverekedték magukat. Az önigazolás tehát azon túl, hogy a gondolati restség puhára vattázott ágya, alkalmasint a lendület, a tenniakarás, az új iránti fogékonyság tudatos vagy tudat alatti visszajogója. Nem mondanám kate­gorikusan azt, hogy aki dolgozik, csak az téved. Ugyanis nem minden munka — szellemi vagy fizikai erőkifejtés — hor­dozza magában a hibák elikövethetöségé- nek csíráját. De az új utak keresése, a mainál jobb módszerek kutatása, nemcsak az újszerűség varázsával jár, hanem ma­gában hordozza a kockázatvállalást, kö­vetkezésképpen a tévedést sem zárja ki. Viszont, mint ahogy nem minden bűn te­kinthető tévedésnek, legalább annyira nem tarthatunk minden tévedést sem bűn­nek. Józan értékítélet, higgadt, tárgyila­gos, mindenfajta hangulati elemet kizáró gondolkodás és magatartás lehet segítő­társ emberek megítélésében, erényeik és tévedéseik mérlegelésekor, mindennapi munkájuk, új utak keresése kapcsán. Ott, ahol nem így van, sajnos, azoknak lehet igazságuk, akik utólag mondják el véleményüket, önmaguk igazolásaképpen. Akik megtörtént esetek után hangoztat­ják azt, amit egyébként már mindenki tud. Ráadásul mindezt úgy teszik, olyan­fajta színben tüntetik fel magukat, mint­ha korábban is tudtak volna arról, amit utólag mondanak ki. Egy kísérlet befejezésekor rásütni va­lakire, hogy tévedett, de ezt a tévedést valamiféle kívülálló szemével végigasz- szisztálni, elnézést a sarkos kifejezésért, nem is egészen becsületes dolog. Érzé­sem szerint erre csak olyanfajta ember képes, aki még soha nem érezte az újke­resés túlfűtöttségét. Sokszor hangoztatott közhely, de nem vétkes megemlíteni, így az önigazolás témakörénél sem: a siker ízét csak az érezheti igazán, akit valaha már megérintett a sikertelenség kellemet­len érzése is. Végül megkockáztatnám azt is, hogy az önigazolás nagyjából egy úton halad az önmutogatással. A saját sikerek hiányát egyfajta okoskodással igyekszik helyette­síteni. Következésképpen az önigazolók nem is igen örülnek mások sikerének, a közösség gyarapodásának, mert ez ellent­mond annak, amit ők „előre megmond­ták” ... Kimondom hát, hogy az önigazo­lás módszerében káros, tartalmában pedig közösségellenes. Passzivitást hordoz magá­ban, s miután csak a jelenségek végén fedi fel kilétét, menet közben nagyon is nehéz tetten érni. A zzal, áld egy munka folyamatában mondja el véleményét, az út végén szót lehet váltani. Meg azután köz­ben is lehet érvelni pro és kontra. Ott összecsaphatnak jó értelemben vett akara­tok. De aki a kockázatos vállalkozás vé­gén, netán a sikertelenségre alapozza logi­káját, az nem lehet partner sem a jobbat fürkésző vitában, sem az előrehaladás fá­radságos tevékenységében. A konstruktív gondolkodás és magatartás pedig egy tő­ről fakad az önmegvalósulással — a kö­zösség javára. Az önigazolás, az önmuto­gatás pedig félő, hogy az önmegsemmisí­tés felé tart. Faulovits Ágoston Erik a földieper Kaldenecker Józsefnek, a hernádi Március 15-e Mgtsz háztáji ágazatvezetöjének fóliasátraiban már érik a földieper, pirosodik az őszibarack és virágzik, bogyósodik a szőlő Cj|/pr a BUBIV-ban A BUB1V Encsi Gyáregy­sége első negyedéves tervét a tervezett 59,5 millió fo­rinttal szemben 65 millió fo­rintra teljesítette. A terme­lés ilyen mértékű túlteljesí­tését a javuló anyag-, alkat­részellátással. s nem utol­sósorban a gyáregység mű­szaki gárdájának stabilitásá­val tudták elérni. Az üzem ebben az évben kezdte el gyártani a Kati szekrény- sóit. A gyáregység dolgozói biztosan reménykedhetnek abban, hogy termékeik, ame­lyek nagy népszerűségnek örvendenek a vásárlók köré­ben. méltán nyerik el az au­gusztusban Miskolcon meg­rendezésre kerülő Vili. he­lyiipari kiállítás látogatói­nak tetszését. Részben már a télen is üzemelt, az idei zöldség- gyümölcs idényre pedig tel­jesen elkészül a Mezőkövesd és Vidéke Áfész új, komp­lex felvásárló telepe. A kis- árutermelést, a (különböző szakcsoportokat példamuta­tóan segítő fogyasztási szö­vetkezet az elmúlt évi 63,9 millióról 67 millió forint fö­lé kívánja növelni felvásár­lási tevékenységét. Nagy se­gítséget nyújt ehhez a kor­szerű, új telep, ahol 45 va- gonos burgonyatároló, 3 va- gonos gyümölcs-hűtőtároló, egyvagonos zöldségtároló, valamint feldolgozó és sava­nyító is található. fnic fezem újítás Az újító mozgalom mind­inkább „beépül” a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari üze­mek, vállalatok gazdálkodá­sába, egyre jelentősebb ter­melésfejlesztői tényező lesz, miután évente megközelíti a 26 ezret a beadott ésszerűsí­tések száma. A nagyszámú újításból évente átlagosan 12 ezret fogadnak el, azonban nem mindegyik jóváhagyott ész- szerűsilési javaslatot valósít­ják meg. Mindent egybevet­ve, tízezer új megoldást, fej­lesztési elképzelést alkal­maznak a gyakorlatban, te­hát a benyújtott újításoknak csak mintegy fele kerül köz­vetlenül a termelés gyakor­latába. , A mozgalom jelentős hasz­not hoz az üzemeknek, vál­lalatoknak. Évente átlagosan 350 millió forint üzemi ered­mény származik az ésszerű­sítésekből, de még nagyobb lehetne, ha a javaslatokat „tovább vinnék”, másutt is megvalósítanák. Egész sor fejlesztési elképzelés ugyan­is szélesebb körben adaptál­ható lenne akkor, ha az újí­tási információk az üzemek között gyorsabban áramla- nának. Leninvárosban — a Tiszta, virágos város mozgalom ke­retében — a településfej­lesztési és lakókörnyezet,-«szé- pitési célok megvalósítására az V. ötéves terv első há­rom esztendejében a lakos­ság és a város mintegy 700 szocialista brigádja 17 mil­lió 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Egyebek között részt, vetlek a sporttelep, az ifjúsági és KRESZ-park, az MHSZ ki­képző bázisának, a csónak­ház és a sportpark, továbbá a tiszalöki úttörőtábor szo­ciális létesítményeinek épí­tésében. A három nagyüzem, a TVK, a Tiszai Erőmű, a TIFO, s más vállalatok szo­cialista brigádjai, valamint a városi tanács gyermekintéz­ményei között létrejött szo­cialista szerződések már ed­dig is jól szolgálták a fenn­tartási és fejlesztési felada­tok végrehajtását. E kapcso­latok eredményeként iskolai sportudvarok, óvodai KRESZ­s ereje parkok, nyelvi laboratóriu­mok és más létesítményeik egész sora valósult meg. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága tavaly felhi- • vással fordult a szocialista brigádokhoz, 'hogy vegyenek részt a játszóterek felszere­léseinek karbantartásában. A nemzetközi gyermekév tisz­teletére az Egy játszótér — egy szocialista brigád jelszó alapján meghirdetett akció sikerrel zárult, ugyanis 1978 végére a városban levő 42 játszótér kivétel nélkül gaz­dára talált. A három nagy­üzem 45 brigádja több évre szóló szocialista szerződés­ben vállalt kötelezettséget a játszóterek felszereléseinek megóvására, illetve karban­tartására. S most április ele­jén elkészült egy javítómű­hely is, ahol a brigádok el­végezhetik a szükséges mun­kákat. Várhatóan még az el­ső léi évben befejeződik va­lamennyi leninvárosi játszó­tér felszerelésének karban­tartása. Szövetkezeti föDfeiyam A MÉSZÖV vezetősége egyhetes tanfolyamot rende­zett Sárospatakon a me­gyénkben működő fogyasz­tási, lakás- és takarékszö­vetkezeteik érdekelt vezetői, munkatársai számára. A tanfolyamon különböző témájú előadások hangzot­tak el, amelyeket minden esetben vita követett: a hallgatók gyakorlati tapasz­talataikkal egészítették Iá az elméleti megállapításokat. A tanfolyam résztvevői, éspe­dig a személyzeti, oktatási, titkársági vezetők, továbbá a szövetkezetpolitikai előadók és a nőbizottsági titkárok, nőbizottsági felelősök meg­beszélték a szövetkezeti élet időszerű kérdéseit. ' Kiállítás Gödöllőn Borsod - mezőgazdász szenti Az egyetemisták régi vágya A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Gorka kiállító- termében Borsod — mező­gazdász szemmel c. kiállítás nyílt, amit az egyetemen ta­nuló borsodi gazdász és gé­pész hallgatók állítottak össze a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályától, a megyei TE- SZÖV-től és Borsod üzemei­ből, gazdaságaiból kapott szemléltetőanyagból. A gö­döllői egyetem első borsodi, kiállítását hétfőn délután a megyei tanács, valamint a TESZÖV képviseletében Kri- zsán József és dr. Kiss Béla nyitották meg. Borsod me­zőgazdasági eredményeit is­mertető grafikonok, kimuta­tások mellett, az érdeklődők többek között megismerked­hetnek a Tokaj-hegy aljai Állami Gazdasági Borkombi­nát, a Borsod megyei Tej­ipari Vállalat, a sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyi­művek, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a mező­kövesdi Matyó Tsz termé­keivel. A bemutató azért is jelentős az itt tanuló borso­di fiatalok számára, mert ez az első önálló rendezvénye a most szerveződő Borsodi Klubnak. Reméljük, a közel­jövőben hivatalosan is való­sággá válik az itt tanuló egyetemistáink régi vágya, és aláírásra kerül az együtt­működési szerződés, az egye­tem és a Borsod-Abaúj- Zempléri megyei Tanács il­letékes vezetői között. Ez » szerződés teszi ugyanis hiva­talossá, s teremti meg az anyagi feltételeket a Borso­di Klub működéséhez. A szerződés értelmében lehető­ség nyílik a megye mező- gazdasági üzemei és az egye­temisták közötti szorosabb kapcsolat kialakítására, se­gít a szakember-utánpótlás ma még meglevő gondjainak enyhítésében, s ennek végső soron Borsod megye mező- gazdasága látja legfőbb hasznát. Most újra felidézve ezt a tájat, óhatatlanul is eszem­be jutnak dr. Romany Pál miniszternek a tiszakesziek ünnepi közgyűlésén minap elhangzott szavai: „Tisztelet a borsodi parasztnak, aki évről évre kínlódva ugyan, de megküzd az átlagosnál gyengébb adottságú földjein a természet, az időjárás erői­vel. Mondhatnám én is: küzde­lem, kínlódás. Sorolhatnék jelzőket az itt folyó emberi munka nehézségeiről, hősi­ességéről. Az arányban nem álló eredményesség miatt azonban minden bizonnyal ez sokaknak túlzottnak tűn­ne. Mások netán közhelynek vélnék. Maradjunk annyi­ban: nehéz ... Ez a két szó- tagú, magas hangrendű szó tartalma: a teher súlyossá­ga. Hivatalosan leírva ezt ol­vashattam: ll-es kategóriájú, kedvezőtlen adottságú gaz­daság. A nem hivatalos, csak szemmel érzékelt lát­vány ennél többet mond. A gépkocsi 22 kilométert fut be, amíg a gazdaság déli szélétől az északiig érünk, ugyanakkor kelet—nyugat kö­zött 2—3 kilométer sőt. van ahol csupán 1 kilométer a távolság. A 4960 hektár te­rület hosszú, elnyúlt testtel öleli a 6 és fél települést: Kupát, Felsővadászt, Gad- nát, Abaújlakot, Gagyven- dégit, Gagybátort és a fél falut, Szanticskát. A hivatalos leírás tömö­ren 9,7 aranykoronás föl­dekről informált. Az elnök Tóth István, és a termelési elnökhelyettes Szakáczki Já­nos bővebben és közérthe­tőbben: — Gazdaságunk ha­tára változékony, savanyú, néhol nagyon kötött. Nem kevés a vadvízzel tarkított, vízfolyásokkal, völgyekkel szabdalt rész. A legnagyobb táblaméret 60 hektár, ettől nagyobbat kialakítani nem tudunk. Gyakori a földcsú­szás ... A gépkocsiból is jól lát­tuk az erózió okozta káro­kat. A már-már szárba szök­kenő búzatáblákban — ré- tegvonalas művelés ide vagy oda — 60—70 centiméteres árkokat mosott a dombolda­lakról lezúduló víz. A veze­tők homlokát már a közeli jövő, az aratás gondja re­dőzte. Sajnos, a kombájn nem tud árkokon röpködni Egyébként, ha már a víz, mint kártevő szóba jött, elmond­hatjuk: az ötvenéves 550 milliméteres évi csapadékát- lagiól az elmúlt években sokkal többet kaptak. s az aránytalan eloszlás miatt ez többet ártott, mint használt. Az éghajlati tényezőkkel egyébként is sok baj van itt a Felsővadász központú Rá­kóczi Tsz-ben. A tavaszi ké­sei fagyok éppúgy jellemzői e tájnak, mint a koraiak, a szeptemberiek. Égy gondolat erejéig visz- szalérve a gépekre, nem ép­pen örömmel mondják: a ré­gebbi típusok lényegesen to­vább bírták az itteni stra­pát. És ez egy ilyen, nem éppen módos tsz-nél, igazán zsebbevágó. Vagy itt van például a Rába 180-as trak­tor: Ezen a vidéken a kis sú­lya és kis kerekei miatt a motor meglevő erejét nem tudja kihasználni. Ilyesmit a rendszer által kidolgozott technológiánál nem ártana figyelembe venni! Megjegy­zem: a felsővadásza tsz rend­szertag', KITE-tag. Az idei május, de főleg a korábbi hónapok nem táp­lállak vérmes reményeket az itteni emberekben. Az ezer hektár búzából közel 200 hektár „kiment”, vagy leg­alábbis felül kellett vetni. A megmaradtból is csupán 300 hektár az. amire rámondha­tó, hogy jó. A napraforgót a napokban fejezik be, akár­csak a kukoricát. Míg az előbbinek nő. az utóbbi nö­vénynek évről évre csökken a területe. Az érv? — Itt árunövénynek a kukorica nem gazdaságos. Ezért csak annyi marad, amennyi a sa­ját abrakszükségletünket ki­elégíti. Nagy tervek, töke hiányá­ban nemigen vannak Felső­vadászon. A vetésterv némi­képp tovább módosul. Belép a repce, nő a napraforgó te­rülete, s ha beválik, fehér virágú csillagfürt is lesz ezen a vidéken. Tavalyelőtt mérleghiánnyal zártak, tavaly se veszteség, se nyereség nem volt. S idén? — Jöjjön vissza au­gusztusban! — invitált az elnök. Nem úgy mondta, mintha akkor majd valami rendkívül jó eredményről számolhat be. Reális volt a hang. Egy picike remény — mert enélkül nem gazdász a gazdász — azért kicsengett. Mondhatnám: küzdelem, kínlódás. Sorolhatnék jelző­ket az itt folyó emberi mun­ka nehézségéről, hősiességé­ről. Az arányban nem álló eredményesség miatt azon­ban minden bizonnyal so­kaknak túlzottnak tűnne. Maradjunk annyiban: ne­héz ... Ez a kéttagú, magas hangrendű szó tartalma: a teher súlyossága Hajdú Imra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents