Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

V^L,) v //. /A ■ "" .............. .......... ' ■ ■ — ”7 . .......... .................. . .. .1 ..... ■"■■■ I mm mm. . ... — ■ '•<< 1 sztHttl fainiji íraiian a [«fii Snap elvíárs ralié savié! párt- és Imáiifilltséict! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMI’LÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 124. szám Ara: 1,20 forint Szerda, 1979. május 30. Forradalmi eszméink, céljaink azonosak S zeretett vendéget köszön­tünk ma hazánkban — küldöttség élén Magyar- országra érkezik Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A magyar—szovjet kapcsolatok több mint har­mincéves történetében ki­emelkedő esemény a mostani látogatás: a szovjet párt- és kormányküldöttség fontos kérdések egész sorát vitatja meg magyar partnereivel,- s felmérik majd azokat az ered­ményeket, amelyeket a két ország együttműködésében az utóbbi években elértek. Köz­ismert tény, hogy a Szovjet­unió és Magyarország között a kapcsolatoknak rendkívül szilárd és változatos rendsze­re alakult ki. Üj típusú vi­szony ez egy világhatalom és egy aránylag kicsi ország kö­zött. Kádár János elvtárs mondotta az MSZMP XI. kongresszusán: „Népeinket egyesíti érdekeink, forradal­mi eszméink és céljaink kö­zössége: a marxizmus—leni- nizmus és a proletár inter­nacionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus építése.” Hazánk és a Szovjetunió között az élet minden oldalát átfedő kapcsolatok a két nép javára fejlődnek, alakulnak. Országaink egyeztetik nem­zetközi tevékenységüket, kö­zösen lépnek tel a háborús veszély elhárításáért, a nem­zetközi enyhülés tendenciájá­nak kibontakoztatásáért. Nemrég tanácskozott Buda­pesten a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága. Ez a testület ismé­telten megfogalmazta a szo­cialista közösség eltökéltségét a katonai enyhülés előmozdí­tására, az európai országok közötti bizalom elmélyítésére. A külügyminiszteri bizottság felhívással fordult Európa va­lamennyi államához, az Egye­sült Államokhoz és Kanadá­hoz, hogy még ebben az év­ben, konferencián vitassák meg ezeket a rendkívül fon­tos kérdéseket. A Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszterei aláhúzták annak jelentőségét is, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok hamarosan megköti a hadászati támadó fegyverze­tek korlátozásáról az úgyne­vezett SALT—II. szerződést. Fontos lépés ez a fegyverke­zési verseny visszaszorításá­ban, lehetséges kezdete , a nukleáris leszerelésnek. A Szovjetunió békepolitikájá­nak alapelve, hogy tárgyalá-' sok útján kell eljutni áz em­beriséget fenyegető veszélyek mielőbbi elhárításához'. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott, békeprog­ram, amelyet a XXV. kong­resszus továbbfejlesztett, je­lentős eredményeket hozott: a nemzetközi erőviszonyok változásának következtében a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti békés egymás mellett élés elvei gya­korlattá kezdenek válni. Mindebben igen nagy szerepe van Leonyid Brezsnyev elv­társ fáradhatatlan munkájá­nak. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkára kora ifjúsága óta tevékeny részt­vevője az országépítő tevé­kenységnek. A Nagy Honvé­dő Háború éveiben a leg­nehezebb frontszakaszokon harcolt, szervezte, lelkesítette a katonákat, s a győzelem után az elpusztított ország újjáépítésében, az ipar, a me­zőgazdaság és a honvédelem fejlesztésében, a kazahsztáni szűzföldek meghódításában végzett kimagasló munkát. Lenin pártjának első em­bereként, a szovjet állam élén Leonyid Brezsnyev a nemzet­közi enyhülés, az államközi kapcsolatok, a népek közötti barátság kiemelkedő építőjé­vé vált. Emlékezetes szá-, inunkra Brezsnyev elvtárs né­hány évvel ezelőtti látogatá­sa a Magyar—Szovjet Barát­ság Házában, ahol kifejezte, milyen jelentőséget tulajdo­nit a szovjet és a magyar nép barátságának. E meg­bonthatatlan szövetség ápolá­sa . népünk alapvető érdeke, kiterjed az élet valamennyi • területére. Közismert tény: legfontosabb gazdasági part­nerünk, iparunk legnagyobb nyersanyag- és energiaszállí­tója a Szovjetunió. Korszerű iparunk, közlekedésünk és tu­dományos életünk ma már elképzelhetetlen a szovjet be­rendezések, kutatási eredmé­nyek felhasználása nélkül. A Magyar Szocialista Mun­káspárt programnyilatkozata leszögezte, hogy a Szovjet­unió „tapasztalatai elvi jelen­tőségűek az új társadalom építésében, segítsége pótolha­tatlan. A történelem igazolja pártunknak azt az elvi állás­pontját, hogy szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lehet.” Pártunknak ezt az állásfog­lalását az évtizedes gyakor­lat igazolta. Az országaink, pártjaink közötti együttmű­ködés és eszmecsere hasznát nincs, aki kétségbe vonhatná. Az elmúlt évek egyre újabb területeit tárják fel ennek a kapcsolatrendszernek. Ilyen például a kultúra is. Nemrég fejeződött be a Szovjetunió­ban a magyar dráma ünnepe. Számos klasszikus és modern magyar színmű került a sok­nyelvű közönség elé. A szov­jet olvasók jól ismerik a ma­gyar irodalom legjavát, film­jeinket sok millióan tekintik meg. A szovjet irodalom, kép­zőművészet, film állandó ér­vénnyel gazdagítja a magyar kultúrát. Az ősszel a hazai színpadok rendezik meg a szovjet dráma fesztiválját. Aligha kell bizonygatni, a kultúra az emberek közötti megértés talán legjobb köz­vetítője. A magyar és szovjet em­berek közötti barátság nem elvont fogalom. A jobb meg­ismerkedést szolgálják a tu­risták tízezrei is, de talán még jobban a „munka diplo­matái”. Munkásosztályunkat méltóképpen képviselték a Szövetség gázvezeték magyar építői, az uszty-ilimszki Kun Béla brigád tagjai. A Szov­jetunióban megismerték Vö­rös Csepel nevét, azokat a magyar munkásokat, akik nemzetközivé szélesedett ver­senyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére. Í z elkövetkező néhány nap minden bizonnyal továb­bi lehetőségeket ad kap­csolataink építésére, az együttműködés fejlesztésére. A Leonyid Brezsnyev által vezetett párt- és kormány küldöttség magyarországi lá­togatásának azonban nemzet­közi jelentősége is van: nem csupán pártjaink szövetségét, népeink megbonthatatlan ba­rátságát bizonyítja, de hozzá­járul a szocialista közösség egységének erősítéséhez is. Leonyid lljics Breisnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Leonyid lljics Brezsnyev életrajza Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke 1906. december 19-én született az -Ukrán SZSZK Dnyeprodzerzsinszk városában munkás-kohász család tagjaként. Orosz nem­zetiségű. 1931-től tagja az SZKP-nak, 1952-től az SZKP KB tagja. A Szovjetunió há­romszoros hőse, a szocialis­ta munka hőse, a Szovjet­unió marsallja. A Szovjet­unió honvédelmi tanácsának elnöke. 1921-iől dolgozik. 1927-ben fejezte be munka mellett a kurszki földmérési-talaj javí­tási technikumot. 1927 és 1930 között L. Brezsnyev földmérőként dol­gozott, majd a Biszertai já­rási Tanács V. B. elnökhelyet­tese, az uraii területi föld­mérési hivatal vezetőjének első helyettese lett. 193Ö—31- ben a moszkvai mezőgazda­sági főiskolán tanult. 1931- ben kezdte meg tanulmá­nyait a dnyeprodzerzsinszki kohászati főiskolán, amely­nek elvégzése után mérnök­ként dolgozott a Dzerzsinsz- kijröl elnevezett kohászati gyárban. 1935—36-ban a Vö­rös Hadseregben teljesített katonai szolgálatot. L. Brezsnyev 1937-től kezdve tölt be vezető párt­és tanácsi funkciókat. 1937— 38 között a dnyeprodzer­zsinszki technikum igazgató­ja. a városi tanács vb elnök- helyettese, a Dnyepropet­rovszki területi Pártbizottság osztályvezetője, majd 1939- tól a Dnyepropetrovszki te­rületi Pártbizottság titkára. A Nagy Honvédő Háború éveiben a hadseregben veze­tő politikai munkát végzett: a Déli front politikai cso­portfőnökének helyettese, a 18. hadsereg politikai osztá­lyának vezetője, a 4. Ukrán front, majd a katonai körzet politikai csoportfőnöke. 1946—47-ben az Ukrán Kommunista Párt Zaporozs- jei, majd Dnyepropetrovszki területi Pártbizottságának el­ső titkára. 1950-ben az SZKP KB apparátusában dolgozott. 1950—52-ben a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. 1952-ben az SZKP KB tag­jává, a KB Elnökségének póttagjává és a KB titkárá­vá* választották. 1953—54- ben a hadsereg és a hadi­tengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökének helyette­se. 1954 februárjától 1955 au­gusztusáig a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, majd 1956-ig első titkára. 1956—57-ben az SZKP KB Elnökségének póttagja. 1957- töl az SZKP KB Elnökségé­nek tagja. 1966-tól az SZKP KB Politikái Bizottságának tagja. 1956—60-ban és 1863 -64-ban az SZKP KB titká­ra. 1964—66-ban az SZKP KB első titkára. 1964-66- ban a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága Oroszországi Irodájának elnöke. 1966 áprüisától az SZKP KB főtitkára. 1960— 64-ben és 1977-től a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. 1965— 1977-ben a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek .tagja. Leonyid Brezsnyev a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsú* nak nyolcszor egymás után megválasztott küldötte. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának képviselője. Leonyid Brezsnyev Illői­ben kapta meg a Szocialista Munka Hőse kitüntető cí­met. a Szovjetunió három­szoros hőse (1966, 1976 és 1978). Számos szovjet és kül­földi kitüntetés, díj tulajdo­nosa. Csehszlovákia kétsze­res hőse, Bulgária kétszeres hőse, az NDK hőse, Mongó­lia hőse, 1972-ben „a népek közötti béke erősítéséért” a Nemzetközi Lenin Békedij- jal tüntették ki. 1979-ben „A Kisföld”, „Újjászületés” és „A szűzföld” című köny­veiért, valamint a békéért folytatott fáradhatatlan har­cáért Lenin-díjat kapott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az egyete­mes emberi haladás, a világ­béke és a népek „biztonságá­nak megszilárdítása, a szo­cialista országok egysége, a nemzetközi .kommunista és munkásmozgalom összefor- rottságá, valamint a magyar —szovjet testvéri barátság és együttműködés elmélyítése érdekében kifejtett tevé­kenységéért. kimagasló érde­mei elismeréséül a Magyar N épköztársaság gyémántok - kai ékesített Zászlórendje ki - tüntetést adományozta az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének 70. születésnapja alkalmából. 1975-ben Leonyid Brezs- nyev megkapta a Béke-vil ág­tanács Joliot-Curie Emlékér­mének arany fokozatát. 1977- ben a társadalomtudományok területén kifejtett munkássá­gáért. a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Marx Károly Arany Érdeméremmel tüntette ki. Az általános bé­ke ügyéért kifejtett követke­zetes és áldozatos tevékeny­ségének elismeréseként meg­kapta az ENSZ Béke-arany­érem kitüntetését. 1978-ban a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet nép és fegyveres erői győzelméhez való nagy hozzájárulásért, az ország vé­delmi képességei erősítését szolgáló tevékenységéért, a Szovjetunió bákepoiitikájá- nak kidolgozásáért és meg­valósításáért megkapta a Győzelem Érdemrendet. A béke, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás érdekében kifejtett társadalompolitikai, tudományos és alkotó tevé­kenységéért Nemzetközi Di­mitrov Díjat kapott. Losonczi Pál hazaérkezett Bécsből Közös közleményt fogadtak el a tárgyalásokról Hivatalos ausztriai látoga­tásának második napján, kedden délelőtt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete Bécs nevezetességei­vel ismerkedett. Délben az osztrák kormány nevében dr. Hannes And­rosch alkancellár diszebédet adott a kancellári hivatal kongresszusi termében az El­nöki Tanács elnökének és a magyar küldöttség tagjainak tiszteletére. Az ebéden kötet­len, baráti hangulatú pohár­köszöntök hangzottak el. Délután a magyar küldött­ség vidéki kirándulást tett: meglátogatott egy raasdorfi mezőgazdasági üzemet. Kedden délután Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja a bécsi magyar nagykövetség épüle­tében találkozott Franz Muh- rival, az Osztrák Kommunis­ta Párt elnökével és szívé­lyes megbeszélést folytatott vele. Este az Elnöki Tanács el­nöke a nagykövetségen Kirchschläger szövetségi, el­nök tiszteletére adott foga­dást. A fogadáson jelen volt dr. Hannes Androsch al­kancellár, pé nzü gy m i n isz t e r, dr. Willibald Pahr szövetségi külügyminiszter, több magas (Folytatás a 3. oldalon) asKsassaga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents