Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1979. május M.< «énért! líilrle vezeti ét kezdete Az űrhajózási: joggal nevezhetjük manapság szakmának, tí minden egyes szakma megköveteli a gyakorlásához szükséges ismeretek összességét, szellemi es fizikai felkészültséget, tapasztalatot, jártasságot. A világűrkutatás mindennél jobban igényli mindezt. Hiszen az űrhajósoknak egyáltalán nincs rá lehetőségük, hogy előzőleg a valóságban átéljék mindazokat az érzéseket, élményeket, amelyek az indítás és az űrrepülés folyamán várnák rájuk, hogy fenn a világűrben igazi röppályán készüljenek fel a nagy feladatra. Pedig az űrhajósnak, amikor eliön a repülés ideje, teljes mértékben el kell végeznie a megadott programot bármiféle engedmény vagy kedvezmény nélkül, mert a világűr nem hajlandó engedményeket lenni az embernek. Éppen ezért az űrhajózás fejlődése es fejlesztése szigorúan megállapított logikai program szerint történik, amelynek alapját az űrhajós biztonsagának biztosítása, valamint képességeinek és lehetőségeinek maximális kibontakoztatása képezi. Csakhogy mindezt előzőleg be kell gyakorolni. A Gagarin Ürhajósképző Központot 19(i0- ban hozták létre, a Moszkva melletti Csillagvárosban. Rendelkezik tudományos laboratóriumokkal és gyakorló készülékekkel, jól képzett tudósokkal, mérnökökkel, módszertani szakemberekkel, pilótakép- zök'kel. Az űrhajósképzés oktató és nevelő célú komplex tevékenység, az űrhajósszakma alapját képező ismeretek, képesség, és rutin rögzítésére szolgáló tevékenység. A képzésben két fő szakasz van: az általános kozmikus és az űrrepülési felkészülés szakaszai. ^ CSÚCSFORMÁBAN A START IDEJÉRE Hogyan is megy mindez végbe a gyakorlatban? Az első szakaszban minden űrhajós szániára közös program szerint folyik az oktatás. Az űrhajósok megszerzik az űrhajózás alapjaira vonatkozó ismereteket, tanulmányozzák az alapvető embervezette űr- hajótipusokat. Egyidejűleg általános fizikai és speciális orvosi-biológiai felkészítés is folyik. A tapasztalatok azt mulatják, hogy az űrhajós fizikai felkészültsége fontos tényeizó a repülési program sikeres végrehajtása szempontjából. Minden egyes űrrepülés :;á .iáit konkrét feladatot állít a részvevőit-ele. Ebből - ..kiindulva épül fel többek között a fizikai felkészítés, hogy az űrhajósok — sportnyelven szólva — csúcsformába kerüljenek a start idejére. Az edzéseken a komplex felkészítés néhány változatát alkalmazzák különböző általános és különleges felkészítési módokkal kombinálva, különböző megterhelésekét alkalmazva. Ezen kívül az űrhajósok minden reggel üti percet tornáznak. De még a legintenzívebb fizikai felkészítés sem tudja megóvni őket a súlytalanság okozta lebegés kezdetén a kellemetlen érzetektől. A SÚLY A FEJRE NEHEZEDIK Georgij Grccsko űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse. miután visszatért a 96 napig tartó ürúljáról. így beszélt erről: — Csak á televízió ké .ernyőjén tűnik úgy, hogy az űrhajósok nyugodtan ülnek a foteljeikben, vagy úszkálnak az űrhajóban, s csakis az a dolguk, hogy a nézőket .-.szórakoztassák”. Nézzék csak, milyen könnyű, zsonglőrködnie a ceruzával vagy bukfencet vetni a súlytalanság állapotában. Csakhogy ez a könnyedség csalóka. A súlytalanság mindenekelőtt súlyosságával hat az emberre, amely a fejünkre nehezedik. Csak úgy kalapál a halántékunk, mintha a fejünkön állnánk. Az ember állandóan igyekszik valahogy „lábra állni”. De ezekkel a kellemetlenségekkel nincs lehetőség sokat törődni, dolgozni kell. Szerencsére általában csak a repülés első napjaiban fordulnak elő ilyen dolgok, pl. az embernek a fejébe tolul a vér. Meg kell mondani, hogy kezdetben a súlytalanság állapotára még a tapasztalt űrhajósok is nehezen állnak át. Később ez elmúlik. A második szakaszban a legénység együtt készül fel a küszöbönálló űrrepülés konkrét feladataira. E program közös a kijelölt és a tartalék legénység számára. A második szakasz l'ö feladata az űrhajó vagy űrállomás tanulmányozása, a fedélzeti rendszerek összetételének és működésének, a tudományos felszerelésnek, az űrrepülés programjának a megismerése, a legénység és az irányító személyzet együttműködési módjainak a kidolgozása stb. A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI A szocialista országok űrhajósjelöltjei a nyelvtanulássa! kezdték a közös munkát. Alaposan el kell sajátítaniuk a szakkifejezéseket. Itt egy adott szó csak egyetlen fogalmat: tárgyat, jelenséget, műveletet jelöl. Más, akár közelálló jelentőségű szavak használata is tilos, mivel hibákhoz vezethet. Bizonyos tapasztalat már a Szojuz—Apolló közös szovjet—amerikai űrrepülési . program kapcsán is kialakult. Most az Interkozmosz keretén belül, ez a tapasztalat mélyül és bővül. Az űrhajósképzés alapjai és elvei évek során alakullak ki. A képzés egyébként szovjet és nemzetközi legénység esetében is azonos séma szerint folyik. A repülési gyakorlatok és ejtőernyős ugrások például elengedhetetlenek. Ezek képességet fejlesztenek ki a térben való tájékozódásra, váratlanul megváltozott helyzetben is képessé leszik az űrhajósokat a gyors döntésre. A szovjet űrhajósok általános felkészítése két évig tart. A szocialista országok űrhajósainak kiképzéséhez is legalább ennyi idő szükséges. Mivel azonban az űrrepülés során nekik kevesebb dolguk van az űrhajó és az űrállomás irányításával, több idejük jut a kísérletek gondosabb, részletesebb, tudományos program szerinti előkészítésére. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy -ez a megoldás igen hatásos. Vladimir Remek csehszlovák űrhajós, lengyel kollégája, Mi- roslaw Hermaszewszki, valamint az NDK- beli Sigmund Jehn és a bolgár Georgi Ivanov, hasonló módszerrel készült fel. Meg kell mondani, hogy felkészülésük során szorgalmasan dolgoztak, munkanapjuk rendszerint napi 10—12 órás volt, ami meg is hozta az eredményét, mert űrrepüléseik bizonyították, hogy alaposan elsajátították az űrhajósszakmát. Befejezéshez közeledik a magyar, a kubai, a mongol, és a román űrhajósjelöltek felkészítése. Egyesek a kozmoszbeli utaltat romantikusnak nevezik. De a kiképzést aligha nevezhetjük romantikusnak. A kora reggeli ébresztők, a megfeszített tanulás, az utasítások pontos betartása, nőik ül űzhet ellen elemei a felkészülésnek, mert azok számos olyan tulajdonságot alakítanak ki az emberben, amelyek segítségével képes legyőzni a szokatlanul erős megterheléseket és rendkívüli külső behatásokat. Éveken át kísérlet kísérletet követ. Az elméleti gyakorlatok fárasztják az agyat, a tornaszerek sokszor próbára teszik az izmokat. De az űrhajósjelölteknek mindent végig kell csinálniuk, ki kell bírniuk a nagy cél érdekében. Rudolf Kobal Töprengés A korai nyárról *i Strandjegyre várók, járdán és úttesten az Augusztus 20. strond Fotó: Sz. Gy. előtt. Teljesen váratlanul köszöntött be a meleg, a nyár. Ki hallott még ilyet, hogy áz időjárás, fütyülve Szerváéra, Pongrácra, Bonifácra, Orbánra. csak úgy, minden előrejelzés nélkül beköszönt. Egyik napról a másikra ... Ezt az utolsó mondatot nem és mondtam. Hallottam. Másoktól. Olyanoktól, akiknek nem egyértelműen jó dolog, hogy a nyár, vágj' a tél, vagy a tavasz csak úgy váratlanul beköszöni. Mert hogy állunk például a korai téllel: november végén, december elején hirtelen leesik a hó. S akkor — oda a pontos, tervszerű közlekedés. Mert nincs ele. gendő hókotró, nincs hólapátoló, hólánc, hómaró, hótóló— Ki gondolta volna még kora nyáron, vagy kora ősszel, hogy mégis — mert le kell esnie! —, esők ágy leesik majd a hó. S ha leesik, feltétlenül rossz napja van mindenkinek, akinek valami köze kellene legyen a hóéi. takarításhoz. Az egyöntetű vélemény: váratlanul jött. A meleg? ... Nekem, például a napokban, a Bonifác napján beköszöntött nyár kapcsán nem a napfénytől lett melegem. Először akkor lelt melegem, amikor a feleségem az általam vásárolt tejet fel akarta forralni és az pille helyett szépen sárgálló szemcsés masszái teremtett.. Ebből lett a leteremtette. Hoztam is másik zacskós tejet. Nem folyt a zacskó, de pille ezen sem termett. Lent a boltban sorban álltak a sorstársak, s ók is leleremtették... — nem a hirtelen jött nyarat. Be a kereskedő válasza mi lehetett más, „hirtelen jött a meleg, nem hűtött jól a te.L üzem és a hűtőpult”. Hogy mikor fog jól, tökéletesen hűteni? — Hátha nem sokáig tart ez a hirtelen és váratlanul jött nyár. A szomszédomnak attól lett melege, — egyébként csak atlétatrikóban és sortban ment 1c a boltba, onnan az italboltba, onnan a büfébe, — hogy egy fia Üveg- Borsodi sört se talált. Három üveg a napi normája, mert már nyugdíjas, és van ideje bőven. Most csak egy üveggel vett. Export; sört. Németet. Az volt. A boltokban azt mondták: ,.ez a hirtelen jött nyár... Csak úgy vitték, elvitték.” A borwvfR. Hogy hová?! Egész héten szépen sütött a nap. örültem neki. Jól bírom a napol. Melegem azonban csak szombaton reggel lelt. Az Augusztus 20. strandfürdő előtt. Nem a tűző naptól. hanem az emberi felelőtlenségtől. Legalább öt— hatszáz.an álltak egymás hegyen-hálán a strandot óhajtók: — nem a bejárat előtt., nem is a bejárat előtti gyalogjárón. hanem az úttesten. A kétsávos úton. ahol autóbuszuk. teher- és személygépkocsik robogtak lépten nyomon. Apró gyerekek si- valkodtak. idősebbek morogtuk és lökdösődtek, autóbuszok fékeztek, dudáltak. Csoda, hogy baleset nem történt. S néni volt, aki valamit tegyen. Se rendőr, sc a fürdőből valaki. (így volt vasárnap is.) En őszintén nem is csodálkozom rajta. Kérem: olyan váratlanul jött a meleg, a nyár. (Pedig az általában minden évben el szokott jönni!) Mi_ Íven óriási szervezés, előkészítés kell viszont ahhoz, hogy egy pótpénztárat, mondjuk a fürdő lezárt kapujánál elhelyezzenek. — vagy rendőri, önkéntes rendőri segítséget kérjenek, akik segítenek, nehogy fürdő helyett a műtőbe kerüljön valaki, — az autóbusz kereke alól. (A hél végi tumultusról fotósunk képet is készített, Mellékeljük.) Igaz, ahogy hallom az Augusztus 20-ra igyekvők még jól is járlak, ha tülekedtek is. Mert a diósgyőri strandon meg víz nem volt a medencében ... Hiába, váratlanul jött a nyár. Meleg van. Melege van az embernek az ilyen meleg dolgoktól. De reménykedni keli. Hátha hűvösebb lesz az idő. s akkor a fenti dolgok véletlenül se fordulnak elő. De az is előfordulhat, hogy a szemlélet, a munka preetz- sége változik. Soha nem lehet tudni... B. S. Ifi« Gárda pv-szakalegységek megyei versenye Tegnap Sátoraljaújhelyen — a honvédelmi miniszter, valamint a polgári védelem országos törzsparancsnokának parancsa alapján, az Ifjú Gárda Borsod megyei Parancsnoksága, a Polgári Védelem Borsod megyei Parancsnoksága között létrejött együttműködés alapján — megkezdődött az Ifjú Gárda polgári védelmi szakalegységek háromnapos szakági megyei versenye. A megye különböző részeiből 13 szak- alegységet, közel 150 fiatalt üdvözölt Zsebest László ez_ redes, a Polgári Védelem Borsod megyei törzsparancsnoka, majd Lajtos Ilona, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. Az ünnepélyes megnyitó után a verseny lövészettel kezdődőit. Ma, a vetélkedő második napján a fiatalok egészségügyi, vegyvédelmi feladatok megoldásában mérik össze tudásukat, és teszt-rendszerben elméleti verseny lebonyolítására is sor kerül. Ma kerül sor az eredményhirdetésre; a vándorserleg, az- ajándéktárgyak, az emléklapok, a megyei KISZ-bizott. súg, valamint a Polgári Védelem megyei Parancsnoksága különdijának átadására is. Az esti órákban a verseny résztvevői, a rendező szervek vezetőivel találkoznak. fórumszerű beszélgetést; folytatnak, kérdéseikre választ kapnak. A szakági vetélkedő után holnap, vasárnap a versenyben részt vevő fiatalok társadalmi munkát végeznek a város sportpályájának az építésénél. Az ünnepség megnyitóján részt vett: dr. Falvai László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Lajtos Ilona, a KI SZ megyei bizottságának titkára, Fiaskó László, a Sátoraljaújhelyi városi Tanács elnökhelyettese, valamint a párt- és társadalmi szervek képviselői. Diákszakácsok Több mint kétszázon tanulnak Hódmezővásárhelyen, a Komócsin Zoltán Vendéglótóipari Szakközépiskolában. Az iskola tankonyhájában a tanulók a szakácsmesterség fogásait is elsajátítják. i i I Jogászunk ; válaszol MILYEN TÁVOLSÁGRA LEHET A TELEKHATÁRTÓL GYÜMÖLCSFÁT TELEPÍTENI? Számos levélírónk az iránt érdeklődik, hogy milyen távolságra lehet a szomszédos telekhatártól gyümölcsfákat, bokrokat ültetni? A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vonatkozó rendelele a telepítési távolság szempontjából különbséget tesz a zártkert, a belterület és külterület között. Ennek megfelelően a legkisebb ültetési (telepítési) távolságot a szomszédos ingatlan határától a fák (bokrok) koronanagysága alapján állapítja meg. A belterületen és a külterületnek a zártkerten belül eső szélén szőlő, valamint három méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és élő- sövény (bokor) 0,5 méter; három méternél magasabbra nem növő gyümölcs, és egyéb fa 1 méter; három méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa. valamint gyümölcs- és egyéb bokor 2 méter legkisebb távolságra ültethető. A külterületnek a zárt- kerten kívül eső részén gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke- és mái. nabokor esetében a távolság 0.80 méter; minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2 méter; birs-, naspolya-, birs- alanyra oltott körtefa 2.50 méter; törpe alanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és manduláit, 3,50 méter; vadalanyra oltott alma. és körtefa, továbbá a kajszibarack 4 méter:, cseresznyefa 5 méter; dió- és geszlenyeía és a fel nem sorolt más gyümölcsfák 8 méter távolságra üllethelők. A külterületnek a zártkerten kívül eső részén, arneny- nyiben a szomszédos földle. rület szőlő, gyümölcs, vagy zárikert. szőlőt és gyümölcsfát az előbbi ültetési távolságnak megtartásával lehet ültetni. Egyéb bokrot vagy fát úgy szabad telepíteni, hogy az egy méternél magasabbra nem növő bokrok esetében 1,20 méter, a két méternél magasabbra növő bokroknál 2 méter: a fa esetében pedig 8 méter legyen a távolság. A rendelet a közút és vasút területén.-a szőlőtől. gyümölcsöstől és zártkerttől való _ távolságot 1.5, 3 és 2,5 méterben határozza meg. Mivel a telepítéseket általában a helyi tanács mezőgazdasági szakigazgatási szerve engedélyezi, ezért szór. vánvültelés előtt is előnyös a tanácsukat kérni.