Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 2 1979. május 25., péntek ßiinepi lés a KÉSI megalakulásának 30. évfordulója alkalmai (Folytatás az 1. oldalról) Nyugodt lelki ismerettel mondhatjuk a KGST meg­alakulásának 30. jubileumán, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kö­telességüknek. Az együttműködés haté­konyságának növelése szem. pontjából nagy lontosságúak a KGST keretében részben, már elkészült, részben jóvá­hagyás előtt álló hosszú tá­vú. komplex együttműködési célprogramok. A célprogramok eredmé­nyes gyakorlati megvalósítá­sa megköveteli, hogy folya­matosan tovább fejlődjék a KGST egész szervezete, mun­kamódszere, tervezési, elszá­molási módszerei, közgazda- sági feltételrendszere. Ennek érdekében sokat kell még tennünk országainkban csak­úgy. mint együttműködésünk kollektív szervezetében, a KGST-ben. Fel kell hasz­nálnunk ehhez az együttmű­ködésünk harmincéves tör­ténelme során kialakult szé­les körű kapcsolatrendszeri: a kétoldalú és sokoldalú kap­csolatokat. az államközi és vállalati kapcsolatokat is. Magyarország számára lét­fontosságú a gazdasági együtt­működés a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A külgazdasági kapcsolatok ala­kulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésé­nek lehetőségeit, dolgozó né­pünk életszínvonalának ala­kulását. Hazánknak az együttmű­ködés keretében módja nyí­lott arra. hogy a hagyomá­nyainak és adottságainak leg­megfelelőbb ágazatokat fej­leszthesse: az alumínium- ipart, a gyógyszeripart, a mű­szer- és híradástechnikai ipart, a mezőgazdaságot, a vegyipar egyes ágait, a köz­úti járműgyártást. Ezen ága­zatok tervszerű, folyamatos és egyidejű fejlesztését alap­vetően a KGST-tagországok- kal és elsősorban a Szovjet­unióval kialakított kapcsola­tok, a különböző időtávra szóló árucsere-forgalmi, illet­ve szakosítási és kooperáci­ós egyezmények tették lehe­tővé. Továbbfejlődésünk kulcs­kérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munkamegosz­tásba való fokozottabb be­kapcsolódásunk. A magyar népgazdaság ér­dekei megkövetelik, hogy szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös kereskedelmet és gazdasági kapcsolatokat a KGST-n kívüli országokkal is. A szocialista integráció fejlődése javítja a világ más országaival való gazdasági kapcsolatainak feltételeit, nö­veli bővítésük lehetőségeit. Különös figyelmet fordítunk kapcsolataink szélesítésére a fejlődő országokkal, számí­tásba véve a fejlődő világ­ban végbemenő politikai-tár­sadalmi és gazdasági diffe­renciálódást is. Kölcsönösen előnyös, diszkriminációtól mentes kapcsolatok bővíté­sére törekszünk a fejlett tő­kés országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép tovább­ra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőfor­rásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fe­gyelmezett és jó munkával számottevően hozzájáruljon a magyar népgazdaság gya­rapításához. a szocialista gaz­dasági közösség, a KGST szervezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép életszínvonala, életkörülményei további ja­vításának. Ez szolgálja or­szágaink biztonságának meg­szilárdítását, népeink boldo­gulását, A KGST 30 éves fejlődése megerősít bennün­ket ebben a meggyőződé­sünkben. Az ünnepi beszéd után Nyikolaj Faggyejev üdvözöl­te a résztvevőket. Nyikolaj Faggyejev üdvözlő beszéde A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 30 éves ju­bileumáról megemlékezve büszkén és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szo­cialista típusú nemzetközi gazdasági szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvaló­sulását jelenti, amelyek 1917- ben' Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének és 1919-ben Magyarországon a Tanács­köztársaság kikiáltásának ide­jén -szüléitek. 1919-ben a Nyugat imperi­alista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal Magyar Ta­nácsköztársaságot. De 1945- ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imperialista körök dühödt támadásai el­lenére is létrejött a szocialis­ta világrendszer, amelynek szilárd tagja a Magyar Nép- köztársaság is. 1945-ben, a fasizmus szét­zúzása után, a reakciós nyu­gati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyar­matokon kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak óri­ási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hozlak, hogy megállítsák ezt az átütő ere­jű forradalmi fellendülést, hogy megfojtsák a szocializ­mus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és politikai­lag még nem szilárd népi de­mokratikus államokat, nehe­zítsék a háború sújtotta szov­jet népgazdaság helyreállítá­sát. fékezzék háború utáni fejlődését. De ismét elszámf- tották magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok közötti gazdasági és politikai kapcso­latok fejlődése. Ilyen törté­nelmi feltételek között jött létre 1949 januárjában Bul­gária, Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország. Ro­mánia és a Szovjetunió kom­munista és munkáspártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az emberek millióinak for­radalmi gyakorlatába átülte­tett marxista—leninista esz­mék meggyőző térhódításá­nak eredményeként ma már három földrész 10 szocialista állama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazda­sági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtör­ténelem egész menetét befo­lyásolja. Országaink történelmi út­ját a magas növekedési ütem. a gyors tudományos-műszaki fejlődés, a népjólét. állandó emelkedése és gazdasági fej­lettségi színvonaluk kiegyen­lítődése jellemzi. A kölcsönö­sen előnyös és gyümölcsöző együttműködés 30 éve alatt a KGST-tagországokban a ncm- zeLi jövedelem növekedési üteme körülbelül két és fél­szeresen. az ipari termo'ésé háromszorosan múlta felül a fedett tőkés országokéi. Or­szágaink ipari termelésének összvolumene több mint két­szerese a Közös Piacénak. A KGST -országok népgazdasá­gának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jó­létének és kulturális színvo­nalának szüntelen emelkedé­sével. Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak történelmi eredményei külö­nösen szembeötlőek, ha visz- szaidézzük azokat a feltétele­ket, amelyek között orszá­gainkban megkezdődött a szocializmus építése. A há­ború előtt például Magyar- ország gazdaságilag elmara­dott agrár-ipari állam volt. A földesúri nagybirtokok és több százezer kisparaszti gazdaság országaként ismerték. Mint­egy 780 ezer parasztnak egy­általában nem volt földje. A második világháború még inkább visszavetette Ma­gyarország gazdaságát. A közgazdászok számításai sze­rint a fasiszták által okozott károk csaknem ötszörösen múlták felül a£ 1938. évi nemzeti jövedelmet. A nehéz időkben a Szovjetunió, a vi­lág első szocialista állama nyújtott segítséget. Mi, önökkel együtt, ma már büszkén mondhatjuk: kommunista és munkáspárt­jaik vezetésével, saját erő­forrásaik mozgósításával, egy­mást sokoldalúan segítve né­peink sikeresen birkóztak meg feladataikkal, elkerülve a kapitalizmusra jellemző torzulásokat: a dolgozókat munkanélküliségbe taszító gazdasági válságokat, a nél­külözést, a könyörtelen ki­zsákmányolást. A szocialista országok tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek eredményei arról tanús­kodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tő­kés rendszerrel szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szpcialisla gazdasági rendszer igen széles körű le­hetőségeket teremt a termelő­erők fejlesztéséhez, a vala­mennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgozó mil­liók tehetségének és képes­ségeinek kibontakoztatásához. A szocialista világrendszer évről évre újabb és újabb távlatokat hódít meg. Népeinknek a társadalmi- gazdasági fejlődés terén el­ért valamennyi eredménye elválaszthatatlan a KGST te­vékenységétől. Elmondhat­juk, hogy a Magyar Nép­köztársaság a KGST-nek kezdettől aktív tagja, értékes kezdeményezésekkel segíti a testvéri együttműködés el­mélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tag­országokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagorszá­gok társadalmi-gazdasági si­kerei nagy tekintélyt vívlak ki a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának nem csu­pán országainkban, hanem nemzetközi téren is. Ma, amikor megemléke­zünk a KGST 30. évforduló­iáról. büszkén mondhatjuk, hogy nemzetközi szervezetünk a testvérpártök iránymutatá­sai alapján sikerrel teljesíti fő feladatait: a sokoldalú gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködés fejlesztésé­nek útján, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integrá­ció elveinek következetes megvalósításával segíti a KGST-országok céljainak el­érését, a társadalmi haladást és a szilárd béke megterem­tését az egész világon. * Havasi Ferenc mondott záróbeszédet, amelyben a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöne­tét fejezte ki a testvéri szo­cialista országok népeinek, testvérpártjainak és kormá­nyainak — köztük a Szov­jetunió népeinek, az SZKP Központi Bizottságának —az Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise- lője, tárgyalásokat folytatóit Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával Magyaror­szág és a KGST együttmű­ködésének időszerű kérdései­ről. A tárgyaláson részt vett Csütörtökön — Púja Fii- gyes külügyminiszter meghí­vására — hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érke­zett Paulo Jorge, az Angolai Népi Köztársaság külügymi­nisztere. Fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes. Paulo Jorge megérkezését követően a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a ma­gyar—angolai külügyminisz­teri tárgyalások. * Paulo Jorge 1933-ban szü­letett Benguelában. Luandá­ban folytatott középiskolai tanulmányokat, egyidejűleg dolgozott. Egyetemi tanulmányait a lisszaboni egyelem közgazda­sági karán végezte. Tevéke­nyen részt vett a portugál fő­városban élő angolai diákko­lónia életében. elmúlt 30 esztendő alatt ta­pasztalt együttműködési kész­ségéért, gondjaink, nehézsé­geink mindig baráti, segítő­kész módon történő méllóny-’ lásáért. Elismeréssel szólt a ma­gyar munkások, mezőgazda- sági dolgozók, mérnökök és közgazdászok, tudósok és tu­dományos kutatók fáradha­tatlan munkájáról, amellyel segítették gazdasági közössé­günk erősítését, közös ügyünk, a szocialista gazda­sági integráció kibontakoz­tatását. Az ünnepi ülés az Inler- nacionálé hangjaival ért vé­get. Ezután az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya a Parlament Vadászter­mében fogadást adott a KGST jubileuma alkalmából. Szila János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok tit­kárságának vezetője. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke csütörtökön fo­gadta Nyikolaj Faggyejevet. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Ma"- | jai József is. Agoslinho Neto felhívásá­ra 1902-ben csatlakozott az MPLA-hoz. Gyakorlatilag a szervezet utazó nagykövete volt. 1966-ban az MPLA-t kép­viselte az ammani afro-ázsiai szolidaritási értekezleten, 1975. novemberétől az elnöki hivatal igazgatója. 1976. áp­rilisától az elnök külpolitikai tanácsadója volt, 1976. novem­ber 27-e óta az Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere. 1977-ben az Afrikai Egy­ségszervezet felszabadítási bizottságának soros elnöke volt. Az MPLA-munkapárt ala­kuló kongresszusán 1977-ben a Központi Bizottság póttag­jává, 1978 decemberében a párt rendkívüli plénumán a Központi Bizottság nemzet­közi együttműködési kérdé­sekkel foglalkozó titkárává választották. l j lazánkba érkezeit az angolai külügyminiszter Lázár György fogadta Nyikolaj Faggyejevet Békefórum az egyetemen A Hazafias Népfront Bor­sod-A baú.j-Zemplén megyei Bizottsága és a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem KISZ-bizollságának közös szervezésében békefórumot tartottak tegnap délután fél háromkor az egyetem rekto­ri tanácstermében, amelyen — többek között — részt vett Amrislcó Gusztáv, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára. A fórum meghívott vendé­ge . dr. Pataki István, alezre­des, az Országos Béketanács leszerelési bizottságának tag­ja volt. Bevezető, vitaindító beszédében először a hetve­nes évek elejétől a napjain­kig kialakult nemzetközi helyzettel, a világ békéje szá­mára mindenképpen megha­tározó enyhülési folyamat főbb állomásaival ismertette meg a békefórum részvevőit. A jelenlevő egyetemi akti­visták, a nevelési bizottság tagjai, valamint a népfront­aktívák tájékozódhattak azokról — a világ békéjét mindenképpen meghatározó és befolyásoló — törekvé­sekről, amelyek, minden bé­keszerető embert foglalkoz­tatnak. A vitaindító beszá­molót követően dr. Pataki István a békefórum részt­vevőinek — elsősorban az 1972-ben aláírt BALT—1„ valamint a küszöbönálló SALT—II. megállapodások­kal kapcsolatban fellelt — kérdéseire válaszolt. Az Or­szágos Béketanács leszerelési bizottságának tagja a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen megtartott békefórum után Szerencsen vett részt ha­sonló rendezvényen. Vasárnaptól érvényes A MÁV Éj menetrandje A vasárnaptól érvényes új menetrendet a MÁV Mis­kolci Igazgatósága több me­gyei szintű megbeszélésen egyeztette az illetékes köz- igazgatási szervekkel, a Vo­lán vállalatokkal, a nagyobb üzemek, intézmények képvi­selőivel. Az egyeztetés során számos észrevétel, javaslat, kérés hangzott el. Ezek nagy részét — elsősorban a mun­kába járók és a diákok igé_ ( nyét — á MÁV figyelenibe vette. A MÁV 1979—8«. évi me­netrendjében nemcsak orszá­gosan, de a Miskolci Igazga­tóság területén is számos változtatást hajtottak végre. Az illetékesektől kapott in­formáció szerint tovább foly­tatják a pályaépítési munká­kat a Miskolc—Hatvan—Bu­dapest Keleti pályaudvar, a Szeréncs—Nyíregyháza, és a Szerencs—Sátoraljaújhely közötti vonalrészen. A sze­mélyszállító vonatok menet­rendjének szerkesztésénél ezeket a körülményeket fi­gyelembe vették, ennek el­lenére, esetenként számítani lehet a vonatok késésére. A Szerencs—Nyíregyháza kö­zötti vonalon, júniustól ok­tóberig, a pálya építése miatt, egyes állomások kö­zött a személyforgalmat vo­natpótló autóbuszok bonyo­lítják le. A változásokról az állomásokon és az informá­ciós irodákban adnak tájé­koztatást. A jelentősebb változások közé sorolható, hogy a Len­gyelországból Magyarország, ra irányuló nagy utasforga­lom és a téli időszak közle­kedésének javítása érdeké­ben a Cracotvia nemzetközi gyorsvonat egész évben köz­lekedik Budapest—Krakkó között. Naponta közlekedik továbbá a Rákóczi nemzet­közi gyors Budapest—Kassa között, míg Budapest—Kassa —Poprád Tátryig június 15- től szeptember 16-ig, decem­ber 14-től január 20-ig na­ponta, január 25-től márci­us 2-ig pedig pénteken, szombaton és vasárnap. Mint arról lapunkban ko­rábban beszámoltunk, május 27-től megszűnik a Budapest —Miskolc—Sátoraljaújhely közölt közlekedő Zemplén expressz, helyette Miskolcról Budapestre Borsod expressz indul, melynek indulási idő­pontja 6 óra 25 perc. Az új menetrend szerint Zemplén expressz helyett Sátoraljaúj­helyről 5 óra 3 perckor gyorsvonat közlekedik majd Budapest Keleti pályaudvar­ra. Miskolc Tiszai pályaudvar —Bánréve—Ózd vonalon a vonatok menetrendjében, né­hány perces eltéréstől, vál­tozás nem lesz. Új vonat közlekedik viszont Miskolc és Kazincbarcika között hét­főtől péntekig, melynek in­dulási ideje 21 óra 2 perc. A Kazincbarcika és Rudabánya között a hét bizonyos nap­jain és a hivatalos menel- rendkönvvben • meghirdetett 20 óra 18 perckor induló vo­natot a MÁV naponta köz­lekedteti, s megszűnik a ,21.17-kor induló személyvo­nat. Változás lesz a szegedi gyors menetrendjében is. Ennek lényege, hogy a vo­nat Miskolcról 5 óra 12 perc­kor indul, s egy részben csak Szegedig közlekedik. (Á régi menetrendben ugyanis a vo­nat egy részét- Budapest Nyu­gati pályaudvarra leválasz­tották.) A vonat Szegedről 16 óra 45 perckor indul Mis­kolcra, tehát vasárnaptól már korábban, 22 óra 23 perckor érkezik a Tiszai pályaud­varra. Gyorslista Az J979. május 23-án megtartott Nemzetközi Olimpiai Sportlottó jutalomsorsolásról. A gyorslistá­ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk : A Harkov borotvu (4»5 Ft) 15 Moszkvics 1500 Up. személy- gépkocsira utalvány C Lada 120o tip személygépko­csira utalvány D kétszemélyes utazás az 1980 évf moszkvai olimpiára (.‘10 000 Ft) E egyszemélyes utazás az 1980. évi moszkvai olimpiára (15 000 Ft). F Minszk—10 hűtőgép (5200 "Ft) 4 997 42« h 5 477 725 k 5 291 18." h j 482 052 k 5 «ül 185 h ,i 486 379 k 5 :m «.‘19 J j 5 490 706 k 5 404 186 5 495 033 k 5 40« 498 k 5 503 600 k 5 412 820 k 5 50« 014 k 5 417 147 le 5 512 841 k 5 421 47 ! k 5 520 995 ' Is­5 425 «01 k * 529 649 ii > 430 12« k .1 577 246 k 5 443 109 k ő 581 578 Is­3 447 481 k .i 590 227 ii 5 451 763 k 5 603 20« Is­5 460 417 k 5 611 «62 IC 5 164 744 k 5 624 843 e i> 469 071 k 5 629 170 h G Junoszty—402 tv (4350 Ft) II vásárlási utalv. (2000 Ft) I Riga mosógép (1500 Ft) .1 Rakéta—7 porszívó (1200 FI) K vásárlási utalvány (1000 Fi) A nyertes szelvényekéi linn. Június lfl-lg kell ;? totó-lottó lei- rendeltségek, az OTP-fiók ók vagy a posta útján a Sportfoga­dási es Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V Münnieh Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gvmslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősseget nem vállalunk. 0 646 47» h j «2« 212 k 5 «55 132 i 5 836 866 h 5 «59 459 j .) 843 193 i 5 663 786 k 5 846 047 j 5 676 767 k 5 054 174 k 5 694 075 Is­5 858 501 Is' 5 698 402 ii . i) «67 150 Is­5 707 056 Is­. 87: 482 le 5 711 303 is .) «71 4H4 k .) 733 01» k 5 800 136 k 5 737 345 k .1 804 352 k 5 750 326 k 0 893 117 k 5 75» 0«0 k 5 «97 444 k 5 771 901 Is­5 90« 091’ k 5 789 269 k • 5 936 387 k 5 798 596 K 5 940 714 k 5 806 577 k 5 945 041 c

Next

/
Thumbnails
Contents