Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

1979. május 23., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 : Egy vita margójára i ! Víztárszé ­I i A lázbérei . víztározó feltöltését köve­tően a környékbeli falvak és telepü­lések lakóinak egy része (elsősorban , a dédestapolcsányiak) panaszt tett külön- i hozó vízügyi, államigazgatási, ellenőrzési és sajtószervekhez, hogy a feltöltés során bi- i zonyos károk keletkeztek házakban, pin­] eékben, vermekben és egyéb épületekben. i Ez a vita már évek óta tart és ha hinni i lehet az intézkedéseknek, talán most véget | ér. A perlekedés szereplői kártérítési i ’ igénnyel .ostromolják az Országos Vízügyi | Beruházási Vállalatot. Ennek tisztázására i kérte fel lapunkat, a szóban forgó vállalat 1 vezérigazgatója. Világszerte gondja a ma élő embereknek i az ivóvíz ellátása. Alig tíz éve még ilyen [ gondokkal küszködött a borsodi iparvidék r és Ózd városa, is. A problémát minden [ körülmények között meg kellett oldani. , A tervek megszülettek és a végrehajtás 1 nem sokáig váratott magára. Gyors ütem­ben elkészült a lázbérci víztározó és 1970- i ben már üzembe is helyezték. Ezt köve­tően természetesen megkezdődött a halal- i más medence feltöltése. Az üzemi vízszint 1 elérése után az ugyancsak elkészült tisztí­tómű segítségével az iparvidéket behálózó i csőrendszer mindenki örömére eljuttatta a [ vizet az üzemekbe, hivatalokba és lakó- ' házakba. ■ A tározó feltöltése ulán a fizika tör- i vénye szerint Dédestapolcsányban a Ta- | polcsány-patak torkolati részénél házuk i pincéiben, vermeiben megjelent a" talajvíz, 1 részben vagy teljesen használhatatlanná ! léve azokat. Ennek következtében a károk • megtérítésére többen igényt jelentettek be. J Az akkor kárt szenvedettek kártalanítás- i ban is részesültek, még 1971-ben — írja j a vállalat képviselője. Voltak azonban, i akik nem elégedtek meg a. kártalanítás • összegével és további kérelemmel fordul- ] tak a vízügyi szervekhez, további vizsgá- i latot kérve kitartóan igyekeztek igényeik^ | nek érvényt szerezni. i A panaszok nyomán ismételten megvizs- 1 gálták az elvizesedés okait. Azoknál, akik- I nél további károsodásokat állapítottak ■ meg, kártalanították őket, majd tervek [ készültek a kiváltó o.kok megszüntetésére. i A vízügyi szervek a Tapolcsány-patalc tor- j kolati részét új mederbe terelték, szivárgó i rendszert építettek ki. amelynek következ- 1 , lében a talajvíz süllyedése megkezdődött. ! A panaszok azonban ekkor sem szűntek i sérelmekkel meg. A vízügyi szervek közül a beruházást végző vállalat a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem földtan, teleptan tanszéké­nek adott megbízást újabb vizsgálatok el­végzésére. Ez az alapos vizsgálat és szak- vélemény bebizonyította, hogy a patak el­terelése, a szivárgó kiépítése, a talajvíz vonatkozásában az eredeti állapotot állí­totta vissza. De amíg ezek a létesítmények elkészültek, a víz természetesen tovább rongálta a házakat és 'a pincéket. Ezért a törvények értelmében a károsultakat to­vábbi kártalanításban kell részesíteni. Milyen mértékű lehet a kártalanítás és kik részesülhetnek kártalanításban? A műszaki szakértők meghatározták azo­kat a helyeket, ahol a tározó fel föllése következtében vízkárok keletkezhettek. Te­hát ezeknek az ingatlanoknak a tulajdo­nosai ‘kaphatnak kártalanítást. Akiknek a kára nem hozható összefüggésbe a tározó feltöltésével, azok természetesen ilyen igény megtérítésére nem számíthatnak. A ■beruházást végző vállalat a károk mérté­kének megállapítására igazságügyi szak­értőknek is megbízást adott, akik a károk kijavítására költségvetést készíttettek és ennek végösszegét jelölték meg a kártala­nítási összegként. A beruházó vállalat a közelmúltban a Dédestapolcsányi községi közös Tanácsnál ismertette a vizsgálatok eredményeit, a kártalanításra jogosult ház-; és telektulajdonosokkal. Voltak, akik a reá­lis és jelentős javítási költségeket kártala­nítási igényük kiegyenlítésére elfogadták, voltak viszont, akik nem nyugodtak bele a döntésbe. A beruházási vállalat — ahogy közük szerkesztőségünkhöz küldött levelükben — azoknak, akikkel megegyeztek, már átutal­ták, vagy most utalják át a kártalanítási összeget, amivel hozzákezdhetnek a meg­rongálódott létesítményeknek a kijavításá­hoz. Vannak azonban, akik a vízügyi szer­vek ilyen mértékű műszaki megoldásával nincsenek megelégedve. A z illetékes szervek nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy további kártala­nításra nem vállalkozhatnak. Több vizsgálatba bevont szerv egybehangzó vé­leménye alapján az ügy végérvényesen le­zárható. Ügy véljük, hogy a több éves huzavona, vita és .perlekedés’’ valóban lezárult és nem okozhat több gondot, mun­kát és utánjárást különböző szerveknek. (Folytatás az 1. oldalról) Kezdetben biztatóak is vol­tak a kísérleti termelés la­boratóriumi eredményei, sőt fokozatosan javult az előál­lított gyöngykovaföld minő­sége. Mint derült égből a villámcsapás, olyan hirtelen következett be aztán a baj: meghibásodott a kalcináló kemence. A próbaüzemelést természetesen leállították, megkezdődtek a vizsgálatok, majd hosszas tanácskozások után hozzákezdtek a meghi­básodás kijavításához. Az okot, tudniillik, hogy mi idézte elő a szóban for­gó égetőkemence megrongá­lódását, a mai napig sem si­kerüli kideríteni. Eredetileg belföldi anyagból tervezték a kemence falazatát elkészí­teni, de , mivel a Magnezit- ipari Vállalat a szükséges anyagot csak később tddta volna biztosítani, ezért a ki­vitelezést a beruházók az osztrák Plibrieo cégre bízták. A munka elvégzése így a ko­rábban programozoltná! töb­be került, de úgy gondolták, hogy az alkalmazott techno­lógiai megoldás sokkal jobb. hiszen az üzemelés során a kemence javítása egyszerű felszórással elvégezhető. Nos. óriási hiba csúszott az elkép­zelésekbe, mert a kemence rövid idő után tönkrement. Telefonon kaptuk a hirt Szép Endrétől. az Országos Érc- és Ásványbányák Hegy­aljai Műve főmérnökétől, hogy tegnap, május 22-én reggel, ismét begyújtották a tüzet a kalcinálókemencé- ben. Megközelítőleg egy be­tel vesz igénybe a felfutás, az égetéshez szükséges , 1500 Celsius-fok elérése. Miután ez megtörtént, újból meg­kezdődhet a próbaüzemelés, de most már gyorsított ütem­ben. Az erdöbényei, gyöngy­kovaföldet égető üzemben előreláthatóan júniusban in­dul be az üzemszerű terme­lés. Akaratlanul is kikívánko­zik az emberből: alaposan megfizettük a tanulópénzt. A kemence meghibásodásá­ból eredő népgazdasági vesz­teség ugyanis tízmillió forin­tos nagyságrendű. Talán az építők, talán az üzemeltetők követték el a hibát, ezt már sohasem lógjuk ’ megtudni. Mindenesetre, a tapasztala­tokat ki-ki vonja le magá­nak, s igyekezzenek az üzem dolgozói a lehető legtöbbét behozni a lemaradásból. Az erdöbényei üzemnek az idén (19 millió forintos tervet kel­lene teljesítenie. Miskolc területrendezési tapasztalatai A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége Borsod megyei Szer­vezete kommunális bizottsá­ga és az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület miskolci cso­portja által szervezett kétna­pos főépítészeti találkozó teg­nap ' délelőtt Miskolcon az MTESZ székházban dr. Hor­váth Béla, Miskolc, főépíté­szének előadásával folytató­dott. Dr. Horváth Béla Miskolc területrendezési tapasztala­tairól tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. Ennek során egyaránt törekedett a téma komplexitásának, ösz- szetettségének bemutatására, de a megoldásra váró gon­dok felvillantására is. A területrendezési, város- építési munka megalapozá­saként elvégezték (elvé­geztették! az egész vártig újramévését. összekötve a föld nyilván tartós korszerűsí­tésével. A Nehézipari Mű­szaki Egyetem bevonásával elkészültek Miskolc földtani térképei is. A szovjetunióbéli tapaszta­latokhoz hasonlóan számos — a lakosság korára, foglal­kozására, összetételére az ipar ágazatára slb. vonatko­zó —- prognosztizálás készült el. Ezek is alapul szolgálnak a város általános rendezési tervének folyamatban levő felülvizsgálatához. Az előadást követően Otl- lik Gábor, az ÉVM terület-’ rendezési és -fejlesztési fő­osztályának főmérnöke, a területrendezési tevékenység B.-A.-Z. megyei és miskolci ágazati tapasztalatairól tar­tolt előadást. Délután Paksy Gábor, az Építésügyi és Vá­ros fejleszt esi Minisztérium főosztályvezetője, a főépíté­szi munka tartalmáról és távlati lehetőségeiről nyitott vita i n dí ló kerékasztal - be­szélgetést. — ért — Olajbányászati csövek A hazai szénhidrogén-lelőhelyek kiaknázásának, az olaj felszinre hozásának egyik fontos feltétele, hogy jó minőségű csövek állja­nak az olajbányászok rendelkezésére. A Csepel Müvek Csőgyá­rában az ón. bélés- és termelő csöveket is gyártanak e célra. Az idén mintegy huszonegyezer tonna olajbányászat! csövet készí­tenek hazai felhasználósra. A képen: Bucsai László az ún. ter­melő-csövek menetét ellenőrzi. Tegnap, kedden délelőtt Ajtótájékoztatóval egybekö­tött divatbemutatót tartott a Magyar Divat Intézet Mis­kolc-Tapolcán. a Juno-szállö- ban. A .bemutatón az 1980-as, tavaszi—nyári trendeket lát­hatták a megye kereskedelmi szakemberei és az érdeklő­dők. A jövő év divatjának’ leg­főbb jellemzője, hogy az el­múlt évek nosztalgikus hatá­sa továbbra is él. az 1040-es és 50-es évek formajegyeit érvényre juttatva. Hangsú- lyozottabbak lesznek a mo­dellek vállrészei, kiemelik a szélesített vállal a vékony de­rekat, ehhez idomul a ruhák és szoknyák varrásának de­rékmegoldása is. A cioők és a kiegészítő kellékek anyag­ban és 'színben á ruháknak megfelelően váltakoznak. A ruhák anyagában előtérbe ke­rülnek a fénves anyagok, kü­lönösen a fiatalok körében. Ez a női. férfi-és gyermekru­hákra . egyaránt jellemző. A szöveteknél a simább felüle­tű anyagok törnek a divat élére, dominánssá válnak a színek. A nyomott mintás anyagoknál az úgynevezett festői Irányzat kétféle válto­zata; a lágyabb hatású, pasz­tell színek, illetve a kont­rasztot növelő erős színele ér­vényesülnek 1980-ban. A szö­vött anyagoknál az aprómin­tások ígérkeznek a legdiva­tosabbnak. „Mit kell ezen ennyit cso­dálkozni? Azoknak, akik itt élnek, az tűnne fel, ha meg­változna a helyzet. Hónapok óta maga az első. aki vala­milyen hivatalos helyről jött.. .” A n Hkolci József Attila ói: 2. számú ház egy lakója bú­csúzol! így tőlem, amikor ott jártam... J * ,.A házingatlan takarítását jelenleg egy. MIK áltál kül­dött no végezné. Ha megjele­nik. tevékenysége legfeljebb tizenöt percig tart, amíg a lépcsőhöz, első emeletéig a kaputól a szemetet összesze­di A szeméttároló végig 'tömve, a rothadásnak indult szeméthuüadék szaga betölti az egész épületei, többen rosszul lettek már emiatt: Nincs elegendő szemétgyűjtő, mindössze öl. darab kuka, azok is rossz állapotban. Pót­lásuk ez ideig nem történt meg. A pince az utcáról be­jövök búvóhelye, ugyanúgy, ahogy a lépcsőház felső eme­letei is. Az elmúlt hetekben a lakok bejelentése alapján a rendőrség UKH-s kocsija szállította el az itt. lalált is­meretlen szentélyeket. Április 30-án a pincében lévő ruha­szárítóban a gyerekek tüzet okoztak, melyhez a tűzoltóság •négy kocsival vonult ki, fel­készülve a legrossz.abbakra. Gáz-szivárgás esetén belátha­tatlan következniénvei lehet­tek volna az esetnek. A pin­ce gyakran nyitva van. de lifttel is elérhető. Nem ellen­őrzi senki, s a lakók ,a pin­cébe már nem mernek le­menni. mert nem tucjiák kit, vagy kiket találhatnak ott. Ami' arra kényszerítetl ben- * nőnket, hogy a szerkesztő­séghez forduljunk, a kővet­kező: lakótársaink közül már többen kérték ezen állapotok megszüntetését a MIK házke- ze'.öségétől és vezetőitől lele- íonon és személyesen, de nemhogy intézkedés nem tör- v tént. hanem előfordult, hogy arrogáns visszautasításban volt részünk. Meg vagyunk győződve, hogy nem objektív es elháríthatatlan okok tart­ják fenn ezt. az állapotot az épületben, hanem az ellen­őrzés teljes hiánya, valamint a felelőtlen munkavégzés, melynek sürgős felszámolása 82 család jogos es egyáltalán nem különös igénye.” A levelet huszonheten írták alá a ház lakói közül. * A volt ’ házfelügyelőnek 1978. májusában mondott fel a vállalat. A felmondás oka., az volt, hogy a nő több, mint ötezer forinttal ismeretlen helyre távozott. A MIK bepe­relte az asszonyt, a bíróság el is ítélte annak rendje, s módja szerint. Felfüggesztet­ték büntetését, de kötelezték a lakás elhagyására. A sok- gyermekes asszony nem hagy. ja el a lakását, ami bizonyos szempontból érthető. Gyer­mekeivel nem mehet aV. ut­cára. De a lakók panasza is jogos: i iért nem tud a MIK házfelügyelőt biztosítani? — Akik ide járnak takarí­tani— mondja az egyik, lakó — nem végeznek semmit. A szemétledobóf nem tudom mikor ürítették Hei utoljára. Miért nem tud valamit csi­nálni a MIK? Hogyan hagy­hatnak 32 családot ilyen kö­rülmények között élni? Kire tartozik ez egyáltalán? A vállalat jogásza szerint addig nem lehet mit csinálni, amíg a volt házfelügyelő nem megy el a lakásból. Addig is az lenne a természetes, ha a MIK rendesen takaríttatná az épületet. Ez, az elemi szük­séglét a lakók részéről tény­leg nem nagy igény • A lakók — a levél szerint — többször fordultak már pa­naszaikkal az ingatlankezelő vállalathoz. Most. hogy a szerkes hőséghez írtak levelet érdekes esel történt. Délelőtt megjelent a IV. számú ház- kezelöség két alkalmazottja, és az újságíró jelenlétében megállapították: ’ tényleg hiányzik öt kuka és valóban egészségre veszélyes állapot van a szemétledobóban. Mondhatni úgy is: járvány­veszélyes ... Éppen akkor jött a takarí­tók területi ellenőre is. Kö­rülbelül ezeket mondta: „Ilyen volt. és ezen nem tud­nak segíteni már régen ...'. ' * Végül a lakók bizakodhat­nak. Mármint abban, hogy az épület ezután tisztább lesz. Mert — ahogy azt a vállalat igazgatója közölte — a jövő­ben megszigorítják a takarí­tók ellenőrzését De vajon nem lehetne-e — akár más szervek segítségéve] is — vá­lyúképpen állandó házfelügye­lőt biztosítani a József Attila út 2. számú házba. Aki nemcsak azért tartaná rend­ben a portát, mert az a mun­kája. s mert fél az ellen­őröktől. hanem azért, mert ő is ott é1 . Pusztafalvi Tivadar Szövetkezeteink - félidőben Ivet évvel ezelőtt tartották meg a termelőszövetkezeti kongresszust. A kongresszusi határozatok teljesítése .jól ha­lad. Tavaly' a tsz-mozgalom brutto termelési értéke 20 százalékkal voll magasabb az 1975. évinél. Jól haladt a tu- domárjyos eredmények átül­tetése a gyakorlatba, ó.i. na­gyobb teljesítőképességű nö­vény- és állatfajták je'entek még. Erősödött a szövetkeze­tek közötti összefogás. Sike­rült az elvárt ütemet tarta­ni a háztáji gazdálkodásban is. Fejlődött a kiegészítő te­vékenység is. A tagság sze­mélyes. jövedelmének növe­kedése azonos az előirány­zattal. Nőit a szakértelem, ja­vult a vezetés. Fejlődött a külső és belső ellen Irzés. A leggyötröbb kérdés a terme­lőszövetkezetek differenciáló­dása. amelv mór megközelít' az eiviselhelőség határát A gyenge adottságú vagy más okból gyengélkedő tsz-ek je­lentős része már nem képes merőből növelni eredmé­nyeit, egyik szanálásból a má­sikba botladozik. Két és fél millió hektár földről van szó, a gondokat meg kell oldani, egyedül a szövetkezetek ere­je ehhez már kevés. A mun­kakörülmények a tsz-ekben sokat javultak, azonban to­vábbra, is érzékelhetők a kü­lönbségek az ipar és mezö- gaz‘ -~ íg között, az üzemi ét­keztetésben. a lakásépítésben, az üdültetésben, a munkás­szállításban. Miéri éics tiázíelöpló, miért van szemén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents