Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
J T979. május 4„ péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Együtt könnyebb... Vállalatok és szerződések Vállalataink szervező, tervező tevékenysége túlzottan vállalatcentrikusnak mondható. Így gazdasági életünkben igen komoly hiányosságként jelentkezik a vállalat- közi kapcsolatok tervezésének gyengesége. Annak ellenére így van ez, hogy ezekben a kapcsolatokban igen sok és mindenki által ismert, gazdasági hatékonyságot növelő tartalék van. És, hogy mégsem élünk eléggé e kapcsolatok erősítésével, annak talán a legfontosabb oka a bizalom, illetve az össztársadalmi érdek általános érvényesülésének hiánya. Nemzetközi, hazai, vállalati Mit is jelent ez? Ha végigtekintünk a legfontosabb vállalati folyamatokon: a termelési, az anyagi-műszaki elosztási, a munkaerő- és bérgazdálkodási, a műszaki fejlesztési és értékesítést folyamatokon. láthatjuk, hogy ezek t teljes összhangjára szükség van a zavartalan termeléshez. A legfontosabb folyamat az értékelőállító termelés. A vállalatok ezért ennek rendelnek alá minden szempontot. A gazdasági fejlődés során mindinkább nő a munka- megosztás jelentősége. Ugyanekkor egyre bonyolultabbá válnak a termelési folyamatok, illetve kapcsolatok. A technika fejlődése és a hatékonyság előtérbe kerülése a szakosodást sürgeti. A specializáció, a szakosodás viszont a vállalatok egymásrautaltságát növeli. Több a vállalatok funkcionális tevékenysége is. Egyebek között össze kell gyűjteni és elemezni a nemzetközi szintről érkező információkat, a népgazdaságból jövő tájékoztató adatokat és mérlegelni kell a vállalati belső adottságokat. Színvonalában jelentősen fejleszteni kell tehát a hatékony, vállalati, műszaki-gazdasági politikát. Mcßbizlialatlan a kooperációs kínálat Az előbbi „függőség” és ez utóbbi többletfeladatok erősítik a vállalati önellátásra irányuló törekvéseket. A kooperációs kapcsolatok fejlődésében ezért tapasztalhatunk megtorpanást, nem egy helyen visszafejlődést. A vállalatok jó része a csökkenő és megbízhatatlan kooperációs kínálat miatt sok olyan terméket kénytelen gazdaságtalanul is előállítani, ami ugyan a gyártási profiljába nem illeszkedik be. de termeléséhez szükséges. Ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú munka megoszt ás kialakuljon és fejlődjön, a szerződéses fegyelem szigorítására van szükség. Az ezzel kapcsolatos országos és borsodi tapasztalatok ugyanis nagyon kedvezőtlenek. A megkötött — szállítási, vállalkozási — szerződések tartalmaznak ugyan a szerződésszegésért való felelősséget, annak érvényesítésére azonban a gyakorlatban csak elvétve kerül sor. Nem egy esetben a szerződések olyan kikötéseket tartalmaznak, amelyek alapján a késedelem meghatái-ozolt időszakára kötbér nem érvényesíthető. Ipar és kereskedelem A szerződéses viszonyban levő gazdálkodó szervek az esetek többségében éppen az egymásrautaltság miatt — általában — egymás között intézik el vitás ügyeiket. (Nyilvánvalóan az erőfölényben levő vállalat van kedvező helyzetben.) Áruszállításnál gyakori, hogy a szerződéseket a tényhelyzethez igazítják. Ha például a BVK vagy az LKM csak késedelmesen tud szállítani, határidő-módosítást kér, amit a partnerek jelentős része azonnal elfogad. Ugyanezek a vállalatok a TEK-vállalatokkal már hátrányos helyzetben vannak. És a sor folytatódik ... A szerződéses fegyelem az ipar és a kereskedelem kapcsolatában sem javul számottevően. Piaci fölénye miatt az iparnak módjában áll érdekeinek és lehetőségének megfelelő szerződést kötni a kereskedelemmel. Nem alkalmazkodik. rugalmasam a kereskedelem, illetve a fogyasztók igényeihez, sokszor változtatja ajánlatát. E rendszertelenség, e lazaság alapvető oka abban található, hogy legtöbbször az ipar sem rendelkezik azokkal a feltételekkel — megfelelő alapanyag, munkaerő, gépi kapacitás stb. —. amelyek a zavartalan együttműködést biztosíthatnák. Így az ipar csak ritkán vállal ütemes szállítást, és gyakran azt sem tudja betartani. A szerződéses kapcsolatok tehát gyengülnek, nő a szerződésen kívüli vállalások aránya. Mindez természetesen a kereskedelmi vállalatok gondjait növeli: a kieső árualapot pótolni, a pénzügyiegyensúlyi helyzet zavarait mérsékelni kell. Komoly gondot okoztak ezek a problémák már a VASVILL-nél és az Észak-magyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalatnál is. A szerződéses fegyelem hiánya zavarja a kooperációs kapcsolatok szerkezetét is. Elterjedt a bérmunka. Jellemző módon a tőkés bérmunka a gyakoribb. Ez ugyanis nagyobb gazdasági előnyt biztosít, a tőkés minőségű alapanyag feldolgozása jó minőséget garantál, és végül mentesíti a gazdálkodó egységeket a készletezés gondja alól. Kulcskérdés: a háttéripar Az önellátás, vagy a bérmunka nem tekinthető valódi megoldásnak. Sikerrel kecsegtető előrelépés ezen a téren csak a megfelelő kis- és középüzemekből álló háttéripar kialakítása lehet. Elvnek kulcskérdése: a piaci feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó kis- és közép- vállalatok megfelelő szánva. Ezekre viszont csak akkor számíthatunk, ha javul az alkatrész- és szerelvény gyártás gazdasági, erkölcsi elismerése, ha fokozódik a kis- és nagyvállalatok érdekközössége. összegezve: a szilárd váft- lalati terveken nyugvó és kellően telőkészített és ütemezés szerint teljesített szerződések a vállalati eredményt növelik, és segítik a hatékonyabb gazdálkodást. Ez a törekvés egybeesik a népgazdasági érdekekkel is. Ugyanakkor a hazai belső munkamegosztás színvonalának javulása lehetővé tenné, hogy mind aktívabban és számunkra is előnyösen vehessünk részt a nemzetközi munkamegoszlásban. Ezen keresztül a közösen megtermelt javak elosztásában is. Buche« Miklós műszaki vizsgával Autójavítás Jelentősen javult a szolgáltatás színvonala Kiskőrösön. a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet gépjárműszervizében. Üj, úgynevezett zárt technológiás javítási módszert vezettek be. A KPM Autófelügyelete és az AFIT által kidolgozott javítási és javításokat ellenőrző folyamat lehetővé teszi, hogy a műszaki vizsgára kötelezett gépjárműveken a munkákat elvégezve, műszakilag levizsgáztatva adják vissza tulajdonosaiknak autóikat. A kiskőrösi szervizben évente ötszáz-hat száz gépjármű ilyen jellegű vizsgáztatását végzik el a jövőben. Képünkön: Fékhatás mérése műszerrel. Kincset érő kezek Szőke-barna női fejek, szép h’ü'hátak hajolnak alig észrevehetően a gépek fölé. A nyílegyenes gyártási út mentén egy-egy új gép, más és más munkamozzanat, más lány vagy asszony. A budapesti Egyenruházati Ipari Szövetkezet mezőkeresztesi üzemének egj'ik munkatermében mintegy 40 nő végzi egyre korszerűbb NSZK, olasz, japán gépekkel a műveletekre bontott varrást, a Trapper farmer készííésétTizenegy művelet: a beadás, a zsebezés, a bukkolás, a farvarrás, a húzózárazás, a bélelés, a bel sőszár-áll ítás stb. nemcsak a begyakorlottság növelését teszi felvetőre, nemcsak a« ésszerű munkamegosztást fokozza, hanem hozzájárul a folyamatos gj’ántási ót kkvlnkítá- sához is. A folyamatos gyártási Őt kialakítása nem egyszerű; elemezni kell a gyártmányt, hogy elég kiforrott-e. alkalmas-e a folyamatos gyártásra. A gyártás helyes technológiáját is ki kell dolgozni a műszaki és gazdasági kö- vet élmények helyes összehangolásával. További íeltétefl: a gyártó- berendezéseket — jelen esetben a speciális varrógépeket — ügy kell elhelyezni, hogy a munkadarabok szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. A gyártási úton a különböző műveleteket egjűdejűleg kell elvégezni, és olj’an munkamegosztást keR kialakítani, ami a magas termelékenységi szintet biztosítja. Szegedi 1st váraié stwlag- vezető szerint: — Negyvenöt perc alatt készül el egy munkadarab — egy Trapper farmer. (Ebben az üzemben most ezt gyártanak.) És ez az idő állítólag még nem a felső, pontosabban alsó határ, mert a budapesti központból éppen itt tartózkodó Bildhauer Gj’óző műszaki vezető szerint, további korszerűsítéssel — gépesítéssel, szervezéssel, stb. — elérhető a 35—30 per cos darabidő is. Az új „hullám” jelei már megtalálhatók a közelmúltban beszerzett és már üzemelő kéttűs varrógépek és a bukkológépek munkája nyomán. Ezekkel és természetesen az itt végzett munkával az emberek mellett lehet közelebbről megismerkedni. Mészáros Katalin bájos, 18 éves lány. Helyileg, de s műveletek sorában is a szalag végén van. Ringliző ... Évei számát tekintve róla az is elmondható: elég korán kezdte a munkát. Bizonnj'al ez is hozzájárul — a munkafeltételek biztosítása és a munka szeretete mellett — ahhoz, hogy teljesítménye rendszeresen eléri a 130—140 százalékot. A fizetésről csakúgy, mint a lánjrok-asszonyok koráról, nem illendő faggatóani. mégis megtudtam, hogy keresete így eléri a 2500—!HKMI fori ntot. — Mit vár az 1979-es évtől — kérdeztem végül a Sályban lakó lánytól. — Mit is... Tűnődik, m%jd még rózsás, fiatal arcán átszalad a mosolygó megköny- nyebbülés, hogy végső soron munkával, a megélhetéssel kapcsolatos dolog jutott estiébe: — Azt várom: idén se keressek kevesebbet, mint tavaly. E szerény kívánság teljesülése rajta biztos nem múlik, mert munkájával — a szalagvezetö szerint — még sohasem volt baj. A mezőkövesdi Murányi Erzsébet ugyanez! a munkát végzi. Az ő teljesítménye is 125—130 százalék között mozog. Azonnal hozzá kell viszont tenni, hogj' ez itt nem, a laza munkanormáknak „köszönhető”. Sőt, azt hiszem, sok helyen elgondolkodnának az itteni munkatempót látva és tudva, hog.y lazításra, lazítani csak az ötöt perces cigarettaszünetben lehet, kéióránként. Érdekes, sajátos módon a gyártmány hírneve olyasvalami, mint az öreg és becsült üzemek patinás hire. Jelentős és külön munka- öröm forrása. Ha a televízióban éppen Trapper farmert reklámoznak, fel lehet kiáltani : — Jaj. ezt csináljuk már fél éve mi is! Takács Lászlóné csinos A juhásznak jól megy dolga!? ... terelgeti nyáját, fújja furulyáját, vígan éli a világát. — Ácsi! Ez a nóta nálam már hibádzik! — Hogyhogy? — Furulya nincs! Nem mondom, valamikor volt, de most nincs. Nézzen a kezemmé! Ezek a merev ujjak már nem illenek a furulyához ... A többivel egyetértek. De csak azért — és itt erősen megnyomja a mondandóját, s szúrósan a szemem közé néz —, mert én ■nagyon szeretem ezt a foglalkozást! Ezt azért hangsúlyozom így ki, mert gondolom. maga is tudja, ma fiatal már csak elvétve jön juhásznak. Ha pedig ez igaz — márpedig igaz —, akkor a mai fiatalok döntő többsége legfeljebb énekli, de nem vallja: a juhásznak jól van dolga... Nyomár és Hangács között, a/, országút bal oldalán áll egy épületcsoport juhaklokkal: a Kökény-völgyi tanya. Pontosabban Kükény-völgyi, hiszen a lakója ez az apró termetű, ravasz mosolyú, öreg garabonciás, Bajnok Antal, a Buiárou (így nevezik az országút melletti legelőt), így mondja. S így helyes: Kü~ kény-völgyi. Mert papírra ritkán kerül rá, a mindennapi szóhasználat pedig nemigen cifrázza, urasítja. Egyébként a kükény-völgyi bacsó közelébe kerülni nem is volt olyan egyszerű. Ha nem védekezik az ember, az a 'három, fogat vi- csorgató szőrpamacs még a gatyát is leszedi róla. A bacsó csak somolyog. — Kell az éber kutya, nagy a nj'áj, van mire vigyázni. Mentegetőzésnek szánja. És erűnek ellenére még mindig sandán nézek a három vicsorgóra. Pedig most már — a gazda szavára — fnegjuhászkodtak, mellső lábukon nyugtatják a fejüket. — Az a Mese. Az a kis fekete. — Miért pont’ Mese? Az öreg tekintete felra gyog, a szemöldökét felhúzza. — Ugye nem jött rá magától? Hát azért Mese. mert olyan hasznos és jó, mint a bölcsős gyereknek a hol volt. hol nem volt. — És a másik kettő? — Az mindkettő Fickó. A veres színű, az a fiatal, a fekete, az öreg. Már huszon- harmadik éve szolgál nálam. — Huszonhárom év? Maga mióta juhász? — Én-e? Én már nagyon rég’. Csak itt a hangácsi tsz-ben huszonöt éve. De amíg magam gazdája voltam, addig is a birka adta a kenyeret. Sőt, az apóm, nagj'apám is bacsó volt, — Szóval, családi hagyomány? És folytatás lesz-e? — Van. Az ‘egyik fiam Lakon, a tömöri téesznél ugj'ancsak juhász. Gémeskűthoz érünk. Azt ugj'anis elfelejtettem mondani, mialatt beszélgetünk, a nyáj halad, s mi jó juhász módjára, ballagunk utána. A vályú régi, erős tölgyfa, bár az idő vasfoga már üregesre „erodálta”. Délidő van. A vödör hűvös, friss szagú vizet emel a mélyből, 6 a 380 anyajuh a-z ftatóvályű fölé hajol. Míg iszik a nj'áj. mi is állunk. A gazda cirádás. fényes végű, kampós botjára támaszkodik. — Szép — jegj'zem meg, a botra mutatva. — Azt elhiszem! Hódos bácsi csinálta Edelényben, az a híres mester. Ismeri? — A hírét igen, a mestert magát nem. De ha már a híres mester szóba került, maga szerint, mitől lesz híres valaki? Mondjuk egy juhász. — Ide tessék hallgatni, egy jó juhásznak többet kell tudnia, mint az orvosnak. A zsebébe nyúl. Barna or- vosságosüveget hűz elő, olyan egydecis lehet. — Tudja mi van ebben? Belenézek, beleszagolok. Folyadékot látok, de különösebb illata nincs. — Gondolom, csodaszer. — Az bizony. Ezzel gyó- gyiitom a büdös sántaságot. •— Maga sem árulja el — a többi juhászhoz hasonlóan —, liog.v miből készül? — Ügy igaz! Csak a fiamnak mondtam el. — Más titkot is tud? — Tudja, mi az a bélmo- toszka? Ugye nem? De nemcsak maga nem tudja, szerintem az állatorvos sem. Nos. én ismerem. Sőt, tudom is gyógyítani, ha még a kezdeti szakaszában van. — Mivel? — Pálinkával. Jó erős szilvapálinkával. Egy stampedlivel beöntünk a birka száján és kész. — Meggjtógyul? — Én. Bajnok Antal mondom magának, hogy meg. — És mondja csak Bajnok Antal, meddig akar még ju- haszkodini? — Hatvanhat éves vagj’ok. Ez nem akarat kérdése. Úgjr kérdezze, meddig szeretnék. Nos, sokáig. Nagyon sokáig ... A kívánságteljesítőnek üzenem: ez az öreg nagyon megérdemelné! Hajdú Imre mezőnyárádi fiatalasszony, ö az űj bukkológép mellett serénj’kedik, s míg a farmerfestő indigótól kéklő ujjaival a gép alá tolja, csúsztatja az anyagot, megtudom tőle: — Ez a gép három ember munkáját végzi el. Ám nemcsak termeléke- nj'ök az itt sorjázó, korszerű gépek, hanem jók is És ez a termék minőségére is kihat. A kéttűs varrógéppel készített tűzés sokkal esztétiku- sabb, a bukkoló javára viszont a javuló tartósság írható. Elnézem ezeket a lányokat, asszonj‘okat. Itt és a fo- lj'osó végén a gólyaüzemben ... Az elmúlt évben a jó minőségű Trapper farmerből a hazai piacon kívül 15 ezer darabot nj’ugati exportra is szállítottak. Elgondolkozom : mennj'i ügyesség, szorgalom van ezekben az iparhoz viszonylag kevésbé szokott emberekben? Kéklő, indigós kezük kincset ér. — bu — !
