Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1979. április 14., szombat üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Huhollah Moszavi Khomeini ajatollah-hoz, Lázár György miniszterelnök pedig Mehdi Bazargan miniszterelnökhöz intézett táviratban üdvö. zölte az Iráni Iszlám Köztársaság kikiáltását. A magyar ve­zetők kifejezték reményüket, hogy az Iránban kibontakozott haladó folyamatok, amelyek kedvező lehetőséget biztosítanak a társadalmi haladáshoz, hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez, valamint kétoldalú kapcsolataink fej­lődéséhez. Az új ugandai vezetés letelte az esi (Folytatás az 1. oldalról) lapnak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy kormánya „el nem kötelezett politikát kíván folytatni, és síkraszáll a gyarmati elnyomás alatt szenvedő, elnyomott és ki­zsákmányolt népek jogai mellett”. Yusuf Lule, az új ugandai ideiglenes kormány vezetője .pénteken Kampalába érke- ízelt — jelentette az ugandai rádió. Az Ugandai Nemzeti Fel- szabadítási Front vezetője röviddel megérkezése után a kampalai egyetemen az or­szág új elnökeként letette a hivatalos esküt. Az ugandai rádió jelentése szerint feles­küdött Lule 14 tagú ideigle­nes kormánya is. A kampalai Makerere egyetem egykori rektorhe­lyettese több éves tanzániai száműzetéséből tért haza, hogy az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front vezető­jeként átvegye az ország irá­nyítását. Az ugandai ellen­zéki erők jelentős tanzániai katonai támogatással szerdán vették be a fővárost, Kam- palát. Szombaton a déli órákra várják Hanoiba Han Nien- lung kínai külügyminiszter- helyettest és a nyolctagú kí­nai tárgyaló küldöttséget a vietnami—kínai határhely­zettel kapcsolatos sürgős kér­dések, valamint a két ország kapcsolatainak megvitatásá­ra. A vietnami fél, amely az eltelt egy hónapban többször bizonyságot adott a délkelet­ázsiai béke iránti nagyfokú felelősségérzetéről, a tárgya­lások megkezdésének idő- pbntját sem köti további fel­tételekhez: a kínai delegáció óhajától függően a megbe­szélések a hanoi nemzetközi klubban akár már szomba­ton délután megkezdődhet­nek. Az első megbeszéléseken várhatóan csak a további eszmecserék napirendjét vi­tatják meg, de már ebben az előkészítő szakaszban fény derülhet több homályos kér­désre. Ezek közül a leglénye­gesebb, hogy vajon a kínai fél mit ért az előzetes tárgyalási programjában indítványozott „egyéb kérdéseken”. Megbíz­ható hanoi forrásból szár­mazó vélemény szerint ugyanis a VSZK a határkér­déseken, a két ország általá­nos kapcsolatainak rendezé­sén kívül készséggel vitatna meg például olyan egyéb kérdéseket, mint a két or­szág közötti légi és vasúti közlekedés helyreállítása, a postaforgalom, vagy akár a „hoák” ügye. Semmiképpen sem hajlandó azonban alku­dozásba bocsátkozni a szuve­renitását érintő kérdésekről, mint például a Szovjetunió­hoz, a szocialista országok­hoz, a KGST-hez fűződő kap­csolatai, s ugyanígy nem te­kinti vitatémának a „kam­bodzsai kérdést” sem, amely a VSZK álláspontja szerint a törvényes kambodzsai kor­mány hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen nem tárgyal­hatnak „egyéb kérdések” cí­mén Hanoiban Laosz és Kína, vagy Laosz és a VSZK viszonyáról sem — jelezték a vietnami fővárosban. A Volán 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70. sz. bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos férfi képez ki A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: • legalább 8 általános iskolai végzettség, • büntetlen előélet, • 20 éves életkor. Jelentkezés 1979. április 19-én 7 órakor a vállalat ebédlőhelyiségében. Hatvan éve történt H termelés megszervezése lés megszervezésével párhu­Milyen legyen a macska színe? A kínai sajtóban meglehetősen egyoldalú vita bonta. 1 kozík ki a négy modernizálás jellegéről és termé­szetéről. Ez a vita emlékezteti a megfigyelőket arra a Kína-szerte sokszor idézett mondásra, amely szerint nem érdgkés, hogy milyen színű a macska, csak az a fontos, hogy egeret fogjon. S íme, hirtelen kiderül, hogy nagyon is lényeges a macska színe. Azok, akik nemrég még arról beszéltek, hogy Kínát teljes mértékben nyugati tőkével és g kapitalista vállalatok menedzselési módsze­reinek alkalmazásával kell modernizálni, a sajtó hasáb­jain ezekben a napokban „szocialista”, sőt „kínai” moder­nizálás mellett teszik le a garast. A kínai pártlap vezércikkben szögezi le, hogy bár Kíná­nak van mit tanulnia a külföldtől a tudomány, a tech­nika és a gazdaságirányítás területein, el kell utasítania a „teljes nyugatosítás” módszerét és „szocialista, sőt kínai típusú korszerűsítésre” kell irányt vennie. Nyilván a nyu­gati irányú teljes nyitás első kiábrándító tapasztalatai késztették a pártlap vezércikkíróját arra, hogy ismét le­szűrje a kínai tömegek által már régóta levont tanulsá­got: csak a szocializmus mentheti meg Kínát, s a szocia­lista útról való letérés csak azt eredményezheti, hogy Kína visszaesik a félfeudális és félgyarmati helyzetbe. A sanghaji pártbizottság lapja még ennél is pontosabban fogalmaz. Amikor azt írja vezércikkében, hogy a szo­cialista úthoz való ragaszkodás az egyetlen garancia arra, hogy Kínában nem következik be a kapitalizmus vissza­állítása. A macska színéről, azaz a modernizálás milyenségéről folytatott sajtóvita azért egyoldalú, mert nem lehet pon­tosan kimutatni, hogy ki harcol ki ellen. Az azonban nyilvánvaló, hogy a vezércikkekben és kommentárokban a kínai párt- és állami vezetés különböző csoportjai és frakciói szegülnek szembe egymással a gazdaságfejlesztés jellegének, természetének és irányának leglényegesebb kérdéseiben. A Szojuz—33 útját elemzik A Tanácsköztársaság a lp- kiáltása alkalmából kiadott „Mindenkihez!” című felhí­vásában tudtul adta: „Ki­mondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok, a közlekedési válla­latok szocializálását”. Az ipar szocializálásáról kiadott ren­delet március 26-án látott napvilágot, a megyében a fel­adathoz csak április 7-én lát­tak hozzá. A megye termelési bizto­sává Tribuszer Károlyt ne­vezték ki. A termelés szer­vezete három elemet tartal­mazott. Minden üzembe ter­melési biztost neveztek ki, legtöbbször a legmegfelelőbb szakemberek, mérnökök kö­zül, ugyanakkor a munkás- tanács minden üzemben el­lenőrzési és jóváhagyási jog­körrel rendelkezett, míg a korábbi vezetés továbbra is ellátta az üzemek szakmai irányítását. A megye legna­gyobb üzeme, a diósgyőri vasgyár élére a szociális ter­melés biztosa Malasits Gézát nevezte ki. Az ózdi vas- és acélgyár termelési biztosa Lá­zár István mérnök, míg az ózdi kohóüzem biztosa dr. Fabinyi József mérnök lett. Külön kiemelendő a szén­bányászat szervezete. A szo­ciális termelés népbiztos­ságán belül a bányászati szakosztály vezetője Peyer Károly, ki előzőleg a bá­nyászszakszervezet titkára volt. A szénbányászattal fog­lalkozó főcsoport élére Vizer Vilmos bányamérnök került. A szociális termelés népbiz­tosa március 31-én kiadott 12. számú rendeletében kimond­ta: „A Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra fennma­radásának és sikeres működé­sének előfeltétele, hogy az or­szág szénszükséglete és ezzel a minél fokozottabb terme­lésnek a lehetősége biztosí- tassék. A proletárköztársaság eme létérdekének megóvása a bányamunkásság feladata, akiktől épp ezért elvárja a Tanácsköztársaság kormánya, hogy minden erejükkel tá­mogassák azt a törekvést, hogy a szükséges szénmeny- nyiség a proletariátus javára rendelkezésre álljon”. A ren­delet kimondta azt is, hogy a „bányamunkásoknak munka­helyeiket elhagyni, vagy a Vörös Hadseregbe belépni ti­los ...” A munkások nagy lelkese­déssel kezdtek munkához a szocializált üzemekben. Saj­nos az élelmezés súlyos ne­hézségei e lelkesedéssel szem­ben termeléscsökkentő té­nyezőként hatottak. A terme­zamosan alapvető kérdés volt a munkások helyzetének megjavítása. Mivel élelmiszer kevés volt, egyetlen lehető­ség a nominálbérek emelése lehetett. A diósgyőri gyár munkásainak műszakbére pél­dául az 1919. januári 36,24 koronáról 55,55 koronára emelkedett. Ezzel együtt a 16—12 órás munkaidő helyett 8 órás munkaidőt vezettek be. A termelés és a hatalom megerősítésének a közélelme­zés biztosítósa vált az egyik fő feltételévé. A hosszú há­ború után az országban ál­talában élelmiszerhiány volt. Ugyanígy hiányoztak a leg­szükségesebb ruházati cikkek is. Egyetlen megoldás a meg­levő készletek igazságos el­osztása lehetett. A szociális termelés népbiztossága ezért március 24-én elrendelte az iparcikküzletek bezárását, a kis- és nagykereskedelmi készletek leltározását, hogy a lehetőségekhez képest meg­akadályozzák a spekulációt. A rendeletet a miskolci la­pok is közölték, de a követ­kező kommentárral: „A fen­ti rendelkezéseket a népbiz­tosok tanácsa Miskolcon és a megyében csak a helyi viszo­nyoknak megfelelően fogja éietbe léptetni”. Ez a meg­jegyzés elsősorban arra vo­natkozott, hogy az árukat nem vették következetesen leltárba, utat hagyva a spe­kulációnak. Hiába mondták ki, hogy csak szakszervezeti igazolvánnyal lehet vásárol­ni, hamarosan kitűnt, hogy nem rendelkeznek a legszük­ségesebb készlettel sem,. A helyi lapok április második felében szinte naponta közük a vásárlás korlátozására vo­natkozó tudósításokat. A jobb ellátás érdekében a város ve­zetősége minden lehetőt rhég- tett. Attól sem riadtak visz- sza, hogy csempészúton (pél­dául Jugoszláviából) szerez­zenek be árukat. Már a forradalom másnap­ján rendelet jelent meg a la­káshelyzetről. A kormány se­gítségével elhatározták 170 kétszobás és 80 háromszobás lakás felépítését. Ez a dön­tés csak terv maradt, de az 1300 lakásigénylőből 800 csa­ládnak biztosítottak lakást. Erre a célra igénybe vették a hétvégi házakat is. A Tanács- köztársaság súlyos nehézsé­gek közepette pótolni igye­kezett azt a sok mulasztást, melyet az előző korszakok­ban — elsősorban a munká­sok rovására — elkövettek. Dr. Lchoczky Alfréd Máris megkezdte a beszá­moló elkészítését a szovjet— bolgár íirpáros. Nyikolaj Ru- kavisnyikov és Georgi Iva­nov még a csütörtök esti órákban a bajkonuri köz­pontba érkeztek, ahol igen gondos orvosi vizsgálaton es­tek keresztül. Az orvosok egyöntetű véleménye: a rendkívüli szellemi erőfeszí­tést és erős fizi Icai igénybe­vételt jelentő út egyáltalán nem viselte meg őket. Eu- kavisnyikov és lvanov pén­teken már sétára indult, majd a szakértőkkel együtt megkezdte a tapasztalatok gondos elemzését. Erre fel­tétlenül szükség van ahhoz, hogy pontosan megállapítsák a hiba forrását, amelynek következtében nem sikerült befejezniük az összekapcso­lási manővert és kénytelenek voltak visszatérni a Földre. A két űrhajós üzenetet ka­pott a világűrből, a Szaljut— 6 űrállomás állandó személy­zetének két tagjától, Vla­gyimir Ljahovtól és Valeri j Rjumintól. Az űrexpedíció tagjai sajnálkozásukat fejez­ték ki, hogy a személyes ta­lálkozásra ezúttal nem ke­rülhetett sor, ugyanakkor nagy elismeréssel szóltak társaik teljesítményéről. A Szojuz—33 személyzeté­nek két tagja Bajkonurból rövidesen visszatér Csillag- városba. Miközben a Szojuz—33 személyzete Bajkonurban tar­tózkodik, a Szaljut—6 űr­állomáson folytatódik a mun­ka. Bár Ljahov és Rjumin nem találkozhatott társaival, a megadott program szerint folytatta tevékenységét. A két űrhajós üzembe helyezte a Szplav-kemencét, amely az űrállomás zsilipkamrájában van. Az automatikus vezér­lésű kemencében is új ösz- szetételű anyagok előállítá­sára végeznek kísérleteket Mivel a jelenlegi kísérlethez a lehetőségekhez képest min­den zavaró tényezőt ki kell küszöbölni, az űrhajósok ki­kapcsolták még az automa­tikus orientáló berendezése­ket is — az űrállomás eb­ben a szakaszban „sodró­dik”, nem tartja meg feltét­lenül ugyanazt az irányt, bár természetesen a megadott pályán halad tovább. A Szaljuton egyébként minden a legnagyobb rendben van, a berendezések kifogástalanul működnek, s a létfeltételek sok vonatkozásban hasonló­ak a földiekhez: a hőmér­séklet. például 22 fok. A jövő héttől minden csütörtökön Bevásárlónap A vásárlók ezrének okozott eddig gondot, hogy a vegyes­iparcikk- és a ruházati bol­tok nagy többsége este hat óra előtt bezárja ajtaját. A munkaidő végeztével, a mű­szak leteltével így nem ma­radt idő a vásárlásra. A Belkereskedelmi Minisz­térium kezdeményezése Bor­sod megye lakóinak nagy ré­szét is érinti: a vásárlók ér­dekében ezentúl csütörtökön­ként a városok központjában levő vegyesiparcikk- és ru­házati boltok este 8 óráig tartanak nyitva. Az új intéz-\ kedés bevezetéséről tegnap adott tájékoztatót Szakács László, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának he­lyettes vezetője. A csütörtöki meghosszab­bított nyitva tartás lehetővé teszi, hogy a gyárak, intéz­mények dolgozói nyugodt, kulturált körülmények között vásárolhassanak. A kereske­delmi szakembereit a bevá­sárlónap bevezetésével a szombati zsúfoltság enyhíté­sét is remélik. Azért esett a választás éppen csütörtökre, mert a szerdai, pénteki piac­napokon amúgy is nagyobb a boltok forgalma. Mely boltok tartanak hát nyitva este nyolc óráig? Miskolcon 57 ruházati és 73 veg.yesiparcikk-üzletet érint az intézkedés, a Katalin ut­cától a Bajcsy-Zsilinszky, va­lamint á Széchenyi utcától a Tanácsház térig. Meghosszab­bítják a Zsolcai kapuban, a Tanácsköztársaság lakótele­pen és a Marx tér környé­kén levő boltok csütörtöki nyitva tartását is. Ezen a napon este 8 óráig lesz nyit­va a Centrum és a Domus Áruház. Ä megye városaiban levő áruházakba ugyancsak eddig térhetnek be a vásár­lók. Emellett Kazincbarcikán 13, Leninvárosban 10, Sátor­aljaújhelyen 20, Mezőköves­den 15 és Sárospatakon 10 bolt tart nyitva minden csü­törtökön. Az ózdi Centrum Áruházon kívül tíz ruházati és 15 iparcikkboltot jelöl­ték ki. Az intézkedés során termé­szetesen figyelembe vették a kereskedelmi dolgozók érde­keit is. A kereskedelmi vál­lalatok. a boltok munkaszer­vezéssel, átcsoportosítással valósítják meg a meghosz- szabbított nyitva tartást. A munkaidő-beosztással szem előtt tartják a kisgyermekes anyák igényeit. A nyitva tartási időt mindenütt úgy szervezik meg. hogy nem hosszabbítják meg a 44 órás munkahetet. A bevásárlónap bevezeté­sét megyénkben is alapos szervező munka előzte meg. Április 19-én már este nyolc óráig várják e boltok a vá­sárlókat'. Bizonyítékok Negri ellen Az olasz szélsőjobboldal és szélsőbaloldal összefonódásá­nak újabb bizonyítékát hoz­ta nyilvánosságra a La Re- publica című, szocialista irányzatú római napilap. Az újság szerint Antonio Negri egyetemi oktatót, a „Munkásönkormányzat” el­nevezésű terrorszervezet szel­lemi vezetőjét — akit a Mo- ro-gyilkosságban való rész­vétellel gyanúsítanak — an­nak nyomán tartóztatták le, hogy a néhány hete Rómá­ban meggyilkolt Pecorelli szélsőjobboldali lapszerkesztő irattárában találtak rá vonat­kozó leleplező iratokat. Ezek szolgáltak bizonyítékul n pa- dovaj ügyészségnek Negri letartóztatásához. Pecorelli a jelek szerint kapcsolatban állt az „autonomisták” egyik római újságának szerkesztő­jével. fl vieínami—kínai tálaláséi előtt

Next

/
Thumbnails
Contents