Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1979. április 7szombat Budapesti munkás- és katonatanács küldöttek Hatvan éve történt Tcmácsválaszfásak Még a, Berinkey-kormány február 28-án népiörvényt fogadott, el a nemzetgyűlé­si választásokról, amelye­ket később, április 13-ra tűzött ki. A proletárdikta­túra kikiáltása természete­sen feleslegessé tette a pol­gári demokratikus jellegű parlamenti választásokat és helyette — a március 31—i ideiglenes alkotmány vá­lasztójogi paragrafusai alapján — április 1-én a kormányzótanács kiírta a tanácsválasztásokat a ma­gyar közigazgatási terüle­ten. Az ideiglenes alkotmány kimondta: „Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18-ik élet­évüket betöltötték és a társadalomra hasznos mun­kából élnek, mint a mun­kások vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazot­taknak stb. munkáját lehe­tővé teszi. Választók és vá­laszthatók továbbá a Vö­rös Hadsereg katonái, va­lamint a Tanácsköztársa­ságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképes­ségüket egészen vagy rész­ben elvesztették”. „Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaz­nak, b) akik munka nélküli jövedelemből élnek, c) ke­reskedők, d) lelkészek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve...” A választási agitáció nem ment incidensek nélkül. Mindenesetre az április el­ső felében tartott választá­sok rendben lezajlottak. Persze a részvétel körül­belül ötven százalékos volt. (Budapesten 60—70 száza­lék, a városokban 30—40, a falvakban átlag 20 százalék.) Főleg a nők tar­tózkodtak jelentős számban a számukra szokatlan po­litikai szerepléstől. A ta­nácstagok, főleg munkások és szegényparasztok sorai­ból kerültek ki, de több he­lyen meg kellett ismételni a , választásokat, mivel a régi reakciós vezetőréteg képviselői is bekerültek a tanácsokba. A vidéki fe­szült légkörben, a földosz­tás elmaradása miatt is nehéz körülmények között lezajlott szavazással össze­hasonlítva, Budapesten in­kább a kommunista, szoci­áldemokrata rivalizálás volt megfigyelhető. April is 11-én Budapesten az újonnan megválasztott kerületi tanácsok megala­kították a budapesti mun­kás- és katonatanácsot, az úgynevezett 500-as taná­csot, amely április 15-én tartotta meg első ülését. Ezen az ülésen jelentette be Kun Béla: „A mai na­pon átveszi az uralkodó osztállyá szerveződött bu­dapesti proletariátus a ha­talmat az egész' főváros te­rületére”. Egyben figyel­meztetett a bürokratizáló- dás jelentkező veszélyeire, és arra, hogy: „saját aka­ratunkat sohase exponál­juk úgy. mint a tömegek akaratát”. A tanácsrendszer teljes kiépülését a júliusban megtartott országos tanács­kongresszus fejezte be. Üdvözlő távirat J Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban üdvözölte Denis Sassou-Nguessót, a Kongói Munkapárt Központi Bizottsága elnökévé, valamint a Kongói Népi Köztársaság és a minisztertanács elnöké­vé történt megválasztása al­kalmából. 14 szakiát ad a 101-es Megkezdődtek a felvételi elbeszélgetések a szakmun­kásképző intézetekbe jelent­kezett. idén végzős általános iskolai tanulókkal. A 101. sz. Szemere Bertalan Ipari Szakmunkásképző Intézetben tegnap reggel több mint száz fiatal válaszolt arra a kérdésre, miért vonzó szá­mára az autószerelő szak­ma. A tanítási szünet alatt valamennyi, a 101-es számú intézetbe jelentkezett nyol­cadik osztályos tanulóval el­beszélgetnek az iskola taná­rai és csak ezt követően hoz­za meg döntését a felvételi bizottság. Az idén, azaz az 197.9—80- as iskolai évben mintegy 14 szakmában folytatnak kép­zést a Szemere Bertalan Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. Az autószerelő szakmán kívül egyebek kö­zött karosszérialakatos, vil­lanyszerelő, villamosjármű- szerelő, Diesel-lakatos, szer­számkészítő, postai hálózat- szerelő szakmában képeznek szakembereket. Bizonyára a lányok közül — a szabó- és a fodrászmesterségen kívül — sokan választják majd a fonószakmát' is. Az intézet vezetői azt tervezik, hogy kellő számú jelentkezés ese­tén a következő tanévben 3 fonóosztályt indítanak. Aki ezt a hivatást választja, azok számára nagy előnyt jelent, hogy a Miskolci Fo­noda, a vállalat új leány­szállóján elhelyezési lehető­séget biztosít a vidéki tanu­lóknak. Ez azért is jelentős, mert a többi szakmunkás- tanuló — kivéve az állami gondozottakat és az árvákat — nem részesül kollégiumi elhelyezésben. Egészségügyi világnap, 1979 Gyermekeink egészsége Egy vidéki utamon felke­restem a község fiatal orvo­sát is, aki rendelés után meghívott: töltsék pár órát családjának körében. Laká­sa modern berendezésű volt. A kerámiák, textil-faliképek kellemesen harmonizáltak a bútorokkal, egy festmény azonban feltűnően kivált a derűs környezetből. A ké- y pen: szegényes szoba, á ko­pott takar ójú ágyon szőke kislány fekszik. Arca, karja márványfehéren világít a ko- mórbarna félhomályban. Élettelenül lecsüngő kezéből földre hullott a hajasbaba. A szoba egyetlen székén idős, szakállas férfi ül. gör­nyedt vállal. Az orvos ar­cán a legyőzött emberek ke­serű fájdalma. Vendéglátóm — mint kiderült —, a nagy­apjától örökölte a századfor­duló elején készült képet, amikor még a torokgyík szedte áldozatait, s az orvo­sok tehetetlenül álltak a be­tegséggel szemben. A diftéria réme a múl­té ... A tbc és a gyermek­bénulás riasztó félelmét ma már nem élik át a fiatal anyák, nem kell rettegniük, mert gyermeküket a védő­oltások biztonságában tud­hatják. Az elmúlt évtizedekben vi­lágszerte sokat fejlődött az egészségügy. Ha csak a cse­csemőhalandóság statiszti­káját nézzük: Európa leg­több nagyvárosában a szá­zadforduló körül a csecse­mők 200—300 ezreléke — ha­zánkban 226 ezrelék — nem maradt életben. A fejlődő or­szágokban még ma is igen magas ez a szám: 100 ezre­lék felelt van. Hazánkban — tavalyi adatok alapján — 24,3 ezrelékre csökkent a csecsemőhalálozás. Köszön­hető a tudomány haladásá­nak, társadalmunk szociális változásainak és a gyerme­kek jobb egészségügyi ellá­tásának. A szocialista élet­mód formálásában elenged­hetetlen az egészséges csalá­di életre nevelés, mely meg­alapozza a jövő nemzedék- életét is. Az ENSZ által meghirde­tett nemzetközi gyermekév céljával összhangban rende­zik meg az idén — április 7-én — az egészségügyi vi­lágnapot, mely az ifjúság egészséges életmódra neve­lését határozta meg prog­ramjául. „Egészséges gyermek — biztos jövő” — a világnap jelszava egyben figyelmez­tet bennünket arra is, hogy bár hazánkban a gyermek­egészségügy felbecsülhetet­len eredményeket ért el az elmúlt bárom évtizedben, ettől függetlenül sok még a tennivaló. Gyermekkorban kötelezőek a rendszeres or­vosi vizsgálatok, hogy idő­ben megelőzhetők legyenek a krónikussá válható vagy mozgásszervi, értelmi fogya­tékosságot előidéző betegsé­gek. Sajnos, az iskolaorvosi ellátás még nem mondható kielégítőnek, sem a főváros­ban, sem vidéken. Ennek megoldása az egészségügy és az oktatásügy közös felada­ta. Gyermekeink egészségének védelme, megőrzése elsősor­ban a megelőzésen múlik: a helyes táplálkozás, a lesthi- giéne, a szokásrend kialakí­tása megannyi feltétele az egészséges életmódnak, me­lyet elsősorban a szülőtől tanulhat meg a gyerek. Ter­mészetesen a bölcsődében, óvodában, iskolában is fon­tos, hogy megfelelő fizikai és szellemi egészségnevelésben részesüljön. Általános meg­állapítás, hogy keveset alsza­nak gyermekeink, pedig a 6 éveseknek napi 12 óra, a 10 éveseknek napi 11 óra al­vásra van szükségük. 14 éves korig 5—3 órát kellene a szabadban, friss levegőn tölteniük. Kellene! Valójában gyer­mekeink mozgásszegénysége elszomorító. Bár egészsége­sek, de testük gyenge, ma­gasságuk és súlyuk arányta­lan, törzsizomzatuk elégte­len. Az összehasonlító ada­tok azt mutatják, hogy a felnövekvő nemzedék az üvegházi növényekhez hason­ló: a 18 évesek 30 százaléka alkalmatlan a katonai szol­gálatra. Évről évre visszaté­rő téma, s mindenki tudja, hogy gyermekkorban kell ke­resni az okát. Mondhatnánk: az egész­ség otthon kezdődik, vagyis a szülőé a felelősség. De a gyermekek egészséges fejlő­dése a holnap, a jövő társa­dalmának biztosítéka S ez már egészségpolitika. Lezár Gyergy megbeszélése Alekszej KeszínM (Folytatás az 1. oldalról.) 'vett Konsztantyin Húszakon, az SZKP KB titkára, Nyiko- laj Bajbokov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, az Állami Tervbi- zoltság elnöke, Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Szovjetunió állan­dó képviselője a KGST-ben, Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter. A szívélyes, baráti légkör­ben megtartott tárgyaláson megvitatták a két ország gaz­dasági kapcsolatai minden módon történő elmélyítésé­nek kérdéseit. A gazdasági kapcsolatok elmélyítése fon­tos tényezője annak, hogy si­keresen oldják meg a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építésének fel­adatait, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határo­zott meg. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogyan valósítsák meg azo­kat ' a megállapodásokat, amelyek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának., a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének ez év márciusi találkozóján jöttek létre a mindenoldalú magyar—szovjet együttműkö­dés továbbfejlesztéséről. Át­tekintették a kétoldalú és többoldalú termelésszakosí- tásnak és -kooperációnak, valamint a KGST tagországai hosszú távú együttműködési célprogramjai megvalósításá­nak egyes kérdéseit. Lázár György és Alekszej Koszigin megbeszélése meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormányának nézetei minden megtárgyalt kérdés­ben megegyeznek.. a két kor­mány egyaránt arra törek­szik, hogy minden módon fejlessze és elmélyítse, a két ország testvéri viszonyát, amely a marxizmus—Ieniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvein alapul. Alekszej Koszigin pénteken villásreggelit adott Lázár György tiszteletére. A villásreggelin részt vet­tek a magyar küldöttség tag­jai és más magyar hivatalos személyiségek, szovjet rész­ről a tárgyaló küldöttségen kívül jelen voltak Ivan Ar­hipov, Vlagyimir Kirillin, Nyikolaj Martinon, Zija Nu- rijev miniszterelnök-helyet­tesek, valamint más hivata­los személyiségek. A szívélyes, baráti légkörű villásreggelin Alekszej Koszi­gin és Lázár György rövid beszédet mondott. Tüntetések Pakisztánba» Punjab pakisztáni tarto­mány kormánya csütörtökön nyilatkozatban jelentette be: szigorú intézkedéseket log fo­ganatosítani, amennyiben a Bhutto kivégzése miatti tün­tetések megismétlődnek. A nyilatkozat kilátásba helyez­te, hogy a karhatalmi erők tüzet nyithatnak a tüntetők­re. A bejelentés ellenére Bhutto hívei péntekre, a mu­zulmán • ünnepnap idejére újabb szervezett akciókat hirdetlek, kivégzett vezető­jükre való megemlékezésül. Legújabb jelentések szerint a csütörtökön országszerte megtartott tiltakozó megmoz­dulásokban csaknem huszon­ötezer ember vett részt. A mintegy kétszáz letartózta­tott között volt. Abdul Hafiz Pirzada. a Pakisztáni Nép­párt egyik vezetője, volt pénzügyminiszter. A fonoda veiiéyei voltak Mint már közöltük, volog- dai vendégek látogattak a napokban a fonodába. Me- sallcin Viktor Pavlovics, a Vologdai Lenkombinát igaz­gatója vezette a delegációt, amelynek tagjai voltak Sul- ■gina Irina. Alekszejevna, a gyár szakszervezeti titkára és Pesztruhína Valentina Va- sziljevna, szocialista brigád­tag. Tegnap délután benső­séges baráti búcsúztatót ren­deztek a fonodában a volog­dai küldöttség tiszteletére. A vologdai - vendégek örömüket fejezték ki, hogy megismer­kedhettek Miskolccal, neve­zetességeivel, a fonodái kol­lektívával, hétköznapjaikkal és ünnepeikkel egyaránt. A fonodában dolgozó Vologda elnevezésű szocialista brigád vezetője. Sivák Margit zász­lót adott át. dr, Szigetiig Ti­bor, a fonoda igazgatója pe­dig kérte a küldöttséget: ad­ják át a Miskolci Pamutfonó kollektívájának üdvözletét a Vologdai Lenkombinát dol­gozóinak. A vologdai delegá­ció ma Budapestről indul ha­za Vologdába. Távírászverseny LsniiiváíGSisan ,i Magyar Úttörő Szövet­ség elnöksége és a Magyar Honvédelmi Szövetség köz­pontja immár tizedik alka­lommal rendezte meg a „Le­nin ifjú távírásza” országos úttörőtávírász-versenyt Le- ninvárosban. Az április 4- én és 5-én lezajlott ver­senynek a 3. sz. Általános Iskola adott otthont. ( Az MHSZ megalakulásá­nak 30. évfordulója tisztele­tére létrejött vetélkedő első fordulója még a múlt évben lezajlott, az MHSZ vándor­díja Jenéi Zsolt, kazincbar­cikai versenyző birtokába ke­rült, aki egymást követő há­rom éviién (1976. 1977. 1978) elnyerte az első díjat. A győztes most meghívott ver­senyzőként vett részt a ve­télkedőn. A mostani, jubi­leumi versenyen 18 megye és két budapesti csapat vett részt, az eredményhirdetés­re 5-én, csütörtökön este ke­rült sor. A csapatverseny helyezé­sei a következők: III. helye­zett Heves megye csapata lett (Vereb Benedek és Du­dás Csaba), a II. helyezést Békés csapata kapta (Kovács Sándor és Farkas István), az első helyezést Borsod csapa­ta érte e) (Szajkó Lóránt és Veres József, a miskolci 34. sz. Általános Iskola VII. osztályos tanulói, a Diósgyő­ri Gépgyár MHSZ rádiós­klubjának tagjai). Egyéni versenyben harma­dik lett a Bács'-Kiskun me­gyei Kiss fontai Tamás, a második helyezési a borso­di Veres József, az első he­lyét pedig a szintén borsodi Szajkó . Lóránt szerezte meg. Szajkó Lóránt ezzel az eredményével elnyerte egy­úttal az MHSZ főtitkárának vándordíját, amely egy évig a birtokában less.

Next

/
Thumbnails
Contents