Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

I 1979, április 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 Hatvan éve történt 2 Április végén már nyilván­való volt, hogy a proletár- hat alom bélvés szervezésé és építőtevékenysége lehetetlen­né válik a több' oldalról fenyegető intervenció követ­keztében. A román, csehszlo­vák, jugoszláv és francia csa­pat megmozdulások világossá tették a Forradalmi Kor­mányzótanács számára, hogy a. közeljövőben támadás vár­ható a tanácshatalom ellen. A román támadási tervekről biztos információk is érkez­tek a Kormányzótanácshoz. A bekövetkező támadás ennek ellenére váratlanul érte a ka­tonai vezetést: a Tanácsköz­társaság nem volt felkészülve a háborúra. A fiatal, még kellően meg nem szervezett, s voltakép­pen a polgári forradalmi idő­szakból örökölt hadseregre két ponton nehezedett nyo­más: a keleti (debrecen—nyí regyházi) íronlszanaszon a románok, míg az északi (Sal­gótarján—miskolci) frontsza­kaszon a csehszlovák inter­venciós csapatok támadására kellett számítani. Mindkét frontszakaszra jellemző, hogy április végén harci rendje még teljesen kialakulatlan. Az 5. hadosztály parancsnok­ságát, melyhez az Egertől Sá­toraljaújhelyig húzódó vonal védelme tartozott, Nyíregy­házáról Miskolcra helyezték át. A csehszlovák burzsoázia lassabban készült fel az in­tervencióra. ugyanakkor propagandatevékenységében nagy aktivitást fejtett ki. A módosított Vyx-jegyzék kö­vetelései arra irányultak, hogy a létrejövő határt a Mátra és a Bükk gerincére helyezték át, aminek követ­keztében Salgótarján és Mis­kolc is a határ túlsó oldalár? került volna. A terjesztett térképek nagy felháborodást okoztak Miskolcon. A mohó csehszlovák bur­zsoázia április végén azzal indokolta a megindító táma­dást, hogy a kiürített terüle­teken el akarják kerülni az anarchiát, A csehszlovák bur­zsoázia kétségkívül könnyű sikerre számított, amit. csak fokozott e csapatok főpa­rancsnoksága, Piccione olasz tábornok dicsvágya. A miskolci térséget az 5. vörös hadosztályhoz tartozó 10. dandár (parancsnoka: Ko­hóul Ottokár alezredes) védte. A hadosztály kötelékébe T504 fő tartozott. Az ózdi—egri térséget védő 65. dandár ál­lománya 1158 tő volt. Április 9-én a 6. csehszlo­vák hadosztály öt oszlopban indított támadást az északi területek ellen, melyek fóku­szában Miskolc állott. A leg­veszélyesebb támadó oszlop Perkupa—Bódvaszilas—Sza­lonna térségéből indult el, s a Bódva völgyében, Szend- rön és Édelényen át közele­dett Miskolc térségéhez. A másik támadó oszlop Pelsöc- röl indult ki, s a Bánréve— Pulnok—Sajószentpéter vo­nalon nyomult előre. A Sajó völgyében támadó oszlop Tornaal.ja térségében ütközött meg a Vörös Hadsereg egy­ségeivel, mivel' azonban azok nem tudták magukat tártam, a csehszlovák csapatok ápri­lis ’29-én elérték Putnok— Bánréve vonalát. A Bódva völgyében Edelénytöl északra ütköztek meg az erők, s bár erősítést küldtek e szakasz védelmére (egy géppuskás szakaszt és egy páncélvona­tot). az erők így is igen ki­csik voltak. Borsod megyében terme­sze lesén a védelem megszer­vezése vált a leglényegesebb kérdéssé. Azok az ellent­mondások. melyek a prole- tárhatalo'm miskolci vezeté­sében tapasztalhatók voltak, most élesen láthatókká váltak. Hiskolc végül is á hadveze­tés álláspontja szerint — a reguláris hadsereg helyzetét tekintve — tarthatatlan voll. A miskolci vita ezért akörül folyt, hogy meg' tudják-e szervezni a város forradalmi védelmét, avagy törődjenek bele a város feladásába. Miskolc védelme vagy fel­adása az egész Tanácsköztár­saság léte szempontjából meghatározó lehetett. A For­radalmi Kormányzótanács jobboldali tagjai e helyzetet saját hibás nézeteik alátá­masztására használták fel, a tanácshatalom időszerűtlen­ségének bizonyítására. A má­sik oldal —1 a forradalom kö­vetkezetes védelmezői — vi­szont abból indultak ki, hogy a forradalmi erők mozgósítá­sával forradalmi honvédel­met szervezzenek. Ebben a helyzetben a For­radalmi Kormányzótanács számára minden időnyerés sorsdöntő lehetett. A hadve­zetés Miskolc esetleges fel­adását is ilyen időnyerésnek tekintette, bár ez hallatlan áldozatnak számított, hiszen az ország egyik legjelentő­sebb ipari bázisának és cse­lekvésének e történelmi hely­zetben igen nagy jelentősége volt tehát. A miskolci direktórium ta­gadhatatlanul tett néhány té­tova tépést. Fegyverekért küldtek, a fővárosban azon­ban kellő számban nem kap­hatlak. Hozzákezdtek Mis­kolcon és Diósgyőrött a fegy­veres munkásosztagok szer­vezéséhez. Pelyhe János a vörös helyőrség április 24-i gyűlésén arról beszélt, hogy „most, amikor a forradalom veszélyben van, meg kell szűnni minden személyi kér­désekből fakadó differenciá­nak. Ne kicsinyeskedjünk — mondotta. — Igaz, egy lelke­sedéssel kell talpra állnunk, most, amikor az imperializ­mus hordái közelednek .. Április 30-ón sikerült egy ki­sebb számú munkásosztagot megszervezni, akik elölt a Városház téren Pelyhe János, a direktórium tagja és a Kormányzótanács küldötte beszélt. Az egység azonnal elindult a saj őszen tpéteri frontszakaszra. Nyilvánvaló, hogy e súlyos és szövevényes helyzetben csak egy következetes for­radalmi vezetés — amilyen például Salgótarjánban volt — tudott úrrá lenni. Miskol­con ennek feltételei nem vol­tak meg. A frontra küldött egységek 'nem voltak elégsé­gesek, és a harcbavetés ide­jét nézve is elkéstek. Kellő eredményt nem hozhattak. Ózd és Sajószentpéter. tér­ségében a munkásosztagpk- kal megerősített védelem át­menetileg megtorpantotla az ellenség támadását. Sajó- szentpéter térségében a helyi munkásságból szervezett osz­tag és a támogatásukra kül­dött munkásság megállította az intervenciós erők előre­haladását. Április 30-án este az 5. hadosztály parancsnok­sága jelenti a kialakult hely­zetről: „A csehek a késő dél­utáni órákban nagyobb erők­kel. erősebb tüzérségi előké­szítés után Sajószentpétert megtámadták, és heves, vál­tozó harc után visszavetet­ték. A Sajószentpéteren álló saját vörös hadseregbeli egy­ségeink a heves harc követ­keztében szétszóródtak. Je­lenleg a sajószentpéteri vö­rös őrség tartja a falut meg­szállva.” A Hadügyi Népbiztossá? 30-án este két újabb zászló­aljat küldött Miskolcra, és további egységeket ígértek a város védelmére. Dr. Lelioezky Alfréd ß lejierinelcsi verseny díjai Kél hete még ilyen képet mutatott a tapolcai strand. A nyitásra azonban - kaptuk az ígéretet — minden a legnagyobb rendben lesz. • (Fotó: Laczó lózsef) Tegnap a Miskolci Tejipa­ri Vállalatnál átadták az el­múlt évi tejtermelési verseny dijait. Az ünnepséget Farkas András, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója nyi­totta meg, s köszöntötte a helyezést elért gazdaságok, termelőszövetkezetek képvi­selőit. Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese ismer­tette az elmúlt év eredmé­nyeit. Állami gazdaságaink­ban egy tehéntől 4832 liter tejet fejtek átlagosan, s ez olyan kimagasló eredmény, amelyet országosan is az élenjárók közölt tartanak számon. Sajnos, termelőszö­vetkezeteinkről korántsem mondható el ennyi jó. A 79 közös gazdaságból mindössze nyolc szövetkezet használta ki maximálisan az állami ösztönzőt, a le.jprémiumot. Pedig — s ez. az egészben a legfurcsább — a 2500 literes szint alatt az alapvető felté­telek betartásával öt-hatszáz literes hozamnövekedést le­het elérni. A harmadik éve folyó versenybe, amelynek célja nem a rövid életű re­kordok hajszolása, hanem a tartós, nyereséges ágazat ki­alakítása. az elmúlt évben öt állami gazdaság, 45 terme­lőszövetkezet és 762 kister­melő nevezett be. Az egy te­hénre jutó átlagos tejterme­lésben első a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet lett, 4169 literes teheficnkén- ti tejtermeléssel. Második helyen a múcsonyi Üj Élet Tsz, a harmadik helyen a bekecsi Hegyalja Termelőszö­vetkezet végzett. A Holstein-Friz fajtával ke­resztezett állományok verse­nyében a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság nyerte az első díjat — az országos má­sodik hely is a gazdaságot illeti — 5545 literes tehenen­ként! tejtermeléssel. \ A száz hektár mezőgazda- sági területre jutó árutej­termelésben a Nagymiskolci Állami Gazdaság végzett az első helyen. Második a beke­csi Hegyalja Tsz, harmadik a Bodrogközi Állami Gazdaság lett. Az árutej mennyiségét legjobban növelő gazdaságok közül megint a sárospataki Kossuth Tsz végzett az első helyen. A Hejőmenti Állami Gazdaság lett a második és a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság a harmadik. ■ A kistermelők közül Szat­mári Imre taktaharkányi gazda adta át a legtöbb te­jet, hat tehéntől 31 276 litert. A megrögzött strandrajöró ilyenkor — rézbőrére pil­lantva — elhúzza a száját. — „Ugyan már, strand­idény” — mondja, majd megadóan tűri a sápadtbőrü- ek rohamát, s lábát sem te­szi a zsúfolt medencébe. Ű ősztől tavaszig kint van, s nála a nyár amolyan holt­szezonnak számit. Nem így többségünknek, akik ilyen­tájt, április végén, május elején kacsingatunk először a fürdőruhára, s tervezget­jük a nagy lebarnulást. Tapolca Idény előtt körülnéztünk a miskolci strandokon, és Del- neky Miklóstól, a városi v í zmű vek fürd őosztály án a k vezetőjétől arra kértünk vá­laszt, milyen újdonságokra, esetleg meglepetésekre szá­míthatunk ezen a nyáron. A sort természetesen a leg­kedveltebb és a határainkon is túl jól ismert tapolcai stranddal kezdtük. — Mi szépet álmodtunk, aztán sajnos muszáj volt felébrednünk — mondta — Delneky Miklós. — Sokan tudják, a nagy medencét 1928-ban, a kisebbiket pedig tíz évvel később éoitették. Akkor még senkinek sem fájt a feje a betonlapok kö­zött elszivárgó víz miatt. A mi fejünk viszont már egy­re jobban sajgott, és hosszú tervezgetés után elhatároz­tuk a felújítást. Azt szeret­tük volna, ha nemes burko­lattal kibélelhetjüik a me­dencét. Egy svéd vállalat je­lentkezett. is termékeivel, de sajnos olyan árral, amit je­lenlegi helyzetünkben nem tudunk megfizetni. Ezért úgy döntöttünk, átmeneti megoldásként vasbeton bé­lést kap mindkét medence. így kél legyet is ütünk egy csapásra, mert megszüntet­jük a szivárgást és keve­sebb víz szükséges a me­dencébe. A takarékosságot, szolgálja az a betonfal is, amelyet a nagymedence kö­zepére építettünk. A kisebb forgalm 1 liánokon elegendő lesz. ha csak a medence egyik felét töltjük meg. A másik részben ez idő alatt el­végezhetjük a takarítási, karbantartási, fertőtlenítést. A szokásos május elsejei nyitáson — véleményem sze­rint — nem lesz semmi baj, hiszen a Vízügyi Építő Vál­lalat dolgozói eddig is jó munkát végeztek, s biztos vagyok benne, hogy a még hátralevő részt is időben át­adják. — Látjuk, gondok vannak viszont a parkosítással. — A füvesítésre, parkosí­tásra néni találtunk megfe­lelő miskolci vállalkozót. Végül egy pesti szövetkeze­tek a „Kék Dunát” nyertük meg rá, azonban ők munka­erőhiány és egyéb okok mi­att végül is nem tudták el-' végezni a munkát. Ezért sajnos néhány kisebb terü­letet el kell kerítenünk. Je­lenleg a hernádkércsi ter­melőszövetkezet épitőbrigád- ,javai tárgyalunk, megbízha­tónak látszanak, azonban vendégeinknek néhány hé­tig el kell viselniük majd az építkezés kényelmetlen­ségét. amiért elnézésüket kérjük. Augusztus 20. Az Augusztus 20. strand­fürdő egész évben nyitva tart. Meleg vize miatt a vi­r A Tiszántúli Meliorációs Vállalat sajószentpéteri terü­leti főmérnöksége, a Borsod és Heves megyék területén tevékenykedő, alig két és fél száz fős kollektíva elmúlt évi kiemelkedő munkájának eredményeként harmadszor nyerte el az Élüzem címet. Tegnap, szombaton délelőtt a sajószentpéteri Petőfi Mű­velődési Házban került sor a kitüntetés ünnepélyes át­adására. Orosz Illés szb-lil- kár megnyitója után Nina- usz Péter, a főmérnökség ve­zetője ismertette tevékenysé­güket. azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyekkel a kitüntetést kiérdemelték Zömmel Borsod és a szom­szédos Heves megye terüle­tén csaknem másfél millió köbméternyi földmennyisé­get: „mozgatlak meg”, 8790 EMÖD NAGYKÖZSÉGI TANÁCS V. It. KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME felvesz gyakorlattal rendelkező bérszámfejtőt (tcljesitmény-clszámolót), utókalkulátort, könyvelőt. A munkakörük betöltése megfelelő szakmai végzettséghez és építőipari gyakorlathoz kötöttek. A pályázók az üzem vezetőjénél jelentkezzenek levélben, rövid életrajzot mellékelve. dékiek körében is nagyon népszerű. — Pillanatnyilag ez az egységünk van a legnagyobb rendben, bár nagyobb tata­rozást. felújítást nem végez­tünk el. Néhány éve átala­kítottuk a szekrényes öltö­zőket, véleményem szerint nagyon jól. szépre sikerült. Tudjuk, egy-egy melegebb nyári napon, amikor három- négyezer vendég is megfor­dul a strandon, nagy a zsú­foltság. Ezen sajnos nem tu­dunk segíteni. A távlati el­képzelésekben. tervekben vi­szont az szerepel, hogy mint­egy 200 millió forintos be­ruházással teljes rekonstruk­ciót hajtunk majd végre. ..Leradírozzuk'’ a jelenlegi épületeket, más helyre ke­rülnek a medencék, esetleg egy fedett uszodát is kiala­kítunk. Hangsúlyozom, ez még csak 'elképzelés. — Télen néhány napig nem töltötték tel a kisebb medencét. Elképzelhető ez a nj'ári hónapokon is? , — Most szerencsére ele­gendő vizet szolgáltatnak a hőforrások, azonban a va­ros Igénye is egyre nagyobb. De azt már most megígérem, hogy a nyári nagy forgalmú napokban nem hagyjuk cser­ben vendégeinket. Diósgyőr — Nagyobb felújítást a di­ósgyőri strandon sem vég­zünk. viszont sikerült végre találnunk egy maszek pecse­nyesütőt. aki valamennyire megoldja az ellátás gondjait. A vár háta mögé. a kerítés mellé épít egy pecsenyesü­tőt, amely a strand vendé­geit és a turistákat is ki­szolgálja. Nagy kockázatot vállal, hiszen csak három hónapig számíthat igazán a vásárlókra.’ — Egy időben hallottunk tervről, amely szerint mele­gítenék a vizet. — Voltak ilyen elképzelé­sek. de szerintem teljesen felesleges lenne ezt a termé­szetes v izet mesterségesen melegíteni. Egyrészt drága lenne, másrészt a strand ki­szolgáló részei az esetlege­sen megnövekedett forgal­mat már nem tudnák ellát­ni. — A szauna? — Június elsejétől. Ekkor nyit a diósgyőri strand is, mindennap fogad vendégeket. (udvardy) hektárnyi területen végezlek talajjavítást, 25 millió forint­értékben kémiai talajjavítást. Az előző évi 64 millió forint­ról 80.3 millió forintra nö­velték a főmérnökség terme­lési értékét. Jelentős szerepet vállaltak dolgozóik a me­gyénkben folyó vízrendezési 'munkákból is. Bekecs térsé­gében például 4,5, Borsod- szirákon 4 millió forint érté­kű vízrendezést végeztek el. Horváth Károly vállalati igazgatóhelyettes nyújtotta át az élüzem zászlót, majd a MÉM nevében Siklós Sándor főelőadó, a megyei párt- é tanácsi szervek nevében Sáv dór Barna főelőadó, a ME DOSZ részéről Rigó Géze megyei Utkárhelyettes kö­szöntötte a kitüntetett kol­lektívát. t, 4 r [Invaló a talajjavítóknál

Next

/
Thumbnails
Contents