Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. április 27., péntek ülést tartott a Miskolci városi Pártbizoítsái Ma este bemutató a színházban Kibővíteti ülést tartott teg­nap, csütörtökön az MSZMP Miskolci városi Bizottsága. A bizottság tagjai — a meghívottak jelenlétében — elsőként a közoktatáspoliti­kai határozat végrehajtásá­nak tapasztalatairól készített jelentést tárgyalták meg, melyet Kovács László, a pártbizottság titkára terjesz­tett elő. Az előterjesztést követően széles körű, fele­lősségtől áthatott vitában nyilvánítottak véleményt a felszólalók, majd a több órás vita után határozattá emel­ték az írásos anyagban, va­lamint a felszólalásokban megfogalmazott javaslatokat. Ezt követően, a városi pártbizottság tagjai tájékoz­tatót hallgattak meg a Köz­ponti Bizottság március 28-i üléséről; a munkások anya­gi, erkölcsi megbecsülésének tapasztalatairól — a városi pártbizottság 1974. július 11-i intézkedési terve alapján; a pártbizottság és az irányítá­sa alá tartozó pártszervek 1978. évi gazdálkodásáról. Szóbeli tájékoztatás hangzott el a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés kö­zötti időben végzett mun­kájáról, végül szervezeti kér­déseket tárgyalt meg a Mis­kolci városi Pártbizottság a tegnapi ülésen. A mezőgazdaság időszerű kérdései A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Borsod megyei Szervezete tegnap délután Miskolcon, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ta­nácstermében mezőgazdasági szakembereknek szakmai ta­nácskozást rendezett, ame­lyen megjelent Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának ve­zetője is. Fejes Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a MAE megyei elnökének meg­nyitója titán a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről, vala­mint az agrárértelmiségnek a szocialista falu felemelke­désében betöltött szerepéről Váncsa Jenő, MÉM-minisz- terhelyettes, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület el­nöke tartott előadást. Tájé­koztatójában részletesen szólt a gabona- és hősprogramról, kiemelte a népgazdaság ez irányú érdekeit: a kalászo­soknál mutatkozó kiesések ellenére is meg kell termel­ni az ez évre tervezett sze­mes termény-mennyiséget, A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának elnöksége teg­nap tartotta ülését. Az ülé­sen először a népfrontbizott- ságok tennivalóiról volt szó, a IX. magyar békekongresz- szus után, majd második na­pirendként tájékoztató hang­zott el megyénk két, nép­front-koordinációs bizottsá­gának tevékenységéről. A két bizottság — az ede- lényi és a' pálházi — nagy­községi közös tanácsok terü­letén működik. Létrehozásuk óta egy év telt el, eredmé­nyeikről teljességgel számot adni tehát még korai volna. Mindenesetre — mint az az írásos beszámolókból is ki­tűnt — tevékenységük, hasz­nát már most is mérni le­het, hiszen az eltelt időszak­ban mind Pálházán, mind Édeiényben, illetve a két nagyközséghez tartozó társ­községekben nagymértékben erősödött a helyi népfront­bizottságok önállósága, kez­deményezőkészsége, tervsze­(Tudósítónktól) Április 25-én tartotta be­számoló és vezetőségválasztó, küldöttértekezletét a 3. sz. ÉPFU KISZ-bizottsága. A fiatalok elmúlt évben vég­zett munkáját Szilvássy Ist­ván, a KISZ-bizottság titká­ra értékelte. Elmondta, hogy az egység fiataljai gazdasági feladataikat maradéktalanul teljesítették. Elismeréssel szólt a fiatalok védnökség- vállalásáról. melyben a mű­szaki KISZ-alapszervezet az ömlesztett cementszáll ítási program megvalósítása érde­kében 2500 társadalmi mun­kaórát végeztek. A fiatalok szakmai és po­litikai továbbképzésének biz­tosítását szintén jónak érté­kelte. Ennek biztosítása ér­dekében a bizottság megfe­lelő képzettséggel és jó fel kő­többek között azért is, hogy az állattenyésztés is teljesít­hesse a 2 millió tonna vágó­állat-mennyiséget. A kiesett őszi kalászosok (országosan 8—10 százalék) pótlására megnövekedett a tavaszi ár­pa és a kukorica vetésterü­lete, amely remélhetőleg nemcsak csökkenteni, hanem fedezni fogja az idei év vár­ható szemestermény-igénye- it. Az állatlétszám alakulá­sával kapcsolatban elmond­ta: a szarvasmarha-, ezen beiül is a tehénlétszám az I. negyedévben némileg csök­kent. A visszaesés csaknem teljes egészében a háztáji ter­melésben jelentkezett. Itt mintegy 10 ezer darabbal csökkent az állomány, amit az állami gazdaságokban fel­mért 4 százalékos növekedés sem pótol teljesen. Ez a lét­számcsökkenés természetesen jelentkezik a tejtermelésnél is, a kistermelők a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest ugyanis kevesebb tejet értékesítettek. Nagy feladat vár tehát a mezőgazdasági rűbbé vált a mozgalmi, a testületi élet, egységesebbé a tervezés és a végrehajtás közötti összhang. Egyik leglényegesebb fel­adat a közös tanácshoz tar­tozó községek egészét érintő kérdések — gazdasági, fej­lesztési, kulturális, közigaz­gatási, s lehetne még tovább is folytatni a felsorolást — egyeztetése. Ugyancsak lé­nyeges — s ez az elnökségi ülés résztvevőinek hozzászó­lásaiból is kitűnt —, hogy községi tanácsok és nép­frontbizottságok együttmű­ködésének ilyen fajta formá­ja jól szolgálhatja a nép­frontmunka minőségét, egy- egy település lakóinak min­dennapi közérzetét. A cél adott: a már meg­levő népfront-koordinációs bizottságok tevékenységét to­vább fejleszteni, teljesíteni munka terveiket. Ezt csak ak­kor lehet végrehajtani, ha a jövőben mind szorosabb és élő kapcsolat alakul ki a ta­nácsok és a népfront között. szükséggel rendelkező elő­adókat bízott meg. A fiata­lok kulturális igényeit szin­tén sikerült biztosítani. Az üzemegységnél jól felszerelt ifjúsági klub áll a fiatalok rendelkezésére. A beszámolót követően több fiatal kért szót, mondta el véleményét és tett hasz­nos javaslatot a KISZ-bi- zottság munkájának tovább­fejlesztése érdekében. A vi­tában felszólalt többek kö­zött Fülöp Péter, a városi KISZ-bizottság első titkára, aki pozitívnak értékelte az üzemegység fiataljainak mun­káját. Ezt követően a küldöttek megválasztották a ,11 fős KISZ-bizottságot. A KISZ- bizottság titkára ismét Szil- vássy István lett. M. U nagyüzemekre, hogy ezt a kiesést pótolják, s a terve­zett 2,4 milliárd liter tejet biztosítsák. Ez annál is in­kább fontos, mivel a tava­lyihoz képest a tej, tejtermé­kek iránti kereslet 10 száza­lékkal növekedett. Szaksze­rű takarmányozással, fajta- szelekcióval, megfelelő tar­tási technológiával tovább lehet és kell növelni az egy tehénre jutó tejmennyiséget, hiszen korántsem vagyunk a csúcson, örvendetes viszont a magas sertés-, és ezen belül is a kocalétszám, ami min­den eddigi létszámot felül­múl. Elgondolkoztató viszont az, hogy a kocalétszám 53 százaléka még mindig a ház­táji gazdaságokban találha­tó. Ez azt mutatja, hogy a nagyüzemi sertéstartás terén nem elég hatékony az előre­lépés. Előadásának további részében Váncsa Jenő a VI. ötéves terv szabályozórend­szerének irányelveit vázolta, s szelt az agrárértelmiségnek a falu közéletében betöltött szerepéről. Szovjet filozófus lálogatása Miskolcon Rövid látogatáson Miskol­con tartózkodik Vlagyimir Szemencsev szovjet filozó­fus, a moszkvai bányászati egyetem tanára, a moszkvai központi marxista—leninista esti egyetem filozófiai tan­székének vezetője. A Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen tett látogatás után tegnap délelőtt felkereste a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságát, ahol az intézmény vezetői fogadták, majd dr. Tóth Sándor tanszékvezető tájékoztatta az esti egyetemi oktatás múltjáról, fejlődésé­ről és a filozófiai tanszéken folyó oktató-nevelő munká­ról. Vlagyimir Szemencsev tájékoztatást adott a moszk­vai esti egyetem szervezeti kereteiről és tartalmi mun­kájáról. KkéSí Htiny Értesítjük a Miskolc, Kis- és Nagy-Avas terüle­tén levő pincék tulajdo­nosait, hogy az Avason levő pincesorok rendsze­res szemétszállítását 1979. május hó 1-től havi két alkalommal, a páros hét csütörtök napján végez­zük. Miskolci Köztisztasági Vállalat Otthontalanok Beszélgetés a szerzővel, Serfőző Simonnal Véget értek az előkészüle­tek, a főpróbák a mű elké­szültét igazolták, ma este már a bemutató előadás kö­zönsége előtt lépnek színre az Otthontalanok szereplői, hogy Serfőző Simon gondo-' latait élő játékba fogalmazva tolmácsolják. Serfőző Simon több verskötet, egy riport- kötet és a Miskolci Nemzeti Színházban bemutatott ko­rábbi dráma után most újabb drámával jelentkezik. — Vajon a költő és riport­író, miként szánja magát a dráma nyelvén való gondo­latközlésre, kifejezésre'! — Alapvetően az fogott meg, hogy drámával egy­szerre igen sok emberhez le­het szólni. Szerény számítá­sok szerint is 18—20 ezer né­ző megtekinti, és ez már igen sok. Ha könyvet írok, vagy folyóiratban publiká­lok, az olvasó rejtett előt­tem. Nem ismerem a reagá­lását. A színházban azonnal lemérhető a hatás. Ez az egyik oka, amiért drámát ír­tam. A másik pedig, hogy úgy érzem, itt most mé­lyebbre tudok leásni, mint a riportban, vagy más műfaj­ban. Én már " egy riportban írtam arról, hogy mi is tör­tént 1959-ben. Az akkori ter­melőszövetkezet-szervezés fe­szültségeiből született ké­sőbb a Rémhírvivők című drámám. Szükségesnek tar­tottam azt az 1959-es fe­szültséget ábrázolni, hiszen Darvas József 1961-es Haj­nali tűz-e óta erről a témá­ról érdemben nem szólt sen­ki. És ha ebben a gondolat­körben a Rémhírvivők volt az „A”, úgy új drámám, az Otthontalanak lesz a „B”. Ezt szánom annak. — Otthontalanok, Ez a cím eleve meghatározó, ke­mény. Mit takar ez a cím? — A termelőszövetkezetek szervezése után igen nagy tömegek kerültek a városok­ba. Sokféle indoka volt en­nek a városra menekülés­nek. Az ismeretlentől való félelem, az akkor szinte ne­vetségesen alacsony tsz- nyugdíj, az egész feszült­séggel teli akkori falusi lég­kör. A városba kerültek éle­te valami átmeneti életfor­ma, annak ellenére, hogy nem ez a rendszer termelte ki, hanem már réges-régen, a múlt. Mert hiszen a nincs­telen paraszt régen is a vá­rosban keresett kenyeret, meg ha a kis föld a sok gye­rek között osztódott, akkor is a városba kényszerült a parasztember. Akkoriban az építkezéseken aludtak, meg egyéb szükséghelyeken, most munkásszállásokon. De bár­milyen módon is laknak a varasokban, ez az útjuk vakvágányon halad, átme­neti életforma, szétszakított családokat eredményez. Nin­csenek meg náluk a fel- emelkedés reális lehetőségei, vagy legalábbis igen kis mértékben, teljesen irreális a végleges letelepedés, a la- káshozjutás, vagy a töld- hözjutás lehetősége. Ennek az igen nagyszámú rétegnek a helyzetét megoldatlannak látom. Valami módon huma- j nizálni tudjuk könyvtárral, kul túrmunkával. egyebekkel, de ez az életforma akkor is tarthatatlan, átmeneti. A drámámmal az a célom, hogy ráirányítsam a. figyelmet ezeknek az otthontalan em­bereknek az éleiére, és azt Csapó János, Csendes László és netben. is megkérdezzem, miért nincs ezeknek útjuk se elő­re, se vissza/Hz elhagyott fa­luhoz. A munkásszállás nem jelent igazi közösséget. Ott csak az idő telik, a hazauta­zás! napokat, várják, egy­mástól is teljesen elidege­nednek. És itt már se nem munkások, se nem parasz­tok. valahol vakvágányon állnak. — Ezek a gondolatok Ser- fözö■ Simon jó néhány riport­jára is rímelnek. Vajon mennyi enáek a drámának az élményanyaga, hiszen sa­ját életútjában is jelen van a faluról városba kerülés. — Valóban, én már nem • Zagyvarékason élek, hanem Miskolcon. Itt. a városban szerelnék otthon lenni. Ma­gammal szemben is azt az igényt fogalmazom meg, hogy itt kell otthon len­nem, de nem foszthatom meg magamat a korábbi ott­hon. a szülőföld adta élmé­nyektől. Kötődésem még erős Zagyvarékashoz. az ot­tani emberekhez, azokhoz, akik még a város és a falu között élnek, még nem kö­tődnek úgy a városhoz, mint én. Én már talán nem va­gyok otthontalan. De koráb­bi kötődéseimet sem tudom , és nem is akarom szétszakí­tani. — A küllő általában ab­ban a formában Iája vi­szont kinyomalatva verseit, ahogyan megírta. Az írott ri­porton is általában közösen változtat az író és a szer­kesztő, ha egyáltalán ■ szük­séges a változtatás. A drá­ma azonban igen átalakul. Az írott szövegből élő, ele­ven játék lesz. Roppant me­tamorfózison megy át. Ho­gyan látja az alapvetően lí­rikus lelkületű szerző a mű­vének ilyen színpadi anyag­ként való kezelését? — Örömmel mondhatom, hogy kitűnő alkotótársakat kaptam Szűcs János rende­ző és a szereplők személyé­A Bükk egyik közkedvelt kirándulóhelyének. Hollós- tetőnek szépítésére, gyara­pítására az Országos Idegen­forgalmi Hivatal is biztosít összeget. Az üdülőközpont közműves vízellátásának ki­építésére, ennek a nagy Demeter Hedvig az egyik jele­ben. Szűccsel jó előre igen sokat beszéltünk, már a pró­bák kezdete előtt. A taná­csait megfontoltam, javítot­tam azok alapján a dara­bon. Szűcs érzi ezt a prob­lémát, hiszen bizonyos mér­tékig, mivel Budapest is Miskolc között ingázik, ö maga is otthontalan, mégha nem is a darabbelihez ha­sonló munkásszálláson lakik. Az első darabom próbáinál igen sokat tartózkodtam a színházban, sok színházi is­meretet kaptam. Most is gyakran néztem a próbákat, láttam, miként test a szöveg élő adásban, és ez sokat se­gített a további csiszolás­ban. Műfajilag talán szocio- drámának is nevezhetném darabomat, és mondanivaló­ja miatt bizonyos publicisz- tikus részeket, nem kerülhet­tem meg benne, de megpró­báltam mozgalmasabbá ten­ni. És ha láLtam próba köz­ben. hogy másképpen iob- ban hangzik, nem féltettem a szövegemet a rendezőtől, meg a színészektől. Úgy érez­tem. 'hogy kezdetben ez a nyers valóságot ábrázoló da­rab kicsit idegen‘volt a szí­nészeknek. de hamar felis­merték benne az életszagot, és a színházi megvalósítás, ha a szerzőnek szabad ezt mondani, jónak Ígérkezik, mert a színház többletei tu­dott a darabomhoz adni. — Befejezésül egy kérdés: a költő és irodalmi riporto­kat. író Serfőző, kedvet ka- polt-e a további drámaírás­hoz? — Igen. A Kulturális Mi­nisztérium akciója keretében kapcsolódom is a színház­hoz, és a későbbiekben újabb dráma írásához kezdek. Ter­mészetesen. a .vers- és a ri­portíráshoz továbbra sem le­szek hűtlen. * Ma csle . hétkor bemutató. munkának a segítésére eb­ben az évben ötmillió forin­tot iultat a hivatal A lövő évre hárommillió forint tá­mogatást ajánlott fel. így 1980 végéig megépíthető az ivóvíztározó a hozzá csatla­kozó 4 kilométer vezetékkel. \ Benedek Miklós Néprajzi kulatótábor a Blikkben A miskolci Herman Olló Múzeum, néprajzi osztálya szervezésében május 27-e és június 2-a között szervezik meg azt a néprajzi kutaió- lábort. amelynek részvevői a bükki szlovák nyelvű falvak lakosságának életmódját vizsgálják. A kulatótábor munkájában a szervező mú­zeum érdekelt munkatársain kívül . a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportiának, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem néprajzi tan­székének. a Magyarországi Szlovák ok Dem ok ra t i k u s' Szövetségének és több me­gyei múzeumi szervezetnek munkatársai, tudományos ku­tatói vesznek részt. Á kuta­tótábor alapvelő célja a bükki szlovákok életének vizsgálata maavar környe­zetben. illetve további ada­tok gyüilése egy Répáshu­tái bemulaló falumonográ­fia előkészítéséhez. (

Next

/
Thumbnails
Contents