Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. április 24., kedd A képernyő előtt Az állam költségén... A pécsi körzeti stúdió már többször igazolta, hogy a vidé­ken történő szerkesztés nem jelent egyben provincializmust is, nemcsak a Szabadság téri székházból lehet szólni országos témákról az egész országhoz. Még akkor is. ha a harmincöt perces műsort eléggé el is re.iti a müsoráradat és. az esti tíz óra körüli kezdési idő eleve sokakat távol tart a megtekintés­től. az ébrenlevők többsége meg francia krimit néz a másik csatornán. Most a Gondozza az állam... című dokumentum- filmmel bizonyították a pécsiek a fentebb említett, országos érdeklődésre számot tartó munkásságot. A Fenyősi család esete talán szélsőséges példa, hiszen a tizyyerekcs házaspár nem mindennapi, de éppen e szélsősé­ges eset. hogy a házaspár tíz év alatt tíz gyereket hozott a világra és gyakorlatilag ezzel a maga felelősségét letudottnak érzi, mert hiszen az utódokat, gondozza az állam, teszi na­gyon is elgondolkoztatóvá a pécsi adást. Lehet, hogy voltak ennek a riportfilmnek szakmai gyengéi, mint például az egyébként igen rokonszenves riporteri tartózkodó szerénység már-már túlzásba vitele, amely egy-két érdekes ígéretű gon- dolalszál elejtését eredményezte, de a filmből kibontákozó kép mégis megdöbbentő. Nemcsak azért, mert felelőtlen em­bereket ismerhettünk meg, akik öntörvényűk szerint akarnak élni és nem a társadalom írott és íratlan törvényei szerint; akik napjainkban a családtervezés teljes figyelmen kívül hagyásával élnek, akik könnyű szívvel váltanak partneri, de nem vállalják a szülői kötelezettségeket; akiknek jó a tíz- gyerekes asszony élettársnak, de nem kellenek a gyermekei; aki nem jár utána, miként élnek gyermekei az állami inté­zetben, s azt sem tudja, hogy hol van a tizedik gyermek. Az anya és a külön élő apa őszintének tűnő feltárulkozásából olyan emberek képe bontakozott ki, akiket nem érintett meg az a fogalom, hogy szocialista felelősségtudat, akik a szocia­lista. rendből csak azt veszik észre, hogy az állam nem en­gedi a gyermekeket nélkülözni, gondoskodik róluk. Az anya a vakációban két napig bírta az együttlétet a gyerekeivel, s telefonált az intézetbe, „ha már állami gondozottak, úgy gon­doskodjon róluk az állam”, a férjnek meg „nincs idege hozzá”, hogy meglátogassa az intézetben a gyerekeket. Túl azon, hogy a tíz gyerek sorsa mindenképpen társadalmi üggyé lett, különösen, hogy a legidősebb már pályaválasztás i előtt áll, ebből a szomorú dokumentumfilmből kicsengett egyfajta — és nemcsak a Vejtibe való Fenyősiékre jellemző 1 felfogás —: az állam majd eltartja, az állam majd gondos- i kodik róla, az állam terhére mindent lehet, az állam költsé­gén semmi sem drága. A talán szélsőséges eset tanulságain túl ezt az állami költ- j ségre hagyatkozást, az állam költségén való könnyelműbb I számvetést éreztette meg ez a dokumentumfilm, amit igen i jó lenne egy alkalmasabb időpontban megismételni. 1 . * A másik téma, amiről szólni kell egy tévéfilm, a címe: ! Meztelenül, amelyet Gelléri Andor Endre írásaiból, közelebb- ' ről az Egy önérzet története című posztumusz könyve motí- :j vumainak felhasználásával Esztergályos Károly írt és rende­zett Szántó Erika dramaturgi és Bíró Miklós operatőri közre­működésével, s amelyben nem egy-két hölgy ízléses mezte­lensége a lényeges, hanem a háborús munkaszolgálat rövid pihenőjében önmagával, életével számolveíö iró önvizsgálata, lelki Icmeztelenedése. Őszinte tisztelője vagyok Gelléri An- dur Endre írásainak, egész életművének, s hiányolom is, < hogy film. és tévéfilm mű veszetünk elég mostohán bánik 1 novelláival, mégis az volt első gondolatom, még a Meztelenül i megtekintése előtt: vajon mi indokolta, hogy Esztergályos Károly, aki éppen tiz évvel, ezelőtt, Szántó Erika drama­turgi és Bíró Miklós operatőri közreműködésével tévéfilmet készített Gelléri Andor Endre Egy önérzet története című • könyve alapján, azonos címmel, most ugyanazokkal a segítő- I társakkal ismét ebből a Gelléri-könyvből merít, mi új mon­dandója van róla? A film megtekintése csalódást okozott. ] A tíz év előtti feldolgozás néhány motívuma köszönt vissza j újra, a szereplők szájából elhangzottak a Gelléri írta mon­; dalok, mégsem az ő sokat emlegetett „tündéri realizmusa” j uralkodott el a filmen, hanem mintha egy életunt világfi I idézte volna fel hajdanvolt gáláns kalandjait valami Krúdy- J tói származó nosztalgiával, s ezek közé bekeveredett volna a könyv néhány más lapja. A korábbi feldolgozáshoz képest . aligha adott érdemi többletet a Meztelenül, talán leginkább s. Gelléri újraolvasásakor született újabb rendezői víziók, szabad asszociációk sorának foghatjuk fel. Biztos, hogy ez elég indok az újrafeldolgozásra?.., Benedek Miklós ítélet előtt ' Ítélet előtt címmel új film­sorozat készül a Magyar Te­levíziónál.- Ennek első darab­jaként Bcdnai Nándor ren­dezésében forgatják a Kap- tam-csaptam című részt, amely egy házaspár, tragé­diával végződő, megdöbben­tő gyűlölködéséről szól. A tárgyalás során kiderül, hogy az ellenségeskedés olyan mé­reteket öltött a hajdan ^egy­mást szerető férfi és nő kö­zött, hogy csak a véletlenen múlik, melyik hal meg: po­tenciálisan mindkét ember gyilkos. A szerepeket: Sinkó László, Horváth Sándor és Sütő Irén játssza. Megkezdik a sorozat következő darabjá­nak, a Tyúktolvajok című­nek a forgatását is Bán Ró­bert rendező irányításával. Ebben az országúton egy idős parasztember holttestére ta­lálnak. Közlekedési baleset­nek vélik, de a faluban nem­sokára megindul a suttogás, amely szerint az öreg gyil­kosság áldozata lett. E film szerepeit Molnár Piroska, Görbe Nóra, Márkus László, Benkö Gyula és Kezdi György játssza. Ezer év Karinthy Ferenc az ötve­nes évek derekán írta Ezer év című drámáját. Annak­idején Miskolcon, a Kamara- színházban is igen nagy si­ker volt, de azóta is több al­kalommal felújították, sőt a televízió képernyőjéről is is­merhetjük egy korábbi elő­adását. Most Zsurzs Éva ren­dezésében tévéfilm készül be­lőle. Az ismerős történet el­mesélése helyett itt csak a dráma fő mondanivalóját idézzük: a drámabeli bün- Sütlekményért, egy fiatal­korú lányanya gyermekgyil- kosságáért nemcsak a tény­leges tetteseket kell a vád­lottak padjára ültetni, ha­nem a korábbi ezer évből örökölt és még mindig élő szellemi sötétséget, tudatlan­ságot, primilivitást is. A drá­ma főbb szerepeiben Csomós Mari, Zsurzs Kati, Végvári Tamás, Pásztor Erzsi, Mada­ras József, Máthé Gábor, Bencze Ilona, Bálint András, Szabó Gyula és Gelley Kor­nál látható. a Diáknapok deákélet jegyéhen Tizedik alkalommal ren­dezik meg idén az országos diáknapok sárospataki ren­dezvénysorozatát. Az ünne­pélyes diáknapi megnyitóig még van pár nap, de mint azt Lajtos Ilona, a KISZ me­gyei bizottságának titkára megfogalmazta, a „készülő­dés már élesben megy”. — A szervezők és a- rende­zők — mondotta — most már .a diáknapok gondolatá­val ébrednek és alszanak el. Szeretnénk ezt a jubileumi seregszemlét olyan fesztivál­lá váltani, mely tartalmas időtöltést, tartalmas találko­zásokat ad a csaknem másfél ezer diáknak. A diáknapok központja a Rákóczi-vár és környéke lesz, már épülnek a szabadtéri színpadok, ezek­kel is a fesztiválhangulatol szeretnénk fokozni: Még az elkövetkező napok nagy fel­adata lesz a hangosítás meg­oldása, nem akarjuk ugyanis „zárt-eseménnyé” tenni a diáknapokat. A kulturális seregszemle keretét ez alkalommal a fel­világosodás-korabeli deák­élet és annak romantikája jelenti majd, legalábbis ezt szeretnénk Sárospatakra va­rázsolni. Ez természetesen a szabadidős programokra vo­natkozik elsősorban, hiszen a lényeg ezúttal is a diákok ál­tal hozott programok bemu­tatása lesz. Mindkettő egy­formán szolgálja ugyanakkor a szellemi hagyományok, a tudás középpontba állítá­sát; a közösségi élethez tar­tozás érzésének elmélyítését Ez a célunk. A sárospataki diáknapokra — megyénkén kívül — Nóg- rádból, Szabolcs-Szatmárból és Budapest hát kerületéből jönnek el a legjobb csopor­tok és egyéni versenyzők (énekesek, verselők, kórusok, színpadosok, népi táncosok); ők minősítő fokozatukat a megelőző kulturális szemlé­ken már megkapták. Az idén másodszor tehát nem lesz verseny; a diáknapokat fesztiváljelleggel rendezik meg. A fiatalok április 29-én ér­keznek Sárospatakra, e nap délutánján' lesz az ünnepé­lyes — és hagyományos — kulcsátadás; mellyel a tizen­öt tagú Diák Tanács átveszi a hatalmat. Ök egyébként mar eddig is kivették részü­ket az előkészítő munkából. Egyik levelükben például ar­ra szólították fel diáktársai­kat, hogy mindenki hozzon egy magafabrikálta játékot Sárospatakra az itteni gyere­keknek. Talán, mondaní-ma- gyarázni sem kell, mi adta az apropót... — Bízunk abban — mond­ta Lajtos Ilona —, hogy a diákok produkciói ezúttal is színvonalasak lesznek, s ugyanakkor ismét számítunk öllel ességükre, a szabadidős programokban tanúsított ak­tivitásukra. És szeretnénk, ha mindez nem maradna csak a diákok rendezvénye, ezért — ezúton is — nagy szeretettel hívunk mindenkit a diákna­pok eseményeire. Amihez azért hozzá kell tenni, hogy szállást és étké- zést, szinte bizonyos, hogy már nem tud biztosítani a város. A napi programokban való részvételt azért így is jó .szívvel ajánlhatjuk mind­azoknak, akik vággyák a kö­zösség megkapó légkörét, sze­retik a fiatalságot, a vidám­ságot. Hogy mindebben nem lesz hiány, azt a rendező bi­zottság által kiadott műsor- és programfüzet állapozásá- val is sejteni lehet. Csak ízelítőül: lesz Csipke­lődő, Hang-verseny, Csűrdön- gölős, Ágyúgolyó-dobó ver­seny ... A fesztivál- és kü- löndíjakon kívül kiosztanak majd „Ezüst pajzs” díjat (az ügyességi versenyek győzte­sének) ; „Piktor Viktor díjat” (az aszfaltrajzverseny győz­tesének) ; Szerenád dijat (a legszebben szerenádot adó csoportnak) és „Maratoni Bi­cikli” díjat (a kerékpártúra győztes csapatának) ... A diáknapok résztvevői ismét találkozhatnak majd híres sárospataki diákokkal, szem­tanúi lehetnek az MHSZ Zrí­nyi Miklós Haditorna Klub bemutatójának; a legfonto­sabb eseményekről a Deák­rádió és a Deák-tévé tudó­sít ... A sárospataki diáknapok főrendezője Költő Miklós, pantomimművész, a Dominó együttes vezetője lesz. A visszaszámlálás megkezdő­dött-. .. (ténagry) Az idén újabb játékot indítunk a MÁRKA üdítő italok fogyasztóinak. A MÁRKA üdítők kupakjának műanyag betétjén el- / rejtettük a MÁRKA szó egy-egy betűjét. Az összegyűj­tött betűkből összeállított MÁRKA szóért sorsjegyet kap, aki az öt kupakot beviszi, vagy ajánlott levélben beküldi a már jól ismert címre: MÁRKA KUPAK-KÖZPONT Budapest VT., Hegedű u. 9. 1061. Telefon: 116-933. Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig, pénteken 13-tól 17 óráig. Főnyeremények: Lada személygépkocsi, társasutazás az olimpiára és még sok értékes nyeremény. • Sorsolás: 1080. február 16-án. A nagymama postája Ha még egy csomagol elővesz, megörülök, vagy összeesem az enségtui. Szomuat van, a dél jócskán elmúlt már, s én ebed nél­kül szaladtam a postára. Eddig nagy fegyelemmel vártain soromra, oe most... Egy kis ügyesseggel már én alinamék az ablak elült, a hölgy mintha számított vol­na arra a kis oldalazó moz­dulatra, mellyel eléje ke- rülheleK, még tán biztatott is némán, de az udvarias- sági reflexeim működésbe léptek. — Tessék, csak tes­sék — mondtam egy kis­cserkész szerlgálatkészségé- vel. A hölgy kirakta légipos­tára szánt küldeményeit. Négy lapos csomag, ami le­vélként repül majd Dél- Amerikába. Mindegyik bo­rítékon — ezt akarva-aka- rallanul elolvasom —, egy közkeletű magyar család­név, s előtte (immár „kül­földiül”) a keresztnév. A kisasszony nézi, for­gatja a csomagokat — el­végre nem megy még Mis­kolcról sem mindennap ennyi izé Dél-Amerikába. Igaz is: mi van ezekben a csomagocskákban ? Gondolatban egyszerre fo­galmazzuk meg a kérdést a postás kislánnyal, de ő így mondja ki: — Tartalom? — Könyv, mindegyikben könyv van, kedvesem — mondja szelíden a hölgy. Tudja, az unokáim, ugye mindegyiknek ... Van még a táskámban is néhány — teszi iiozzá szinte bocsánat- kérőén —, s rakosgatja a zamatos magyar családnév­vel ékesített borítékokat egymás után a pultra. A dühöm elröppenj' áz ' éhséget már nem érzem. Öt kis mister és három miss — összegzem a címzetteket, és magamban mosolygok a nagymama precizitásán. Mert, hogy a címzettek gye­rekek, ahhoz semmi kétség nem fér. Ezt nemcsak a nagymama kora árulja el, hanem a csomagok formá­ja is. Leporellók, album formátumú meséskönyvek, kifestők, ifjúsági regények. — Sajnos, ezt így nem vehetem fel, túl kicsi — szól át az üvegen a postás­kisasszony. — Jaj, pedig az egy mi­ni-szótár ... Na nem baj, majd átcsomagolom. Ez nálunk azt jelenti, hogy a küldeményt (mert a postán erre nincs mód), ha­za kell vinni, újra csoma­golni, címezni, s visszahoz­ni. De hát 'mit számít ez egy nagymamának ... Nem ilyen távolságok leküzdésé­re vállalkoznak ők! S vál­lalkoztak mindig is. Nekem ugyan nem kel­lett irdatlan messzeségbe küldeni a mesél; élőben hallottam, mert ott cseliet- tem-bollottam nagyanyám szoknyája körül. De miköz­ben engem Tündérország­ba, az Operencián túl utaz­tatott; sütötte a kenyeret, meszelt, mosott, tehenet fejt. kertet kapált, baromfi után szaladt, s lesle a pos­tást, hogy hoz-e tábori la­pot. S, ha egy fiú írt, nyom­ban a másik hármat kezdte siratni, hogy ök élnek-e még? Közben persze elvesztette a mese fonalát. De én nem! — A kásahegynél hagy­tuk abba, nagymama ... — A kásahegynél — só­hajtotta —, s folytatta, min­dig olyan ütemben, amilyen tempót éppen kívánt a munkája. Így vált á mesé- lése ősi, szinte kultikus szertartássá. — Mönt, mönt a szegény legény, három nap, három éccaka. Az éhséglül mán szédölgött, a sok tüske mög- sebözte a lábát. .. éccór csak lúllya ám . .. Első osztályos koromban hazaüzent a tanítóm: a gye­rek túl sokat fantáziái. — Kisfiam, az iskolában nem szabad hazudozni — fordította le az üzenetet anyám. Pedig én csak úgy „hazudoztam", mint nagy­mama. De hát hat-hét éves korában minden gyer­mekben megölik a költőt. Vagy így, vagy úgy. A ta­nítóm túl száraz ember volt ahhoz, hogy mesélni tudjon. Egy ilyen veres bajúszú, ni- kotinszagú, nádpálcás fel - nőttnek különben sem jön­nek elő a tündérek. Azok csak szelíd asszonyt szóra, vagy kedves öreg emberek dörmögő hangjára hallgató­nak. Különben semmi sem le­hetetlen előttük. Néhány pap múlva megérkeznek Dél-Amerikába, s mind a nyolc unokának (akik so­hasem látták Magyarorszá­got, de a mi nyelvünkön szólították először őket) ma­gyarul mondanak magyar mesét. A miskolci nagyma­ma akarata szerint szólal meg a Kincskereső kisirod­aion Ferkója, János vitéz, még tan Micimackó is, aki­nek — mint tudjuk — Ko­vács János a neve. Most kezdődött a magyar nyelv hete. Szakemberek leszögezik ebből az alka­lomból is, hogy anyanyelv csak egy van. Ruífy Pétert idézem: „...első az anya­nyelv, az anyanyelven meg­szerzett tudás, s erre föl­épülhet más nyelvek, a tel­jes világ befogadása.” Én bízom a nagymamák­ban! (gyarmati) Lengyel etnográfusok Borsodban A krakkói Jagelló Egyetem Néprajzi Intézetének tudo­mányos munkatársai érkez­nek a közeli napokban Mis­kolcra, illetve Borsodba, hogj a hajdani észak-borsodi len gyei település — Derenk — többfelé széttelepített lakó' után kutassanak, azok, illet­ve utódaik'életmódját tanul­mányozzák. Az 1943-ban igen nagy visszhangot kellett kö­rülmények között megszünte­tett Deren|r — Horthyék égj létesítendő medvevadászat'. rezervátumot tervezlek ide — lakossága ugyanis a XVIII. században idetelepült lengye­lekből tevődött., s nem szlo­vákokból, mini az a közhit­ben élt. E községek lakói 1943-ban több községbe ke-» rültek, többek között Sajó- szentpéterre és az emődi Ist- ván-majorba is. A Herman Oltó Múzeum néprajz’ osz­tályával kapcsolatot tarló lengyel intézel etnográfusai immár negyedik alkalommal jönnek pátriánkba május 2- án. Korábbi kutatási ered­ményeiket tanulmányban ösz- szegezték. amely a Herman Oltó Múzeum Évkönyve 1980-ban várható XV1T.. kö­tetében fog megjelenni, de máris tervezik a további ku­tatások eredményeinek pub­likálását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents