Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T979. április 3., kedd A képernyő előtt Szerda, péntek, vasárnap SZERDÁN este hetven percig vártuk, mikor bukkan fel tíz igazi Tersánszky Józsi Jenő, vagy mikor csillan fel valami a szerző nagyon is sajátos jegyeiből. Bűnügy, lélekelemzéssel — hirdette a címe a Kurucz Gyula adaptálása nyomán, Nemere László rendezésében készült tévéjátékot. Jóllehet bűnüggyel mostanában bőven el vagyunk látva a képernyőn, Tersánszky neve ígéret volt. Igaz, ez a müve — a rádióűjság ajánló szövege szerint is — meglehetősen ismeretlen, sem lexikonban, sem irodalomtörténeti munkákban, sem monográfiában nem esik róla szó, s maga Tersánszky is kísérletnek szánta az olcsó érdekfeszítés, a. happy endes romantika és az elmélyítő analízis összeegyeztetésére, mégis érdekelt, hiszen nem ritkán látunk kísérleti műveket a képernyőn, s itt mégiscsak Tersánszkyt vártuk. Hát, Tersánszky. ra nehéz lelt volna ráismerni ebből a játékból, s ha elégedetlenségről szólhatunk, akkor elsősorban abból fakad, hogy ez a Tersánszky-clvárásunk maradt kielégítetlen. Ha megpróbálnánk Tersánszkyt kikapcsolni a játékból, ha nem mindenáron valami eltéveszthetetlent kívántunk volna tőle, úgy azt mondhatnánk, hogy olyan szórakoztató játékot láttunk, amely hetven percig úgy tartott fogva, hogy érdemi bosszan- kodás nélkül ültünk a képernyő előtt, ha különösebben emlékezetes élményt nem is kaptunk, nem volt rosszabb, mint a szórakoztató szándékú, hasonló tévéprodukciók átlaga. De ki lehet-e kapcsolni Tersánszkyt abból a játékból, amit az ő nevével fémjeleznek? Aligha. Se a nézőnek, se az alkotóknak. Ünnepi tanácskozás Ünnepi tanácskozást tartottak tegnap Miskolcon, a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal dolgozói. A találkozó rövid műsorral kezdődött, amelyben nagy évfordulónkról, április 4-ről emlékeztek meg. Ezt követően tíz aktíva kapta meg a kiváló pártmunkáéi't járó kitüntetést. A tanácskozás második felében Ács Sándor, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője számolt be az l!)7í)-ban végzett munkáról. Az elmúlt esztendő fő feladatai között szerepelt többek között: a megye idegenforgalmának szervezettebbé tétele, a szállás- és férőhelyek jobb kihasználása, továbbá az új szervezeti és működési szabályzat elkészítése és az ellenőrzés színvonalának javítása. Ehhez csatlakozik még a személyzeti és az oktatási munka színvonalának emelése és a dolgozók munka- védelmi, egészségügyi, szociális és kulturális ellátottságának javítása. Az egyéves program részletes ismertetése után több mint hetven dolgozót részesítettek jutalomban. Négyen kapták meg a cégnél eltöltött évek utón járó törzs- gárdajelvényt és hetvenen pedig pénzjutalmat1 kaptak. Hétfőn délután nyílt meg Miskolcon Asszonyi Tamás és Jávor Piroska tárlata * PÉNTEKEN késő este a második műsorban pergett az Ellentétek, a Pünkösti Árpád írásai nyomán született tévé- dokumenlum-játékíilm üömölky János rendezésében. Két eve már, hogy igen nagy visszhangot keltett Dömölkynek egy másik, hasonló építkezésű filmje, a Miért? Ajánló soraiban Pünkösti is hivatkozik e korábbi műre és a néző, meg a kritikus — a nézők egj'ike — sem vonhatja ki magát a Miért? hatása alól. Mint akkor egy üzemen belül, úgy most — meghökkentően azonos módszerrel — egy mezőgazdasági termelőszövetkezeten, illetve annak vezetésén belüli ellentétek, feszültségek elevenedtek meg előttünk rövidre fogott jelenetekben. jelenettöredékekben, játék, és dokumentumfilmes eszközökkel elemezve két erős vezető egyéniség ellentéteinek természetrajzát, az ebből fakadó mérgező munkahelyi atmoszférát. Feszült, hiteles dráma vázolódott fel előttünk, mai eJetünk jellegzetes alakjai, magatartási formái viliództak, de olykor zavart a szereplők magánéleti nevének használata, s nem biztos,, hogy a dráma túlzott széttördelése, az egészen rövid jelenetekre bontás, az azok váltásakor jelentkező sötét kockák sora egyértelműen hasznos volt. Az Ellentétek egyébként ismétlésben április 13-án ismét képernyőre kerül; aki most elmulasztotta, akkor nézze meg. Említett hibái ellenére ajánlhatjuk. * VASÁRNAP késő este — ugyancsak jó későre eldugva a betevő krimi mögé — különös figyelmet érdemlő, mai témájú tévéfilmet láthattunk. A Munkácsi Miklós írásaiból készült Végkiárusitást András Ferenc alkalmazta televízióra és rendezte feszülten izgalmas, mélységesen hiteles filmdrámává. A Végkiárusítás egy olyan társadalmi réteget állít reflektorfénybe, amelyről általában pejoratív hangsúllyal szoktunk szólni; létüket tudomásul vesszük, sőt napjainkban még elengedhetetlennek tartjuk, olykor irreálisan magas keresetükről hallunk és beszélünk; egy kalap alá vesszük a piacozó őstermelőt az üzérrel és a „menő” kereskedővel, nem teszünk sokszor különbséget a vásározók között. Róluk, a vidéki vásárokra járó mozgó kiskereskedőkről, közülük is elsősorban a hozzáértő, ügyes kereskedőkről, meg a köröttük lebzselő nyerészkedőkről, nem ritkán parazita elemekről esik szó a kitűnő légkört teremtő filmben. Rózái, az értő üzletasszony körül ott topog a csak keresni akaró másik, aki restelli is foglalkozását, ott van a kitartott szerelmi partner, aki következetesen meglopja, és ott a sok-sok, a társadalom perifériáján élő, s igen jól élő, a törvény tornácán táncoló kétes egzisztencia. Kitűnő képet kapunk-erről a világról, egy még fennálló, de szükségszerűen elhaló életforma képviselőiről. Emberi arcok, jellegzetes magatartások, vidéki mindennapjaink szerencselovagjainak jó rajza adnak olyan érzékletes képet, amelyben benne van András Ferenc állásfoglalása is, akárcsak két éve a Veri az ördög a feleségét című filmjében: úgy mutat fel egy mai magatartásformát, mint napjaink fennálló és tagadhatatlan jelenségét, ugyanakkor megmutatja ennek tarthatatlanságát, kiúttalanságát is. A film végén az autós karambol erre igen markánsan utal. A film főszerepében Margit ta-y Ági formálja meg Rózáit olyan drámai hitellel, hogy ebbe az asszonyalakba e társadalmi kategória tragikomédiáját képes sűríteni. ' Benedek Miklós I Asszonyi Tamás szobrászművész Miskolcon régi ismerősünk. Noha nem városunkban él, munkájával sok szálon kötődik hozzánk. Ezelőtt kilenc évvel, 1970-ben ő készítette az akkori XI. miskolci filmfesztivál plakettjét, majd ezt követően sok más plakettet alkotott miskolci rendelésre, számos igen rangos rendezvényünket tette emlékezetesebbé ilyen jellegű közreműködésével. Most a miskolci Művészeti és Propaganda Iroda Mini Galériájában mulatja be munkáit Jávor Piroska festőművésszel közösen. Harmincöt plakett és öt egyéb kisplasztikái alkotás — míves posztamensekre rakott bronzvirágok — ad kevés ízelítőt Asszonyi Tamás munkásságából a látogatónak. A plakettek sorában látható Picasso-sorozata, az Átváltozások, a Háború és a Tükröződések című sorozat, több darabja, valamint számos egyedi mű, többségben emlékplakett, díj. A tárlati anyag igazolja az AsSzonyiróí korábban megfogalmazott véleményt: munkáinak csiszolt, mívesen mintázott felületei mindig sűrű gondolati tartalmat fogalmaznak meg, mozgást és ritmust rögzítene!:, arasznyi méretekben is nem mindennapi megfigyeléseket foglalnak össze. Jávor Piroska nyolc rajzot és kilenc zománcképei mutat be e kamaratárlaton. A tusrajzok — Kontrasztotc I— ÍV., Viszonylatok I—II., Csend, Elszakadás —, a különböző tónusú kockás-pepita és fehér felületek kontrasztjaival gondolkoztatnak el, zománcképei közül négy improvizáció, egyfajta mozgásfolyamat részekre bontása, további öt pedig a fém, a zománc és a textil kombinációja segítségével idéz meg organikus motívumokat. A tárlatot tegnap délután öt órakor Telemann a-moll szonátájának 1—II. tétele — Sereg János, Bunyák János, Timkó Gábor és Bianki Iván megszólaltásában — vezette be, majd Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a május 5- ig nyitva tartó kiállítást. (bm) Ar. Országos Takarékpénztár hétfőn Erden tartotta a nycrc- inényhctctkünyvek 1679. első negyedévi, sorrendben 111. sorsolását. A húzáson a március 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződese) megegyezik az alább felsorolt számokkal, 1979. első negyedévi átlagbetétjüknck a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Sxám végződé* Wyerc mény- százalék 50 #39 5(1 135 100 IRC 25 ,271 50 288 25 291 25 315 25 332 25 385 25 371 50 12(1 íort 439 25 459 25 513 25 842 25 881 25 755 50 814 250 899 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-fiók, postahivatal, vagy takarékszövetkezet április 18-tól fizeti ki. Az áprilisi Napjaink Forradalmi márciusok után, árulások és túlerők által térdre kényszerített vágyak után; április hozta meg végleg szabadságunkat. Béke van e hazában. De rettentik, szerte a világban, új zsarnokok a békét. S erről, ha az ember szabadságának születésére emlékezik, nem feledkezhet meg. Erre figyelmeztet a Napjaink áprilisi számában Papp Lajos Csatatér: halott játékszerek című publicisztikai írásában: „... kitalálnak az embert fortélyosan-csöndesen elpusztító gázokat, mérgeket, besorozzák a mikroorganizmusokat — és a sátáni úgy terjed, burjánzik tovább, mint a iák. Perspektíva? Hogy elpusztulhat kétmilliárd em- ^ber...” Az ember nem arra született...— idézhetnénk ide most Hemingwayt is; de a szabadság, az életigeniés, a jövő-remény nem legbizonyosabb szimbóluma-e mindmáig a gyermek; a születő élet va- teásielenléie? Igen — válaszol maga a Napjaink is, éppen azzai, hogy az említett és idézett írás nyomában ott sorakoznak a nemzetközi gyermekév tiszteletére közreadott összeállítás irodalmi „válaszai”: Károlyi Amy, Csoóri Sándor, Tamkó Sirató Károly, Raffai Sarolta, Kiss Benedek. Ószabó István, Galambos László, Kerék Imre, Fecske Csaba, Székely Dezső, Iluh István és Zalán Tibor versei; Felhőszálló Ten- gerecki címmel Aczél Géza elemzése Tamkó Sirató Károly gyermekverseiről; s részlet Kiss Gyula Térdszéli Katica című mesejátékóból. Mindezzel — amikor hitünk szerint a jövőre irányozta tekintetünket a lap — úgy véljük, méltó választ ad arra a kérdésre is, kell-é, s hogyan kell egy irodalmi és művelődési orgánumnak történelmi évfordulóinkról megemlékezni ... Folytatódik a Napjaink áprilisi számában a Móricz-év- forduló jegyében közölt publikációk sora, ezúttal Laczkó András tollából olvashatunk tanulmányt az író és Rippl- Rónai kapcsolatáról. Ebben az évben emlékezünk Móra Ferenc születésének századik évfordulójára is: a lapban most Ide egyszerűen hazajövök címmel Móra Ferenc miskolci kapcsolatait idézi fel — levelei tükrében — Viga Gyula. Szerkesztőségi cikkben köszönti a Napjaink Gulyás Mihály írót, ötvenedik születésnapján; bemutatja a megyénkben élő Gaál János fafaragót; s a szokáshoz híven ezúttal is több, az irodalmi élet kérdéseit felvillantó írást találunk a lapban. Az érdeklődők ezeket bizonyára felfedezik majd az áprilisi számban, e helyütt inkább egy szociográfiai írásra hívjuk fel a figyelmet, melynek elolvasását mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk: Földvári Tamás és Zsillé Zoltán Egy hivatásos munkás című írásából, magyarázkodás és kommentár nélkül — ízelítőnek szánjuk az alábbi sorokat: „Egymásra nézünk a barátommal: megáll az ész, hát miért mentegetőzik ez az ember? Nem mások beszélnek most róluk, akiknek az a dolga, hogy szebbnek lássák ezt az igénytelen, naptalan életet, elhalasztott, elszalasztott, végiggürcölt nyarakkal. Ö maga színezi át az életüket, bizonygatja, hogy az megüti a mértéket, hogy legalábbis nem átlag alatti” ... <C *. j.) teli a kivi ás érdemes művész Éledet (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁRÓ MŰVÉSZE kitüntető címet adományozta Adóin Ollónak, a Madách Színház Kossuth-díjas igazgató főrendezőjének, a Ma- j gyár Népköztársaság érdemes i művészének; Gulyás Györgynek, a Debreceni Kodály Kórus Liszt Ferenc-di- jas igazgató-vezetőkarnagyának, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészének; Lehel Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Kos- sulh-díjas karmesterének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének; Szemes Marinak, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének; Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészének. A MAGYAR NÉPKÖZTÄRSASÄG ÉRDEMES MŰVÉSZE kitüntető címet adományozta Bedécs Sándor Munkácsy Mihály- és Ybl Miklós-dijas belsőépítésznek; Bozó Lászlónak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas főrendezőjének; Csákányi Lászlónak, a Vidám Színpad Jászai Maridíjas színművészének; Gregor Józsefnek, a Magyar Állami Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház Juhász Gyula- és Liszt Ferenc-dí- jas operaénekesének; Gyön- gyössy Imrénél:, . a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-dijas filmrendezőjének: Hildebrand Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-dijas operatőrének; Horváth Józsefnek, a Nemzeti Színház Farkas-, Ralkó- és Jászai Mari-díjas színművészének; Illés Gyula Munkácsy Mihály-dí.jas szobrászművésznek: Kállay. Ilonának, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Kántor Andor Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek; Kende Máriának, a Magyar Televízió Balázs Béla-dijas rendezőjének; Kertész Gyulának, a debreceni Csokonai Színház Erkel Ferenc-díjas rendezőjének; Kun Vilmosnak, a kaposvári Csiky Gergelye Színház színművészének; Lelkes Ágnesnek, a Madách Színház színművészének; Madarassy Walter Munkácsy Mihály-díjas szobrász- művésznek; Menyhárt Jaco.ue- linének, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas szólótáncosának; Orosz János Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek; Pap Jenő Balázs Béla-dijas fotóművésznek; Pásztor Jánosnak, a Nemzeti Színház Farkas-, Ratkó-díjas színművészének; Sarlai Imrének, a debreceni Csokonai Színház nyugdíjas színművészének; Sándor Pálnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-dijas filmrendezőjének; Sulca Sá n - dórnak, a Fővárosi Operett- színház Jászai Mari-díjas színművészének; Sütő Irénnek, a Thália Színház színművészének; Tusa Erzsébet Liszt Ferenc-díjas zongora- művésznek; tír. Vasady Balogh 'Lajosnak, a Postás Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójának; Zelenák Crcs- cencia Munkácsy Mihály-di- jas alkalmazott grafikusművésznek. Irodalmi és művészeti díjak Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a kulturális miniszter irodalmi és művészeti díjakat adományozott a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének. A kitüntetések ünnepélyes átadásánál — hétfőn a fészek Klubban — jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Pozsgai Imre kulturális miniszter. JÖZSEF ATTILA-DÍJ Garai Gábor költő, Jékely Zoltán költő, műfordító, Kántor Zsuzsa író, Kiss Benedek költő, Koczkás Sándor kritikus, irodalomtörténész, Nemeskürty István esztéta, történész, .Rózsa Endre költő, Tatai/ Sándor író. ERKEL FERENC-DÍJ Breuer János zenetörténész, Bozay Attila zeneszerző, dr. Bősze László zenetörténész, a Zeneműkiadó Vállalat zenei-irodalmi vezetője, Fodor Antal, a Magyar Állami Operaház balettmestere, Tóth Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház balettigazgatója. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ Bálványos Huba grafikusművész, Benedek György festőművész, Geszler Mária keramikusművész, Mihály Gábor szobrászművész, Nádas László ipari formatervező, Nagy Sándor szobrászművész, Pölöskci József ötvösművész, Schey Ferencné ruhatervező, Schmal Károly alk. grafikusművész, Szöllö- sy Enikő' szobrászművész, Tóth Tibor belsőépítész. BALÁZS BÉLA-DÍJ Andor Tamás operatőr, Baj- tor' István színművész, Hallos Szilvia (Lestár Jánosné) szinkronszínész, Karsai Lucia dramaturg, Nagygyörgy Sándor fotóművész, Ráday Mihály operatőr, dr. Ilólh Miklósáé Révész Mária szinkrondramaturg, Rózsa János rendező, Szántó Erika tv- dramaturg, Ticfbrunner László operatőri-rendező, Tóth István fotóművész. LISZT FERENC-DÍJ Fábián Márta cimbalomművész, Sebestyény Katalin magántáncos, Takács Klára magánénekes, Vargha Róbert magánénekes. JÁSZAI MARI-DM Bánd Anna színész-rendező, Benkő Péter színművész, Dénes Piroska színművész, Faragó Vera színművész, Felföldi Anikó színművész, Gáspár János rendező, Ho- resnyi László színművész, Horváth László színművész, Koós Olga színművész, Kő- váry Katalin rendező, Rajhona Adóm színművész, Szombatiig Gyula színművész, Valló Péter rendező, ifj, Zsilák György artista. Rózsa Ferenc-dijasok Hétfőn a Parlamentben, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kitüntetéseket adott át az újságíróknak. Az ünnepi eseményen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Fodor László, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese. Rózsa Ferenc-díjat kapott Csatár Imre, a Magyar Nemzet olvasószerkesztője, Éliás Béla, a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója, Fábián Ferenc külpolitikai publicista, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkár- helyettese, Gárdos Miklós, a Magyarország főszerkesztő- helyettese, Gerencsér Miklós, a Népszabadság főmunkatársa, a Magyar Rádió mezőgazdasági rovatának munkatársai megosztva: Bán Béla olvasószerkesztő, Berta Béla rovatvezető-helyettes. Búzás Andor munkatárs, Kispisla. István főmunkatárs, Perjés Klára munkatárs, Simon Ferenc rovatvezető, Vass Ottó munkatárs.
