Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-22 / 93. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. április 22., vasárnap Magyar vezeti táviratai Moszkvába Április 22-e: Lenin születésnapja. Az idén a 109. És erről az évfordulóról, amikor nem kerek számú, akkor is megemlékeznek világszerte mindazok, akik a marxizmus—leninizmus elkötelezettjei, barátai és szövetségesei, és azok, akiknek számára jövendőjük, reménye: a lenini út. Hogy ki volt Lenin, melyek az ö történelmi tettei, érdemei, mi az ő jelentősége: mindez hazánkban köztudott, — életrajzaiból, a tankönyvekből és a kézikönyvekből, az oktatás különböző formái és fokozatai révén. Az általános műveltség tartozéka immár, hogy Marx és Engels mellett és után Lenin az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodója; a marxizmus továbbfejlesztője, az új típusú forradalmi munkáspárt megalapítója: a világ első — tartósan és visszavonhatatlanul — győztes szocialista forradalmának irányítója; az első szocialista állam megteremtője; a nemzetközi munkásmozgalom legkiemelkedőbb vezetője... Elévülhetetlenek elméleti, tudományos útmutatásai a filozófia, a politikai gazdaságtan, a pártépítés, a forradalmi stratégia és taktika, az államelmélet, a szocialista gazdasági irányítás és társadalomépítés, a szövetségi politika, a kultúra, a hazaíiság és nemzetköziség, a háború >és béke, az agitáció és a propaganda elvi és gyakorlati kérdéseiben egyaránt... Receptjei, dogmái — nincsenek. Lenin — útmutatásokat adott, melyeknek szellemét kell minden korban mindegyik népnek, leninista pártnak, a társadalmi haladásért és a békéért küzdő valamennyi erőnek a saját viszonyaihoz mérve, önállóan követnie ... Egyéniségének, emberi portréjának és munkamódszerének, munkastílusának vonásairól azonban kevesebb szó esik az irodalomban is és a megemlékezések alkalmával is, — holott ezek a vonások bensőségesen és szemléletesen tükrözik az élő Lenint; segítenek abban, hogy életművének roppant méreteit „emberközelben” lássuk. Mindenekelőtt figyelmet érdemel megnyilatkozásainak világossága, áttekinthetősége, fejtegetéseinek kristálytiszta logikája, mely elvi következetességéből és határozottságából fakad, és az érthetőség, egyszerűség benyomását kelti akkor is, amidőn nehéz és bonyolult kérdésekről, gondokról szól vagy vitázik, összefügg ez természetesen szerény, tisztes, mindenki iránt tiszteletet tanúsító, nyílt, barátságos és közvetlen magatartásával, melyet, rá emlékezve, az őt még személyesen is ismerők, oly sokszor és oly szépen méltattak, megjegyezve, hogy csupán a megátalkodott osztályellenségekkel szemben volt kérlelhelet- len ... Jellemző vonás továbbá a Lenin- arcképen a gondolkodás céltudatossága, rendszeressége, melynél fogva a tartalmi gazdagságot, a sokoldalúságot nagyszerűen tudta egyesíteni a dialektikus gondolatkifejtés tömörségével. Mindig és gyorsan el tudta választani a lényegest a lényegtelentől. Munkatársait arra nevelte, hogy ki-ki idejében és jól végezze el a saját munkáját, azt, amiért felelős, s ne kényszerüljön, de ne is akarjon más helyett dolgozni. Ebben önmaga járt elöl jó példával. — ezért tudott viharos korszaka ren- . geteg teendője között tervszerű, pontos, minden fontosra kellő időt szentelő rendet teremteni, gazdaságos, az élet igazi és józan örömeit — családi élet, barátság, természetjárás. művészeti és kulturális érdeklődés — sem megtagadó életbeosztást kialakítani . . . Következetessége sohasem tette merevvé: gyakorlati eljárásait a fejlődés, a helyzet új, előre még nem láthatott tényeinek megfelelően időnként váltogatta, frissítette, korszerűsítette. S ha kellett: nézeteit is, ha történelmi szerepüket azok már betöltötték, a világnézeti alapelvek sérelme nélkül.. . Végül arra mutatunk még rá, hogy Lenin, az ember, megközelítendő felülmúlhatatlan példakép abban is, hogy miképpen lehet és kell minden ügyet — a látszatra talán legapróbbat is — emberi módon intézni. Azaz: türelemmel, őszinte nyíltsággal, emberségesen még akkor is, ha a .szükséges keménységgel. „Kicsi” és „nagy” között egyébként nem ismert áthághatatlan válaszfalakat. Arra tanította környezetét — és tanítja utókorát —, hogy a nagy: a kicsiből épül... Gyárfás Imre r Pénteken gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak Mezőkövesden. A résztvevő párt-, gazdasági, tömegszervezeti és intézményvezetők előtt Juhász Péter, a városijárási pártbizottság első titkára értékelte az 1979-es gazdasági év előkészítését és az első negyedévi gazdálkodás tapasztalatait. Az előadó részt nagy volt a szerződéses fedezet hiánya. Kedvező tendenciaként értékelte, hogy a termelőüzemek nagy része megtette az első lépést a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a hatékonyabb, termelékenyebb, takarékosabb gazdálkodás érdekében. Fokozottabban figyelnek a költségszintekre, a kapacitás kihasználására. védelmének, a munkaver- seny-mozgalomnak eredményeit és tapasztalatait. Felhívta a figyelmet az irányítás színvonalának növelésére, az eddigi veszteségek pótlására, a tavaszi munkák időszerűségére, az év első három hónapjában tapasztalt aktivitás és jó közhangulat megőrzésére. Az aktívaértekezlet hozzászólásokkal ért véget. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének magas tisztségében történt újraválasztása alkalmából. Hindii gazdasáp az AÉ-rendszer illán Az ország korábban számottevő feldolgozó iparral rendelkezett, s a Brit Nemzetközösség legnagyobb kávéexportőré volt, ezen túlmenően jelentős mennyiségben szállított rézércet, teát és gyapotot is. A feldolgozóipar és az ültetvények jelentős része tönkrement. A zűrzavaros politikai helyzet, valamint a meghonosított kormányzási módszerek miatt meghirdetett nemzetközi embargó következtében erősen csökkent a legfontosabb exportcikkek termelése. A gyapottermelés évi 4(10 ezer báláról 100 ezer bálára, a tea évi 23 ezer tonnáról 15 ezer tonnára, a cukor 140 ezer tonnáról 12 ezer tonnára esett vissza. Teljesen kimerültek az ország devizakészletei, az import megszűnt, mert a szállítók már huzamosabb ideje megtagadják a hiteleket. Ä súlyos gazdasági helyzet következményeként rohamosan nő az infláció, s megindult a csempészet, elsősorban Kenyából. Ezek a tények tovább növelik az új vezetés gondjait. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt újbóli kinevezése alkalmából. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte A. P. Sityikovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta(Folytatás az 1. oldalról) A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya mellett végzett kiemelkedő munkájáért megjutalmazták Homródinc En-, gi Zsuzsa és Szabó Lászlóné társadalmi aktívákat. Az MSZMP Központi Bizottságának székházában pénteken rendezett ünnepségen több borsodi propagandista vette át kitüntetését a hosszú évek óta végzett, eredményes propagandamunkájáért. A Munka Érdemrend bronz [okozata kitüntetésben részesült Dobog Béla, az edelényi járási párt- bizottság vezető propagandistája. Lenin Emlékplakettet kapott: Major János, a sárospataki Marxista—Leninista nácsa szövetségi tanácsának elnökét és V. P. Rubent, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának elnökét újraválasztása alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Gromi- kónak, a Szovjetunió külügyminiszterének, újbóli kinevezése alkalmából. Középiskola propagandistája, Sallai Jánosné, a hciőbábai Községi pártulapszervezet propagandistája, Vác zi István, az ELZETT Művek sátoraljaújhelyi gyárának vezető propagandistája, Fülűi) Gyula, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság vezető propagandistája és Adóm Mátyás, a miskolci Marxista —Leninista Középiskola propagandistája. A Lenin-évforduló alkalmából a Miskolci városi Pártbizottság szintén tegnap délelőtt tartotta kitüntetés- átadó ünnepségét a pártszék- házban. Kovács ' László, a Miskolci városi Pártbizottság titkára 63 propagandistának nyújtott át' kitüntető oklevelet hosszú idő óta végzett eredményes propagandamunkájáért. többek között elmondotta, hogy az év előkészítése a korábbiaktól jobb volt. A tervezésben a gazdasági egységek figyelembe vették a központi elvárásokat és a pártszervek cselekvési programjában megfogalmazottakat. Akadályozta viszont a tervezést, hogy a felsőbb szervek gyakran késve adták ki információikat, másKonkrét példákon keresztül mutatta be a szemléletformálás következtében elért eredményeket. A problémák között említette, hogy a város és járás termelőszövetkezeteiben a szőlő és gyümölcsös 22 százalékát érte fagykár, az őszi búza vetéséből pedig 2743 hektár kifagyott. Felhívta a figyelmet a kiesések lehetőség szerinti pótlására. Az előadó elemezte a számviteli munkát, a társadalmi tulajdon Vízügyi vállalat miskolci munkahelyre felvételt hirdet az alábbi végzettséggel rendelkezők részére: vízépítő mérnök villamosmérnök — üzemmérnök statikus szerkesztő Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezéseket írásban kérjük: „Épitcsclökcszítö 117 205” jeligére, a miskolci hirdetőbe. Kína és a tárgyalások viszonya — ez az igazi kérdés Hanoiban is, ahol megkezdődtek a két ország külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszélései. Régi igazság, hogy jobb akár hosszabban , tárgyalni, mint bármilyen röviden háborúzni. Ez különösképpen vonatkozhat a hanoi nemzetközi klub asztalánál helyet foglaló küldöttségekre, hiszen február- márciusban még a fegyverek feleseltek a kínai—vietnami határvidéken. Vietnam komolyan készült a tárgyalásokra, s ennek jegyében fogant hárompontos rendezési terve is. Először: fel kell számolni a kínai agresszió közvetlen következményeit, kezdve attól, hogy demilitarizált ütköző zónát alakítanak ki a határon egészen a fogolycseréig. Másodszor: a szuverenitás, a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség alapján rendezni kell az összes vitás kérdéseket, beleértve a posta, a közlekedés, a gazdasági kapcsolatok stb. újraindítását. Harmadszor: a korábbi kétoldalú megállapodásokat alapnak véve, véglegesen tisztázni kell a határvonalakat, nemcsak a szárazföldön, hanem a vitát képező szigetek esetében is. Vietnam tehát hajlandó megbeszéléseket folytatni a kétoldalú kérdések minden vitás eleméről, de eleve kizárja olyan problémák napirendre kerülését, amelyek Teherán! tüntetők felvonulása. Hanoi és harmadik országok kapcsolatait érintenék. (Például Vietnam szerződései a Szovjetunióval, Laosszal, Kambodzsával.) Kínai részről egyelőre semmi érdemlegeset nem lettek a tárgyalóasztalra. A történelmi párhuzamokat felelevenítve, . divatba jött kellős hatalomról cikkezni Iránnal kapcsolatban Hitelesebbnek tűnik azonban egy olyan meghatározás, hogy az országban heves vita folyik a hogyan , továbbról, s több döntésközpont alakull ki. Maga az ideiglenes kormány; az iszlám forradalmi tanács, amelynek összetételét még mindig titokban tudlak; a számottevő fegyveres erővel rendelkező modzsaid 4« fedaiin szervezetek, sakkor még nem is szóltunk a kétharmad részében érintetlennek tűnő hadseregről. A „többközpontú.ság” azt jelenti, hogy nem egyszerűen vitáznak, de külön ítélkeznek, s adott esetben a halálos ítéleteket végre is Hajtják, akcióik nehezen hangolódnak össze. A Teleghani-ügy jól mutatta a lehetséges bonyodalmakat. A teheráni ajatolla- hot Khomeinivel és Shariat- madarival együtt a három legbefolyásosabb főpapnak tartják a síiták között. Ismeretes, hogy Teleghani csökkentette a feszültséget a kurd és türkmén tartományokban folytatott tárgyalásai során. Nos, bizonyos „iszlám rendfenntartó közegek” hozzányúltak a főpap családjához, s az általában baloldali véleményt valló fiait, meg az egyik menyéi letartóztatták. Az ajatollah erre illegalitásba vonult, igaz, nem sokáig, mert ismét feltűnt a fővárosban. A forradalmi konszolidációnak lényeges eleme len- ,ne Iránban, hogy kidolgozzák a közvetlen feladatok programját, kialakítsák az egységes cselekvés lehetőségét a népi erők bevonásával (ebben a szellemben nyilatkozott a kommunista Tudeh Párt hosszú száműzetés után hazatért első titkára), s lezárják az önkényes értelmezések időszakát. Szilnpi arclépvázlal Leninről Deme László kitüntetést ad át Sztrelcsik Ferencnek.
