Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. április 22., vasárnap Magyar vezeti táviratai Moszkvába Április 22-e: Lenin születésnapja. Az idén a 109. És erről az évfordulóról, amikor nem kerek számú, akkor is megemlékez­nek világszerte mindazok, akik a marxiz­mus—leninizmus elkötelezettjei, barátai és szövetségesei, és azok, akiknek számára jö­vendőjük, reménye: a lenini út. Hogy ki volt Lenin, melyek az ö törté­nelmi tettei, érdemei, mi az ő jelentősége: mindez hazánkban köztudott, — életrajzai­ból, a tankönyvekből és a kézikönyvekből, az oktatás különböző formái és fokozatai révén. Az általános műveltség tartozéka immár, hogy Marx és Engels mellett és után Lenin az emberiség legnagyobb szo­cialista gondolkodója; a marxizmus to­vábbfejlesztője, az új típusú forradalmi munkáspárt megalapítója: a világ első — tartósan és visszavonhatatlanul — győztes szocialista forradalmának irányítója; az első szocialista állam megteremtője; a nem­zetközi munkásmozgalom legkiemelkedőbb vezetője... Elévülhetetlenek elméleti, tu­dományos útmutatásai a filozófia, a poli­tikai gazdaságtan, a pártépítés, a forradal­mi stratégia és taktika, az államelmélet, a szocialista gazdasági irányítás és társada­lomépítés, a szövetségi politika, a kultúra, a hazaíiság és nemzetköziség, a háború >és béke, az agitáció és a propaganda elvi és gyakorlati kérdéseiben egyaránt... Receptjei, dogmái — nincsenek. Lenin — útmutatásokat adott, melyeknek szellemét kell minden korban mindegyik népnek, le­ninista pártnak, a társadalmi haladásért és a békéért küzdő valamennyi erőnek a sa­ját viszonyaihoz mérve, önállóan követ­nie ... Egyéniségének, emberi portréjának és munkamódszerének, munkastílusának vo­násairól azonban kevesebb szó esik az iro­dalomban is és a megemlékezések alkal­mával is, — holott ezek a vonások benső­ségesen és szemléletesen tükrözik az élő Lenint; segítenek abban, hogy életművének roppant méreteit „emberközelben” lássuk. Mindenekelőtt figyelmet érdemel meg­nyilatkozásainak világossága, áttekinthető­sége, fejtegetéseinek kristálytiszta logiká­ja, mely elvi következetességéből és határo­zottságából fakad, és az érthetőség, egy­szerűség benyomását kelti akkor is, ami­dőn nehéz és bonyolult kérdésekről, gon­dokról szól vagy vitázik, összefügg ez ter­mészetesen szerény, tisztes, mindenki iránt tiszteletet tanúsító, nyílt, barátságos és köz­vetlen magatartásával, melyet, rá emlékez­ve, az őt még személyesen is ismerők, oly sokszor és oly szépen méltattak, megje­gyezve, hogy csupán a megátalkodott osz­tályellenségekkel szemben volt kérlelhelet- len ... Jellemző vonás továbbá a Lenin- arcképen a gondolkodás céltudatossága, rendszeressége, melynél fogva a tartalmi gazdagságot, a sokoldalúságot nagyszerűen tudta egyesíteni a dialektikus gondolatki­fejtés tömörségével. Mindig és gyorsan el tudta választani a lényegest a lényegte­lentől. Munkatársait arra nevelte, hogy ki-ki idejében és jól végezze el a saját munkáját, azt, amiért felelős, s ne kény­szerüljön, de ne is akarjon más helyett dolgozni. Ebben önmaga járt elöl jó példá­val. — ezért tudott viharos korszaka ren- . geteg teendője között tervszerű, pontos, minden fontosra kellő időt szentelő rendet teremteni, gazdaságos, az élet igazi és jó­zan örömeit — családi élet, barátság, ter­mészetjárás. művészeti és kulturális érdek­lődés — sem megtagadó életbeosztást ki­alakítani . . . Következetessége sohasem tette merevvé: gyakorlati eljárásait a fejlődés, a helyzet új, előre még nem láthatott tényeinek meg­felelően időnként váltogatta, frissítette, korszerűsítette. S ha kellett: nézeteit is, ha történelmi szerepüket azok már betöltöt­ték, a világnézeti alapelvek sérelme nél­kül.. . Végül arra mutatunk még rá, hogy Le­nin, az ember, megközelítendő felülmúlha­tatlan példakép abban is, hogy miképpen lehet és kell minden ügyet — a látszatra talán legapróbbat is — emberi módon in­tézni. Azaz: türelemmel, őszinte nyíltság­gal, emberségesen még akkor is, ha a .szük­séges keménységgel. „Kicsi” és „nagy” kö­zött egyébként nem ismert áthághatatlan válaszfalakat. Arra tanította környezetét — és tanítja utókorát —, hogy a nagy: a ki­csiből épül... Gyárfás Imre r Pénteken gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak Mezőkövesden. A résztvevő párt-, gazdasági, tömegszer­vezeti és intézményvezetők előtt Juhász Péter, a városi­járási pártbizottság első tit­kára értékelte az 1979-es gazdasági év előkészítését és az első negyedévi gazdálko­dás tapasztalatait. Az előadó részt nagy volt a szerződé­ses fedezet hiánya. Kedvező tendenciaként értékelte, hogy a termelőüzemek nagy része megtette az első lépést a gazdaságosabb termékszerke­zet kialakítása, a hatéko­nyabb, termelékenyebb, ta­karékosabb gazdálkodás ér­dekében. Fokozottabban fi­gyelnek a költségszintekre, a kapacitás kihasználására. védelmének, a munkaver- seny-mozgalomnak eredmé­nyeit és tapasztalatait. Fel­hívta a figyelmet az irányí­tás színvonalának növelésé­re, az eddigi veszteségek pót­lására, a tavaszi munkák idő­szerűségére, az év első há­rom hónapjában tapasztalt aktivitás és jó közhangulat megőrzésére. Az aktívaérte­kezlet hozzászólásokkal ért véget. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének magas tisztségében történt újraválasztása alkalmából. Hindii gazdasáp az AÉ-rendszer illán Az ország korábban szá­mottevő feldolgozó iparral rendelkezett, s a Brit Nem­zetközösség legnagyobb ká­véexportőré volt, ezen túl­menően jelentős mennyiség­ben szállított rézércet, teát és gyapotot is. A feldolgozóipar és az ül­tetvények jelentős része tönkrement. A zűrzavaros politikai helyzet, valamint a megho­nosított kormányzási mód­szerek miatt meghirdetett nemzetközi embargó követ­keztében erősen csökkent a legfontosabb exportcikkek termelése. A gyapottermelés évi 4(10 ezer báláról 100 ezer bálára, a tea évi 23 ezer ton­náról 15 ezer tonnára, a cu­kor 140 ezer tonnáról 12 ezer tonnára esett vissza. Teljesen kimerültek az or­szág devizakészletei, az im­port megszűnt, mert a szál­lítók már huzamosabb ideje megtagadják a hiteleket. Ä súlyos gazdasági helyzet kö­vetkezményeként rohamosan nő az infláció, s megindult a csempészet, elsősorban Ke­nyából. Ezek a tények to­vább növelik az új vezetés gondjait. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait A. N. Kosziginnek, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kévé történt újbóli kinevezé­se alkalmából. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban üdvö­zölte A. P. Sityikovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­(Folytatás az 1. oldalról) A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya mellett végzett ki­emelkedő munkájáért meg­jutalmazták Homródinc En-, gi Zsuzsa és Szabó Lászlóné társadalmi aktívákat. Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában pénteken rendezett ünnepsé­gen több borsodi propagan­dista vette át kitüntetését a hosszú évek óta végzett, eredményes propagandamun­kájáért. A Munka Érdem­rend bronz [okozata kitün­tetésben részesült Dobog Bé­la, az edelényi járási párt- bizottság vezető propagan­distája. Lenin Emlékplakettet ka­pott: Major János, a sáros­pataki Marxista—Leninista nácsa szövetségi tanácsának elnökét és V. P. Rubent, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa nemzetiségi tanácsá­nak elnökét újraválasztása alkalmából. Púja Frigyes külügymi­niszter táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Gromi- kónak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének, újbóli ki­nevezése alkalmából. Középiskola propagandistája, Sallai Jánosné, a hciőbábai Községi pártulapszervezet propagandistája, Vác zi Ist­ván, az ELZETT Művek sá­toraljaújhelyi gyárának ve­zető propagandistája, Fülűi) Gyula, a Mezőkövesdi váro­si-járási Pártbizottság vezető propagandistája és Adóm Mátyás, a miskolci Marxista —Leninista Középiskola pro­pagandistája. A Lenin-évforduló alkal­mából a Miskolci városi Pártbizottság szintén tegnap délelőtt tartotta kitüntetés- átadó ünnepségét a pártszék- házban. Kovács ' László, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkára 63 propagandis­tának nyújtott át' kitüntető oklevelet hosszú idő óta végzett eredményes propa­gandamunkájáért. többek között elmondotta, hogy az év előkészítése a korábbiaktól jobb volt. A tervezésben a gazdasági egy­ségek figyelembe vették a központi elvárásokat és a pártszervek cselekvési prog­ramjában megfogalmazotta­kat. Akadályozta viszont a tervezést, hogy a felsőbb szervek gyakran késve ad­ták ki információikat, más­Konkrét példákon keresztül mutatta be a szemléletfor­málás következtében elért eredményeket. A problémák között említette, hogy a vá­ros és járás termelőszövet­kezeteiben a szőlő és gyü­mölcsös 22 százalékát érte fagykár, az őszi búza veté­séből pedig 2743 hektár ki­fagyott. Felhívta a figyel­met a kiesések lehetőség sze­rinti pótlására. Az előadó elemezte a számviteli mun­kát, a társadalmi tulajdon Vízügyi vállalat miskolci munkahelyre felvételt hirdet az alábbi végzettséggel rendelkezők részére: vízépítő mérnök villamosmérnök — üzemmérnök statikus szerkesztő Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezéseket írásban kérjük: „Épitcsclökcszítö 117 205” jeligére, a miskolci hirdetőbe. Kína és a tárgyalások vi­szonya — ez az igazi kérdés Hanoiban is, ahol megkez­dődtek a két ország külügy­miniszter-helyettesi szintű megbeszélései. Régi igazság, hogy jobb akár hosszabban , tárgyalni, mint bármilyen rö­viden háborúzni. Ez külö­nösképpen vonatkozhat a hanoi nemzetközi klub asz­talánál helyet foglaló kül­döttségekre, hiszen február- márciusban még a fegyverek feleseltek a kínai—vietnami határvidéken. Vietnam komolyan ké­szült a tárgyalásokra, s en­nek jegyében fogant három­pontos rendezési terve is. Először: fel kell számolni a kínai agresszió közvetlen kö­vetkezményeit, kezdve attól, hogy demilitarizált ütköző zónát alakítanak ki a hatá­ron egészen a fogolycseréig. Másodszor: a szuverenitás, a be nem avatkozás, a terü­leti sérthetetlenség alapján rendezni kell az összes vitás kérdéseket, beleértve a pos­ta, a közlekedés, a gazdasá­gi kapcsolatok stb. újraindí­tását. Harmadszor: a koráb­bi kétoldalú megállapodáso­kat alapnak véve, véglege­sen tisztázni kell a határvo­nalakat, nemcsak a száraz­földön, hanem a vitát képe­ző szigetek esetében is. Vi­etnam tehát hajlandó meg­beszéléseket folytatni a két­oldalú kérdések minden vi­tás eleméről, de eleve kizár­ja olyan problémák napi­rendre kerülését, amelyek Teherán! tüntetők felvonulása. Hanoi és harmadik országok kapcsolatait érintenék. (Pél­dául Vietnam szerződései a Szovjetunióval, Laosszal, Kambodzsával.) Kínai részről egyelőre semmi érdemlegeset nem let­tek a tárgyalóasztalra. A történelmi párhuzamo­kat felelevenítve, . divatba jött kellős hatalomról cik­kezni Iránnal kapcsolatban Hitelesebbnek tűnik azonban egy olyan meghatározás, hogy az országban heves vita fo­lyik a hogyan , továbbról, s több döntésközpont alakull ki. Maga az ideiglenes kor­mány; az iszlám forradalmi tanács, amelynek összetételét még mindig titokban tud­lak; a számottevő fegyveres erővel rendelkező modzsaid 4« fedaiin szervezetek, sak­kor még nem is szóltunk a kétharmad részében érintet­lennek tűnő hadseregről. A „többközpontú.ság” azt je­lenti, hogy nem egyszerűen vitáznak, de külön ítélkez­nek, s adott esetben a halá­los ítéleteket végre is Hajt­ják, akcióik nehezen hango­lódnak össze. A Teleghani-ügy jól mu­tatta a lehetséges bonyodal­makat. A teheráni ajatolla- hot Khomeinivel és Shariat- madarival együtt a három legbefolyásosabb főpapnak tartják a síiták között. Is­meretes, hogy Teleghani csökkentette a feszültséget a kurd és türkmén tartomá­nyokban folytatott tárgyalá­sai során. Nos, bizonyos „iszlám rendfenntartó köze­gek” hozzányúltak a főpap családjához, s az általában baloldali véleményt valló fiait, meg az egyik menyéi letartóztatták. Az ajatollah erre illegalitásba vonult, igaz, nem sokáig, mert is­mét feltűnt a fővárosban. A forradalmi konszolidá­ciónak lényeges eleme len- ,ne Iránban, hogy kidolgoz­zák a közvetlen feladatok programját, kialakítsák az egységes cselekvés lehetősé­gét a népi erők bevonásával (ebben a szellemben nyilat­kozott a kommunista Tudeh Párt hosszú száműzetés után hazatért első titkára), s le­zárják az önkényes értelme­zések időszakát. Szilnpi arclépvázlal Leninről Deme László kitüntetést ad át Sztrelcsik Ferencnek.

Next

/
Thumbnails
Contents