Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-21 / 92. szám

1979. ápriTis 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság napirendjén Az előterjesztésben sok szó esett az építőipar gépel- látásáról, a gépgazdálkodás­ról, a gépi berendezések kar pacitáskihasználásáról. E te­rületeken számos olyan fel­adat van, amelyek helyi haté­kony intézkedések gyors megvalósítását teszik szük­ségessé. Az eddigi tapaszta­latok ugyanis azt támaszt­ják alá, hogy a gépek és be­rendezések kapacitásának kihasználásában, gazdaságo­sabb üzemeltetésében nincs megfelelő előrelépés. A kü­lönböző nagyságrendű és íelszereltségű építőipari szervezeteknél a gépek ki­használásában a szóródás és az eltérés az indokoltnál jó­val .nagyobb. De ha a nagy építőipari vállalatokat vizs­gáljuk, az ot.l tapasztalható helyzettel sem lehetünk elé­gedettek. Évek óta foglalko­zik a párt- és a gazdasági vezetés a termelőberendezé­sek kihasználásának helyze­tével, az előrelépés útjainak, módjainak meghatározásá­val, de az eredmény még mindig nem elfogadható. El­ismerve bizonyos javulást, korántsem megnyugtató a helyzet. Az eddiginél hatá­rozottabb előrelépésre van szükség. A gépgazdálkodás összehangolásában, a gépi kapacitások közös fejleszté­sében nagy tartalékok rejle­nek. E területeken az együtt­működési lehetőségek még kihasználatlanok. A megyei pártbizottság erőteljesen hangsúlyozta, az építésben és beruházásban érdekeltek együttműködésé­nek javítását. Egy-egy beru­házás sikeres megvalósító»- sának a jó előkészítés mel­lett alapvető és meghatáro­zó feltétele, hogy a résztve­vők: beruházók, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők,, együttműködése hogyan ala­kul. Ezt sok pozitív és ne­gatív példával is lehet bi­zonyítani. Az együttműkö­dés jó példája, a kohászati és a vegyipari beruházások határidőre történő elvégzé­se, ugyanakkor sok negatív példával találkozhatunk az élelmiszeripari üzemek fej­lesztése terén, ahol az együttműködés hiánya sok késedelmet és kárt okozott. Az együttműködési kategó­riába tartozik a különböző társulások helyzete is. E te­rületen a megyében alig történt előrelépés. Pedig le­hetőségeink legalább olyan jók, mint az ország bármely területén, ahol szép eredmé­nyek születtek. Országosan is, a megyében is jelentős feladat a szerkezetfejlesz­tés, a tipizálás összehango­lása. A különböző szerkeze­tele kifejlesztése és gyakor­lati alkalmazása terén, a megyében működő vállala­toknál jelentős előrelépés történt. Itt elsősorban a KERVÁZ- az UNIVÁZ-szerkezetekre, és a MEZÖPANEL termé­keire lehet utalni. E szer­kezetek a korszerűsítést, a tömegszerű termelést, az építési idők csökkentését,- -1 szolgálják. S ezenkívül megfelelnek a kor követel­ményeinek. Ennek ellenére, bizonyos idegenkedés ta­pasztalható e termékekkel szemben. Ugyanakkor más megyékben bátran alkal­mazzák. Borsodban viszont nem élnek a lehetőségekkel. A jövőben jobban ki kell használni ezeket a termé­keket, ehhez viszont szoro­sabb együttműködésre van szükség a különböző válla­latok között. A szerkezetfejlesztés prob­lémáin kívül jelenleg nem kielégítő a megyei építő­ipari szervezetek és a me­gyébe települt vállalatok együttműködése sem. Első­sorban a korszerű építőipari anyagok fejlesztésében és alkalmazásában van lema­radás. Építőipari vállalata­ink — elismerve a korszerű anyagok nagyobb használati értékét —, általában árkér­désekre hivatkozva zárkóz­nak el egyes korszerűbb termékek alkalmazásától. Bár a vizsgálatok egyértel­műen bizonyítják, hogy nemcsak erről van szó, né­ha még megtalálható a kö­zömbösség, a régihez való ragaszkodás és maradiság is. Ahhoz, hogy előrelépjünk, kölcsönös kezdeményezések­re, konzultációkra, közös koncepciók kialakítására van Szükség. Mint ahogy a határozat is megfogalmazta, nagy lehetőségek vannak á vegyipari, a faipari vállala­tokkal való együttműködés fejlesztésénél. Az első 15 éves lakásépí­tési program megvalósítása eredményekén! a megyében dolgozók életkörülményei kedvezően változtak. Kor­szerűsödött a lakásállomány, új lakónegyedek, városré­szek épültek. Nagy előrelé­pés történt a településháló­zat fejlesztésében. Szocialis­ta városaink egyre inkább magukon viselik a modern települések jegyeit. Miskol­con városrész nagyságú la­kótelepek, közintézmények, óvodák, iskolák épültek. Annák érdekében azon­ban, hogy lakásépítési, vá­rosfejlesztési célkitűzésein­ket még eredményesebben ...oldjuk meg a jövőben, le kell vonnunk a múlt tanul­ságait. A tapasztalatokat jól hasznosítva kell folytatnunk a munkát. A határozatból kitűnik, hogy mely területe­ken szükséges jobban, tuda­tosabban, nagyobb előrelá­tással dolgoznunk. Alapvető fontosságú, hogy kellően ki­munkált, sokoldalúan egyez­tetett, időt álló városépítési koncepciókkal rendelkez­zünk. Ezekre támaszkodva a mennyiségi fejlesztés mellett nagy' -súlyt kell he­lyezni a városok, települé­sek arculatának formálására, funkciójukkal összhangban álló fejlesztésükre. Igen ko­moly előrelépés szükséges e vonatkozásban, — különö­sen Miskolcon —, ahol a gazdaságosan beépíthető te­rületek leszűkültek, ugyan­akkor az infrastruktúra sem mindeft területen fejlődött kielégítően. A városközpont rendezésének problémája is megoldásra vár. Jobb össze­hangolást igényel a város és az aglomeráció fejlesztése is. , -■ A lakásépítésben fokozato­san érvényt kell szereznünk a komplexitás követelmé­nyeinek. Ez nemcsak a taná­csokra, hanem a beruházó, tervező, és kivitelező szerve­zetekre is nagy feladatokat ró: kapacitásfejlesztéseket, összehangoltabb munkát, a BÁÉV városépítő jellegének további erősítését, a kivite­lezők közötti ésszerűbb munkamegosztást, és a fel­adatok elhatárolását teszi szükségessé. Továbbá követelményként Írja elő a lakásépítés és a kapcsolódó létesítmények gyorsabb ütemű megvalósí­tását, az esztétikai, városképi követelmények erőteljesebb érvényesítését, a mai kor­szerű technológiák, szerke­zetek további összehangolt fejlesztését, és a kifejlesz­tett típusok variálását. Az eddigieknél tudatosabb te­rületgazdálkodásra és a ma­gánlakás-építést serkentő, közművesített területek biz­tosítására van szükség. A megye építőipara előtt álló feladatok megoldása, kitartó, következetes, haté­kony munkát igényel. A pártszervek és -szervezetek, az állami, és társadalmi szervek, az építő- és építő­anyag-ipari vállalatok, ter­vezők, beruházók együttes, összehangolt, céltudatos munkájára van szükség. A megyei pártbizottság bízik abban, hogy a kitűzött fel­adatokat teljesíteni tudjuk. Ezzel nagy lépést teszünk előre a fejlett szocialista társadalom építésében, az életkörülmények további fejlesztésében és javításá­ban. (Vége) Az agrometeorológiai előre­jelzések szerint 1979 nyará­nak időjárása az átlagosnál zivatarosabb, viharosabb lesz, és az elmúlt évek időjárási átlagától eltérően számítani lehet nagyobb jégesőkre, jég­verésekre is. Már március is előrevetítette ennek árnyékát, amikor Csongrád, Békés és a velünk szomszédos Hajdú me­gyékben kora tavaszi jégve­rés pusztított. Az ország „jég­járta” megyéiben: Baranya, Borsod, Szabolcs kisgazdasá­gaiban és háztáji földjein a termelők általában tudják, hogy számolniuk kell ezzel a veszéllyel, a múlt évben azon­ban a jégtől többnyire meg­kímélt Vas megyében és Győr-Sopronban is súlyos ká­rokat okozott a kistermelők­nek a hirtelen, nagy erővel érkező jégeső. .Jellemző adat, hogy az Állami Biztosító csu­pán az egyéni biztosítások alapján 90 millió forintos jég­kártérítést fizetett ki az el­múlt évben. Mivel a veszély az idén fo­kozottabban fennáll, infor­mációt kértünk az Állami Biztosító Borsod megyei Igaz­gatóságán, hogy milyen biz­tosítási formákkal lehet az esetleges károkat mérsékelni? Elmondották, hogy a jégbiz­tosítások között mind az egyé­ni termelők, mind a termelő­szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók megtalál­hatják azt a biztosítási for­mát, amely kellő anyagi fe­dezetet nyújt a kisgazdasá­gokban termelt növények jég­verése esetére. Szántóföldi növényekre, szőlőre, gyümölcsre, zöldség­re, fűszerpaprikára és do­hányra vállalja a jégkocká­zatot az Állami Biztosító. A szőlőre, gyümölcsre és zöld­ségfélékre a gazdák egyéni­leg köthetik meg a jégbizto­sítást. A szerződésesen ter­melt fűszerpaprika a termel­tető, vagy értékesítő vállalat útján, a dohány a Dohány­ipai! Vállalaton keresztül csoportos jégbiztosítással biz­tosítható. — Milyen károk térülnek meg? — A szőlő jégbiztosítása alapján a mennyiségi kái/ok térülnek meg; az alma, kör­te, szilva, őszi. és kajsziba­rack jégbiztosítása alapján a termésben keletkezett minő­ségi károk is. Az egyéni jég­biztosítást a tsz-tagok és az állami gazdaságok dolgozói is megköthetik, ha szőlőiket vagy gyümölcseiket akarják biztosítani. A biztosítás díja attól függ, hogy milyen nö­vényt termelnek kertjükben. Kutatók Az Autóipari Kutató Intézet motor főosztálya az energia­takarékosságot, valamint a levegöszennyezödés csökken­tését tartja eqyik kiemelt fel­adatának. A közúti járműipar Diesel-motorjaihoz kidolgozott szabadalma — amit eddig már 26 ország megvásárolt — a tüzelőanyag felhasználása és a légszennyeződés csök­kentése mellett jelentősen nö­velte a Diesel-motorok telje­sítményét. A képen: az inté­zet laboratóriumában a kísér­leti motor paramétereit mé­rik. Gólyaüzem a BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát­ban az országban az el­sők között; hoztak létre „gó­lyaüzemet”. Kezdetben a pvc-mentődobozok összesze­relését kapták feladatul, de ezt a munkát a miskolci gyáregység vette át. Jelen­leg a Rico Kötszerárugyár- ral kötötték megállapodást és a műtétekhez szükséges törlőket itt varrják meg. Jól záró ablakok A nem megfelelően zárró ablakok nagy veszteségeket okoznak, mert a fűtési ener­gia egy harmada kárba vész. A Budapesti Műszála Egye­temen jól záró ablakokat konstruáltak, amelyeknek a kikísérletezése Debrecenben elkezdődik és ha beváök, ilyen ablakok gyártására tér­nek át fl ísz-lej lói száz közséylie jut el Az állatni nagy tejüzeme­ket hasznosan egészítik ki a Tsz-tej együttműködésbe tö­mörült, közepes nagyságú üzemek. Jelenleg 258 köz­ségbe jutnak el a vállalko­zás tejtermékei. Napjaink­ban 15—20-téle terméket kí­nálnak. Rövidesen megjele­nik a meggy-, a, narancs- és a banánízű jégkrém. Az idei újdonságok közé tarto­zik a különleges pasztőrö­zéssel készülő teljes tej, amely a jelenlegi forgalom­ban lévőknél több tápanya­got tartalmaz. A mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítás mellé kiegé­szítő jégbiztosítást köthetnek a tsz-tagok és az állami gaz­dasági dolgozók. Ez a háztáji (illetmény) földeken termelt növények jégkáraira nyújt fedezetet é.s valamennyi szán­tóföldi növényre érvényes. Hatezer négyzetméteres terü­leten 6000 toriul összeghatá­rig téríti meg a jégkárokat az Állami Biztosító. A 6000 négyzetméteres terület bizto­sítási dija egy évre 144 fo­rint. Elmondták továbbá, hogy a biztosítósok egy ter­mesztési idényre érvényesek. Épp ezért célszerű mielőbb megkötni, hogy már egy eset­leges korai jégverés kárai is megtérüljenek. Víz ellenében nehéz az úszás, de... Aki fél a víztől, nem eszik halat Az ismert néodal szerint a vizet a tavaszi szél áraszt­ja, az ároktői öregek ellen­ben a Kiskörénél tóvá duz­zasztott Tiszára esküdnek. Bizonyságképpen mondják: azelőtt ötévenként legfel­jebb két esetben fordult elő elöntés az ároktői határban, most viszont évente több ár­vízzel is kell számolniuk. Idén, eddig már négyszer jött ki a víz. Ezt az ároktői Dél-borsodi Tsz fiatal szak­vezetőitől tudom, akiknek helyzetét — és ezt őszintén bevallom — cseppet sem irigylem. A tavalyi esztendő elején egy kátyúba süllyedt szövetkezet irányítását vet­ték át, s ha egy év alatt csodát nem is tettek, azt még az esetleges irigyeik is kénytelenek elismerni: Árok­tőn történt egy s más, mégpe­dig pozitív irányban. A ta­valyi nehéz esztendő után várhatná az ember, várhat­ták ők is: idén valamicskét könnyebb lesz. De nem! Az időjárás, a természet, mint- ha összeesküdött volna elle­nük. Tényleg igaz, a víz is oda siet, ahol sok van be­lőle. Nos, itt Ároktőn vízből nincs hiány, a földek nem szomjaznak. , Oláh. István, a szövetkezet fűmezőgazdásza a. növény- termesztés negyedik, átdol­gozott tervezetéről mondja: — Az első tervezet január­ban még 230 hektár vízboví- tásos. tehát nem művelhető szántóval számolt, ebben, a negyedikben viszont — tet­szik, nem tetszik — 1080 hektár vízborított szántóte­rületet voltunk kénytelenek beírni... Tegyük hozzá: az ároktői tsz össz-szán tóterülete 3300 hektár. Tehát, idén tavasz- szal, egyharmada vált mű-' verhetetlenné. A nem várt 800 hektárnyi növekmény azt jelenti, hogy a növény- termesztés mintegy 7 millió forint árbevételtől esik el. Ezekre a földekre ugyanis az első terv szerint szója, kukorica és kalászos került volna. És feltétlenül szót ér­demel még egy tény: ezek a vizborításos földek a szövet­kezet legjobb termőképessé­gű területei. Érthető: öntés­talajok. A most, hús vét után is ezertavú ároktői határ bko- zóját, okozóit összegyűjteni talán lehetséges volna. de; a meglevő káros hatás tényen ez sókat nem változtatna. Való igaz. idén tavaszon minden eddiginél nagyobb árhullám vonult le a Tiszán. Az sem titok, az új gát még teljes egészében nem tölti be a neki szánt szerepet. És ta­lán a kiskörei duzzasztás is bejáíszik a megnövekedőit elöntésbe. Illetékesek, szak­emberek dolga az okokat feltárni, és megkeresni, a megnyugtató megoldást. Mert megoldásra feltétlenül szükség van! A Taktaköz sajnos jó példa rá. ilyen víz melletti területeken, ahol a melioráció csak felemásan megoldott, a helyzet évről évre rosszabbodik. Ároktőn ma sajnos még igaz: víz ellenében nehéz az úszás. Az embernek olykor olyan tényezőkkel kell har­colnia. amelyekkel szemben a siker reménye kevés. De az is igaz. alá fél a víztől, nem eszik halat. Éppen ezért a szövetkezet ahogyan tud, próbál alkalmazkodni a víz teremtette helyzethez. Mi ar­ra voltunk kíváncsiak, mit tesznek most? Két; szóval, hogyan tovább? Itt a 7 mil­lió forintos kiesés nem ke­vés. Van-e reális alap en­nek pótlására? Egy megállapítást mind­járt a legelején leszögezek — mert ez jó —: a vezetők nem pesszimisták. És a mon­dandójukban megfogalmazó­dik a „csak azért is”, a bizo­nyítás megannyi apró motí­vuma, ténye. Van, ami csak ezret, spórol, van, ami mil­liót hoz. Most minden tétel, minden kis érték számit. Legfontosabb célkitűzés mindenekelőtt a költségta­karékos gazdálkodás. Min­den ágazatnak 5 százalékot kell megtakarítania az idei évre korábban tervezetthez képest. Van benne kockázat, de megpróbálják. Ez az 5 százalék, mintegy 3.5 millió forintot jelent, és ez már valami. Például ez az első év. amikor talajvizsgálat utón műtrágyáznak. A nit­rogénműtrágyát folyékony ammóniaként injektálják a talajba. A hatás nagyobb, vi­szont itt is nyernek, mert kevesebb műtrágyára lesz szükség. Sok lehetőséget lát­nak a jól módosított vetés­tervben. Errefelé nem kevés a szik, a növények megvá­lasztása — ha azt akarják fizessen is. mint a köles —. nagyon lényeges. Egyébként idén a köles és a cirok is bekerült a vetéstervbe. És megnőtt a kukorica vetéste­rülete is. mert viszonylag legkésőbben vethető. Az üzemanyag költség csökkenté­se ugyancsak nem mellékes. Kevesebb lesz a talajműve­lések száma, de mégsem ma­rad el egyetlen egy sem Csupán összekapcsolják azo­kat. Például egy menetben tárcsáznak és mütrágyáznak. Azután bíznak a dohányban, ami tavaly is jól fizetett, s remélhetőleg, idén. nagyobb területen a tavalyi 4 millió­nál is többet hoz. Ezekben a napokban min­denfelé gépek járják az ároktői. doRpgvnai határi. Foltozzák a táblákat, mert itt, sajnos, csak így lehet vetni, ez a „módi”. De mint ahogy azt mondják: minden víznek n maga árkában kei! folynia, az embernek is a dolgát minden körülmény között tennie kell A kérdés csupán az: megérti-e ezt minden dolgozó az ároktői tsz-ben? Sikerre idén egyet­értés. közös gondolkodás, egységes cselekmény nélkül, ugyanis nem számíthatnak. Ellenkező esetben viszont még nincs elveszve semmi. Hajdu Imr« Mérsékelhető a jégkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents