Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
1979. április 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ismerek egy családot,. Falun élnek. A nyolc gyerek közül — ahogy mondani szokás —, hat már kirepült a szülői házból. A két nagyobbik lány férjhez ment, gyerekeket szüllek. A fiúk szakmát szereztek, nagyvárosban dolgoznak, gyárban. A két kicsi még otthon. Anyjuk — a hatvanon már túl — ellátja az állatokat, rendbe teszi az udvart, kelti a gyerekeket, friss tejet, karéj kenyeret tesz az asztalra. miközben az ebédet főzi. s szél szárítja a kötélre teregetett ruhát. Délután még meggyúrja a vasárnapi tésztát a húslevesbe, boltba szálad cukorért, zsírért, este kikérdezi a leckéi, ágyat bont. Sürög-t'orog egész nap. — Jó gyerekek az enyi- mek — mondogatja. — Nem várják ki az ünnepet, hogy hazajöjjenek. Szalad mind, amikor csak teheti. Itthon elm áldhatják, mi bújuk-ba- juk. Segítenek az öreg szülén, ha itt vannak, ölbe tett kézzel ülhetnék, ha jólesne. Asszonylányával, ha beszél az ember, minden második szavában az édesanyját emlegeti. Azt, aki felnevelte, aki útnak indította, akinek tanácsa aranyat ér. A szüle házában, a kony- hakredencen gyűlnek a képeslapok. a dísztáviratok. A legkedvesebbek közülük azok, amiket anyák napjára kapott. Ismerek egy családot. Falun élnek. A nyolc gyereknek — hat közülük már kirepült "a szülői házból — nem édesanyja a szüle. Ügy fogadta őket magához, mikor még három-négyévesek voltak. Felnevelte őket. Nevelőszülőjük. ~k Ház Miskolcon, a harmadik kerületben. Akár óvodának, iskolának tűnhetne. De az óra, a foglalkozás befejeztével apa. anya nem ion a gyerekekért. Állami gondozottak élnek itt. akiket nevelőotthonba visz a sárga autó. Viszokai Árpád, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója: — Nevelőotthonaink korszerűek. jól • felszereltek. Nem egy lakójának a menedéket. a nyugalmat jelentik. hiszen a veszélyes családi környezetből mentette ki az állam őket. Köszönet érte. hogy akadnak, akik patronálják a gyerekeket. Szocialista brigádok, jóérzésű emberek sora segíti az intézeteket. vállal felelősséget a gyerekekért. Igen sokan hazaviszik őket az iskolai szünet idejére, az ünnepnapokra. És- a gyerekek hálásak. Ha csak napokra is. de megismerik. mi az, családban élni. — De valós élel-e az. hogy csak a vasárnapi ebédet, az ünnepi sétát élhetik a gyerekek ? — Semmiképp sem. A családi közösség éppen attól válik igazivá, hogy gondban, örömben együtt tartanak tagjai. Ismerik a beosztást, a hétköznapok munkáját, a kötelességet. A gyerek tudja. hogy a cipőt meg kell talpalni, hogy a kosztpénzMaftszálló a Hertobápn Ä Hortobágyon mindig történik valami. Nyáron lovasnapokkal, hídi vásárral, délibábbal csábítják oda a romantikára vágyó turistákat, de ez a vidék máskor sem szűkölködik az eseményekben. Ahogy nyáron a turisták serege lepi el a vidéket, tavasszal és ősszel a hortobágyi halastavakon szállást és élelmet kereső madarak népes csapatai ütnek tanyát. A Hortobágy nemzetközi hírű madárrezervátuma jórészt az ottani mesterséges halastavaknak köszönheti létét. Ezek a hol feltöltött, hol lecsapolt tavak és környékük adnak élelmet és fészkelőhelyet a gázló- és vízimadaruk nagy tömegének, s szinte mindem hazánkban előforduló madárnak. A madárvilág élete alkalmazkodott a halastavak működési ritmusához, s miként ez az Elet és Tudomány április 6-i, 14. számában olvasható, bizonyos fajok a lehalászás, mások a tavak szárazon állása idején keresik fel a Hortobágyot. Ahhoz, hogy ez az „együttélés” az ember és a madarak között fennmaradjon, s a madarak a réti sastól, a fekete gólyán át, a récék, ludak, cankók seregéig sokáig otthont találhassanak a Hortobágyon, az embernek is alkalmazkodnia kell. Meg kell őrizni a tavak háborítatlanságát, s , a halgazdaságok működését is a lehető legjobban a madarak igényeihez kell igazítani. Képünkön: A gémtelepen nagy siómban fészkelnek a bakcsók. bői most épp nem jut csokira, hogy neki is segíteni kell allhoz, hogy az ebéd hamarabb tálalva legyen. De a családban ölbe veszik őt is, mesét mondanak — csak neki. S hogy nincs szám a ruhájában; amit neki vesznek, az övé. ★ Több, mint kétezerötszáz az állami gondozott gyerek megyénkben. Hányán élnek közülük nevelőszülőknél? Miskolcon hetvenegy. Kevés? Igen. Régi tapasztalat: faluhelye.. van hagyománya a nevelőszülői hálózatnak. Említhetünk községeket: Szala- szendet, Szemerét, Göncöt. Itt az általános iskola tantestülete szívügyének tekinti, hogy segítse az állami gondozottak nevelését. Külön szülői értekezletet hívnak össze a nevelőszülők részére. Szemerén a szülői munkaközösség elnöke éppen az. aki nem vér szerinti apja gyermekének. Százhatvankét olyan családról tudunk a megyében, aki két állami gondozott gyereket nevel, és hatvan olyanról, áld hármat. A járási hivatalokban, a városi tanácsokon gyermekvédelmi felügyelők kisérik figyelemmel a nevelőszülőknél élő gyerekek sorsát. Ha valaki azzal a szándékkal jelentkezik náluk, hogy magához fogadna kisgyereket, előbb alaposan előkészítik helyét. Környezettanulmányt végeznek, megnézik, megfelelő lakásban, megfelelő ellátást kapnak-e a gyerekek. Kikérik a munkahely véleményét is. S akik magukhoz veszik az állami gondozottakat? Nem igaz, hogy a pénz miatt teszik. Ötszázharminc forinttól hatszázötven forintig fizet az állam nekik ha'von- ta ... Keresd-e a magyarázatot arra. hogy miért nevelsz, miért szeretsz valakit? Kérdezd-e, hogy miért teszel jót? Ismerek egy családot. Mind a nyolc gyerek édesanyjának szólítja nevelőjét. Mikes Márta Ez a hatalmas, 8—10 kilós mérges pulyka hosszú utat tett meg még alkudni lehetett rá. Haidú- nánásról hozták, eladója 350 forintot kért érte. „Ha nem kei el, az sem baj” mondta, akkor legfeljebb odahaza kerül a nagyíazékba. Piac, húsvéíkor Nyakunkon az év egyik legvidámabb, legtréfá- sabb ünnepe. A locsolko- dók „szagos vizükért” s jókívánságaikért méltóképpen megvendégeltet- nek, sonkával, kolbásszal, hímes tojással, borral, pálinkával. A húsvéti piac nagy tavaszi erőpróba. Nehéz az eladónak, de nehéz a vásárlónak is. Az ünnepre való beszerzése nagy gond és feladat. Fotóriporterünkkel tegnap a miskolci „nagypiacot", a Búza teret kerestük fel. Nagy volt a felhozatal primőr áruból, s az egyéb ünnepre való árukból is. Láttunk szépen festett hímes tojást, ínycsiklandozó parasztsonkát, de húsvéti nyulat, ami a legfontosabb lett volna, sajnos nem találtunk. De lehet hogy csak mi kerestük. Pcirasztsonkóli garmadája az állami gazdaságok boltjában. Egf biztos: egy jókora darab belőle, csapás a fogyókúrára. Fogy a hímes tojás, s az eladó véleménye szerint a gonddal, művészettel megfestett húsvéti ajándék falra akasztva örök emlék lehet. Fotó: Szabados György t Jogászunk válaszol HOL LEHET A KISIPAROS HANYAG MUNKÁJA MIATT PANASZT TENNI? — kérdezi Mezőhegyi István miskolci olvasónk. Az ipartörvény alapján a magánkisiparos, az általa előállított termék minőségéért és szolgáltatásért kellékszavatossági, illetve jótállási kötelezettséggel tartozik. Hibás teljesítéskor a vevő — tetszés szerint — általában kijavítást, vagy megfelelő árcsökkenést kérhet. Kivételesen elállhat a szerződéstől, vagy cserét is kérhet. A szavatossági jogokat a teljesítéstől számított ö hónapon belül lehet érvényesíteni, de ha a hiba ezen idő alatt nem volt felismerhető, akkor az elévülési idő egy év, tartós használati cikk esetében három év után következik be. A minőségi kifogást, a vállalási határidő be nem tartását, az indokolatlanul magas ár elleni panaszt stb. a KIOSZ megyei titkárságán, vagy a körzeti csoportnál kell bejelenteni. A KIOSZ mellett szakmai bizottságok működnek, és a kifogást az érdekelt szakmai bizottság kivizsgálja, majd olyan tárgyalást tart, amelyre a panaszost és a kisiparost meghívja. Ezenkívül lehet panaszt tenni annál az iparhatóságnál is, amelyiknek a körzetében a kisiparos telephelye van. A KIOSZ szakmai bizottsága a felek véleményét egyezteti, és joga van a kisiparossal szemben a kifogásolt munkavégzés, vagy felelőtlen eljárás miatt figyelmeztetést alkalmazni, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást, vagy iparmegvonást indítványozhat. Ha a panaszos nem tud sem a KlOSZ-nál, sem a tanács iparhatóságánál eredményt elérni, akkor a polgári jogi igényét a járásbíróságnál érvényesítheti. MILYEN POLITIKAI KÉPESÍTÉSNEK SZÁMÍT AZ EGYETEM? Pozsgai Bertalan miskolci olvasónk közgazdaságtudományi egyetemi oklevéllel rendelkezik, és arra kér választ, hogy politikai képzettség szempontjából ezt milyen fokú képesítésnek kell figyelembe venni. A Minisztertanács 10/1970. számú rendeleté hatályon kívül helyezte a korábbi jogszabályokat, és 1979. március 2-től a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemeken szerparapfus? zeit bizonyítványok és oklevelek, valamint a politikai képzettség elismeréséről az egységes értelmezésű jogszabályt kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a politikai képzettség szempontjából középfokú képesítést tanúsít a budapesti és megyei pártbizottságok egyéves pártiskoláján, a Komszomol, a KISZ, a SZOT egyéves politikai iskoláján Szerzett bizonyítvány; az M—L. Esti Egyetemek 3 éves általános tagozatán szerzett végbizonyítvány; az egyetemeken, az egyetemi jellegű főiskolákon és a főiskolákon 1950-től, továbbá a BM és a HM felsőfokú intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai oklevél; a tanítóképző intézetekben 1902- től szerzett oklevél; a Tanácsakadémián az 1972 óta bevezetett képzési rendszer keretében szerzett őklevél; a nem társadalomtudományi szakágban kandidátusi fokozat megszerzéséről kiállított oklevél. Politikai felsőfokú képesítést is tanúsít az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján szerzett főiskolai oklevél, valamint kandidátusi fokozat; az SZKP KB Főiskoláján szerzett oklevél; az MSZMP Pártfőiskolán államvizsgák letételével szerzett főiskolai oklevéllel egyenértékű oklevél, valamint a Politikai Főiskolán szerzett egyetemi oklevél: az M—L. Esti Egyetem 2 éves szakosított tagozatán oktatott valamennyi szakágból államvizsga letételét együttesen tanúsító főiskolai oklevéllel egyenértékű oklevél; az M—L. Esti Egyetemek 3 éves szakosított ‘ tagozatain 1982- től .szerzett bizonyítvány; a közgazdaságtudományi egyetemi oklevél; valamint 1950- töl az egyetemek állam- és jogtudományi, illetve a bölcsésztudományi karán szerzett oklevél; a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia politikai munkás és parancsnoki tagozatán 1957-től szerzett oklevél, illetve a Szovjetunió katonai akadémiáin szerzett oklevél; a társadalomtudományok valamely ágában kandidátusi fokozat megszerzéséről kiállított oklevél. Az M—L. Esti Egyetemek 3 éves szakosított tagozatán szerzett bizonyítvány felsőfokú politikai végzettséget tanúsít. Azok, akik az M—L. Esti Egyetemek 2 éves szakosított tagozatán tanulmányaikat 1978-ban, vagy azt megelőzően kezdték el, 1983. június 30-ig a Budapest: Párt- bizottság M—L. Esti Egyetemén államvizsgát tehetnek és az államvizsga letételévé’ főiskolai oklevéllel egyenértékű oklevelet szerezhetnek. Dr. Sass Tibor
