Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-09 / 57. szám
1979. március 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A putnoki bányászok módszerei Többet és jobban Napjainkban sokszor hallott közgazdasági fogalmakat mindenütt a helyi viszonyoknak és feladatoknak megfelelően kell tartalommal megtölteni. Nemcsak általánosságokban kell róluk beszélni —, mint ahogy nem ..általában”. hanem mindig konkrétan dolgozunk. Teljesíthető és főleg gyors eredményeket hozó intézkedések szükségesek a gazdaságosabb termelés érdekében. A munkahelyi vezetőknek és a kommunista kollektíváknak fokozott felelősségük van ebben a nehéz munkában. A Putnoki Bányaüzem néhány kommunista dolgozójával arról beszélgettünk: ők mit tesznek a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtásáért. — Sokszor beszéltünk arról, hogy nincs elég szállítási kapacitás — mondotta Rikk Ferenc, a föld alatti II. alapszervezet vezetőségének tagja. — Ha a meglevő csilléket jobban kihasználjuk, javulhat a jelenlegi helyzet. Igyekszünk gyorsítani a csillék ki- és berakodását. — Fölöslegesen nem ..utaztatjuk” az anyagokat —- fűzte hozzá Szalka. József, aki szintén a IT-es alapszervezet tagja. Az elektromos árammal is takarékoskodnunk kell, így vigyázunk arra. hogy üresen és fölöslegesen ne járjon egyetlen gép sem. — Az ötvenes években volt a „melegcsákány”-vál- tás — folytatta Rikk Ferenc, és ha nem is ugyanazt, ugyanúgy csináljuk, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk a nyolc órát. Eleit István, az alapszervezet párttitkára szerint a közelmúltban elfogadott cselekvési programjuk olyan, amilyennek lennie kell. Párt- csoportokra és névre szóló, konkrét és kézzelfogható feladatokkal, határidőkkel és felelősökkel. Ez az éves munkájuk alapja. Most is a programot lapozgatja, de amint mondja, még sokszor elő fogják venni. — Egyik legfontosabb feladatunk a munkafegyelem további szilárdítása — mondotta. — A bányában nem szabad dohányozni, közismert. hogy miért. A balesetveszélyen túl van ennek a dolognak egy másik ..hátulütője”, amit a mai nehéz viszonyaink között mindenképpen el kell kerülnünk. A dohányzó bányászt megbüntetik, esetleg pár hónapot a felszínen kell dolgoznia, ez pedig egy szakképzett vájár esetében olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak. — Nemcsak a beszámoló taggyűléseken, de menet közben is folyamatosan ellenőrizzük a feladatok végrehajtását — jegyezte meg Gern Miklós, a putnoki bánya pártbizottságának titkára. — Értékeljük a pártmegbízatások teljesítését: dicsérünk, és ha kell, elmarasztalunk. Állandó a párbeszéd a vezetők és a dolgozók, az alapszervezetek kommunistái között. Igyekszünk gyorsan jelezni a termelést akadályozó gondokat. hogy a lehetőségeken belül gvorsan találjanak — és találjunk — megoldást. Továob boncolgatjuk a termelés „többet, de jonban” pioblémáit, amelyeket a bányaüzem kommunistái a politikai munka eszközeivel is segítenek. Nagyon is hétköznapi egyszerű dolgok kerülnek szóba. A putnokiak a társadalmi tulajdon védelmén nemcsak az üzemi szarkák elleni harcot értik, hanem a gépek, a berendezések és szerszámok karbantartását is. Jobban vigyáznak rájuk. — A korszerű gépekhez hozzáértő, szakképzett bányászok kellenek — folytatta Elek István. Az elmúlt években bányászokból szinte „gépész-bányászokká” váltunk. Nem szabad idegenkednünk az újtól — ezt is megtanultuk —, a tanulságokat pedig most hasznosítjuk. — A vállalat Oktatási központja előre felkészíti az embereket egy-egy új gép fogadására — mondotta Kovács Bajos, a Borsodi Szénbányák pártbizottságának titkára. Ha egy új. modern gép mégjön. már vannak bányászok, akik tudják kezelni és rögtön beállnak vele a termelésbe. Teszünk lépéseket a bányászutánpótlás biztosítása érdekében, a korszerű technika jobb megismerését segítve tapasztalatcseréket; szervezünk, például a lyukói bányánkba, de a szakmai képzés mellett meg vagyunk elégedve a politikai oktatással) is. A túlórákról és a szabad szombati műszakokról is beszélgettünk. Azt. mondták: van egy halár, amit nem szabad túllépni egyikben sem. Sokszor fáradtak- és nemcsak munka van a világon. De ha a szükség úgy kívánta, ők eddig is ott voltak rpindig és mennek a jövőben is: legyen az óvoda,- és bölcsődeépítés, vagy szolidaritási műszak, és természetesen akkor is. ha több szén kell a vállalati tervleljesítéshez, ha több kell a népgazdaságnak. Gere Miklósnak erről az a véleménye; ilyenkor az egyik ember húzza a másikat. Sokszor előfordul, hogy egy bányász valamilyen okból nem tudott ott lenni a kommunista műszakon. Utána jött reklamálni és megbeszélni. hogy ö mikor jöhet be. pótolni a vétlen „mulasztást”. A kommunista áldozatvállalás és a bányászszol idari lás szép példáit adják a putnokiak. — Nagyon fontos a bányában a rend és a tisztaság, az alkatrészek és a szerszámok rém lene. ne k szerteszéjjet — hangsúlyozta befejezésü' Szalka József. Nemcsak a iá- rolóhelyek, de az emberek is ki vannak jelölve, akik felelnek ezért, és nálunk mindig. mindent meg lehet találni. Apróságnak tűnő. nem új dolog, de ez is segít abban, hogy könnyebben tudunk dolgozni. A putnoki bányászok többet és jobban akarnak dolgozni, hiszen csak így tudnak többet: keresni. Persze eddig is így igyekeztek, de mostanában még inkább erre törekednek. Igazuk van. hiszen az ésszerű, takarékos munka, a jól gazdálkodó és így gyarapodó ember tulajdonsága. Petra József Tisz ább a levegő Nem füstölögnek Sok vállalat inkább bírságot fizet, csak mértékletesen költ környezetvédelmi berendezésekre. íme egy példa amikor a környezetvédelem nemcsak többletkiadás, hanem közvetlen haszonnal is jár. Az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártásának fejlesztése során mindegyik Siemens- Martin kemencéhez füstgáztisztítót építettek, s a megfogott nagy vasoxidtartalmú. finom port a Borsodi Ércelőkészítő Műben használják fel, tömörítvény betétjeként. Ózd város levegőjét, így évi 7 ezer tonna portól mentesítették. Giibtaitályak - Minős tároíására A Budapesti Kőolajipari Gépgyár a Tiszai Köolajfinomitó Vállalat részére hidrogén tárolására szolgáló gáztartályolíat gyártott. A mínusz 40 fokon 64 atmoszféra nyomásnak ellenálló gömbtartályok elkészítése modern gyártási technológiát és nagy pontosságot kívánt. A világgazdaság hírei A kőolajipar, mint ismeretes, döntő szerepet játszik a szovjet népgazdaság energia- szükségleteinek kielégítésében. s ezért az SZKP XXV. kongresszusa hangsúlyozta: a X. ötéves tervidőszakban automatizálni kell a technológiai folyamatokat. Tehát arra van szükség, hogy az iparágban bevezessék az automatikus irányítási rendszert. A kőolajtermelés dinamikus fejlődését mutatja, hogy míg 1.975-ben 490,8 millió tonna „fekete aranyat” termeltek, addig a következő évet már 519,7 millió tonnás eredménnyel zárták, 1977- ben és 1978-ban pedig 545,8 illetve 571,4 millió tonnás szintet értek el. Az idén 598 millió tonna olaj kiaknázását tervezik. * • Mind több jele mutatkozik annak, hogy megszilárdult a fellendülés a nyugatnémet gazdaságban — jelentette ki az NSZK pénzügyminisztere. A gyorsuló növekedés, s az import velejáró erős emelkedése nyomán az NSZK gazdasága már tavaly kedvező hatást gyakorolt a partnerországokra. Ez az irányzat az idén is folytatódik. Az NSZK gazdasága tavaly — ideiglenes adatok szerint — reálértékben 3.4 százalékkal nőtt, az idei expanzió 4 százalékosnak ígérkezik. A gyorsulás elsősorban a kormány pénzügy- és hitelpolitikájának köszönhető. A gazdasági fellendülést ugyanakkor, nemzetközi méretekben is egyedülálló árstabilitás kíséri. A kormány szerint a múlt évi 2,6 százalékossal szemben az infláció az idén 3 százalékos lesz. * Évi, mintegy 20 millió dollár értékű müirágyaipari kooperációs 'szállításról kötött szerződést a CHEMOLIM- PEX. a Péti Nitrogén Művek, a BVK, valamint a jugoszláv bori Ipartelep KTB vegyipari trösztje, a General Export és a szabadkai Hemij- ska lndustrija Zorka ipartelep. Az 1980—85-re szóló szerződés szerint a Péti Nitrogén Művek és a Borsodi Vegyikombinát nitrogéntartalmú m ű t r á gy a a 1 a pp n y a g o t szállít a szabadkai gyárnak továbbfeldolgozásra, amit a jugoszláv partner magas foszfortartalmú komplex műtrágyával és takarmányfoszfáttal viszonoz. Jövőre kezdi meg a. munkál a szabadkai ipartelepen a kooperációban részt vevő üzemrész. Hat év alatt az együttműködés értéke meghaladja majd a 100 millió dollárt. * Brazília az 1980-as evek közepén már jelentős helyet foglal el a világ acéltermelő országai között — hangzott el egy londoni szimpóziumon —, amelyen a brazil acélgyártás fejlesztési programját vitatták meg. Brazília acélipara a jövő évtized közepén összesen 20 millió tonna acélt fog előállítani az 1978-ban gyártott 12.1 millióval szemben. A brazil szakemberek elismerték, hogy ezt az ambiciózus tervet olyan időszakban valósítják meg. amikor az egész világ acéliparát a túltermelés és az alacsony világpiaci árszint amúgy is nyomja. Az utóbbi néhány évhez hasonlóan, az idén is nagyon korán, már február utolsó, hetében megkezdődött a borsodi juhászatokban a birka- nvirás. Mivel megyénk ju- hászatai nem igen rendelkeznek gyapjúnyírógépekkel, s még kevésbé hozzáértő nyíróbrigádokkal. alföldi é.s Pest környéki gépi nyiróbri- dokkal végeztetik el ezt a nagy munkát. Ezek egy-egy munkanap alatt. 700—800 juhot szabadítanak meg értékes bundájától A birkanyírás az idén a perkupái, a mikóházi. a pál- házai és a putnoki juhásza- tokban kezdődött. Dél-Borsodban a szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet nagy juhászaidban kezdtek el dolgozni az első nyíróbrigádok. Itt kerül sor különben —. március második félében — az első gyapjúátvételre. A Gyapjúforgalmi Vállalat szakemberei mintegy száz vagon, remel- hetöleg jó' minőségű gyapjú felvásárlására készülnek fel megyénkben. A korai, még a kihajlás előtti nyírás sokat javít a gyapjú minőségén. A gyapjút még „hátonhördó” juhokat óvni kell a megázás- tól, a poros utaktól, a bogáncstól. s minden szennyeződéstől. ami ronthat a gyapjú minőségén. A Mezőgép Vállalat köves- di gyáregységében évek óta nagy jelentőséget tulajdonítanak az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodásnak. Tavaly az éves terv készítésekor, 718 ezer forint megtakarítást irányoztak elő. amit a teljesítéskor kereken 100 ezer forinttal még megtoldottak. Tekintetei arra, hogy az idén minden eddiginél nagyobb szerepet kap a gazdálkodásban a takarékosság a kollektíva úgy natáro.íctl, hogy 1979. végire egymillió forint értékű anyag- és energiamegtakari- tást érnek el Kövesden. A kedvező változások ellenére Gondok, feladatok a tejlnlésien Gyakran leírtuk már. hogy az utóbbi években beállt kedvező változások ellenére, még koránt sincs minden rendben a tejtermelés terén a megye termelőszövetkezeti gazdaságaiban. A szakosított tehenészeti telepeken —, legalábbis ezeknek jó részében — számottevő a javulás. de amikor a megye mind a 78 tejtermelő gazdaságának elmúlt évi eredményeit ösz- szesítve vizsgáljuk, akkor továbbra sem lehetünk elégedettek. Néhány sokatmondó szám: a tsz-ekben 1977-ben 2530; tavaly pedig 2702 liter volt az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés. A növekedés minössze 6.8 százalékos, azaz tehenenként. 172 liter. Ugyanakkor a tsz-ek szakosított telpein 266 literrel, 2999- re, a megye állami gazdaságaiban pedig tehenenként 353 literrel, 4832 literre nőtt a tejtermelés. E számok egyértelműen bizonyítják, hogy a fajlagos tej termelési mutatóban a reálisan várható növekedést megyei átlagban nem érték el a tsz-ek. A legnagyobb gond. hogy a megyei .átlag alatt termelő 45 tsz-ből 22 gazdaság tehenészetében az 1977. évi rendkívül alacsony tejtermelés még tovább csökkent. Ennek elfogadhatatlanságát lüb'b tsz jó példája is bizonyítja, ahol az elmúlt három évben, a „mélypontról” indulva sikerült dinamikus1 növekedést elérni, Ilyen: az ároktői, a bodroghalmi. a kenézlői. a karosai, a szalonnái, a szend- rői. a tiszaladányi é.s még néhány tehenészet, ahol a jóval 2500 liter alatti termelési szintről, csak az alapfeltételek biztosításával évente 500—600 literes növekedést tudtak elérni. Szomorú tény, hogy megyénkben mindössze 8 termelőszövetkezet. használta ki maximálisan a tejértékesítési prémiumot, ugyanakkor 27 helyen csökkent az értékesített tej mennyisége! Ismeretes. hogy a tejértékesítési prémium elsődleges célja az átlagon alul tei-melő üzemek termelési szintje növekedésének meggyorsítása, hogy ezáltal csökkenjen az üzemek közötti nagy szóródás. Ezek szerint megyénkben , a tejértékesítési prémium ezt a célját nem érte el. A Borsod megvei Takarnia' nvozási é.s Állattenyésztési Felügyelőség szakembereinek véleménye az, hogy a kedvezőtlen eredmények, a lassúbb ütemű növekedés egyik alapvető oka. az üzemek tömeg- takarmány-termesztésének alacsony színvonalában rejlik. A tő íegtakarmányok mennyiségi és minőségi hiánya együttesen játszik ebben közre. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, javuljon, elsősorban a silókukorica termesztésében kell előbbre lépni. A silókukorica-termesztés- ben (és persze nemcsak ebben!) sürgős szemlélet- és módszerváltozásra van szükség ahhoz, hogy a tejtermelésben is bekövetkezhessen az. elvárható előbbrelépés. Ez a szemléletváltozás és a vele járó eredmény csak a különböző területeken dolgozó szakemberek összehangolt munkájával érhető el. A tsz- vezetésen. a növénytermesztőn legalább annyi múlik, mint az állattenyésztőn. Munkájuk együttes eredménye tükröződik a tejtermelés színvonalában. Mindezekre most, a tavasz kezdetekor nem árt odafigyelni. lofen takarékoskodnak
