Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

1979. március 7., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A maffia új „üzletága” Kábítószer, csempészet, zsarolás — ezek voltak az olasz maffia hagyományos jövedelmi l'orrásai. Ma már a kalábriai gengszleriőnök. Don Mommo vezetése alatt kifejlődött egy egészen új üzletág: az emberrablás. Don Mommot tartják ma a legbefolyásosabb gengsz­terfőnöknek Kalábriában. A rendőrségi akták szerint kapcsolatban volt ifjú Paul Getly elrablásával. Persze Don Mommo csak álnév. A rendőri iratokban Giro­lamo Piromalli a neve, születési éve 19X8, születési helye Kalábria, az olasz csizma sarkában. A maffia itt ugyanolyan intézmény, mint a FIAT Torinóban. A bűnszövetkezet szélié­ben ismert, köztudott és hagyományos üzletágai e tájon is szerteágazóak: a kis kalábriai vendéglők tu­lajdonosai ..adót” adnak le a maffiának szigorú rend­szerességgel, s a maffia egész iparágakat, üzlethá­lózatokat ellenőriz Olaszor­szág déli részén, szervezi a szempész- és kábítószer- üzleteket. Viszonylag új „üzletág” az emberrablás, viszont a zsarolás céljából történő emberrablás éppen az utób­bi években olyan arányokat öltött Olaszországban, hogy már nem csak a szupergaz­dagok. hanem a jómódú polgárok — orvosok, ügy­védek — is kezdenek tá­vozni az országból, vagy legalább gyermekeiket kül­dik külföldre. A rendőrség eddig még nem tudta Don Mommora rábizonyítani az emberrablásban való bűn- részességet. ennek ellenére mindenki tudja, hogy ezen „üzletág” legnagyobbjai közé tartózik. Don Mommo némi szerencsével föld­munkásból építési vállal­kozóvá küzdötte fel magát. A kalábriai maffiu-bosst. Don Mommót 1056-ban gyil­kosságért 12 évre ítélték. 10 évet letöltött a fegy­házban. kettőt egy amnesz­tia során elengedett az olasz államelnök. Ezen idő óta Girolamo Piromalli kizárólag a tisz­ta üzleteknek szenteli ma­gát ... A rosariói Ibolya- parton 100 kilométer az ö tulajdona Rosario és Reggio di Calabria között, a Tir- rén-tengeren, olíva- és man­dulaültetvényei vannak. Ezenkívül, de ezt már egy rendőrtiszt mondja el. Don Mommo jól bevall maffia-szokás szerint az Ibolya-parton fekvő, min­den ház-, telek- és üzlet- tulajdonostól „magánadót" szed be — ez a manzette — (védelmi adó), a hagyo­mányos maffia-zsarolás. Amikor a 70-es évek ele­ién az olasz kormány el­határozta. hogv az ötödik acélművet Gioia Tauróban építi fel. Don Mommo a 17 ezer lakosú kis fészekben lakott. Megalapította a MAPIR nevű mélyépítési és szállítmányozási válla­latot, kihasználta Rómában levő jó politikai kapcsola­tait. és minden építési üz­letet meg tudott szerezni. Amikor kon kurrens válla­latok olcsóbb árakkal lep­tek fel, bombarobbanások vették el kedvüket a to­vábbi versenytől. Don Mommo és társai A rendőrség érdeklődése ugrásszerűen emelkedett Don Mommo Iránt, amikor villájának módszeres átku­tatása során egy alkalom­mal egy olyan százezer lí­rást találtak, amely az 1973-ban elrabolt Paul Getty-ért fizetett váltság­díjból származott. A római bűnügyi rendőrség maffi- ológusai szerint más jelek is utalnak arra. hogy Don Mommo részt vett ebben az emberrablásban, sőt annak fő szervezője volt. Ismeretes az is, hogy 1975 decemberében a maffia 398 tagja közgyűlésre gyűlt össze Don Mommo vezetése alatt Aspromonte hegyei között, s hogy ezen dolgoz­ták ki részletesen a Get- ty-ik elrablásának straté­giáját. A maffia-főnökök az első emberrablások megle­pő eredményeinek hatása alatt — elhatározták, hogy ezt az „üzletágat” Kaláb- riától egészen Észak-Olasz- országig terjesztik ki, hi­szen ott laknak a legíize- tőképesebb olasz iparmág­nások. a Milánó—Geiuva— Torinó-háromszögben. A kalábriaiak megegyez­tek u szicíliai „comparik"* kai (vértestvérekkel), hogy a „Tiszteletbeli Társaság”- nak nevezett bűnszövetke­zetben együttműködnek. Rövid időn belül már rutinmunka lett az ember­rablás. Kalábriában orvo­sok, ügyvédek, parasztok, kereskedők tűntek el. Ró­mában és Milánóban gaz­dag nagyiparosok, sikeres kereskedők, gazdag család­ból való nők és gyerekek. Az új üzletág felvirágzá­sával együtt nőttek a vált­ságdíjak, de a Paul Getty- ért kapott nyolcmillió líra. e területen Is úi értékará­nyokat teremtett. Reggióban minden üzlet-, kocsma- és vendé-dőtulaj- donos fizet a maffiának. Nagyon drágán megfizet az, aki nem hajlandó „adózni”. Ügy járhat, mint a Café Mauro tulajdonosa. Mivel többszöri felszólítás után sem volt hajlandó fizetni, a levegőbe röpítették az egész házat. „Maga mennyit tizet'' — kérdezte a Stern Magazin riportere Tito Albérlőt — egy vendéglő tulajdonosát. „Én nem fizetek — mondja, s halkan hozzáteszi: Don Mommo családjának tagja vagyok.” Maga Reggio városa há­rom tucat övezetre van osztva, mindegyiknek van egy vezetője. Űt előzetesén értesíteni kell minden raj­taütésről, betörésről, em­berrablásról. A zsákmány egyharmadát pontosan le keli adni neki. Aki némi pénzt vág zsebre, vagy sa­lát szakállára akar egy vállalkozást végrehajtani, hamarosan kést kap a há­tába. A „fiókvezetők” — a capi bastonik — a maffia hierarchia fontos láncsze­mei, akik semmiféle egyéni üzletet nem tűrnek. Mert a „Tiszteletreméltó Társaság” közös kasszájának stimmel­nie kell. A kiszáradt folyóágy alt a 00-us években nagy szere­pet játszottak a maffia csempészüzleteiben. Mivel a rendőrség a szicíliai „test­vérek” számára már na­gyon nehézzé tette az üzle­tet és az életet, a kalábriai menedékhelyeken keresztül próbálták kitérő utakon szállítani a csempészárut. A széles kavicságyak, ame­lyek az év kilenc hónapjá­ban szárazak, Kalábriát ki­válóan alkalmassá tették a csempészett cigaretta szállí­tására és szétosztására. A teherautók egészen közel mehettek a tengerparthoz, ahol a csempészhajók hor­gonyoztak. Ezért a szolgál­tatásért a szicíliai „testvé­rek” kikötői díjakat fizet­tek a kalábriaiaknak. De rövidesen a kalábriaiak sa­ját kezükbe vették az üz­letet. Maga Gioiosa Ionica is éveken keresztül fontos át­rakodó helyként funkcio­nált a csempészek számára. Aztán gyökeresen megvál­tozott a helyzet: a maga­san az Aspromonte-hegyék­ben fekvő helyek közigaz­gatását is átvette kommu­nista—szocialista koalíció, s ez hadat üzent a maffia erőinek. Maga a községi tanácsos vádolta be azt a hét ban­ditát. akik 1976 novemberé­ben a kis falu piacterén élesre töltött pisztollyal je­lentek meg, mert a parasz­tok nem voltak hajlandók méggyászolni a helyi maf­fia-főnököt. Roceo Gat to molnár, akit az egész falu bátor maffia­elleni harcosnak tartott, ezúttal is a törvény rendel­kezésére állt, mint korona­tanú. s azonosította a hét maffia-tagot. Négy hónap­pal később a molnárt a rendőrség holtan találta: meggyilkolták. Amikor az év végén végül mégis a bí­róság elé került a hét ban­dita, a községi tanácsos és egy polgárol-’-ól álló cso­port bevonult a tárgyalóte­rembe és tüntetett a maf­fia-terror ellen. Mintegy jelképéül annak, hogy országos síkon is más idők járnak már a maffiá­ra, másnap -reggel a rend­őrség rárakta a bilincset a legbefolyásosabb 34 kaláb­riai maffia-tagra is. Egy minden apró részletben ki­dolgozott terv alapján a rendőrség egyazon reggel hatkor emelte ki ágyaiból a hatalmas főnököket Rómá­ban. Páduában, Sienáb.an és Reggio di Calabriában. Don Mommót Messinában lógták el. ahol betegen fe­küdt. s a városi börtönbe szállították. Azzal vádolják, hogy meggyilkoltatott egy 17 éves alkalmi tolvajt. A gyilkosság vádja miatt a „keresztapa” fel van hábo­rodva: „Az eljárás teljes tévedés a bíróság részéről” — nyilatkozta ügyvédje út­ján. Nagyon remélhető azonban, hogy ö téved. (— sb —) Három ütemben Réii$Iíéíó 3 megyei bíróságon Teljes rekonstrukciót, átépítést, modernizálást hajtanok végre a Miskolci Megyei Bíróságon. A munkát három ütemben végzik el. Az átépítést a Borsod megyei Állami Építői pari Vállalat szakem­berei végzik el. A jelenlegi tervek szerint az építkezést 1981 vé­gére fejezik be. Hasznos kooperáció Éyi mintegy 20 millió dol­lár értékű mütrágyaipari ko­operációs szállításról kötöt­tek szerződést kedden Buda­pestért a CHEMOLIMPEX. a Peri Nitrogén Műves, a Bor­sodi Vegyikombinát, a jugo­szláv partnerek részéről pe­dig a Bori Ipartelep RTB Vegyipari Trösztje, a Gene­ral Export és a szabadkai Hemijska Industrija Zorka ipartelep vezetői. Az 1980— 1985-re szóló szerződés sze­rint a Péti Nitrogén Müvek és a BVK nitrogéntartalmú műtrágya alapanyagot szállít a szabadkaii gyárnak tovább, feldolgozásra, amit a jugo­szláv partner magas foszfor­tartalmú komplex műtrágyá­val és takarmányfoszfáttal viszonoz. A 'övő évben kezii meg a munkát a szabadkai ipartelepen a kooperációban részt vevő új üzemrész. A kooperáció révén a szabadkai partner fedezi teljes impor­tunkat a magas foszfortar­talmú komplex műtrágyából „Esztendőnként harminc helyi tanácsi határozatot, és több megyei határozatot kell valamiképpen végrehajtani. Kívülállónak talán sok ez a szám, felmerülhet: óhatatla­nul is valamiféle tanácsi bü­rokráciához vezet... Még- sincs egészen így.” Fenyvesi András, a Mező- zombori községi Tanács el­nöke mondja mindezeket el. Amiért megkerestük: hogyan, miképpen érvényesülnek a helyben, vagy megyei szin­ten hozott tanácsi határoza­tok; ezen határozatok mikép­pen találnak fogadtatásra a község lakosságánál? * A 2630 lakosú község már volt város is. 1665-ben I. Li- pót emelte városi rangra ezt a települést. Még előbb, 1298- ban a Rathold-nembeli Ist­ván fia. Kokos mester perle­kedett Szadai János helybeli főispánnal ezen birtokért. Most amikor 1979-et írunk. Fenyvesi András tanácselnök beszél a község jelenéről. Az efltelt több mint öt év alatt ez a község mégiscsak fejlődött. Pedig sem iparilag, sem mezőgazdaságilag nem funkcionál különösebben me­gyénk hosszútávú tervgazdál­kodásában: nem épül itt kü­lönösebb mezőgazdasági vagy ipari létesítmény. A tanácstagok részére ki­adott segédanyagban bön­gészgetek. Az eltelt öt évben mintegy 150 új, modern, für­dőszobás lakfás épült fel OTP- és egyéb segítség igénybevé­telével a községben. Akik megvásárolták a telkeket, jól jártak. A megyei árfolyam­hoz képest alig-alig kellett valamit befizetni a telekre. Akik itt élnek — ellentét­ben az ilyen, sem mezőgazda­ságilag. sem iparilag nem funkcionáló községekkel —, nem mennek el innen. Mi­nek is mennének, hiszen lak­hatásukhoz, élhetésükhöz minden feltétel biztosított, illetve hamarosan biztosított lesz. — Az elmúlt évben több mint tíz határozatot kellett a gyakorlatban is érvényesíte­ni. amely elsődlegesen az itt élők érdekében született — mondja Fenyvesi András. — Itt van például a felnőttok­tatás. Ebben a tanévben — s ez a határozat 20 éve van állandó napirenden — mint­egy tizenöten vesznek részt az általános iskola elvégzésé­ben. Szervesen kapcsolódik ehhez közművelődési prog­ramunk. s itt is csak sza­mokkal lehet valamit érzé­keltetni. Tavaly 15 TIT-elő- adást tartottak meg a köz­ségben, átlagban mintegy 25 —35 hallgató előtt. A helyi tömegszervezetek vezetői, va­lamint a társadalmi szervek vezetői is arra törekszenek, hogy ne legyen ez a község „alvó község”. Sajnos, egy nagy problémánk van: a kul- túrház hiánya. Képzelje el — mondja —, ebben a köz­ségben utoljára, az 1950-es években volt beruházás. Ak­kor épült a négytahtermes általános iskola, ám a mai igényeket figyelembe véve óriási szükség lenne már egy olyan kultúrobjektumra, amely megoldaná a község ilyen irányú gondjait. Persze ez pénz kérdése, amiből — Igazán nem panaszképpen mondom — nem sok van. Bi­zonyítanám ezt az egészség­ügyi ellátáshoz tartozó gond­dal is, hiszen községünkben egyetlenegy (!) jó minőségű vizet adó kút van, a többi kólival, nitráttal fertőzött. Ahogy az elnök elmondta, az előzetes tájékozódás sze­rint talán a következő ötéves tervidőszakban lesz arra le­hetőség. hogy ez1 a községet egészséges, tiszta ivóvízzel lássák el. * Az évente hozott határoza­tokról beszélünk Fenyvesi Andrással. — Elcsépelt bár, de igaz: a határozatok annyit érnek, amennyit megvalósítunk be­lőlük. Talán kezdeném az áruellátási helyzet javításá­ról szóló határozattal — mondja az elnök. — Tizen­egy kereskedelmi egységünk van, ám két évvel ezelőtt is óriási gondot jelentett a nem kielégítő zöldségellátás. A ß határidő A várossá válás örömei és gondjai határozzák meg mos­tanában Mezőkövesd eleiét. A megnövekedett kommuná­lis és szolgáltatási igényeket még nem tudják maradékta­lanul kielégíteni, mint ahogy a lakásépítés, is elmarad a rohamosan növekvő igénylők számától. Alapos és körülte­kintő elemzést Igényel az is. nogy a városgazdálkodási vállalat egyáltalában mit. és milyen sorrendben vállaljon el. Nincs tehát az ..adj uram. ' de rögtön” — viszont az is bizonyos, hogy a várossá vá­lás a dinamikus fe.ilödés le­hetőségét biztosítja a hajdan szegény település számára. Erről tanúskodnak azok a számok is. amelyek a városi I tanács végrehajtó bizoltságá- i nak ülésén nemrégiben hang­határozat nyomán megala­kult községünkben a zöld- ségtermelési szakcsoport, amelynek eddigi tevékenysé­ge után és eredményeként nyugodtál, 1 kijelenthetjük: zöldségeliátásban teljesen önellátóak lettünk. Ugyanígy működik sertéshizíaló . szak­csoportunk. amely szintén jól tevékenykedik. Hirtelen fel sem tudnám sorolni, hány olyan határozat született az elmúlt évben, amelynek vég­rehajtása mindenképpen javít az itt élők hangulatán. Pél­dául itt a közrend, közbiz­tonság kérdése. A járási rendőrkapitánysággal fel­vettük a kapcsolatot, határo­zataink eredményeként tíz személy ellen kellett rendőri felügyeletet kérni, ám — pon­tosan ezen határozatok alap­ján — sok olyan embernek szereztünk munkahelyet, akik közveszélyes munkakerülők voltak. Ugyancsak egy ha­tározat biztosítja községünk tisztaságát. Ezt először 1970- ben hoztuk meg, de 1974-ben módosítottuk. Ennek a hatá­rozatnak az a célja, hogy a község lakói valamiképpen nagyobb gondot fordítsanak arra. hogy itt. ahol élnek, tisztán tartsák környezetü­ket. ★ A helyi vagy megyei hatá­rozatok betartatása vala­mennyi községben nagy mun­kát igényel tanácsi dolgo­zóinktól. Elsődleges feladat: meggyőzni ezen határozatok igazáról a helybelieket. P. T. : május 1. zottak el. A jelenlegi tervek szerint ebben az évben 88 telepszerű, többszintes lakás­sal, 32 telepszerű kislakással és kapcsolódó, mintegy 360 négyzetméter alapterületű ke­reskedelmi létesítménnyel gyarapodik Kövesd. Új Ilid­ből kettőt építenek a Teréz úton. elkészül a Béke tér aszfaltozása, felújítják az ar­ra szoruló utakat, járdákat. A kereskedelem és szol­gáltatás fejlesztésénél el­hangzott: a helyi áfész úgy­nevezett delikátesz és hús­boltot épít a városi tanács támogatásával, amelyben ké­sőbb helyet kap még egv OFOTERT-bolt. a megyei idegenforgalmi hivatal helyi - sége és a városgazdálkodási vállalat virágüzlete. A ha­táridő; 1979. május 1. ézőzoéoíí íieszéígetéssk

Next

/
Thumbnails
Contents