Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 A pannonhalmi főapátság könyvtárterme, amely 1824--1832 között épült; Engél József és Pákh János miíve XVI. századbeli kézzel festett kódex a főapátság könyvtá­rából Műemlékkönyvtáraink A pannonhalmi monostor könyvtára A pannonhalmi könyvtár, hivatalos nevén a Szent Benedekrend Központi Könyvtára — a Könyvtári Minerva szerint — egyházi szakkönyvtár. Maga a nagy­méretű, ion stílusú faoszlo­pokkal, erkélyfolyosókkal körülvett, úgynevezett dísz­könyvtár is látványosság­nak számít. Az értékes könyvanyag, a ritka, sőt egyedi példányok, az állo­mányhoz csatlakozó múzeá- lis gyűjtemény pedig a mű­emlékkönyvtárak rangjára emeli a pannonhalmi könyv­tárat. Anonymus, az iskola vezetője A kolostort I. István 1001-ben alapította. Ezzel megvetette az első hazai könyvtár alapját is, amely ma a világ legnagyobb ben­cés könyvtára. I. László 1083-ban összeíratta a ko­lostor birtokait, egyházi kincseit, könyveit. Az ösz- szeírás tanúsága szerint már ekkor több mint hetven könyv volt a kolostor tu­lajdonában. Szertartásköny­veken kívül Bibliát, legen­dáskönyveket, a szentatyák írásait, sőt klasszikus auk­torok (Cicero, Lucanus, Ca­to) műveit is megtalálhat­juk a felsorolásban. A magyar történetírás kezdetei a könyvmásoló műhellyel is rendelkező Pannonhalmán fedezhetők fel. Ezt az Anonymus-kuta­tások újabb eredménye is alátámasztja, amely szerint P. mester a Pannonhalmi iskola vezetője volt. A név­telen szerző értesülései ugyanis általában olyan helyről származnak, ahol bencés kolostor működött. De miért éppen Pannonhal­mára esett a választás a kö­zépkori bencés iskolák kö­zül? Egyrészt azért, mert a legtöbb középkori króni­kánkról bebizonyosodott, hogy Itt íródott. De a leg­főbb bizonyítékok azok a hasonlóságok, amelyek a Gesta szövege és a Pan­nonhalmán írt oklevelek között kimutathatók. Pannonhalma tehát vala­milyen irodalmi központ szeredét töltötte be, alapja a kor viszonyaihoz képest gazdag könyvtára volt. En­nek a könyvtárnak felbe­csülhetetlen kultúrtörténeti értékű dokumentumai azon­ban elkallódtak az évszáza­dok során. A bencéseknek ugyanis 1787-ben, II. Jó­zsef utasítására el kellett hagyniuk Pannonhalmát. A katas tor épületei csaknem 15 évig üresen álltak. Az 1786-ban 4249 kötetet szám­láló, jogi, történelmi, böl­cseleti. matematikai és nyel- . vészeti könyveket is tartal­mazó gyűjtemény nagyobb része a budapesti Egyetemi Könyvtárba került, de so­kat elkótyavetyéltek a ko­lostor ingóságainak értéke­sítésekor. (Az 1802-ben visszaállí­tott bencésrend 757 kötettel kezdte a könyvgyűjtést. Amikor az új könyvtárépü­let elkészült, már 36 ezer kötetet katalogizált a könyvtár buzgó őre, Sze­der Fábián, aki mellett má­sodkönyvtárosként Czuczor Gergely dolgozott. A XIX. század végére a könyvek száma 170 ezerre növeke­dett, ma pedig több mint 300 ezer kötetet őriznek itt.) A bet ütött műveket senki sem kereste * A könyvtár jelenlegi anyagából tárlókban látha­tó néhány kódex. Ezek 1802 után, vásárlás útján kerül­tek a gyűjteménybe. A könyvtár 230 ősnyomtatvá­nya közül az egyik, a kézi festésű, 1499-ben Velencé­ben nyomtatott pécsi mise­könyv már 1506 táján Pan­nonhalmán volt. A történelem viharos korszakaiban betiltott do­kumentumok megőrzésében fontos szerepe volt a könyv­tárnak. Mivel senki sem gondolt arra, hogy a pan­nonhalmi monostorban ke­resse a cenzúra által üldö­zött műveket, a könyvtár­nak szinte teljes az 1848— 49-es és az 1919-es gyűjte­ménye. Az előbbi anyagból válogatták a díszteremben kiállított, Egy forradalom hétköznapjai című kiállí­tást, és ugyancsak így ma­radhatott ránk a Szamuely szerkesztette kézzel írott katonai újság, a Lövész­árok és Vidéke 1915. ápri­lis 15-i száma is. A nem könyv jellegű do­kumentumok közül meg kell említenünk két korai Magyarország-térképet is. Az egyiket — valószínűleg hadászati célból —, Wolf­gang Lazicius készítette 1556-ban a király utasítá­sára. A másik, a Zsámboky János által szerkesztett gazdasági térkép érdeme, hogy a külföldi szerzők ál­tal eltorzított helyneveket ismét helyes magyarsággal írja le. A Duna vonalát mindkét térkép torzan áb­rázolja, mivel nem ismer­ték fel a forrásként hasz­nált munkák tájolási elté­réseit. A könyvtárhoz csatlako­zó muzeális gyűjtemény so­kat vitatott értéke a festett bisszus, amelyet korábban a koronázási palást előmintá- jának tartottak, az újabb kutatás azonban XVII. szá­zadi másolatnak ítéli. A kolostor képtárát a könyvtár két földszinti ter­mében helyezték el. A cel­lákat díszítő képek, metsze- . íek vásárlásakor csupán vallási szempontokat igye­keztek szem előtt tartani, és a rend tagjai között jó­formán egy sem akadt, aki a XIX. század harmincas éveiben meginduló gyűj­tést igazi műértőként irá­nyította volna. A képtár anyaga ezért kevésbé figye­lemre méltó. A helyhiány ellen A díszterem a XIX. szá­zad óta őrzi a kolostor könyveit. A bencések meg­bízása alapján Engel Fe­renc 1.824-ben kezdte el építeni az impozáns könyv­tárépületet. Engel haiála után Pákh János folytatta a megkezdett munkát. A Kutatók a könyvtárban. galériás díszteremhez kétol­dalt kisebb termek csatla­koznak, részben a könyv­tár, részben képtár és az éremtár elhelyezésére. Az épület szerencsére mindkét világháborút sérülés nélkül vészelte át, így eredeti pom­pájában láthatják az ér­deklődők. A pannonhalmi könyvtár nemcsak idegenforgalmi látványosság. Működő in­tézményként is ’ várja a lá­togatókat. 1977-ben 151 ol­vasója. 1500 kötetet köl­csönzött. Az évi gyarapodás eredményeként tavaly 3500 kötet könyvet és 140 folyó­iratot vettek állományba. Ilyen gyarapodás mellett természetesen a helyhiány megszüntetésére — jelen esetben megelőzésére — is gondolni kell. A könyvek rohamos gyarapodása lát­tán, még a helyhiány lét­rejötte előtt elkezdték a raktárnak használt alsó rész átépítését, az állvá­nyok emeletesítését. Az olvasóknak a gyűjte­ményben való eligazodását szerzői és helyrajzi kataló­gus segíti. A legközelebbi tervhez, a szakkatalógus ki­alakításához / már készen vannak a cédulák. Szintén a közeljövőben várható egy, a könyvtárat és állományát bemutató tá­jékoztató. Ez a várva várt kiadvány lehetővé teszi majd, hogy f mind többen szerezzenek tudomást a könyvtárról, és forgathas­sák haszonnal a gazdag gyűjtemény anyagát. De ennek megjelenéséig is fi­gyelmébe ajánlhatjuk a hu­mán tárgyak, főként a ma­gyar irodalom és nyelvészet, a klasszikus filológia és a teológia iránt érdeklődők­nek a könyvtár értékes ál- ; lömányát. M. Zs. | I 1979, március A., vasárnap A Délborsodi Mgtsz-ek Építő-, Beruházó Közös Vállalkozása PÁLYÁZATOT HIRDET MÉLY- ÉS MAGASÉPÍTŐ építésírejrsföi munkakör betöltésére Pályázhatnak közép- és felsőfokú építőipari szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkezők Bérezés megállapodás szerint \ Az állás 1979. március hó 1-én elfoglalható Jelentkezéseket személyesen vagy ajánlott levélben a vállalkozás főmérnökénél kell benyújtani Cím: 3527 Miskolc, József A. u. 38. A Délborsodi Mgtsz-ek Építő-, Beruházó Közös Vállalkozása PÁLYÁZATOT HIRDET a megüresedett f&könyveS&i munkakör betöltésére Bérezés megállapodás szerint Pályázhatnak a megfelelő szakirányú felsőfokú, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők A jelentkezéseket a vállalkozás igazgatójánál személyesen vagy ajánlott levélben kérjük benyújtani Cím: 3527 Miskolc, József A. u. 38. A Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyára felvételt hirdet energetikus munkakör betöltésére, felsőfokú vagy technikumi képesítéssel rendelkezők részére. Követelmény: BW-típusú széntüzeléses kazánok üze­meltetése terén jártasság. Jelentkezés részletes önéletrajzzal. Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyára 3510. Pf. 540. címére. A MEDICOR MÜVEK MŰSZAKI FEJLESZTÉSI INTÉZETE pályázatot hirdet az alábbi múnkakörökre: pályakezdő, vagy 2—3 éves gyakorlattal rendelkező VILLAMOSMÉRNÖK, VEGYÉSZMÉRNÖK, illetőleg ÜZEMMÉRNÖK. Jelentkezni lehet: Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. C/5. épület, II. emelet.­______-_______ ________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents