Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. március 30., péntek Söreid éniülisÉá is sziliílitlsliil helyzete ('Folytatás az 1. oldalról) elő Miskolcon az ételgyár és az Avas-délen a báziskony­ha, valamint Özdon a nagy kapacitású önkiszolgáló étte­rem üzembe helyezése. Az előfizetéses ételforgalmat a tanácsi vendéglátóipari vál­lalatok és a fogyasztási szö­vetkezetek a múlt évben 20 százalékot meghaladóan nö­velték. A feladatok közé tar­tozik a gyermekétkeztetés nö­velése is. A tervidőszak vé­gére az általános iskolai ta­nulók 45—50 százaléka ré­szére kell lehetővé tenni a szervezett étkeztetést. Az idegenforgalmi ellátást sikerült javítanunk, új bol­tok és vendéglátóhelyek nyi­tásával. Idegenforgalmunk különösen az elmúlt két év­ben nőtt ugrásszerűen. A me­gye határátkelő helyein ta­valy a hazánkba látogatók száma elérte az 1,8 milliót. Jelentős a belföldi, az ifjú­sági turizmus növekedése is. A főszezonban az igényeket maradéktalanul nem lehet kielégíteni, a szálláshelyeken nagy volt a zsúfoltság. A tervidőszak első három évében 26 ezer 519 négyzet- méter bolti és vendéglátó­ipari hálózatbővítés valósult meg. Megyénkben 462 ezer négy­zetméter alapterületű kiske­reskedelmi hálózat biztosítja a forgalom lebonyolítását. Egyes területeken azonban még feszültségek tapasztalha­tók. Például a miskolci Avas. délen a bolthálózat késedel­mes megépítése miatt nem­csak az ott élőknek nehéz a helyzetük, hanem 'a belváros boltjaiban is nagy a zsúfolt­ság. Eényegesen kedvezőbb a helyzet a lakás-célcsoporthoz kapcsolódó kereskedelmi fej­lesztéseknél. Az Országos Tervhivatal által előírt nor­matíva szerinti hálózatfej­lesztésnél közel 2 ezer négy­zetméterrel nagyobb kiske­reskedelmi alapterület épül meg. Nagy gondot okoz viszont a miskolci nagykereskedelmi raktárbázis építésének elha­lasztása. Különösen kedve­zőtlen a helyzet a Borsod— Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat miskolci fiókjánál, mely az ország legnagyobb forgalmú vidéki fiókja. Gya­korlatilag az 1970. évi raktár­terület áll rendelkezésükre, ezen belül, például a vegyi­áruk tárolását egy volt ser­téshizlaldában tudják szak­szerűtlen és kedvezőtlen kö­rülmények közptt úgy-ahogy megoldani. Ugyanakkor a fi­ók forgalma 1970-től 70,1 szá­zalékkal növekedett. Hasonló a helyzet a VASVILL Ke­reskedelmi Vállalat miskol­ci kirendeltségénél, és meg­oldatlan a PIÉRT, az AMFO­RA és az ÉTEX nagykeres­kedelmi vállalatok miskolci raktározási gondja is. A megye múlt évi 18 mil­liárd forintos kiskereskedel­mi áruforgalmát 20 410 dol­gozó bonyolította le. A dol­gozók 73,8 százaléka nő. A tervszerű utánpótlás biztosí­tásához évente mintegy 1200 Szakmunkást kellene kiké- - pezni. A szakmunkás-ellá­tottság javítása * feltétlenül szükségessé teszi Miskolcon a tanulóiskola fejlesztését, to­vábbá a vidéki tanulók kép­zési feltételeinek növelését. Kétségtelen, hogy megyénk kereskedelmében döntő több­ségben becsületes, feladatai­kat jól ellátó dolgozók tevé­kenykednek. Ezzel joggal ér­demlik ki az elismerést. Ugyanakkor szólni kell arról is, hogy udvariatlan, a fo­gyasztókat megkárosító, elfo­gadhatatlan magatartású em­berekkel is találkozhatunk a kereskedelemben. A káros je­lenségek megszüntetésére, csökkentésére az illetékes szervek rendszeresen törek­szenek, az ellenőrzések haté­konysága mind nagyobb. Ismeretes, hogy a lakossá­gi szolgáltatások tekintetében megyénket viszonylagos el­maradottság jellemzi. Tenni­valónk tehát bőséges. A szolgáltatásfejlesztési alapból támogatásban része­sülő beruházások ötödik öt­éves tervre előirányzott ösz- értéke — a központilag Barkócsboit Kazincbarcikán biztosított 184 millió forintot is figyelembe véve — meg­haladja az 500 millió forintot. További 50 millió forint áll rendelkezésre az épülő, új la­kótelepek, lakáskapcsolódó szolgáltatói létesítményeinek megvalósításához. Ezenkívül a megyében működő ingat­lankezelő /szervezetek, lakó­ház-karbantartó kapacitásu­kat mintegy 80—90 millió forint beruházás megvalósí­tásával tervezték fejleszteni. A megye személygépkocsi- állománya az országosnak 5,1 százaléka. A negyedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a gépjárműjavító-hálózat fej­lesztését illetően lényeges mi­nőségi változásokról adha­tunk számot. Számottevően fejlődött a szervizek színvo­nala. A miskolci AFIT-szer- viz bővítésével létrejött a nagyobb javítások elvégzésé­nek lehetősége is. Továbbra sem tekinthető megoldottnak az alkatrészellátás. Megálla­pítható az is, hogy a szer­vizhálózat fejlődése mellett a javító kapacitás fejlődése nem kielégítő. Megyénknek vannak ellátatlan területei, például a Bódva-völgye és környéke, a leninvárosi kör­zet, de az igényekhez képest a javító kapacitás Miskolcon is kevés. A lakáskarbantartás a je­lenlegi tervidőszak elején jelentős mértékben elmaradt az igényektől. A végrehajtó bizottság az erőteljesebb fej­lesztés érdekében határozat­ban fogalmazta meg a cél­kitűzéseket. A textiltisztításnál a telje­sítmény értéke a tervidőszak első három évében 32 száza­lékkal emelkedett. Az igények kielégítéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy Miskolcon i és Leninvárosban egy-egy új vegytisztító szalon, Mezőkö­vesden kismosoda épült és javult a kistelepülések ellá­tása is a hozom-viszem szol­gálat bővülése révén. A sátoraljaújhelyi textil- tisztító kisüzem építése jól halad, várható, hogy 1980 el­ső felében elkészül. Nem ilyen kielégítő a Putnoki Ve­gyesipari Szövetkezet köz­ponti telephelyének építési üteme. * A Miskolci Patyolat Vállalat központi üzemének alapozása 1978. végén szaka­szos tervszolgáltatás mellett megkezdődött. A komplett tervdokumentációk 1979. áp­rilis 30-i határidővel készül­nek el. Ennek alapján kell intézkedni a pénzügyi fedezet teljes körű biztosításáról. A létesítmény megvalósítása 1981 végére várható, így a legnagyobb megyei szolgálta­tó létesítmény teljesítmény- növelő hatása csak a követ­kező tervidőszakban lesz érez­hető. Négyest István, a tanácsta­gok szerencsi csoportjának nevében egyebek között el­mondotta, hogy a húsellátás javításáért az áfész-ek szak­csoportjai sokat tehetnek. Se­gítenünk kell ezeknek a-szak­csoportoknak a létrehozását, munkáját. A vendéglátóipari létesítményekkel kapcsolato­san elmondta, hogy ezeknek száma a járásban elegendő, újabbakra nincs szükség, sokkal inkább szükséges vi­szont, a kiszolgálás kulturáli­ságának javítása. Szóvá tette, hogy a háztartási gépek ja­vításánál — elsősorban az alkatrészhiány miatt — 35— 40 napos átfutási idők is lé­teznek. Tímár Árpád, az encsi já­rás egyik tanácstagja az áru­ellátásban, a szolgáltatásban bekövetkezett, örvendetes változásokat dicsérte. El­mondotta, hogy ugyanakkor nagy gondot kell fordítani a továbbképzésre, különösen a vendéglátóiparban, valamint az árellenőrzést a kereskede­lemben is hatékonyabbá kell tenni. Holtai Zoltán, miskolci ta­nácstag egyebek között meg­említette, hogy számos bolt megváltoztatta a nyitva tar­tás- idejét, méghozzá károsan" a vásárlók számára. Nincs munkaerő? Mi lenne, ha min­den, eltervezett bolt megépült volna? A szolgáltatással kap­csolatosan elmondotta, hogy a szövetkezeti iparban az el­következő években jelentős, fejlesztés várható, mivel 1980-ig 151 millió forintot fordíthatnak erre a célra. A népszerű hozom-viszem szol­gálat, mely jelenleg mintegy 200 települést lát el, szintén fejlődik: a szerencsi és a sá­toraljaújhelyi járás területé­ről körülbelül 120 községet tudnak bekapcsolni ebbe a szolgáltatásba ,az elkövetkező években. A felszólalásokra a napi­rend előadója válaszolt, majd a tanácsülés a beterjesztett anyagot, az áruellátás, a szolgáltatás további fejlesz­tését szolgáló határozatokkal együtt elfogada. Következő napirendi pont­ként Józsa Lászlónak, a Bor­sod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előter­jesztésében tájékoztató hang­zott el a vállalati és a szö­vetkezeti kulturális alapok felhasználásáról, majd pedig az ellenőrzési bizottság ez évi munkatervót hagyta jóvá a tanácsülés. Ezután szervezeti kérdések szerepeltek napi­renden, majd több tanácstag tett bejelentést. Szóba került, hogy a Mádon átvezető út rossz állapotban van, megja­vítását szorgalmazni kell az illetékes szerveknél. Bükk- szentkereszt szemétlerakó he­lyének problémájáról ugyan­csak szó esett. A vizsgálatok szerint ennek a községnek sem belterületén, sem kör­nyékén, nem szabad lerakni, gyűjteni a szemetet, mivel ez fertőzné a források vizét. Megfelelő szemétgyűjtő kije-, löléséről, a szemét elszállí­tásáról viszont gondoskodni kell. Az említett kérdések rendezését a megyei tanács vb illetékes osztályaira bízták. A megyei tanácsülés dr. Ladányi József zárszavával ért véget. Íééés határt «ortet tanácskozása Tegnap, csütörtökön a BM Határőrség miskolci pa­rancsnokságán tartották a megye területén működő önkéntes határőr csoportve­zetők éves beszámoló érte­kezletét. A résztvevőket Nyirkos László alezredes, a parancsnokság pártbizottsá­gának titkára köszöntötte. Ott voltak az értekezleten a határterületi járások párt­ós tanácsi szerveinek képvi­selői is. A megnyitó után Ritter Ottó alezredes, parancsnok­helyettes adott számot az 1978-as évben végzett mun­káról. A kerület határszaka­szán 1978-ban számottevően, 24,4 százalékkal csökkent a határsértők száma. Az oko­kat kutatva kiderült, hogy többségük kalandvágyból vagy rendezetlen családi kö­rülmények miatt, vagy a fe­lelősségre vonás alól való ki­búvásként vágott neki a ha­tárnak illegálisan. A kerü­let ellenőrzése alá tartozó határátkelő helyeken az el­múlt évben tovább nőtt a személy- és járműforgalom. Tavaly a megyében tevé­kenykedő önkéntes határ­őrök részt vettek határsér­tők elfogásában, illetve ered­ményesen tevékenykedtek a közrend és a közbiztonság védelme érdekében is. Tavaly hirdették meg a szocialista versenyt az ön­kéntes határőrcsoportok kiű­zött és az értékelés szerint a követelményeknek több kollektíva is eleget tett, sőt akadtak kiemelkedő ered­ményt elért csoportok is. A beszámolóban Ritter Ottó alezredes külön kitért arra, hogy az önkéntes határőrök a munkahelyükön, a magán­életükben is példát mutat­tak, rászolgáltak ajánlóik bi­zalmára. A szocialista ver­seny kezdeményezésére nőtt a határőrizetben eltöltött .szolgálati órák száma. Az önkéntes határőrök tevé­kenységét értékelve, kiemel­ték a sátoraljaújhelyi őrs, a hollóházi, a hidasnémeti és a domaházi őrs irányítása alatt működő csoportok helytállását, A szolgálatukat legjobban ellátó önkéntes határőrök közül tavaly 65- en kaptak Kiváló Határőr kitüntetést. Kitüntetést, ju­talmat kapű . többek között: Boros Imre susai, Iski Pé­ter sátoraljaújhelyi, Kórodi Ödön trizsi önkéntesek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Krsztju Tricskovot, a Bolgár Miniszter- tanács elnökhelyettesét, a Bolgár Állami és Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A fogadáson jelen volt Szakali József, a KNEB elnöke és Vladimir Videnov, Bulgária budapesti nagy­követe. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta Oltó Röscht, az Osztrák Köztár­saság szövetségi hadügymi­niszterét, aki hivatalos láto­gatáson, katonai küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Czilie­ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr. Johann Josef Deng- ler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Befejezeti! a KGST V.B. ülése Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának 89. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesej vettek részt. Hazánkat Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes képviselte. A végrehajtó bi­zottság üléséről közleményt tesznek közzé. Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az indonéz képvi- selőház küldöttsége, amely Sastrodinotó Kartidjo alel- nök vezetésével — az ország- gyűlés meghívására — hiva­talos látogatáson járt hazánk­ban. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Im- rad Idris, az Indonéz Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A küldöttség vezetője el­utazása előtt nyilatkozatot adott. — A látogatás során szer­zett. tapasztalataim, a külön­böző testületek, intézmények vezetőivel való eszmecserénk, valamint a vidéki városokban és Budapesten látottak alap­ján elmondhatom, Magyaror­szág jó eredményekkel büsz­kélkedhet az országépítő munkában. Ahol jártunk, mindenhol építkezések egész sorét láttuk, s meggyőződ­hettünk az ipar és a mező- gazdaság dinamikus fejlődé­séről is. — A látogatás során tár­gyalásokat folytattunk az or­szággyűlés, az Elnöki Tanács vezetőivel, a Külkereskedel­mi és a Külügyminisztérium­ban, találkoztunk a MEDI­COR és az Egyesült Izzó ve­zető szakembereivel. Tárgya­lásaink alapján megállapít­hattam, hogy -mindkét fél kész a kapcsolatok tovább­fejlesztésére. Együttműködé­sünket elsősorban a gazdasá­gi területen szeretnénk bőví­teni. úgy. hogy mindkét or­szág érdekeit jól szolgálja. Indonéziának például sok nyersanyaga, számos, termé­szeti kincse van, amelyeket feldolgozhatunk. Ezért van szükségünk az ipar fejleszté­sére, olyan beruházásokra, üzemekre, gyárakra, amelyek­kel ezeket a természeti kin­cseket az eddiginél jobban hasznosíthatjuk. Kapcsolata­ink bővítésére tehát adottak a lehetőségek — mondotta az alel nők. * WU Nyereségrészesedés az GKi-íien Az Ózdi Kohászati Üzemek több mint 14 ezres 1 kollektí­vája az 1978. évi feladatait maradéktalanul teljesítette. A tervezett 346 millió válla­lati nyereséggel szemben 404 millió forintot értek el. eb­ből 22 millió forintot oszta­nak fel a vállalat dolgozói között. A törzsgárdatagok to_ kozottabb megbecsülésben ré­szesülnek. Az 1978 évi vállalati nye­reség felosztásáról, valamint az ez évi jóléti és különleges alapok meghatározásáról 1979. március 12-én döntött a vál­lalati szakszervezeti tanács főbizalmiak együttes ülése. A dolgozók ma, március 30-án kapják kézhez a megérde« melt nyereséget. A diósgyőri vórosközponl szolgáltató házában cipészszalon mű­ködik, ahol a sürgős munkákat meg is várhatják az ügyielek. Elutazott az íÉnéz parlamenti küldöttség

Next

/
Thumbnails
Contents