Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
1979. március 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 POSTÁN iI':'::, NEM LEHETETT VOLNA VÁRNI? Nem kis örömünkre készítette el a KPM Közúti igazgatóság 1977 évben a Bánkúira vezető autóutak Megszűnt a sárral, jeges úttal való birkózás, hazánk egyik legszebb vidéke mindenki számára könnyen megközelíthetővé vált. Ű,tömünk sajnos nem tartott sokáig. Az erdészet teherautói ugyanis nem vették figyelembe, hogy ez az út csak személyforgalmat bír el, s akkor kezdték meg rajta a kivágott fa szállítását, amikor a föld fagya még éppen csak felengedett, s az út így több helyen személygépkocsival járhatatlan lett. Nem hittem a szememnek, amikor a napokban fel akartam jutni ezen az úton Bánkúira. Nem akartam elhinni, hogy a nehéz körülmények között megépített utat ennyire tönkre lehet tenni. Egy kicsit kellet volna csak várni és a kritikus három-négy hét alatt esetleg olyan helyről termelni ki a fát, aminek nincs ilyen szomorú következménye. Így azonban sikerült elrontani azt, amit millióért mások megcsináltak. Dr. .T. Gyula Miskolc KÖSZÖNJÜK GYEREKEK,.. Március 25-én, vasárnap, igazán szép, sétára csábító -tavaszi délelőtt volt. Én is ezt a kellemes szórakozást választottam. s ahogy igyekeztem felfelé az Avason, buzgón dolgozó fiatalok csoportjára lettem figyelmes. A 3-as sz. Ipari Szaközépiskola tanulói, 80 fiú és 30 lány szépítette az Avast már kora reggeltől. Kupacokba gyűjtötték az ősszel lehullott faleveleket, gereblyézték a zöldellő füvet, tisztává, kellemessé varázsolták az avasi sétányokat. Köszönjük nekik az önként vállalt, lelkes társadalmi, munkájukat az Avason szívesen sétáló, sok-sok idős ember nevében is. K. P. Miskolc EMLÉKEST AZ ISKOLÁBAN A Magyar Tanácsköztársaság 00. évfordulója — és az iskola névadója tiszteletére március 24-én emlékestet tartottak a mezőkövesdi Martos Ferenc ének-zenei tagozatú Általános Iskolában. Elek Gyula iskolaigazgató ünnepi beszédében szólt a Tanácsköztársaság dicső 133 napjáról, az akkor született igen jelentős határozatokról, intézkedésekről — külön részletesen is a Tanácsköztársaság iskolapolitikájáról. A kegyelet hangján emlékezett meg az iskola névadójának, Martos Ferenc pedagógusnak küzdelmekkel teli életútjá- ról, harcos munkásságáról. A megemlékezést szavalattal. zeneszámokkal is színesítették, majd az iskola volt növendékei közül a -Hotzi- trió magas színvonalon előadott zeneszámaiban gyönyörködhetett a nagyszámú közönség. Ez alkalommal került sor az iskolaépület homlokzatán elhelyezett Martos Ferenc-emléktábla megkoszorúzására. Az emlékest kedves vendégei voltak Martos Ferenc hozzátartozói és a Tanács- köztársaság több veteránja is. A fennállásának 20. évfordulóját ünneplő iskola az emlékest megrendezésével is tisztelgett a nagy évforduló és névadójuk előtt. Tusay Dénes Mezőkövesd AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK LEVELEKBŐL — RÖVIDEN Kocsis Károly budapesti le- vélirönk „Keserves utazás igy..." című írását lapunk március 22-i számában közöltük. Ebben az üdülésüket megkeserítő utazásuk körülményeiről tájékoztat, s a Lillafüreden üdülő SZOT-bc- utaltalc érdekében kéri. hogy biztosítsák a zavartalan közlekedést az üdülő és a vasútállomás közölt. A levélre a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója, Zimmermann Ferenc válaszolt: „A vállalat a lillafüredi SZOT-üdülö megkeresésére már a múlt évben közölte, hogy üdülőváltáskor a. Tiszai pályaudvar és Lillafüred közölt felmerülő szállítási igényt különjárati autóbuszokkal tudja, lebonyolítani, A SZOT-üdülő est a. javaslatot anyagi lehetőség hiányára hivatkozva nem tudta elfogadni. A panaszlevélben közölt időpont óta a Szakszervezetek Országos Tanácsa eredeti álláspontját megváltoztatta és ma már biztosítja "■ különjárati szállítás költségét, A legutóbbi, március S-i üdülő váltáskor felmerülő utazási igényi a vállalat három különjárati autóbusszal — az üdülőbe érkező vendégek teljes megelégedésére, — lebonyolította. ■A különjárati szállítási módtól sohasem zárkózott el a vállalat, A lillafüredi SZOT-üdülővel kötött szóbeli megállapodás szerint ez a szállítási forma a továbbiakban is biztosítható, így ez panaszra a továbbiakban nem adhat okot.’’ * ..Mikor használhatjuk a liftet?” címmel március 1-i lapszámunkban közöltük 1-lajdu Miklós, Miskolc, Kun B. u. 1. szám alatti lakos levelét, amelyben arról ír, hogy több mint egy éve nem működik házukban a felvonó, s az idős emberek, kismamák helyzetét ez nagyon megnehezíti. Kifogásolja, hogy még ma sem találtak megoldást a lift üzembe helyezésére. Panaszukat a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kivizsgálta, és a következő tájékoztatást adja: „A ház lakóinak panasza ismert vállalatunknál, azonban mint a ház lakói is tudják, a felvonó lezárását múlt év február 27- én történt tragikus kimenetelű baleset okozta. A'rendőrség vizsgálatát követően az ÉMI a berendezések üzemeltetéséhez csak a felvonó felújítása után járul hozzá. Vállalatunk az elmúlt egy év alatt mindent elkövetett a felújítás, üzembe helyezés érdekében. sajnos azonban a nagyjavításra vonatkozó megrendeléseink mind ez ideig eredmény telellek maradtak. Az 1930-ban telepített, elhasználódott, típusavult szerkezetek felújítását ugyanis senki nem vállalta. A liftek használatát tehát nem a karbantartó hiánya akadályozza. Bár az Országos Építésügyi Szabvány szerint új felvonó telepítése a lakóházak esetében a négy szintet meghaladóan tizenhat méter felett szükséges. — a Kun Béla u. 1. szám alatti épület magassága pedig csak tizenkét méter. — a házban lakó idős emberekre, kismamákra tekintettel. mindent- elkövettünk, hogy a lifteket mielőbb igénybe tudiák venni. A Gép- és Felvonószerelő Vállalattól március 7-én kapóit levél alapján bérlőink sajnos ismételten csak reménykedhetnek; a vállalat megbízott képviselői március hónapban helyszíni felmérési tartanak, s annak eredménye után nyilatkoznak megrendelésünk elfogadásáról. Erről, s az esetleges további intézkedésekről értesíteni fogjuk bérlőinket.” — A Sátoraljaújhelyi. Városi Kórház és Rendelőintézeti egységben, három szakosztállyal — honvédelmi klubot hozott létre az MHSZ városi. vezetősége. Dr. Magyar •Iános. a kórház-rendelőintó- zeti egység igazgatója a honvédelmi nevelő munka szükségességéről, Brösztl Gyula, az MHSZ városi titkára pedig arról szólt, hogy milyen nagy szükség van a közel SOU föl számláló egységben a honvédelmi nevelő munkg kiszélesítésére. .4- alakuló közgyűlésen, március 14-én, megválasztották az új klub tisztségviselőit — írja Sándor Andrásné, Sátoraljaújhelyről. — A Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda kezdeményezésére, március 22-én. a mezőkövesdi művelődési központ színháztermében 230 fiatalnak adták át ünnepélyes körülmények közöli az első személyi igazolványt. A szavalatokból, énekkari számokból és kisdobos-köszöntőből összeállított kultúrműsor keretében dr. Gyöngy Sándorné, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője köszöntötte a fiatalokat, majd Varga László rendőr főhadnagy szólt az alapvető tudnivalókról, és 6 kiváló tanulónak személyesen adta át az első személyi igazolványt. Az ünnepséget követően a mezőkövesdi 1. László Gimnázium 15 tagú együttese adta elő nagy közönségsikert aratva, pop-art-műsorát. Zsúfolásig megtelt1 a nézőtér, mivel a fiatalok szülei is részt vetlek ezen az ünnepségen, amely bizonyára sokáig emlékezetes marad mindannyiunk számára. —| írja T. Dénes Mezőkövesdről. Már .(■«ni 'irágok, meg azután ügy túlik, hellyel-közzel érdekeebbé vált ismét a korábban innepélyesen kedvek hang, 'illant át bennem konkrét cselek kapcsán a figyelmes- éggel és az udvariassággal ;apcsolalos gondolatsor. Eszembe jutott az is, amit iajdan Goethe mondott, hogy lines olyan udvarias külsőég, amelynek ne lenne va- amifajta- mélyebb erkölcsi .lapja, Most azonban ne a cülsőséeek látványos oózáról essék szó, hanem arról az erkölcsi pluszról, amelyet hol udvariasságnak, máskor pedig figyelmességnek szoktunk nevezni. Érzésem szerint nemcsak régen, hanem manapság is élnek a társadalom különböző rétegeiben, talán a törvénynél is szigorúbbban az életnek azok az apró rezdülései. amelyek szabályozó szokásokként jelentőséggel bírnak, mert abroncs módjára tartják össze az emberek életét, és csak akkor fakasztanak mosolyt, ha belső tartalmuk megkopik. Mi 'tagadás, hajlamosak vagyunk rá, hogy kimondjuk. a szokások valamiféle erkölcsi tartalomból táplálkoznak. és lényegében akkor változnak, ha a tartalom és a forma egymással ellentétes helyzetbe kerül. Most, amikor az élet gyors változásainak korában élünk, sokszor úgy érzi az ember, hogy lelünk mozgásait nehezen tudják követni az olyan lassúbb alakulatok, mint például az életmód formái, vagy a mindennapi szokások. Fakad ez talán abból, hogy bizonylaA laborban A Beton- és Vasbetonipari Müvek laboratóriumában, Markovics Mária a betonit viitartó képességét vizsgálja. Fonios feladat Az építés iparosítását ki-' bontakoztató házgyári és könnyűszerkezetes épitésmó* dók alkalmazásával építőiparunk olyan iskolázottságot szerzett, amelynek bizonyítványával most már a műszaki feilödés felső osztályába lép. s főiskolai fokon folytatja munkáját az úgynevezett rendszerelvű építés meghonosításával. A műszaki fejlesztés idei programja már fontos feladatként határozza meg a rendszerelvű építés előkészítését. Rendkívül összetett és bonyolult feladatról van szó, amelynek lényege, hogy az eddig ismert házgyári és könnyűszerkezetes építés- módokat is tovább kell fejleszteni a méretek egységesítésével. Fórum után Az üzemegészségügy témakörét tűzte napirendre legutóbbi Fórum-műsorában a Magyar Rádió Miskolci Stúdiója. Kórházi főorvosok, üzemorvosok adtak választ a hallgatók kérdéseire. Sokan érdeklődtek a táppénzes állománnyal kapcsolatos szabályok, rendeletek iránt. Szóvá tették a hallgatók azt is, hogy a rendszeres táppénzes felülvizsgálatok adott esetekben nehezítik a gyógyulást, hiszen a betegek sok időt kénytelenek eltölteni várakozással a rendelőkben, a gyógyuláshoz nem éppen optimális környezetben, nem is szólva az influenzás, járványos időszakokról. Válaszképpen elhangzott, hogy azt az orvosnak látni kell. milyen időközönként ajánlatos a beteg felülvizsgálata. Mindez úgy történhet, hogy a gyógyulási folyamatot semmi se hátráltassa. Másrészt a felülvizsgálatok azt szolgálják, hogy aki felgyógyult, ismét mielőbb munkába állítasson. A hallgatók közül többen is úgy vélekedtek, hogy lehetne jobb az üzemorvosi rendelők műszerellátottsága, hogy helyben minél több vizsgálatot elvégezhessen az egészségügyi szolgálat, ne kelljen a betegeket alapvető vizsgálatok elvégzése miatt több helyre küldeni, ami másutt is zsúfoltságot idéz elő. Egy ózdi levélíró szerint ez különösen érvényes az. ózdi körzeti orvosi rendelőkre, ahol a túlzsúfoltság növeli a fertőzésveszélyt. A kérdés: tervezik-e az üzemekben az üzemi orvosi rendelők alapellátásának szélesítését ? Dr. Zeltner György kórházi igazgató-főorvos válasza: — Az észrevétel jogos, a rendelők forgalma rendkívül nagy, amit jól bizonyít, hogy 1972-től 1978-ig 250 ezerVel nőtt a betegek száma, azoké, akik a rendelésen jelentkeztek. Akad feladatunk bőven, de a gondjaink egy része szervezéssel is megszüntethető. A párhuzamosan elvégzett munka időt rabol el a gyógyítástól. Azt a vizsgálatot, amit a körzeti orvos is elvégezhet, mór nem kell másutt: végigvárni. de ehhez az alapellátás kiszélesítésére lesz szükség az üzemorvosi rendelőkben is. Természetes..hogy ennek tárgyi feltételei vannak, éppen ezért egyre inkább számolunk a diagnosztikai táskák alkalmazásával, újabbak beszerzésével, ami lerövidíti a vizsgálatok idejét, megkönnyíti a gyógyítást. Napjainkban sok szó esik a zajártalmakról, de talán kevés az, amit- a zaj megszüntetése érdekében tehetünk. hiszen a nagy értékű, drága berendezések cseréjét nem lehet egyik napról a másikra elvégezni. Dr. Zeltner György kórházi igazgató-főorvos válasza: — A fejlesztések során az új üzemek kialakításánál az egyik legfontosabb az egészségre ártalmas körülmények kiszűrése, kiiktatása. A régi munkahelyeken ezt egy csapásra valóban nem lehet elérni. A gyárakban zajtérkép készül, hogy pontosan tudjuk, milyen hatások érik az ott dolgozókat, de ezen lúl arról sem mondunk le, hogy a zajártalomnak kitett dolgozókat. óvjuk a rendelkezésre álló eszközök, berendezések segítségével. N. J. I A figyelmességről lanná teszik az embereket a szokások, hiszen ezek között van olyan, amely elavult, és van olyan is. amely maradandó, megőrzésre érdemes. Ami szembetűnik talán az, hogy az emberek többsége őszinteségre törekszik, olyan formákat igyekszik kiválogatni a figyelmesség meg az udvariasság kapcsán, amelyek az emberi összetartozást erősítik és a kollektivitást fejezik ki. Keressük-kutatjuk a figyelmesség és az udvariasság formáit, miközben korunk újfajta szokásainak kibontakozásánál bábáskodunk. Gyakorta mondogatjuk, hogy a társadalom alapközössége ma is a család, és ha ebben a legszűkebb körben, egyfajta formabontás ürügyén a formátlanságot honosítjuk meg, voltaképpen becsempésszük eme kis közösségbe a bomlás olykor nagyon is kétes értékű elemeit. A formák ugyanis, még az udvariasság aspektusából is fegyelmet követelnek, és ez a fegyelem az élet minden területére kihat. Nincs abban semmi különös — sót természetes jelenség —. hogy az ember otthon kényelemre vágyik, így hál nem erőlteti a formák szigorát és merevségét. Mosolyt fakasztana minden bizonnyal. ha családi körben sótól öltönyben, vagy estélyi ruhában ülnénk az elköltendő vacsoránkhoz. De az sem jó dolog, ha mondjuk alsónadrágban, hiányos öltözetben borzasán, gondozatlanul jelenünk meg. És ez nem hiúság, bár a hiúságot sem lehet minden esetben egyértelműen elmarasztalni, mert mögötte valahol az ember- szeretet húzódik. Ugyanis, amikor gondozottak akarunk lenni, ezzel nem saját magunkat: szórakoztatjuk, miután nem magunkat nézzük, hanem másokért, embertársainkért tesszük. Nem is szólva a tisztaságról, ami alapvető kötelesség, mert modern lakásokon és szűkös munkahelyeken olyan közelségben élünk, hogy ez elemi követelmény, melynek elmulasztása nem jó dolog. A figyelmesség és az udvariasság kapcsán jut eszembe. angol embertől kölcsönzött mondás: „az én házam, az én váram". Nálunk nemcsak a szólás-mondás más, hanem a hagyományok is eltérnek az iménti mondástól. Külföldiek, amikor hozzánk látogatnak, azt mondják, Magyarországon a ház és a szív is nyitott. Következésképpen csak az húzódik rácsai mögé, akinek rejtegetni valója, van. Mondhatnám úgy is. elzárkózni nemcsak illetlenség, hanem rossz dolog is. Ugyanakkor illetlenség valakire rárontani, A legnyitottabb szívű és otthonú családban is dolgozó emberek laknak, tanuló diákok szeretnének pihenni. Tehát jogos kívánság és figyelmesség az is. ha a vendég bejelenti magát, mert így örömünkre szolgálhat a látogatás, nem idéz elő kellemetlen helyzetet. Meg azután az is ide kívánkozik, mint rosszul értelmezett figyelmesség, hogy sok esetben a vendégjárás módját túlméretezett étel-ital kínálattal igyekszünk megadni. Régtől maradt ránk ez a rossz szokás, jóllehet ma már a vendégeskedésnek nem a tejben-vajban való fürösztés a célja, hanem az együttlét, a társalgás, az eszmecsere. S ezt nem mindig szolgálják igazul az oktalan eszem-iszom dinomdánomok. Végül a figyelmesség, ha úgy tetszik a tisztességgel is összefügg, és a megbecsülés sajátos kinyilatkozása. Ezért hát minden, ami ezt kifejezi, jelképezi, az egyben illő is. És minden ami ezzel ellentétes, nevetséges és neveletlenség. Vétkes volna mozdulatainkhoz örök receptet adni, de ha esetenként erre gondolunk, recept nélkül sem tévedhetünk el. A lényeg ugyanis az egymás iránti figyelmesség. Figyeljünk egymásra, egymás örömeire, gondjaira és vágyaira. Amíg ez a figyelem megvan, addig nincs baj sem a fűszerboltban. sem a villamoson, sem pedig a közúti forgalomban. Söl még a munkahelyen sem tekinthető „szakmai jertö- zöltségnek” az, ha életünk jelentős részét együtt eltöltő emberek, jó szívvel hallgatják egymás szavát, netán azt teszik egymás háta mögött, amire képesek volnának szemtől szembe is. Ahol így van. ott az udvariasság nem kispolgári külsőség, hanem az cgyüvétartozás erkölcsi alapja. r. A.
