Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
1979. március 28., szerda ESZAK-MAGYARORázlAG 5 Sokba került az ár- és belvízvédekezés flz ÉVfZIG idei feladatai Tíz hónap alatt teljesítik az éves tervet Az 1079. év eleji téli árvíz sajátosságairól, méreteiről annak idején bőven beszámoltunk lapunk hasábjain. Többek között nyilatkozott erről dr. Gergely István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, helyettese, valamint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője, Vesse Sándor igazgató is. Összefoglalván az eseményeket és az év eleji téli árvíz sajátosságait, feltétlenül meg kell említeni, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1079. január elsején reggel 8 órakor rendelte el az első fokú árvízvédelmi készültséget a Tisza bodrogközi szakaszán. Ezt követően kisebb megszakításokkal március elsejéig összesen 48 napig voltak készültségben, vettek részt az ár- és belvízvédelmi munkálatokban. Az első árhullám magasságát és tartósságát a rendkívül hideg bizonyos értelemben mérsékelte. A mínusz 15 —20 Celsius-fokos hideg időjárás, méghozzá szeles időben rendkívüli módon megnehezítette a védekezésben részt vevő vízügyi szolgálat munkáját. Január közepére a Tisza befagyott, a jégtakaró 25—80 centiméter vastagságúra hízott. A január végi, február eleji enyhe és csapadékos időjárás viszont újabb árhullámot indított el a vízgyűjtő területről, melynek következtében Kenézlő és Tiszakarád között hat-hét méter vastagságú jégtorlaszok alakultak ki. Ezt a. szokatlan hosszúságú, vastagságú jégtorlaszt a jégtörő hajók, valamint a robbantó járőrök segítségével sikerült megbontani, majd összedarabolva jelentősebb károkozás nélkül a folyón leúsztatni. Erre azért volt szükség, hogy egy újabb árhullámot megakadályozzanak, illelve a jégtorlasz lefelé haladva a Tiszán ne tegyen kárt „a tiszai vízlépcsőkben. Ebben az időszakban viszont a Tisza mellékfolyói és emellett szinte valamennyi nagy patak is megáradt. Az ár- és belvíz elleni védekezéssel kapcsolatban most, amikor már a végleges felmérések elkészültek, felkerestük Ve- zse Sándort, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, aki az alábbi nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: — Igazgatóságunk területén a Hernád kivételével kereken 500 kilométer hosszú fővédelmi vonalon folyt a védekezés. Az árvíz a Bodrog teljes hosszában és szinte a teljes tiszai, valamint a tárnái védvonalaink mintegy 300 kilométer hosszúságú töltésszakasz mentén meghaladta a korábbi, az eddig mért maximálisan legnagyobb árvízszinteket. A legnagyobb károk a Bodrog jobb partján, a nyílt ártéren ke- letjceztek. ahol nincs árvédelmi töltés, valamint Ózd város elöntésekor. Több mint 900 épületet öntött el az árvíz. 260 családot kellett kiköltöztetni, több mint 300 lakóház rongálódott meg és 38 ház dőlt össze. A nyílt ártéren 23 500, a hullámtéren 11 400 hektárnyi terület került tartós elöntés alá. Az eddigi felmérések szerint a különböző tanácsi szervek védekezési költségei 5 millió forintra tehetők. A belvízzel kapcsolatban Vezse Sándor igazgató elmondotta, hogy január utolsó hetében mintegy 70 milli- méternyi csapadék hullott 48 óra alatt, fagyott talajra, ami 18 300 hektárnyi belvízi elöntést okozott. Annak ellenére, hogy korábban az igazgatóság valamennyi főcsatornái a lehetséges mértékig ..leszivattyúzotl". A belvízborítás megszüntetése érdekében megyénkben 15 szivattyútelep működött,. 9 szivattyúállást helyeztek üzembe, de ezenkívül tő szivattyút is betelepítettek például a Bodrogközben, .illetve a dél-borsodi területeken. Az ár- és belvíz elleni védekezés az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak 39 millió forintjába került, a területükön lévő védművek- ben pedig 24 millió forint kár keletkezett. Ez azt jelenti, hogy az idei év eleji téli ár- és belvízvédekezés az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak 63 millió forintjába került. Ezen a számottevő rendkívüli káron és kiadáson kívül még nagyobb problémát jelent az, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság termelőmunkájából az ár- és belvízvédekezés miatt tulajdonképpen két hónap kiesik. A nagy kérdés most az, hogy ezzel a hátránnyal van-e lehetőség arra, hogy az igazgatóság az 1979-re megszabott feladatait, terveit a kéthónapos kieséssel képes-e maradéktalanul teljesíteni. Ezzel kapcsolatban az ÉVlZ- 1G igazgatója hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak 1 milliárd 334 millió forint építési feladata van. Ebből a tervidőszak három évében 944 millió forint értékű munkát végeztek el, ami 70,8 százalékos teljesítésnek felel meg. Ez mintegy 10 százalékos előnyt, tartalékot jelent. Az idén 368 millió forint értékben kell termelési feladataikat teljesíteni. Mint említettük, az elmúlt két,hónap tulajdonképpen teljesen kiesett a termelésből, még akkor is, ha számításba vesszük, hogy a téli hónapokban az időjárás és a munkafeladatok sajátosságainál fogva nem lehet teljes intenzitással dolgozni. Mindenesetre az idén a főbb feladatok között meg kell említeni a Bodrog bal parti töltésépítési munkálatainak folytatását, a bodrogközi és a dél-borsodi Tisza-töltés szakaszainak erősítését. Fokozott ütemben gondoskodni kell a Bodrogköz és a Tak- taköz belvízvédelmi műveinek felújításáról és jelentős volumenű munkát kell elvégezni a Bózsva, a Rönyva. a Szerencs, a Bódva és a Han- gony patakok mentén. Nagyrészt be kell fejezni az idén a tarcali és a tiszalúc—tak- taharkányi öntözőfürtök építését. A lakosság vízellátásának javítása érdekében meg kell valósítani a bodrogke- resztúri, a bodrogszegi, a mezönag.y mi hályi községi vízműveket és víztornyokat kell felállítani Szenlistván- ban, valamint Mezönagymi- hályon. Nyolc község ellátását fogja biztosítani a ricsei körzeti vízmű. Ezeket a fejlesztéseket társulati úton kell megvalósítani. Hasonló célzattal szerveztek társulatokat Hollóházán, Ondón, Rát- kán és Tárd községekben. A munkák volumenére jellemző az idén. hogy összesen 3 millió 610 ezer köbméter földet kell megmozgatni, főleg gépi úton, 36 ezer 700 méter hosszúságban kell csöveket lefektetni, 60 ezer köbméter követ kell beépíteni és 16 ezer 600 köbméter betont, illetve vasbetonszerkezetet kell kialakítani. önkéntelenül felmerül a kérdés, hogyha az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság a tavalyinál nagyobb, feszítettebb és gazdaságilag hatékonyabb feladatok megvalósítására kötelezeti az idén, ugyanakkor az ár- és belvízvédekezés miatt két hónap kiesett a termelőmunkából, miképpen lehetséges az, hogy vállalják 12 hónap munkáját 10 hónap alatt maradéktalanul elvégezni? A kérdést feltéve Vezse Sándor igazgató nem volt könnyű helyzetben, ami ' a választ illeti, de nem is jött zavarba. Korábban említettük volt, hogy az kV. ötéves terv időarányos részét ez idáig mintegy 10 százalékkal teljesítették túl, s ezenkívül még számos olyan tartalék áll rendelkezésükre, amelyeket fel kell, fel lehet tárni és fel is kell használni. Ezek között is első helyen említette, hogy jelentősen javítják az üzem- és munkaszervezést, a termelőegységek közötti kooperációt, növelik az előgyártott műtárgvelemek, illetve a nagyméretű burkolólapok felhasználását. Fontos feladatuknak tartják, hogy olyan munkakörülményeket és munkafeltételeket teremtsenek, amelyek mellett a munkaidő, az eszközök, a gépek optimális kihasználása biztosított. Nagymértékben számítanak a szocialista mun ka versenyre, á szocialista brigádmozgalom- ra. A közelmúltban megtartott szocialista brigádvezetők tanácskozásán a munkáskollektívák vezetői vállalták, hogy a nehézségek ellenére maradéktalanul teljesítik a vállalat előtt álló idei feladatokat, amennyiben a vállalat vezetői biztosítják a folyamatos munka feltételeit. Az idén még inkább nagyobb gondot fordítanak az erkölcsi és az anyagi ösztönzőkre, ugyanakkor tovább kívánják növelni a teljesítmé- nyes órák arányát. — Végeredményben el kell érni — mondotta befejezésül Vezse Sándor igazgató —, hogy idei cselekvési programunkat maradéktalanul valóra váltsuk. Ehhez a lehetőségek, az eszközök rendelkezésre állnak, arra van szükség, hogy a vezetők, és a dolgozók az eddigieknél még fokozottabban együttműködjenek. Oravcc János Msgónépítkezés Miskolcon A Magyar Építőipar című szakmai folyóirat legutóbbi, 1978. évi 12. számában olvasható dr. Horváth Béla tanulmánya Magánépítkezés Miskolcon címmel. A szerző igen sok fényképpel, valamint tervrajzzal illusztráltan ad képet Miskolc építéseinek e területéről, érintve mindazon építési tevékenységet, amely a lakosság anyagi eszközeinek felhasználásával valósul meg. Bevezetőben részletesen szól a helyzetképről, az össz. városi erőfeszítésekről, majd az adatokat, számszerűségi összefüggéseket, a területi és beépítési adottságokat, az alkalmazott technológiát, a tervezési munkát, a hatósági munkát és a tervmegoldásokat ismerteti. Tanulmányát azzal a gondolattal zárja, hogy a miskolci magánlakásépítés eredményeként a szervezett beépítési formák és az egyre jobb tervek — ha más városokénál lassúbb ütemben is, de — előremutató, állandóan javuló minőségükkel kulturáltabb, szebb lakóterületi egységeket formálnak. Sopiana izzólámpa gépsorok II Ügyi lü-aili Az utóbbi esztendők egyik legnagyobb pécsi beruházásában, az Egyesült Izzó SOPIANA Gyárában tavaly ősszel kezdődött a termelés. Ebben az új baranyai üzemben — izzólámpát gyártó gépsorokat készítenek hazai, valamint KGST- és tőkés piacokra egyaránt. A képen: az új gyár egyik terméke, a lámpa-összeszerelő gép. A Kab-hegyi tv-állomáson elkészült, s az egy hónapig tartó bemérés után kedden megkezdte programjának sugárzását a 40 kilowattps új adó. A 33,5 millió forintos beruházást igénylő berendezés telepítését és az antennarendszer felszerelését a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szakemberei két és fél hónap alatt fejezték be. Dr. Horváth Lajos, a Posia Vezérigazgatóság szakosztályvezetője tájékoztatójában ebből az alkalomból elmondotta. hogy a tv második műsorát eddig csak a budapesti. a tokaji és a pécsi adók vételkörzetében nézhették a készüléktulajdonosok. A Kab-hegyi adó üzembe helyezése a második műsor kifogástalan vételére kínál lehetőséget Veszprém, Fejér, Komárom, Somogy, Tolna, Vas és Györ-Sopron megyeben. Huszonhat ezer ember ellátásáért Szolgáltatás npl fokra A szövetkezeteknek. így a fogyasztási szövetkezeteknek is igen nagy feladataik vannak. Ennek szemléltetéséül elég néhány adatot megemlíteni. A szövetkezetek állítják elő, termelik az élelmiszerek 70—75 százalékát, azok bonyolítják le a kiskereskedelmi forgalom 34—35 százalékát, s elvégzik a lakossági szolgáltatások mintegy 60—65 százalékát. '' * A Sárospatak és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet igazgató elnökével. Kocsis Jánossal beszélgetünk a szövetkezet tennivalóiról. — Sárospatakon kívül 9 községben vannak üzleteink, illetve vendéglátói pari egységeink. Hercegkút. Vajdácska, Kenézlő, Györgytarló, Bodrogolaszi, Zalkod, Károlyfalva. Viss, Makkoshoty- ka mintegy 26 ezer lakosának ellátását igyekszünk biztosítani napi cikkekből és vas-műszaki árukból. — A Központi Bizottság 1978 áprilisi, illetve decemberi határozata hosszabb távra megszabta feladatainkat. A szövetkezeteknél is szükséges a termelési- szerkezet korszerűsítése, a beruházások tervszerűségének javítása, és nem utolsósorban a munkafegyelem megszilárdítása. Az elvek megvalósulásának bázisát a 6500 szövetkezeti tag, illetve a 6 szakcsoport — sertéstenyésztő, méhész, nyúl-, baromfi- és galambtenyésztő, valamint a fólia alatti zöldségtermesztő szakcsoportok — 1350 tagjának munkája biztosítja. — Ebben az esztendőben az áruforgalmi és kereskedelempolitikai célkitűzések megvalósítása nehezebb, mint korábban. Nagyobb gondot okoz a forgalom növelése, de még az egyszerű szinten tartás is. Célkitűzésünk tehát elsősorban a differenciált kereslet minél magasabb színvonalon történő kielégítésére irányul. — Ez a feladat értelemszerűen megköveteli a keresletkutatás kiszélesítését és az árubeszerzési munka javítását, korszerűsítését. Tervünk kialakításánál figyelembe vettük a gazdasági szabályozók változását, a lakossági fogyasztásban érvényesülő tendenciákat, és az ellátási területek fejlesztésének programját. — A szolgáltatások színvonalának emelésére szolgálnak egyebek között a vendéglátóipari fejlesztések. A nyári szezonban megkezdjük a fagylalt és a jégkrém árusítását. Három üzemegységünknél már a tavasszal forgalomba hozzuk a mipden bizonnyal igen népszerűvé, kedvelné váló hamburgert. Szükség is van Sárospatakon és környékén az ilyen ötletekre. Hiszen itt nyáron, az idegenforgalmi szezon megélénkülésekor többet és jobbat kell nyújtani a megszokottnál. De a szezonjellegből adódó lökésszerű igénynövekedés egyben gondok forrása is. Amíg 1977- , ben csak 19 171 vendég, addig 1978-ban már 33 ezer turista ellátásáról kellett gondoskodni. Ennyien jöttek ..bizonyíthatóan” e patinás városba, az IBUSZ, az Expressz és a Cooptourist szervezésében. Az egyenletes terhelés, a kapacitás-kihasználás nem csupán . az iparban kívánatos. Az éttermek, konyhák szintén termelőüzemeknek számítanak. Ezek teljes és egyenletes kihasználása, az idegenforgalom szezonjellege és az üzemi étkeztetés folytonossága mellett — a hozzá nem értők számára is könnyen beláthatóan — nehéz feladat. A megoldást részben az éltermi és konyhai kapacitások bővítése jelenthetné. Ám ennek határt szab az észszerű megfontolás. További nehézséget okoz. és nem csupán a vendéglátásban, hanem a kereskedelemben is a fejlesztési források csökkenése. — A fejlesztési források bővítésére szolgál az, hogy a szövetkezet tagjai 80 ezer forint, értékig célrészjegyeket vásárolhatnak. Ezekre az összegekre a törvényes kama. tot fizetjük, és az állam ugyanúgy szavatolja a visz- szafizetést, mint az OTP-be- téteknél — folytatta Kocsis János. — A szövetkezet számára azonban a célrészjegy-vásárlás azzal az előnnyel jár, hogy az így összegyűlt pénzeszközöket meghatározott célokra: készletek .feltöltésére, hálózatkorszerűsitésre for* dithatjuk. Az egy főre jutó alaprészjegy összegének emelése, amelyet szintén tervbe vettünk, ugyancsak bővíti a fejlesztésre fordítható- eszközöket. — Hogy milyen munka van nyereséges gazdálkodásunk mögött? Áruforgalmi tevékenységünk a fejlődést jelen, lő számok mellett sem mondható zökkenőmentesnek. A lakosság ellátását tavaly az 1977-es évinél magasabb színvonalon biztosítottuk ugyan, de egyes termékekből voltak mennyiségi és választéki hiányok. Kevés volt az alacsony árfekvésű férfiöltönyök száma és választéka. — A vas-műszaki áruellátás javult, de hiányos volt az edényellátás, és háztartási gépekből sem volt elegendő választék. A választék kiszélesítését, egyszóval a lakosság jobb ellátását várjuk a kishatármenti forgalom beindulásától. A rozsnyói szövetkezette! január elsejétől számottevő mennyiségben cserélünk árukat. A szövetkezet nyeresége mögött, tehát ott van, illetve volt a kiskereskedelmi forgalom több mint 36 millió forintos növekedése. Emelkedett a vendéglátó kereskedelem forgalma is. Azaz összességében a nyereség forrása a termelékenység növekedésében, a hálózati költségek csökkenésében található. — Az volt és az a továbbiakban is a törekvésünk, hogy a nyereséget elsőso-ban a forgalom növelésével biztosítjuk. Buchert Miklós Az Özdi Kohászati Üzemek gazdasági és társadalmi vezetői az elmúlt évben is meghirdették szocialista brigádok és gyárrészlegi kollektívák részére az ,.Egy brigád — egy hasznos újítás” verseny- mozgalmat Az elért eredmények értékelésére a közelmúltban került !5jjr. A versenyfelhívás alapján a íegjobb tíz szocia lista brigád jutalma 40 ezer forint. Az újítások számszerű adatai gyors ütemű fejlődést. tükröznek. Az 1977-ben bevezetett 1095 újítással szemben tavaly 1601 újítás realizálódott. A verseny nemcsak szocialista brigádok, hanem gyárrészlegek között is folyt. Szocialista brigádok közül az energiaszolgáltató gyárrészleg villamos üzemének Kossuth Lajos szocialista brigádja. gyárrészlegek közül a vállalat legfiatalabb üzeme, az RDH végzett az első helyen. A gyárrészlegi versenyben értékelt újítások utókalkulált megtakarítása több mint 100 millió forintra tehető. A legjobb eredményt elért :? gyárrészleg jutalma 60 ezer forint.
