Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. március 25., vasárnap Forradalmi örökségünk A honvédelem vállalása ossz nemzeti és forradalmi követelmény volt a függet­lenség és a munkáshalalom védelme szempontjából, de egyúttal súlj'os veszélyeket is rejtett magában. Egyrészt azt, amit a lerongyolódott országban önmagában az újabb háború jelentett. Másrészt azt a veszélyt, hogy a honvédelmi szem­pontból csatlakozott erők — elsősorban a tisz­tikar egy része — eltérítik a forradalmat eredeti cél­kitűzéseitől, internacionalis­ta tartalmától. Holott a nemzetköziség következe­tes érvényesítése nélkül le­hetetlen lett volna a szim­pátia kiváltása a szomszéd országok dolgozóiból és ka-' tonáiból, a honvédelem le­szűkített értelmezése el­nyomta volna a forradalom proletár internacionalista jellegét. Nem véletlen, hogy az itt élő szerbek. németek, románok, szlovákok horvá- tok, csehek mellett Európa több országából siettek ide az önkéntesek, hogy együtt küzdjenek fegyveresen a magyar proletárdiktatúrá­ért, s számosán közülük életüket áldozták a munkás­hatalmunk. népünk függet­lenségének védelméért foly­tatott véres küzdelemben. Ehhez tartozik a nemzeti kérdés proletár internacio­nalista kezelése is. A nem­zeti önrendelkezés biztosí­tása nem kimondottan szo­cialista követelés, megvaló­sulhat polgári fejlődés út­ján is. Közép- és Kelel- Európa viszonyai közölt azonban 1918—1919-bén a nemzeti önrendelkezés csak vagy burzsoá vezetéssel más államok, nemzetek rovásá­ra, vagy pedig szocialista föderáció útján volt elkép­zelhető. A tanácsállam a nemzeti és nemzetiségi kér­dés szocialista megoldását tervezte, az volt a meggyő­ződése, hogy a szocialista forradalom győzelme, az in­ternacionalizmus alapján álló szövetséges köztársasá­gok megteremtése minden problémát megold. Ezt egyebek mellett a nemzeti­ségek körében fellépő na­cionalizmus miatt nem si­került megoldani. Viszont a forradalom veresége egyút­tal a nacionalizmus i’elül- kerekedését jelentette, eb­ben a térségben, és az itt élő népek igazi nemzeti ér­dekeivel ellentétes politikai tendenciák érvényesüllek. Ez belpolitikailag megköny- nyítette a fasizmus térhó­dítását, nemzetközi síkon pedig felőmozdította az im­perialista hatalmak „oszd meg és uralkodj” taktiká­jának sikerét, ami végül is a második világháború ka­tasztrófájába sodorta a Du- na-medence népeit. A Tanácsköztársaság mindvégig élő hagyomány volt, más-más tartalommal 1945-ig is befolyásolta a munkásosztály es az ural­kodó osztályok magatartá­sát. „Utóélete” azonban há­rom évtizeden át nem volt mentes ellentmondásoktól, sőt ezen a téren marad t még elég tennivaló a ma marxista történészei szá­mára is A horthysta pro­paganda, illetve cenzúra mindent elkövetett az első magyar szocialista forrada­lom kompromittálása, em­lékének, vezetőinek be- mocskolása érdekében. És . nem is hatástalanul, aminek maradványaival bizonyos körökben még napjainkban is találkozhatunk. A hiva­talos horthysta állameszme a szocialista forradalmat „nem magyar jelenségnek”, a munkásosztályt pedig a magyar társadalom sorskér­dései eldöntésére „alkalmat­lannak” hirdette. A kom­munista- és szovjetellenes- ség a rendszer ideológiájá­nak talpkövei közé tarto­zott. Mi volt a helyzet a fel- szabadulást követően? A kommunista párt 1945 után, a hatalomért folytatott harc időszakában — teljesen ért­hetően — a legfontosabb­nak a párt hazafias és nem­zeti jellegének kidomborí­tását tekintette. A napiren­den levő feladatok megol­dása, a szövetségesekkel va­ló vita elkerülése érdekében a Tanácsköztársaság örök­ségéről, értékeléséről alig esett szó. Ellenfeleink felsza­badult népünket a kommu­nisták elleni tharcban „az újabb proletárdiktatúrá­val”, „kolhozrendszerrel” stb. riasztgatták. Ehhez já­rult az úgynevezett „tizen- kilencesek” egy részének türelmetlensége, amely ab­ban jelentkezett, hogy 1919 azonnali megismétlését vár­ták és követelték, ami az adott történelmi körülmé­nyek között irreális, politi­kailag hibás felfogás volt. Népfrontpolitikára, minden hazafias erő összefogására volt szükség az. ország új­jáépítéséért, az élet megin­dításáért, a reakció ellen, a forradalom továbbfejlesz­téséért folytatott harcban. A proletárforradalom j gaz történetének feldolgozása ellentmondások és hibák leküzdése útján ment vég­be. Az első, valóban tudo­mányos lépésekre a Ta­nácsköztársaság tényleges történelmi jelentőségének feltárása érdekében, 1957- től kezdődően kerülhetett sor. S ez a történelmi elég­tétel a mai napig is egyre gazdagodik. Ügy véljük, el­érkezett az ideje, hogy a tudomány is egyértelműen kimondja: A Tanácsköztár­saság nem egyik ápolandó hagyományunk, hanem a szocializmust építő magya r társadalom legfontosabb forradalmi tradíciója. A nemzeti érdek korunk leg­haladóbb társadalmi gon­dolatának, a forradalmi szo­cializmusnak a megvalósí­tását jelenti. Ennek azesz- . mének a hordozója a mun­kásosztály, az egyetlen olyan erő, amelynek össznemzeti küldetése van. A hazaíisag megvalósulása 1919-ben is elsősorban a kizsákmányo­lás megszüntetését jelentet­te, azokat az erőfeszítése­ket. amelyekkel a kommu­nisták és baloldali szociál­demokraták Magyarorszá­got a í társadalmi haladás élvonalába enielték, és azt a fegyveres harcot, amely- lyel a nemzet függetlensé­gét. a szocialista vívmányo­kat védelmezték. Magyarország proletariá­tusának és fiatal kommu­nista mozgalmának örök dicsősége, hogy a történel­mi szükségszerűséget felis­merve, teljesítette hazafias és nemzetközi kötelességét, bátran magához ragadta a hatalmat, eleget tett a tör­ténelem parancsának. Ha valaki 1918—1919 konkrét történelmi körülményeit marxista vizsgálat alá ve­szi, rátalál azokra a tör­vényszerűségekre. amelyek a Tanácsköztársaság ki­kiáltásához, győzelméhez vezettek. I A kommunista part történelmi érdeme a forradalmi nép fegyveres felkelésének' előkészítése és a forradalom — a történel­mi körülmények kedvező alakulása folytán — békés kiharcolása. Ez nem par­lamenti győzelem, hanem a kommunisták vezette for­radalmi tömegek győzelme volt. A Magyarországi Szo­cialista Szövetséges Ta­nácsköztársaság létrejötté­nek körülményeivel, szo­cialista gyakorlatának nagy és kisebb részkérdésével, sikereivel és kudarcaival mindmáig tanulmányozásra és tanulságokra érdemes elméleti és tapasztalati anyagot nyújtott és nyújt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak a szo­cialista forradalom és a szocialista átalakulás gaz­dag problematikájához. Ily módon tanulságai beépül­tek a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom poli­tikai és elméleti tárházába. Napjainkban 1918—1919 nagy társadalmi céljai meg­valósulóban vannak. A mai szocialista Magyarországnak természetes előzménye a Tanácsköztársaság, a két történelmi sorsforduló egy­mást igazolja, olyan érte­lemben, hogy a magyar történelem útja teljesen kü­lönböző körülmények kö­zölt is szükségszerűen a szocializmushoz vezetett. Vass Henrik (Vége) Eseményekről • riden GROMIKO SZÍRIÁBAN 9 Andrej Gromiko, az SZKP PB KB tagja, külügyminisz­ter szombaton rövid baráti látogatásra Damaszkuszba ér­kezett. Gromiko a Szíriái Arab Köztársaság vezetése meghívásának tesz eleget. CASTRO BESZÉDE ® Fidel Castro kubai állam­éi kormányfő, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára be­szédet mondott pénteken dél­után Cieníuegosban, az új tar­tományi sebészeti klinika felavatásán. Az államfő el­mondta, hogy jelenleg Afri­kában, Ázsiában és a Karib- térségben, összesen több mint húsz országban 2337 kubai egészségügyi dolgozó tevé­kenykedik, közöttük 1167 or­vos és fogorvos. Az interna­cionalista segítségnyújtás ke­retében térítésmentes ellátást adna’k a kubai orvosok. . SZÁDAT WASHINGTONBA UTAZOTT ® Anvar Szadal egyiptomi államfő szombaton .»lelőtt kormányküldöttség .élén Kai­róból Washingtonba indult, hogy az amerikai fővárosban aláírja az egyiptomi—izraeli különbéke-megállapodást. Az egyiptomi államfőt és kísére­tét a kairói repülőtéren Hosz- ni Mubarak alelnök búcsúz­tatta, aki Szadat lávollétében ideiglenesen ellátja az elnöki teendőket is. NYUGDÍJBA MEGY AZ ELNÖK 9 N’Djamenáből érkező hí­rek 1 szerint nyugdíjazását kérte Felix Maiioum, csádi köztársasági elnök és Hissen Habre miniszterelnök. A ha­talmat az ideiglenes állam­tanács vette át, élén Gou- kouni Gueddei-vel, Csád Nemzeti Felszabadítási Front­ja (FROLINAT) egyik vezető­jével. Az ideiglenes államta­nácsnak 8 tagja van, akik a főbb politikai csoportosulások vezetői. TISZTSÉGCSERE BULGÁRIÁBAN 9 Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának részvéte­lével pénteken plenáris ülést tartott Szófiában a Bolgár Dimitrovi Kommunista Ifjú­sági Szövetség (DKM.SZ). Az ülésen más munkakörbe tör­ténő áthelyezés miatt felmen­tették tisztségéből Bojcso Sterjanovot, a DKMSZ Köz­ponti Bizottságénak első tit­kárát. Az első titkári funkció­val Georgi Tanevet bízták meg. Q Ilit eseményei képelta Leonyid Brezsnyev, oz SZKP KB főtitkára magas kitüntetéseket adományozott Arvicf Pelsének, az SZKP KB PB tagjának és Alekszej Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének. Képün­kön: a Kremlben lezajlott ünnepség résztvevői A hírek szerint sok áldozatot követellek az iráni Kurrlisztán- ban kirobbant harcok. Képünkön: kurd fegyveresek Szanan- dadzsban A vietnami hatóságok nemzetközi sajtókonferencián számol­tak be a kinai csapatok visszaveréséről és a támadóknak okozott veszteségekről. Képünkön: a tájékoztatón a külföldi újságírók kinai hadifoglyokkal is találkozhattak A B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT SAJÁT HÜSBOLTJÁBA liíis- és hentesáru eladókat és holti pénztárosai felvesz Jelentkezés: a vállalat központjában: 8-as autóbusz-végállomás világhIradó Már a kínai agresszió kez­e mögé a módosított halár­detén, a betolakodó kínai ka­tonák visszavonásának kö­vetelésével együtt tárgyalá­sokat ajánlott Vietnam kor­mánya. Kezdetben Peking erről hallani sem akart, csak azt hajtogatta, hogy „meg akarja büntetni”, „meg akar­ja leckéztetni” Vietnamot. Amikor a hadihelyzei alaku­lása nyilvánvalóvá tette, hogy a kínai támadók nem tudnak aláereszkedni a ha­tárvidék hegyeiből, s így a részleges betörés után eiőbb- utóbb vissza kell vonulniuk, egyszeriben a kínai főváros­ban is hangoztatni kezdtek bizonyos tárgyalási készséget. A tárgyalásokon számtalan probléma kíván megoldást: kezdve a nagy elvi kérdése­ken. például az erőszakról való lemondás esetleges ki­nyilatkoztatásán, folytatva a kinai agresszió okozta károk jóvátételén, egészért a határ megerősítésének dolgáig. A jelek szerint a határkér­dés előtérbe kerül. Vietnami részről a történelmi hatá­rokról tesznek ismét és is­mét említést, azokról a ha­tárokról, amelyeket a két fél 1957-ben és 1958-ban meg­vont, s amelyeket kél évti­zeden át tiszteletl>en tartóit. Most viszont egyrészt az fi­gyelhető meg. hogy a kínai­ak áthelyezik a határköve­ket, s egy új, az érdekeik szerinti határt igyekeznek meghúzni, másrészt az is, hogy az agresszióban részt veti. katonai egységekét csak v.onal möge hajlandók visz- szavonni. Hanoiban közöl­ték, hogy Pekingé a felelős­ség, amiért nem kezdődtek meg a tárgyalások eddig. A kínaiak ugyanis, nagyhangú nyilatkozataik ellenére még mindig nem tértek vissza a határ mögt, sőt, fokozták provokációikat a térségben. A hozzávetőleg 15—17 mil­lió kurd több országban él, nincs saját hazájuk. A leg­több kurdot Törökország ke­leti végében találni, nyom­ban utána azonban az iráni Kurdiszlán népe következik: 5—5 és fél millióval! Az irá­ni kurdok évtizedek óta kö­vetelnek önkormányzatot, sürgetik földjük gazdasági fejlesztését. Eddig hiába lel­ték. A sah rendszere el­nyomta őket, mint ahogyan 1947-ben Reza Pahlavi ka­tonái fojtották vérbe a há­ború végén kikiáltott Kurd Köztársaságot. Nem vitás, hogy a kurdok igényei jogosak. De néhány évtized történelmi tapaszta­lata mutatja, hogy a kurdok gyakran váltak — akaratuk ellenére — nagyhatalmi tö­rekvések kiszolgálóivá. Bar- zani, a kurdok legendás hírű vezére, aki nemrég halt meg, s akit már a sah bukása után kísértek utolsó útjára óriási tömegek, nos, ez a Barzaní élete végén az ame­rikaiak oldalára állott. Nincs kizárva, hogy egyesek a kur­dok követeléseit a teheráni kormánnyal szembeni fellé­pésre használják fel, az irá­ni bizonytalanságot akarják ezzel továbbra is fenntartani.1

Next

/
Thumbnails
Contents