Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1979. március 21., szerda Megállítani a vendéget Mezőkövesd helye ciz idea enforgalomban Nem először, nyilván nem utoljára fogalmazzuk meg: természeti ' szépségekben, különleges látványosságok­ban. történelmi hagyomá­nyokban, napjaink .alkotó' munkájának eredményei­ben gazdag megyénk jóval több belföldi és külföldi vendéget tudna napokra, hetekre itt ; marasztalni, mint jelenleg. I-Ia meglen­nének az ittrnárasztalás fel­tételei Például Tokajban is eltöltenének a messzi föld­ről érkezettek napokat, ha a nyári kempingen kívül lenne még hol megteleped­ni. A motel valamit majd segít, de az idegenforgalom nagyságához képest nem so­kat. Sárospatakon hasonló a Helyzet, de ott jelenleg egy hatvanszemélyes busszal érkező társaságnak sem tudnának 'az.'.egyetlen szál­lóban helyet/'biztosítani, ha minden , ágy “üres is lenne, lévén, hogy a férőhelyek száma négyvennél is keve­sebb. Taláh majd .később, szintén a motel rövéh-ó Más területeken sertrsök-' kai jobb a helyzet, inkább a tranzitforgalom a jel-.,,, lemző. Az áta-tázás. Egyik '• érdekes-értéké’?1'’: tájegysé­günk központjára, Mezőkö­vesdre is‘ éz jellemző, bár ez a városunk spk tekintet­ben előnyös helyzetéí'.;élvez- het Nevezetesen ráÉ>1j>áh, hogy az átutazás itt ‘ -igen nagymérvű. A tömeges éiV-' kezűkből, átutazókból már „csak” meg kell állítani né*/ hányat. Persze el keli hi­tetni velük, hogy érdemes megállni. Márpedig érdemes - meg­állni. Ezt egyre többen tud­ják, úgyannyira, * hogy a kifejezetten Kövesdre láto­gatók száma is évről évre növekszik. Kétségtelen, hogy a vendégek nagyobb részét továbbra is a Zsóry-fürdő vonzza. Tavaly ;.; csaknem félmillió vendég káresett itt pihenést, gyógyulást, mintegy húszezerrel többen, mint az előző évben. Ter­mészetes, hogy a matyó népművészet ugyancsak nagy vonzerő. Akik először ; jönnek a városba, akár bel-1 földiek, akár külföldiek, nyilván megtekintik a mú­zeumot. Számuk ugyancsak évről évre növekszik. A mú­zeumot például. ,1974-ben 45 294 ember látogátta meg, ezek között 3619 volt a kül­földi. A múlt évi, összes lá­togatók száma 80 886, ezen belül a külföldieké 6415. A Kis Jankó Bori emlék­ház megtekintése ma már ugyancsak a rendszeres programba . tartozik. Erde­rn-•' megemlíteni, hogy en­nek a': háznak, a megtekin­tése ingyenes, Mármint a vendégek számára, mert ; a házat a Matyó Háziipari Szövetkezet tartja' fenn. A látványosságok közé tarto- / zik, főként külföldiek szá­mára, -a/ matyó lakodalmas. Ezzel kapcsolatban hadd mondjuk,.él:, a jó hírünket, kulturális életünk rangját féltők közül többen nem értenek egyet a lakodalmas megrendezésével. Ügy vé­lik, valahol a „gulasch-fo- kosch” hamis romantikájá­hoz tartozik. Egy évvel ez- I előtt, a Balatonnál megren­dezett több napos, idegen- forgalmi tanácskozáson, esz­mecserén a gulasch-fokosch téma is szóba került. Akik sokat utaznak külföldön, el­mondták; minden más or­szágnak megvan a maga hasonló romantikája, vagy álromantikája és ezeket egy­általán nem restellik hasz­nosítani. Devizáról van szó. Akárcsak nálunk. Más kér- dér a hogyan, a miként. Van itt persze Kövesden, más is. Illetve lesz. Hajdú Ráfi-. János nemes hobbi­járól — ha egyáltalán sza­bad itt a hobbi kifejezést, használni — sokan tudnak már ugyan eddig is, de in­kább csak‘ a beavatottak. Kis túlzással mondhatjuk így is: az arra érdemes ki- j választottak Mert megtisz- j teltetés meghívást kapni ab­ba házba, melyben gyakor- j latilag ma is minden meg- f található. úgy található, j miként a régi. valamikori; kövesdieknél volt. Különös! múzeum ez, melyben élnek, laknak és a tárgyakat hasz- f nálják. Az udvaron pedig külön- J böző mezőgazdasági gépek, I eszközök láthatók. Az egy- \ kori, kisparaszti gazdálko-1 dásnak szinte teljes eszköz- j tóra. Lovas kocsi, szőlőprés, j darálók, talajművelő gépek, j; a kovácsművesség szerszá-\ mai stb. Értékes, különle-; ges magángyűjtemény,; melynek egy részét a gyűj- ; tő felajánlotta a múzeum- ’ nak. Ennek az egyedülálló; anyagnak a bemutatása, j pontosabban a bemutatás í szervezése már szintén fo­lyamatban van. A vendégjárás növekszik és ezzel arányban növeked- f nek az idegenforgalmi ten- j nivalók is. Nem véletlen, j; hogy 1975-től az Idegenfor- j galmi Hivatalnak már ön-; álló kirendeltsége munkál- ! kodik a városban. Szüksé-! gessé vált ennek megterem­tése, miként az IBUSZ ki- !; rendeltségé is, mely 1977- től szintén megvan. Az ide- ; génforgalmi kirendeltség( feladata itt is az, miként í másutt: az idegenforgalmi [ értékek, adottságok feltáró- j sa, hasznosítása, népszerűsí­tésé, különböző szolgáltatá­sok nyújtása. Bőséges a ; munkájuk, hiszen nem csu- ; pán az ide érkező vendé- | gekkel tartanak kapcsolatot, hanem az utazó kövesdiek- nek is szervezik a különbö- í ző kirándulásokat. Tavaly például belföldre hét, kül_ í földre pedig 19 társasutat j szerveztek. Ez utóbbin több mint hétszázan vettek részt, > természetesen' az iroda bo- : nyolította le az útlevéllel, a valutaigényléssel kapcso­latos ügyintézést is. Mezőkövesdet ugyan az év minden hónapjában lá­togatják, az igazi szezon azonban itt is tavasszal kez­dődik. A nyári hónapokban érkezők újdonságot is ta­lálnak: a terv szerint elké­szül az ezer ember befoga- : dására alkalmas kemping. | Ismét valami, amivel meg lehet állítani az átutazó- í kát. Akik később talán mór szintén Kövesdet választják ; úticélul. Priska Tibor VÁRNAI ZSENI: Azt mondtam én édes fiam: Ne menj fiam a csatába, Lelkem fiam, Drága vérem, Katonának fából lába, Ne menj fiam a csatába. Azt mondtam én édes fiam, Minek ölnél, minek mennél? Édes fiam, Drága vérem .*.. Testvéred bitója lennél S talán te is odavesznél. Azt mondottam édes fiam, Nem erre szültelek téged, Bubáztalak, Takartalak, Hogy elontsák piros véred S hogy mivégből, meg se kérdjed. Azt mondottam édes fiam, Pénz országa, urak földje, A szegénynek, Proletárnak Nincs egyebe, csak az ökle. Az is csak, hogy értük törje. De most mondom, édes fiam, Hallod fiam? megvirradt már! Szól a kakas, Kukorékol, Tied a föld, a kék határ, Az erdő, a dalos madár. Kerekedj föl, édes fiam, Eljövelt a te országod, Ür pribékje, Zsoldos horda. Aki rajt van, bitorolja, Mind levered, mind kivágod. Én tüzellek, édes fiam, Erős karod, izzó véred Érte töröd, Érte ontod, Milliónyi a testvéred, A proletár jussát véded. Hazátlanok szent hazáját Ezer szívvel, ezer karral, Szeresd fiam, Védd meg fiam, Milliónyi akarattal, Tűzzel, vassal és haraggal, Most én mondom: szülőanyád! r ----------­Portré j Az ifjú népművelő, aki f ennek a kis írásnak a fő­szereplője, velem szemben ült a vonaton. Budapestről jöttünk Miskolcig. A vala­mivel több, mint 2 órás úton több mint 100 percet ő beszélt. Egy hölgy volt a szomszédja, aki Pesten ki­nyitotta egy könyv első ol­dalát, s becsukta Miskolcon ugyanott. Az ismerkedés egyszerű volt. — Mit olvas? ! Válasz, majd jött a szó- áradat. Megtudhatta á‘fül- | ke többi utasa is, hogy mi ; a véleménye barátunknak ; a női írókról (a nőíróknak i leik van, szépeket csak ők tudnak írni), azt is, hogy hol kell elkezdeni egy re­gényt (én először mindig az utolsó két-három oldalt olvasom el, s utána döntök, hogy érdemes-e elkezdeni). Sajnos, neki mostanában nincs sok ideje szépirodal­mat olvasni, annyi a szak­irodalom, hogy azt is alig győzi. — De van egy jó mód­I szerem. A feleségemnek le­fekvés után legalább egy óráig szénirodalmat kell olvasnia. így értesülök én is, milyen úi könyvek van­nak, mit érdemes elolvasni. Egy kis ipari városkában népművelő. Munkaideje: nem meghatározott, sok­szor reggeltől estig dolgo­zik. S a fizetés? Bizony nagyon kevés. Alig 3209 forint, s elmondhatja, hogy a hozzá hasonló fiatal ér­telmiségiek nagyon rosszul vannak fizetve. Itt egy kis szünetet tart. Szemmel láthatólag nagyon sajnálja magát. De aztán hamar témát vált. A gyer­meknevelésről is saját vé­leménye van. Kitűnő a böl­csődei, óvodai nevelési te­matika, az ő fia még csak hároméves, de máris lát­szik rajta, hogy boldog, ki­egyensúlyozott ember lesz. És beszél, beszél, beszél. Mindenről véleménye van, mindent jobban tud, min­denről jól értesül. 'Fárad­tan, zúgó fejjel megyek a folyosóra, cigarettára gyúj­tok. A zárt ajtón nem jön ki a hang, csak a szája mozog fáradhatatlanul. Ne­kem meg az jutott eszem­be, hogy lehet, hogy a böl­csődékben és' óvodákban jó a nevelési módszer, de az egyetemen ... ? Vagy talán nem ott van a hiba? (szatmári) A városparancsnokságón semmit se lehetett megtud­ni. Még azt se, ami min­denki -kérdése volt: mi van Kun Bélával? Mi van a szovjet házzal? Vértes iga­zolványokat állított ki, amiket aláíratott és lepe- csóteltetett a városparancs­nokkal, aztán revolvereket hozott és szétosztotta. — Hát fogja már! — szólt rá Vértes türelmetle­nül Bátira, aki mióta Kecs­kemétről visszajött, nem viselt fegyvert magánál. Vértes és Báti a várospa­rancsnokságról a Duna- part felé igyekeztek, mert onnan hangzottak a lövé­sek. Sűrű, visszhangzó pus­karopogás, s közbe gránát, s egy-egy ágyúlövés. Kalap nélkül, lihegve, Sarkadi jött velük szembe., Báti pár nap előtt találkozott vele, és akkor az agitációs plakátokat, azoknak az íz­léstelenségét csúfolta. Most sápadt volt és fegyvert kért. — A József telefonköz­pontot megszállták a fe­hérek. — Miféle fehérek? — A Ludovika Akadémia növendékei. Az Engels-ka- szárnya és az óbudai mat­rózok a fehérekkel tarta­nak. Vad fegyverropogás. Kö­zel a Duna-parthoz, ahova kiértek, embertömeg ro­hant rémülten szembe ve­lük. A Dunán karcsú, fe­hér monitor állt, onnan lőttek és lőttek. A tömeg menekült, de közben ordí­toztak: Most. most meg­kapják a' vörösök. — Nem tudom, egy vagy több monitor volt-e, csak azt láttam, hogy üdvözlé­sükre kendőt lobogtatva ro­hantak a Duna-partra — beszélte Sarkadi, és szemé­ben egyetlen mozdulatlan könny égett — királyt és fehérgárdát éltettek! Hal­lottam ! Fegyvert akart Sarkadi, honnan kaphatna fegyvert. — Meg kell próbálni le­menni a szovjet házba — szólt Vértes Bátinak. Teherautón, zsúfolódva fegyveres munkások és vö­röskatonák robogtak el mel­lettük. — A József-központhoz — kiáltottak vissza — ott tart a harc. — Fegyvert — csikorgat­ta fogát Sarkadi. Vértes a szovjet ház felé indult, s Báti a zsebébe nyúlt és odaadta a revol­verét Sarkadinak. aki ke­zében a revolverrel, mind­járt Vértes után rohant. Bátit. mikor egyszerre megint fegyver nélkül érez­te magát, vb' .mi nagy. örömteli nyugalom szállta meg. De még atban a pil­lanatban felrémlett előtte: te nem akarsz ölni — de másnak adtad a fegyvert. Körülötte a tömeg gyűrű­zött, mely az előbb a vö­rösök vesztén ujjongva ,ri- koltozott a Duna-parton. Bálin egyenruha. gyűlé­sekről. előadásokról Pes­ten különben is soka; is­merik. s ezek itt mind el­lenségek, már érzik a vér­szagot a levegőben, a vér­szag tárttá őket íav egvijtt. mámorosán és rikácsolva, türelmetlenül tüzelik egv- mást. Miért nem mondta meg most ennek a Tóruhás csőcseléknek — mért nem sikolt ja a fül"kbe. hosv öl­ni nem szabad hogy a avű- lölet és emberkéz ontotta /emhervér már bűzhödHé teszi a föld levegőiét, ma­satokhoz magatokhoz Írt­gyetek végre irgalommal, elég már! Kihevült, kaián arcok, s ropognak, ropog-

Next

/
Thumbnails
Contents