Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEKI KISZ-tagok fogadalomtétele AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, B7. szám Ara: 1,20 Ft Szerda, 1979. március 21. Ünnepi ülés a lanádiztársaság liásak i éÉriuíója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden a Parlament Kong­resszusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évforduló­járól. Az ünnepi ülés elnökségé­ben. a csepeli vörös ezred 2. zászlóaljának a történelmi eseményeket idéző lobogója alatt foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, házár György, a Miniszter- tanács elnöke, Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztő­je, Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Részt vettek az ünnepsé­gen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének, az or­szággyűlés tisztikarának, a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető személyisége is. Az ünnepi ülés résztvevője volt a Szovjetunióból érke­zett internacionalisták, a ha­zánk felszabadításában, a magyar—szovjet barátság erősítésében kiemelkedő ér­demeket szerzett szovjet em­berek küldöttsége, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszkva városi Bi­zottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Him­nusz elhangzása után Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Losonczi Pál megnyitója — Ünnepi ülésünkön a magyar történelem minden korábbinál magasabbra íve­lő, korszakos eseményére, és mindmáig elevenen ható eredményére emlékezünk tisztelettel. 1919. március 21- én, a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának, a ma­gyar munkáshatalom dicsősé­ges, hősies 133 napjának 60. évfordulóját ünnepeljük. — A magyar munkásosz­tály hatalomra kerülésének első, rövid időszaka mérföld­kő a magyar munkásmozga­lom, a magyar nép történe­tében. Társadalmi, politikai hatása pedig túlnőtt hazánk határain is. Erre utalnak Le­ninnek a magyar munkások­hoz küldött üdvözletében ol­vasható szavai: „A magyar proletárforradalom még a va­kot is látóvá teszi”. — Hat évtized távlatából valóságos jelentőségének megfelelően, tiszta fényben ragyog a Magyar Tanácsköz­társaság emléke, és elevenen él a nemzet tudatában. Mind­az, ami 1918 őszén és 1919 emlékezetes napjaiban tör­tént, betetőzése a régi küz­— Alig másfél esztendeje, hogy megünnepeltük a 60. évfordulóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta a szocia­lista világforradalom, a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Négy hónapja volt a 60. évforduló­ja annak, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az orosz forra­dalom példájából és a lenini tanokból útmutatást merítve, Magyarországon is kibontotta a szocialista forradalom har­ci lobogóját. S négy hónap­pal színre lépése után a proletariátus új, forradalmi pártja, megnyerve a szocia­lista tanácshatalom ügyének a munkásság döntő többségét, és egyesülve a kommunisták elveit és harci programját el­fogadó szociáldemokrata párttal, megszületett hazánk­ban az első munkáshatalom. 1919. március 21-én Ma­gyarország proletariátusa, a falusi szegénység aktív tá­mogatásával, és más dolgozó rétegek rokonszenvél is meg­szerezve. az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot * mondotta Nemes Dezső. delemnek, s egyben forrása, előkészítője az új harcoknak, az új eredményeknek. A Ma­gyar Tanácsköztársaság a magyar munkásosztály nagy­szerű tette, népünk történel­mének első olyan vállalkozá­sa, amely korszakos utat nyi­tott; megjelölte a társadalmi fejlődés irányát, a szabadság, a felemelkedés, az emberi kiteljesedés igaz útját. — A Tanácsköztársaság történelmi céljai szocialista hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban megvalósul­nak. Népünk követig pártun­kat, a munkáshatalóm erős, a szocializmus pozíciói szi­lárdak. A párt XI. kongresz. szusán elfogadott program- nyilatkozat a nemzet prog­ramjává lett, népünk a fej­lett szocialista társadalom építésén munkálkodik. — Mai szocialista válósá- gunk méltó módon fejezi ki tiszteletünket és kegyeletün­ket azok iránt, akik hatvan éve a merész és nagy küzde­lem sodrában cselekedtek, az élvonalban meneteltek, utat mutattak. Ezt követően az Elnöki Ta­nács elnöke üdvözölte az ün­A továbbiakban visszate­kintett nemzeti történetünk e nagy eseményének előzmé­nyeire, majd hangoztatta: — A munkásosztály egyön­tetű akaratából, politikai ere­jének túlsúlyra jutása révén létrejött hazánkban az első proletárhatalom, amely hi­vatva volt új korszakot nyit- ni az ország történetében, a nemzet fejlődésében. — A Magyar Tanácsköz­társaság létrejötte a szocia­lista forradalom békés győ­zelmének első történelmi példája, amely mögött ott rejlik a munkásság forradal­mi egységééi't vívott több hó­napos küzdelem tanulsága is. A forradalmi vívmányok megóvásáért és továbbfej­lesztéséért. a szocialista köz­társaságért folyó harcban vált az ország proletariátusa olyan politikai erővé, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állhatott, vállalva az ország átalakításának és a haza védelmének nagy és ne­héz feladatát — A Magyar Tanácsköz­társaság létrejötte nagy ro- konszenvet váltott ki a pro­letariátus körében az orszá­gok egész sorában. Határta­lan lelkesedéssel üdvözölték a szovjet föld népei, amelyek népi ülés résztvevőit, majd beszédét így folytatta: — Ezekben a napokban szerte a világon mindazok a népek, haladó gondolkodású emberek, akik igaz hívei, harcosai a szocializmus ügyé­nek, tisztelettel emlékeznek meg a Magyar Tanácsköztár­saság évfordulójáról, mert tudják, hogy az első mun­káshatalom a magyar nép ér­dekei mellett a világ összes elnyomott népeinek jövőjé­ért is küzdött. Losonczi Pál ezt követően bejelentette, hogy a jubile;- um alkalmából a testvérálla­mok vezetői, számos testvér­pártunk juttatta el hozzánk őszinte jókívánságait, harcos üdvözletét. E fórumot is fel­használom arra — folytatta —, hogy pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Ha­zafias Népfront nevében megköszönjem ezeket a jó­kívánságokat. — Ünnepi megemlékezé­sünket ezennel megnyitom. Ezután Nemes Dezső, az ünnepi ülés szónoka lépett a mikrofonhoz. beszéde harcban álltak forradalmi hatalmuk védelméért. Örök időkre szólóan méltatta Le­nin a magyar proletárhata­lom nemzetközi jelentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létrejöttének békés jelle­gét. Mély rokonszenvvel fo­gadták a szomszédos és tá­volabbi országok proletárjai, a szociáldemokrata ' pártok ama tömegei is, amelyek a reformista befolyás követ­keztében a forradalmi példát nem követték ugyan, de mégis nagy tisztelettel és együttérzéssel tekintettek a hatalmat megragadó osztály­testvéreik küzdelmére — A munkáshatalóm súlyos örökséget vett át a megbu­kott tőkés-földbirtokos rend­szertől, amely rendkívül ki­merült országot hagyott ma­ga után. A tanácshatalom­nak tehát rendkívüli erőfe­szítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és az el­osztás megszervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépü­lése és működése, a pénzin­tézetek. az ipari és a keres­kedelmi vállalatok államosí­tása. s a népgazdaság meg­szervezése, a szűkös lehető­ségek közepette is a dolgozók (Folytatás a 3. oldalon) Nemes Dezső ünnepi Kétezer fiatal KíSZ-fogadalomtétele A Tanácsköztársaság meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére több mint 2200 fiatal részvételével ifjúsági nagygyűlést tartottak tegnap délután Miskolcon, a városi sportcsarnokban. Korpás Lajos, a KISZ megyei bi­zottságának titkára köszön­tötte a nagygyűlés résztve­vőit. az elnökség tagjait, köztük dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a me­gyei tanács elnökét, Újhelyi Tibort, a megyei pártbizott­ság titkárát, Drótos Lászlót, a Miskolc városi Pártbizott­ság első titkárát, Rózsa Kál­mánt, a Miskolc városi Ta­nács elnökét, dr. Koleszár István vezérőrnagyot, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Balogh Andrást, az SZMT megyei titkárát, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek és tö­megszervezetek képviselőit. Köszöntötte a megyei párt- bizottság meghívására a Ta­nácsköztársaság jubileumára megyénkbe érkezett testvér- megyei delegációk tagjait és vezetőit: A. G. Kornyilovot, a Vologda területi Pártbi­zottság titkárát, Johannes Chemnitzert, a Neubranden- burgi megyei Pártbizottság első titkárát és Rudolf Bla- hót, a Kelet-szlovákiai kerü­leti Pártbizottság titkárát, a testvérmegyei ifjúsági szer­vezetek képviselőit, valamint az 1919-es veteránok képvi­selőit. Török László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Bevezetőben elmon­dotta, hogy a több mint egy évtizedes múltra visszatekin­tő forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeivel idézik fel a KISZ-fiatalok a ma­gyar történelem forradalmi hagyományait, köszöntik az ismert és ismeretlen hősöket, a régi tavaszok forradalmait. Az emlékezés egyben tisztel­gés is, kegyelet a forradal­mak mártírjai előtt, ugyan­akkor példamerítés is a for­radalmárok hazafiságából és internacionalizmusából. Hang­súlyozta, hogy a KlSZ-fia- talok hűségüket, elhivatott­ságukat a forradalmi eszmé­vel köznapi tettekkel, mun­kával bizonyítják, s azzal, hogy képességeik legjavát a közösség érdekében haszno­sítják. Szólt a Tanácsköztársaság eredményeiről, arról a hősi harcról, amelyet a belső reakció és a külső interven­ció ellen vívott. A kommu­nisták vezette tanácshatal­mat végül is leverték, de a mai szocializmust építő Ma­gyarország minden elképze­lését megvalósította. A for­radalmakra, forradalmárokra emlékezve elmondotta, hogy napjainkban gyakran hallani az ifjúsági mozgalomban, hogy' manapság nehezebb forradalmárnak lenni, mint hajdan, hiszen nincsenek barikádok, nincs annyi ro­mantika. De a három tava­szi forradalom céljai és esz­méi ma is élők, tartalmuk­ban és eszközeikben a má­hoz igazodó követelmények ifjúságunk számára. A ma forradalmisága. a mai fiata­lok célja és felelőssége is a nép, a haza felemelkedését szolgálja. Nagyszerű célok sorakoznak előttünk. Mer­jünk és akarjunk teljes szív­vel, messze hangzó szóval és jó munkával lelkesedni ér­tük. így emlékezünk méltó­képpen és tisztelettel né­pünk nemzetünk nagy tava­szi sorsfordulójára. Az ünnepi beszéd után a miskolci középiskolák és ál­talános iskolák diákjai és amatőr művészeti csoportok adtak ünnepi műsort, majd több mint ezer fiatal tett KISZ-fogadalmat. A fiatalok nevében a fogadalmat Vinnai János, a 114. sz. Szakmun­kásképző .Intézet elsőéves vízvezeték-szerelő tanulója mondta el. Az ifjúkommunisták íoga- dalomtétele után dr. Bodnár Ferenc az idősebb nemzedék és Borsod megye kommunis­tái nevében köszöntötte a megye és Miskolc ifjúkom­munistáit, közöttük azokat, akik most lettek tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Elmondotta, hogy március 21-e előestéjén tör­ténelmünk egyik legdicsőbb eseményére, a Magyar Ta­nácsköztársaságra emléke­zünk, amely a legígéretesebb tavasz volt a jobb sorsra érdemes, sokat szenvedett, elnyomott népünk történeté­ben. Pártunk, munkásosztá­lyunk és a magyar nép büsz­ke lehet első munkás-paraszt államára, mert a történelem viharában született Kommu- histák Magyarországi Pártja vezetésével és a dolgozó nép legjobbjaival az élen, a föld­kerekségen másodikként vit­ték győzelemre az egyetlen igaz eszmét, a marxizmus— leninizmust. Tisztelettel emlékezünk a nagy idők dicső harcosaira, akik az eltelt hatvan év alatt mindig az elsők között vol­tak kétkezi munkával és a szellem szárnyalásával, hogy létrehozzák a szemet gyö­nyörködtető, szívet melenge­tő mát, a virágzó, boldog, békés jelent. Mely jelen, jól­lehet, nem mentes a gon­doktól, de ezek már más­fajta gondok: nem az em­bert nyomorító, szorongató érzések, hanem a jövőt épí­tő, a felemelkedéssel, a szel­lemi és anyagi gyarapodás­sal együttjáró erőfeszítések kellemes gondjai. S e gon­dok legyűrésében, a holna­pot gazdagító cselekedetek­ben a magyar ifjúság részt vállalt korábban és ezt te­szi most is. Hajdan az volt a forradalmi tett, hogy fegyverre! a kézben kellett megvívni a nép igazát. Ma az a forradalmi tett. hogy jobban tanulva készül az if­júság az életre és az. hogy a munkapadoknál dolgozva, vagy a tervezőasztal fölé ha­jolva teremtik a iövőt. Hiú­ságunk a mitidehnápok pél­damutató tetteive' állíthat méltó emléket azoknak, akik életüket sem kímélve har­coltak a Tanácsköztársaság ideién, annak leverése után pedig az illegalitásban küz­döttek a fasizmus ellen né­pünk több életéért, vállalva a veszélyt, a megpróbáltatást, a forradalmárok nehéz éle­tét. (Folytatás a 3. oldalon) Török László ünnepi beszédét mondja BBB mm

Next

/
Thumbnails
Contents