Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

1979. március 17., siombaf ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ezer új lávbcszclo-álloniás Korsódban, Miskolc kivételével A megyei távközlési özem feladatai A telefonhálózat gyorsabb fejlesztésére 1977 végén ho­zott határozatot a kormány. Ennek alapján az idén az országban összesen 25 ezer előfizetőt kapcsolnak be az országos telefonhálózatba. Az elmúlt évben az országban — s így a Miskolci Posta- igazgatóság területén is — megteremtették a határozat végrehajtásának • lehetősége­it. A fejlesztéshez részletes tervet állítottak össze. A Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár és a posta szakembe­rei kialakították az ezer ál­lomásos konténer-tél efon köz­pont mintapéldányát, meg-' rendelték a BHG-nál a sta­bil főközpontok bővítéséhez szükséges berendezéseket. Megyénkben a Miskolci Postaigazgatóság egységeként e feladatok megvalósításáról — Miskolc kivételével, amelynek telefonhálózat-el­látásáról és bővítéséről más üzem gondoskodik — a Bor­sod megyei Távközlési Üzem a felelős. Mint Lévai Berta­lan, az üzem vezetője erről tájékoztatott, az idén ezer új távbeszélő-állomást telepíte­nek, kapcsolnak be, amely­nek körülbelül 10 százaléka közületi, a többi pedig ma­gánjellegű. A Borsod megyei Távközlési Üzemnek két ki­emelt munkahelye van. Az egyik és az első, a kazinc­barcikai, ahol a múlt évben elkészült a Crossbar-rend­szerű automata távbeszélő központ. A próbaüzemelése januárban megtörtént, feb­ruár elején pedig hozzákezd­tek a távbeszélő-állomások telepítéséhez, bekapcsolásá­hoz. A Miskolci Postaigazga- lóság hálózatépítő üzeme az idén kiemelt feladatként dol­gozik a hálózat bővítésén. A Borsod megyei Távközlési Üzem csak a hálózat kiépí­tésével, illetve rekonstruk­ciójával párhuzamosan ké­pes az új állomások telepí­tésére, bekötésére. Az üzem vezetője elmondotta, hogy a városból nagyon sok sürge­tés érkezik a címükre, ezt azonban csak olyan ütemben tudják realizálni, ahogyan a hálózatbővítés előrehalad. Éppen ezért az idén türelmet kérnek. Ez idáig a város fő­terén és környékén már ki­elégítették az ilyen irányú igényeket, márciusban kerül sor a Mikszáth és a Csoko­nai úti lakosok igényeinek ilyen irányú kielégítésére, a második negyedévben pedig a Tardona-parti Pollack Mi­hály és Szabó Lajos út, il­letve ennek környékén lévő kérelmeket fogják realizálni. A tervek szerint az idén Ka­zincbarcikán 900 új távbe­szélő-állomást telepítenek és kötnek be, de ennek egy ré­sze áthúzódhat a jövő ev elejére, éppen azért, mert a hálózatépítés, illetve re­konstrukció befejezésének határideje 1979 vége: Ka­zincbarcikán az idén január­ban, nyilvántartásuk szerint, 1800-an várakoztak telefon­ra. A tervek szerint 1980 vé­gére ezt az. igényt, és a köz­ben felmerülő új kérelmeket is — természetesen ott, ahol a hálózatbővítés ezt lehető­vé teszi — maradéktalanul kielégítik. Zavarja a munká­jukat, a munka szervezését az, hogy a várakozók a Bor­sod megyei Távközlési Üzem felszólítására ez idáig mint­egy 40 százalékban nem vá­laszollak, nem is reagáltak; akarják-e, avagy sem a táv­beszélő-állomás beszerelését, bekötését. Lehet, hogy ennek pénzügyi okai vannak. Az OTP — tudomásunk szerint — annak idején ígéretet tett a 6000, illetve 4000 forintos hozzájárulással kapcsolatos hiteligények kielégítésére, de tudomásunk szerint az OTP jelenleg csak a nyugdíjaso­kat részesíti ebben a hitel­ben. A távbeszélő-hálózat szem­pontjából a legrosszabb a helyzet Ózdon. Jelenleg itt egy 1000—1100 vonalkapaci­tású. nagy teljesítményű, ké­zi kezelésű, valamint egy 300 vonalkapacitású kisegítő automata központ működik. A távközlési üzem nyilván­tartása szerint Ózdon jelen­leg 600-an várakoznak táv­beszélő-készülékre, a kérel­mek száma napról napra nő. Sajnos — mint, ahogy az üzem vezetője ezt elmondot­ta —, az idén itt nincs le­hetőség kapacitásbővítésre. Ózd az idén két darab, egyenként 900 vonalkapaci­tású konténer-telefonközpon­tot kap. Ezek a berendezések már a helyszínen vannak, a gyártó cég szakemberei az előzetes műszaki vizsgálato­kat folytatják. Várhatóan az év végén kerülhet sor ezek üzembe helyezésére. És csak ezt követi majd az új táv­beszélő-állomások bekötése. Ezzel párhuzamosan a régi, nagy kézi kapcsolású telefon- központot, amely teljes egé­szében elhasználódott, ki­vonják a forgalomból, a 300 vonalkapacitású kisegítő au­tomata központot pedig a megye valamelyik másik vá­rosában helyezik üzembe majd. Ózdon az új konténer­telefonközpontok üzembe ál­lítása a jelenlegi 1400 vonal- kapacitás helyeit 11100-al je­lent, korszerű,' .automatikus, de nem távhíváso- rendsze­rű. A konténer-telefonköz­pontok üzembe állításával az a cél, hogy aulomálikájuk révén javítsák ezl a szolgál­tatást, emellett szükség van bizonyos hálózatiéi újításra, és" kis mértékben új állomá­sok telepítésére, bekötésére, elsősorban vállalatoknál, in­tézményeknél, de növelni kell a városban a nyilvános távbeszélő-állomások számát, és csak kis mértékben a ma­gánosok igényeinek a kielé­gítéséi, Leninvárosban egy 3000 vo­nalkapacitása Crossbar-rend­szerű telefonközpont és ve­le egytagban korszerű posta­hivatal építése van folya­matban. Sajnos, a 22-es sz. Állami Építőipari Vállalat, mint kivitelező, igen jelen­tős elmaradásban van. Ép­pen ezért a jelenleg 650 vo­nalkapacitású, kézi kezelésű, és teljesen leterhelt központ nem teszi lehetővé, hogy az idén új távbeszélő-állomáso­kat kapcsoljanak a forga­lomba. Sátoraljaújhelyen, a Kandó Kálmán szocialista brigád társadalmi munkában, az üzem anyagi és eszköz-hoz­zájárulásával egy 300 vonal- kapacitású kisegítő automata központot hozott létre, amely­nek most folyik a próbaüze­melése. Itt felül kell vizsgál­ni a meglevő hálózatot, és állapotának megfelelően a tervek szerint az idén még körülbelül 200 új távbeszélő­állomást tudnak telepíteni, bekapcsolni, de ezt is terven fglül. Ha az eddigi számokat egyszerű számtani műveletek alapján figyelembe vesszük, akkor bizonyos ellentmondá­sokat fedezhetünk fel. Mint híradásunk elején ezt megír­tuk, az idén, Miskolc kivéte­lével, Borsod megyében ezer távbeszélő-állomást kapcsol­nak be az ország vérkerin­gésébe. Az egyszerű össze­adás! művelet szerint a hír­adás végén ez már jóval több. De ugyanakkor műsza­ki akadályok miatt — első­sorban lakáscserék — át nem helyezhető, és éppen ezért számos, leszerelésre ke­rülő távbeszélő-állomásról is szót kell ejteni. Ezeket fi­gyelembe véve, végül is, mégiscsak úgy néz ki, hogy Borsod megyében, Miskolc kivételével a tényleges „tisz­ta távbeszélő-szaporulat” 1000 állomással bővül az idén. Óra ver. János 1 mi a paragrafus? I I j Jogászunk i válaszol i A mczü«az(lasáoi r © munka viszony igazolásáról Köztudott, hogy egyes me­zőgazdasági munkaviszony­ban töltött időket a nyugdíj­igény elbírálásánál szolgálati időként lehet figyelembe venni. A SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatósága ész­revételezte, hogy a helyi ta­nácsok állal kiadott hatósá­gi bizonyítványok számos hi­bát tartalmaznak. A helyes gyakorlat kiala­kítása érdekében a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala közleményt adott ki. A köz­lemény szerint az 1929. ja­nuár 1. és 1947. december lá-c közötti időre eső mező­gazdasági munkaviszonyok csak az erre a célra rend­szeresített „Hatósági bizo­nyítvány mezőgazdasági mun­kaviszonyról” című nyomtat­ványűrlapon igazolhatók. A hatósági bizonyítványok ki­adásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy gazdasági cselédnek annak idején ál­talában az volt tekinthető, aki • szerződéssel kötelezte magát, hogy valamely gaz­daságban személyesen és folytonos szolgálatokat bérért, legalább egy hónapon át tel­jesít. Gazdasági cselédnek voltak tekinthetők az ura­dalmak, nagyobb gazdaságok, vagy legeltetési bizottságok éves szerződéssel alkalmazott mezőgazdasági munkásai, be­leértve az udvaros; a béres­gazda, a magiáros, a kulcsár, a Ixrtos-ispán, a vincellér, a vajmester stb. munkakör­ben foglalkoztatottakat. Szegödményes iparosoknak tekinthetők azok az ipari munkát végzők, vagy ipari képesítéssel rendelkező szak­munkások, akik szintén szer­ződéssel a gazdaságnál álltak alkalmazásban, pl.: bognár, kovács, traktoros, gépész stb. Nem tekinthetők szegődmé- nyes iparosoknak viszont azok, akik a gazdaságon kí­vül másnak is teljesítettek ipari munkát. Egyéb gazda­sági cselédnek (csősz, diny- nyés, dohányos, kertész, hegyőr, mezőőr, pásztor, som­más stb.) tekinthető, az éves gazdasági cselédektől elté­rően, ha a foglalkoztatás a gazdaságnál nem teljes év­re, hanem csak az év egy bizonyos szakára, vágj’ bizo­Ma Bódvaszilason 1 A gyermekinléimények sió- i mának gyarapítása megyénk- 1 ben is a megkülönböztetett ] tennivalók közé tartozik. Egy- i egy faiuban nagy öröm, ha ] a helyi tanácsok a szűkös i anyagi lehetőségek ellenére, 1 a lakók segítségével át tud- , nak adni rendeltetésének i például egy korszerű, széoen [ berendezett óvodát. Bódva- i szilason a máit évben készült 1 el a képünkön látható óvo- i da, melynek lakói a tavaszi i napfényben sétára indulnak. ! (Sz. Gy.) i ■ ■ i iskertek kialakításának lehetiségei Leninvárosban Ismeretes, hogy országos viszonylatban éyröl évre nő azoknak a városban lakó csa­ládoknak a száma, akik a szabad idő eltöltésének lehe­tőségei közül a kiskertműve­lést választják. Ez a tevé­kenység a jó levegőn végzett egészséges testmozgáson túl­menően egyben pihenést és felüdülést is jelent a mun­kahelyen eltöltött szellemi és fizikai munka után. Segíti továbbá a család zöldség­gyümölcs szükségleteinek ki­elégítését és a családi szük­ségletet meghaladó mennyi­ségek értékesítése, azon túl­menően, hogy pénzbevételt biztosíl. növeli és javítja e cikkekből a központi áruala­pok mennyiségét és válasz­tékát, egyszóval egy-egy vá­ros e termékekből történő el­látásának színvonalát. A kiskertmozgalom kiszé­lesedése következtében újabb területi igények jelentkez­nek. A területi igények kielé­gítésének lehetőségei váro­sonként különbözőek. Az ér­vényben levő idevonatkozó rendelkezések értelmében az igényeket részben az állami kezelésben levő — nagyüze­mi művelésre nem alkalmas — területek tartós haszná­latba adásával, részben a vá­ros és vonzáskörzetében levő községek zártkertjeiből egyé­ni tulajdonjog megszerzése útján elégíthetők ki. Mivel városunkban nagy­üzemi művelésre nem alkal­mas. állami kezelésben levő — kertművelésre alkalmas — területek nem állnak rendel­kezésre, így tanácsunk az el­múlt időszakban, de jelen­leg is keresi azokat a lehető­ségeket. hogy ez a kérdés távlatilag véglegesen megol­dást nyerjen. Időközben igye­kezetünk ellenére városunk­ban minden jogi alapot nél­külöző területfoglalási irány­zat kezdett kibontakozni és a véderdőben, a város belte­rületi beépítetlen részein, a várost övező fásításokban nagyon sok kisparcella lett jogtalanul kialakítva, illetve a véderdő övezetben a táv­vezetékek alatt, egyesek tar­tós állattartásra is berendez­kedtek. E tarthatatlan állapot meg­szüntetése érdekében, és hogy a környezetvédelmi. köz­egészségügyi szabályok is ér­vényesüljenek, tanácsunk el­vi állásfoglalást fogadott el a már említett területek jog­talan használatának meg­szüntetésére, mivel az e terü­leteken folyó állattartás, gaz­dálkodás a környezetre ká­ros hatással van, illetőleg a város esztétikai képét rontja, de ami a legsúlyosabb, ve­szélyezteti és zavarja az ipar energiaigényének biz­tonságos kielégítését. Az ál­lásfoglalás operatív végre­hajtásával párhuzamosan is­mételten felmértük a kis­kertművelés céljaira bevon­ható területeket és megálla­pítottuk, hogy erre csak két formában van lehetőség. Az egyik az, hogy a már városépítésre kisajátított te­rületeket szervezetten a je­lentkező igénylők részére a nagyüzemi szakszervezeti bi­zottságok közreműködésével meghatározott időszakra, szerződéssel kiosztjuk. Ez történt már 1978. évben, ami­kor is 351 db 100 négyszög­öles kisparcella került kiosz­tásra és folyó évben további 50—60 ilyen parcella kiosz­tására nyílik lehetőség. Mi­vel az igényekhez képest szerény a helyi területi le­hetőségünk, így a második alternatívaként a város von­záskörzetében levő községek zártkertjeiben levő — kert­művelésre alkalmas — terü­letek egyéni tulajdonjogának megszerzését látjuk távlatilag is célszerűnek. Ugyanis eze­ken a területeken a zöldség­félék termesztésén túlmenően szőlő, gyümölcs és egyéb évelő növények is telepíthe­tők, szerszámoskamra épí­tése is engedélyezett. Ilyen területek tulajdonjogi meg­szerzésére Sajóörös, Sajószö- ged községekben, de nyéklád- házi és emödi szőlőhegyen is van további lehetőség. Infor­mációink szerint a két utóbbi hely Miskolc város agglome­rációs körzeteként van fi­gyelembe véve és e területe­ken további fejlesztések — út, víz, villany — vannak tervbe véve. Az tény, hogy a tulajdon­jog megszerzése, az említett községekbe való rendszeres utazgatás nagyobb anyagi ki­adást okoz, de ha figyelem­be vesszük e területek sze­mélyi tulajdonba való kerü­lésének előnyeit, a telepíté­sek és építkezések lehetősé­get, a befektetett anyagi esz­közök biztonságosabb megté­rülését, úgy jelenleg is, de a jövőre nézve is távlatilag csak ez oldhatja fel az e te­rületen jelentkező szükségle­tek kielégítését városunkban. Felméréseink szerint jelenleg mintegy 1500—1600 leninvá- rosi tulajdonos rendelkezik földterülettel az említett köz­ségekben, melynek pozitív hatása a város zöldség-gyü­mölcs ellátásában már 1976. évtől jelentkezett, ugyanis a kijelölt kereskedelmi egysé­gek évente mintegy kétmil­lió forint értékű mezőgazda- sági terméket — zöldség­gyümölcs, szőlő stb. — vet­tek át 5 kiskerttulajdonosok- tól. mely cikkek helyi for­galomba hozásával, kiegyen­lítettebb lett a város zöldség- gyümölcs ellátása, nőtt a vá­laszték és a minőség. A kiskerttulajdonosok ter­melésének jövőbeni elősegí­tését, új termelési eljárások, fajták bevezetését, a termelés­hez szükséges anyagok é- eszközök szervezett beszerzi sét lesz hivatva biztosítani . jelenleg szervezés alatt lévé kertbarátok köre is Hcdi Érné nyos meghatározott munkára történt. Ezeknél a dolgozók­nál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szerződés a naptári éven belül milyen időszakra szólt. Ilyen jelle­gű foglalkoztatások voltak a legeltetési bizottságoknál, a közbirtokosoknál és más al­kalmi társulásoknál is, külö­nösen a pásztor, a gulyás, a tehenész, a juhász, a mezőőr, a csősz, a kerülő, az erdőőr, a vadőr, a halőr, a hegyőr és egyéb hasonló munkakö­rök esetében. Gazdasági munkásoknak te­kinthetők azok a mezőgazda- sági munkások, akik az ős­termelésben nem cselédi mi­nőségben voltak foglalkoztat­va, hanem alkalmilag nap­számosként, vagy egy-egy hétre, vagy egy rövidebb idő­re, alkalomra. Pl.: részes- aratók, cséplő-, szőlőmunká­sok, kapálást, metszést, per­metezést, vagy egyéb ilyen munkát végzők. Ide tartoznak még azok az erdei munkások is, akik állami erdőgazdasá­goknál, vagy legeltetési bizott­ságoknál. esetleg magángaz­dáknál napszámosként egy- egy időszakban, pl.: fakiter­melésnél, csemeteültetésnél, ............................................................ e rdótisztításnál néhány na­pot, vagy hetet dolgoztak. Ide sorolhatók még a mész- és faszénégetésnél foglalkoz­tatottak is, ha ez a foglal­koztatás az őstermelés köré­ben történt, és nem minősült vállalkozásnak. Általános tapasztalat — mondja a közlemény —, hogy az aratás, cséplés általában 42 napig tartott, a rendsze­resen foglalkoztatott erdei munkás általában 120—150 napot dolgozott. A mezőgaz­daságban rendszeresen fog­lalkoztatott napszámos álta­lában 100—150 napot tudott dolgozni, a szőlőmunkás rendszeresen dolgozott egy, vagy több gazdánál, szintén 100—150 napot tudott dol­gozni. Gazdasági cselédként, gazdasági munkásként 12 éves életkor előtt általában nem történt alkalmazás, ku­bikos, valamint egyéb föld­munkát rendszeres foglalkoz­tatás esetén is általában csak március hótól október hóig végeztek. l>r. Sass 11 bor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents