Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

1979. március 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 MímEenkinek int műnk Az encsi járást sokáig a korlátlan munkaerő-tartalék földjének tartották. Ezrek és ezrek szerettek volna mun­kát vállalni az aprófalvas Abaújban. merthogy a föld kevés volt a lakosság eltar­tásához. Megkezdődött az in­gázás, majd az elvándorlás. Csökkenőben a járás lélek- száma. Kovács Andrásné, a megyei tanács járási hivata­lának munkaügyi főelőadó­ja adatokat mutat a lakó- népesség alakulásáról. Esze­rint 1970-ben még 65 ezer 57 fő élt az encsi já­rásban. öt évvel később már csak 60 ezer 681, s a legfrissebb — tavalyi — adat szerint 57 ezer 268 fő a la­kosság. A csökkenés szeren­csére nem a halálesetek gya­koriságával magyarázható. Litkán például két év alatt egyetlen haláleset sem volt, Hernádpetriben sem temet­tek 1977-ben. Litkán ugyan­ebben az évben egy ember meghalt és egy született. A születések száma, ha lassan is, de növekszik az utóbbi években a járás területén. A csökkenés oka tehát az elvándorlás. Főleg a munka­képes korúak hagyják el szülőfalujukat és telepednek le a kenyeret adó városok, így Miskolc. Kazincbarcika, Leninváros és Budapest kö­zelében. Mint a főelőadó el­mondta, megfigyelhető a .já­ráson belüli „népvándorlás” is. Milyen is a járás munka­erőhelyzete? A munkaképes korúak létszáma 31 ezer 763 fő. Ebből a létszámból 10 ezer 359 fő az úgynevezett gazdaságilag inaktív mun­kaerő. Nem arról van szó természetesen, hogy ennyi ember él munka nélkül. A létszámból háromezer-kétszá­zán iskolába járnak, tanu­lók. A többiek rokkantnyug­díjasok, és főként olyan ház­tartásbeliek, akik nem szán­dékoznak munkába állni, mert a háztáji gazdaság meg­felelő jövedelemhez juttatja őket. Mindez nem jelenti azt, hogy ebből a létszámból már senki sem aktivizálható. Egy- egy jó munkalehetőség so­kakat kimozdít a háztartás­ból. Kovács Andrásné elmond­ja, hogy az elmúlt években igen sók változás történt a járás nőlakosságának életé­ben, sok apró üzem települt a környékre. -Vegyük talán sorra. A miskolci Avas Ru­házati Szövetkezel ma már csaknem nyolcvan asszonyt foglalkoztat szikszói varro­dájában. lit az az újdonság, hogy új üzem létesült a régi helyett, tehát jobb körülmé­nyek között dolgozhatnak a nők. Abaújdevecserben kö­zel ötvenen dolgoznak a Sportárut és Lovaglócikket Termelő Ipari Szövetkezet jó­voltából. Alsóvadászon a kö­zelmúltban megszűnt a Sze­rencsi Csokoládégyár csoma­golóüzeme. de nem kellett szomorkodniuk emiatt az asszonyoknak, mert azonnal munkát adott nekik az Egye­sült Izzó. Igaz. új munkát kellett tanulniuk, de vállal­ták. Most autólámpákba ké­szítenek spirálokat. Hernád- kércsen negyvennyolc asz- szony számára bérmunkát biztosi,ott á helyi termelő- szövetkezet: egyszerű varrá­sokat vállaltak. A szentist- vánbaksai nőket a Fővárosi Kézműipari Szövetkezet fog­lalkoztatja a múlt év szep­temberétől. Kezdetben egy­szerű munkát végeztek, ma már gépkocsi -üléshuzatokat varrnak. Abaújvárott a COMPACT negyven fő ré­szére vegyianyag-csomagoló üzemet létesített a helyi ter­melőszövetkezet segítségével. Ez az üzem a múlt év no­vemberétől működik. Krasz- nokvajdán szintén az Avas Ruházati Szövetkezet foglal­koztatja a falusi asszonyo­kat. A helyi műhelyek mellett sokan vállaltak munkát a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Miskol­ci Üzemében is. Főleg Vil- mányból, Vizsolyból, Regéé­ről, Fonyból járnak sokan a húsipari üzembe. Abaújde­vecserben kezdődött — szin­tén nem régen — a Tápéi Háziipari Szövetkezet abaúji karrierje. A szövetkezet je­lentős tőkés exportot produ- kő I a tetszetős gyékény- és szalmafonatos lakberendezé­si cikkekből. Olyan áruk ezek, amelyekből bármeny­nyit el lehet adni. Szövet­kezeti és népgazdasági érdek tehát, hogy a tápéiak mind több holmit készítsenek. Ügy tűnik, az encsi járásban si­keresen találkozott a mun­kaerő-kereslet és a munka­erő-kínálat: tizennégy falu­ban vállaltak munkát a szö­vetkezettől az asszonyok. Van. ahol húsz. és van ahol mindössze öt fővel működik a bedolgozói csoport. A ke­A HUTAR első két éve A mezőgazdaság áruterme­lésének egyik fontos terüle­te a húsmarha gazdaságos előállítása. Az ebből szár­mazó többletbevételek mind az előállításban részt vevő gazdaságok, mind a népgaz­daság számára is jelentősek. A megye területén, az észak­magyarországi tájon alig két­éves múltra tekint vissza az Észak-magyarországi Hús- marhatartási Rendszer. a HUTAR működése. Bár a gyakorlati tevékenység két termelőszövetkezet és három állami gazdaság összefogásá­val már korábban, 1975-ben megindult, a rendszer mű­ködését csak 1976 végétől számítják. A rendszer alap­vető célja, hogy a szántóföl­di művelésre alkalmatlan te­rületeken, gyenge termőhelyi adottságú viszonyok között, minimális beruházással, min­den melléktermék felhaszná­lásával és a legeltethető te­rület maximális kihasználá­sával olcsó, a piaci igénye­ket kielégítő marhahústerme­lést. valósítson meg. Ezen ’fő tevékenysége mel­lett természetesen rendsze­resen gondoskodik a társult gazdaságok tenyésztési, tar­tási, takarmányozási, vala­mint értékesítési tevékenysé­gének hathatós támogatásá­val. A rendszer eredményei­ről és további feladatairól éppen az elmúlt napokban tanácskoztak a HUTAR kép­viselői a Szikszói Állami Gazdaság központjában A tervezettnél nagyobb ütemben bővült a rendszer tevékenységi köre annak kö­vetkeztében. hogy a korábbi 13 üzem mellé újabb nyolc gazdaság társult. Az új üze­mek csatlakozásával most már Borsod megyén kívül még másik négy megye me­zőgazdasági nagyüzemei vesz­nek részt a húsmarha-prog- ram eredményes megvalósí­tásában. A rendszer gazda­ságaiban elért termelési ta­pasztalatok azonban ma már jóval szélesebb körben vál­tak ismertté azáltal, hogy a gesztorgazduság a múlt év­ben is több szakmai bemu­tatói szervezett, melyeken mintegy 800 érdeklődő je­lent meg. A feladatok eredményes megoldása, feltétlenül meg­követelte a megfelelő fajta­konstrukciónak, mint alap­anyagnak a kialakítását, Er­re — a jelenlegi adottságo­kat figyelembe véve —, a magyartarkának Hereford- dal történő keresztezése fe­lelt meg. A szakemberek vé­leménye alapján ugyanis ez az új egyed felel meg a leg­jobban a meglevő területi adottságoknak. A megfelelő alapanyag ki­alakításával kedvezően ala­kul. növekszik a tehénlét­szám. Az 1978. évi, záró. te­hénlétszám 1977-hez viszo­nyítva 204 százalékkal nőve­b a f « fi lesetek is jók. Egv ügyes, néhány hónapos gyakorlattal rendelkező asszony naponta kél fonott széket képes elő­állítani. Ennek a bére száz forint. Nem szabad elhallgatni, hogy igen nagy a lemorzso­lódási arány. Forrón például ötvenen vettek részt a meg­beszélésen. aztán a tanfo­lyam kezdetére húszán ma­radtak. Másutt a tanfolyam idején futamodnak meg so­kan. Mint a munkaügyi fő­előadó elmondja, más üze­meknek is próbáinál okoz, hogy a nők egy része képte­len megszokni a rendszeres, az ellenőrzött munkát, a mun­kaidőt. az egy helyben ülést, egyáltalán, a munkafegyel­met. Idősebb korban ez rész­ben érthető is. A „nyugta­lanságon" azonban sok eset­ben segítenek az újonnan alakult munkahelyi közössé­gek. A felsorolt munkalehető­ségek mellett számottevő még a kishatármenti munkaerő­kooperációból eredő, a Cseh­szlovákia hazánkhoz közel eső területein kínált munka. Ötvenhárom férfi dolgozik jelenleg a Kassai Vasmű­veknél, illetőleg a Migléci Kavics- és Kőbányáknál. Most újabb lehetőség is kí­nálkozott. mégpedig a Kassai Kohóépítészeti Vállalatnál: szívesen fogadnának egy magyar munkabrigádot. A szintén kassai baromfifei- dolgozó vállalatnál nők dol­goznak az encsi járás északi falvaiból. Kovács Andrásné látja el a munkaközvetítő szerepét is. bár a járási hivatal mellett még néhány községi tanácson is dolgozik munkaközvetítő. A munkaközvetítésnek első­sorban nem a klasszikus for­májára kell gondolnunk, ha­nem a megyei tanács elnö­kének 1977-es utasítása vég­rehajtására, amely jó néhány munkahely-változtatónál kö­telezővé teszi a közvetítést. Ám néha bejönnek az utcá­ról is valamilyen jó munka- alkalom reményében. A fő­előadó ilyenkor — majd minden esetben — megol­dást, azaz állást kínál. Csak­hogy sokan vannak már, akiknek a kínált hely nem felel meg, akik válogatnak. A járás megszűnt a kor­látlan munkaerő-tartalék földjének lenni. Lévay Györgyi kedetl. Ezzel szemben vi­szont kedvezőtlenül alakult a rendszeren belüli borjúsza­porulat, ami a tenyésztői munka további javítását kö­veteli meg. A tehénlétszám gyorsabb ütemű növelése érdekében intervenciós üsző- nevelő telep valósult meg a perkupái mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben. A húsmarhatartási rend­szeren belül kedvezően ala­kult a takarmányozási költ­ség csökkenése. Az elvégzett értékelések alapján az egy átlagtehénre jutó takarmá­nyozási költség egy hónapra átlagosan 370 forint volt. A takarmányozási költség ked­vező alakulásánál különösen figyelemre méltóak a fan­csali Egyetértés Tsz. 265 fo- rint/hó, a Hevesi Állami Gaz­daság 271 forint hó és a bak- takéki Szárazvölgy Tsz. 281 forint/hó költségei. A takar­mányozási költségek növeke­dése vagy csökkenése termé­szetesen összefügg a legelő- gazdálkodás alakulásával. A húsmarhatartási rendszeren belül a szükséges takarmány­bázist mindenekelőtt a gyep­ről biztosítják. Az a cél, hogy a meglevő állatállomány tü- megtakarmány-igényét nyá­ron teljes mértékben a gyep­re. míg a téli tömegtakarmá­nyozást a gyepről nyert szi- lázsna, valamint szénára ala­ílj üzem a szegedi slaimezőn A szegedi szénhidrogén-me­dencében vizl.sztitó üzem kezdte meg működését. Az új létesítmény berendezései az olajjal együtt felszínre ju­tó vizet megtisztítják a szeny- nyezödéstöl. Utána a telje­sen tiszta vizet visszasajtol­ják a földbe a rétegenergie fenntartására. A képen: o víztisztító üzem. r Javuló minőség, áj gyártmányéit Az elmúlt évek fejleszté­sei nyomán javult a vasko­hászati termékek minősége. Míg a hetvenes évek elején az acél- és a hengereltáru­termelés 3 százalékos selej­tes volt, addig ez az arány jelenleg még az l százalékot sem éri el. A korszerűsíté­sek. kapacitásbővítések mel­lett folytatódnak a technoló­giai rekonstrukciók, amelyek a minőséget tovább javítják. A kohászatnak az év végéig összesen 4 millió tonna acélt és 3,2 millió tonna hengerelt árut kell gyártania, több tíz­ezer tonnával többet, mint a múlt évben. Az év első két hónapjában időarányosan tel­jesítették a tervet, sőt hen­gerelt áruból 15 000 tonná­val több készült. Könnyeb­ben feldolgozható, szívós, jól hegeszthető acélfajták kerül­nek ki a diósgyőri Lenin Ko­hászati Művekből. Nagy tel­jesítményű automata gépso­rokat helyeztek üzembe a miskolci December 4. Drót­művek építőipari acélhálót készítő üzemében, és meg­kezdték a húzó- és sodró­üzem korszerűsítését is. A húzóüzemben például szovjet licenc alapján, úgynevezett hidrodinamikus kenési tech­nológiát honosítanak meg, ezáltal gazdaságosabban, egyenletes minőségben ké­szíthetik termékeiket. pózzá. így, csakis rendkívüli esetben engedhető meg, hogy szántóföldről nyert ta­karmányt használjanak fel. A gyepről való takarmányo­zás minél jobb megvalósu­lása minden üzemtől meg­követeli a szakszerű gyep­gazdálkodás megoldását. A rendelkezésre álló tápanyag visszapótló hatóanyagokkal fokozni kell az ősgyepek teiv mőképességét, meg kell szün­tetni a szabad legeltetés rendszertelenségét. A tenyésztői munka szín­vonalának növelésével feltét­lenül törekedni kell /a rokon­tenyésztés elkerülésére. a fajtatisztaság megőrzésé­re. A húsmarhatartási rend­szer az elmúlt két évben minden társult gazdaságban hozta a várt eredményeket. A további eredményekhez, előrelépéshez, feltétlenül még jobb. szakszerűbb munkára lesz szükség. A szaktanács- adás rendszeres megvalósu­lása. az új törzstenyészet ki­alakítása és nem utolsósor­ban a tartás-technológiai kérdések megvalósulása út­ján lehet a rendszernek a már eddig elért eredményeit továbbfokozni. Az értekez­let hozzászólásai és vélemé­nyei alapján erre minden gazdaságban megvan a biz­tosíték. V. M. Egymillió tonna kohósalak és ötmillió tonna erőművi pernye keletkezik hazánkban évente. Óriási mennyiség ez, amely további felhasználás, helyesebben hasznosítás nél­kül környezetünket rendkí­vül nagy mértékben szeny- nyezi. Általában egyes termékek előállítása, forgalmazása vagy felhasználása során környe­zetártalom lép fel. Az embe­ri környezet tárgyait a ter­melés során olyan szennye­ződés vagy más káros hatás éri. hogy a föld. a víz, a le­vegő. az élővilág egyaránt szenvedhet e káros hatások nyomán. Hulladékmentesen ? Az emberek természetes tö­rekvése már hosszú évek óta mindinkább arra irányul, hogy megóvják környezetűket mind­azoktól a szennyeződésektől, ami veszélyezteti egészsé­günket. Az emberi élet fenn­tartása is csak az ökológiai egyensúly biztosításával kép­zelhető el. Az ENSZ környe­zeti programja (az UNEP) és az egyes államok erőfe­szítései is erre irányulnak. A közelmúltban Miskol­con, az MTESZ-székházban számos szakember vett részt azon az előadáson, amely a népgazdaság különböző ága­zataiban keletkező hulladé­kok és melléktermékek szov­jetunióbeli hasznosításával foglalkozott. A hozzászólások is azt mutatták, hogy ez a probléma megyénk üzemei számára sem idegen, és ezen a területen további erőfeszí­tésekre van szükség. Mert; a kevés hulladékkal járó, illetve hulladékmentes technológiák tökéletesítése, a meglevő technológiai folya­matok továbbfejlesztése — egyrészt a környezeti ártalom kivédését célozza, másrészt a hulladékok hasznosítása a népgazdaság számára is igen jelentős haszonnal jár. A helyes, optimálisabb meg­oldás e területen ugyanis le­hetővé teszi a nagy földterü­letek kihasználását, a külön­böző termelési mutatók ja­vítását, és egyúttal az öko­lógiai egyensúly fenntartá­sát is. Sokan a hulladékmentes technológiára épülő üzemei­ket tekintik a jövő üzemei­nek. Ez a természeti erőfor­rásokkal való lényegesen jobb gazdálkodást és a pa­zarlás megszüntetését jelen­tené. Ez a technológia a tech­nikai fejlettség mai fokán azonban még nem mindenütt valósítható meg. Az erre va­ló törekvés jelenleg sok he­lyen még igen drága mulat­ság lenne. És felvetődik a kérdés, vajon a levegőbe ke­rülnének-e a kéményen ke­resztül a környezetet szeny- nyező anyagok, a hányóra kerülne-e a salak stb.. ha azokat jobban, célszerűbben is fel lehetne használni, il­letve azok hasznosítása min­denütt rentábilis lenne, il­letve a szűkebben értelmezett gazdaságosság fogalmával egybeesne. Komplex folyamatban Az ipari hulladékok és melléktermékek optimális hasznosításának területe az olyan technológiai folyamat, amely lehetővé teszi az ár­talmas hulladékok gazdasá­gos hasznosítását. Az építőanyag-iparban pél­dául igen széles körű a hul- ladékanyagolc es mellékter­mékek hasznosításának le­hetősége. Számos olyan hul­ladék és ipari melléktermék van, amelyik összetételét te­kintve igen közelálló az épí­tőanyag-ipar különböző te­rületén alkalmazott termé­szetes nyersanyagokhoz. A Szovjetunióban a ce­mentgyáriás során hatalmas mennyiségben használnak fel a természetes, alapanyagokon kívül granulált kohósalakot, az alumíniumgyártásnál visszamaradó nefeliniszapot és bauxitiszapot. sok millió tonna vastartalmú adalék­anyagot: piritpörköt és ko­hóport, valamint jelentős mennyiségben hőerőmű-per­nyét is. Általában az a jellemző — és ez lenne igazán kedvező megoldás nálunk is —, hogy olyan komplex gyártási folya­matokat és beruházásokat terveznek és kiviteleznek, ami lehetővé teszi a gyártás során keletkező hulladékok lehető legésszerűbb, leggaz­daságosabb felhasználását. A cementipar, a könnyű­vasbeton szerkezetes eleme­ket gyártó ipar, a hőszigete­lő-gyártás és az építőanyag- ipar egyéb részterületei a kohósalak felhasználására épülnek. Ez a komplexitás nemcsak a már említett elő­nyökkel párosul. A kohósalaknak a nyers­anyagkeverékbe való adago­lása növeli a cementipari ke­mencék termelékenységét, és 10—15 százalékkal csökkenti a fajlagos tüzelőanyag-fel­használást. Tehát önköltség- csökkentő hatása is van. Biz­tató távlatai vannak a kohó­salak alkalmazásának az üvegiparban, elsősorban a színezett csomagoló- és bur­kolóüveg. valamint a vágott szélű üveggyapot területén. Kohósalakból nyerhető az igen értékes salakszitáll, •amely szerkezeti és szigetelő- anyagként egyaránt kiválóan alkalmazható, Mindauin inuk érdekében I^épgazdaságilag igen nagy tehát a jelentősége az erő­művi kohósalak és pernye hasznosításának. A hőerő­művek közelében levő pernye- és salakhányók körzetében szennyeződik a levegő, ásvá­nyi anyagokkal szennyeződ­nek a vízfolyások is, ami így elkerülhető. Az eddigiekben felsorolta­kon kívül jóval szélesebb az ipari hulladékok és mellék- termékek hasznosításának le­hetősége. A vállalatok, kom­binátok testre szabottan dönt­hetik csak el. hogy az ökoló­giai egyensúly fenntartása, a humanizált technológia meg­valósítása során milyen mód­szereket, eljárásokat alkal­maznak. Mindannyiunk érdekében, a társadalom által elfogad­ható költséggel és módon. Buchcrt Miklós is jól vám n szükség

Next

/
Thumbnails
Contents