Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
1979. március 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 MímEenkinek int műnk Az encsi járást sokáig a korlátlan munkaerő-tartalék földjének tartották. Ezrek és ezrek szerettek volna munkát vállalni az aprófalvas Abaújban. merthogy a föld kevés volt a lakosság eltartásához. Megkezdődött az ingázás, majd az elvándorlás. Csökkenőben a járás lélek- száma. Kovács Andrásné, a megyei tanács járási hivatalának munkaügyi főelőadója adatokat mutat a lakó- népesség alakulásáról. Eszerint 1970-ben még 65 ezer 57 fő élt az encsi járásban. öt évvel később már csak 60 ezer 681, s a legfrissebb — tavalyi — adat szerint 57 ezer 268 fő a lakosság. A csökkenés szerencsére nem a halálesetek gyakoriságával magyarázható. Litkán például két év alatt egyetlen haláleset sem volt, Hernádpetriben sem temettek 1977-ben. Litkán ugyanebben az évben egy ember meghalt és egy született. A születések száma, ha lassan is, de növekszik az utóbbi években a járás területén. A csökkenés oka tehát az elvándorlás. Főleg a munkaképes korúak hagyják el szülőfalujukat és telepednek le a kenyeret adó városok, így Miskolc. Kazincbarcika, Leninváros és Budapest közelében. Mint a főelőadó elmondta, megfigyelhető a .járáson belüli „népvándorlás” is. Milyen is a járás munkaerőhelyzete? A munkaképes korúak létszáma 31 ezer 763 fő. Ebből a létszámból 10 ezer 359 fő az úgynevezett gazdaságilag inaktív munkaerő. Nem arról van szó természetesen, hogy ennyi ember él munka nélkül. A létszámból háromezer-kétszázán iskolába járnak, tanulók. A többiek rokkantnyugdíjasok, és főként olyan háztartásbeliek, akik nem szándékoznak munkába állni, mert a háztáji gazdaság megfelelő jövedelemhez juttatja őket. Mindez nem jelenti azt, hogy ebből a létszámból már senki sem aktivizálható. Egy- egy jó munkalehetőség sokakat kimozdít a háztartásból. Kovács Andrásné elmondja, hogy az elmúlt években igen sók változás történt a járás nőlakosságának életében, sok apró üzem települt a környékre. -Vegyük talán sorra. A miskolci Avas Ruházati Szövetkezel ma már csaknem nyolcvan asszonyt foglalkoztat szikszói varrodájában. lit az az újdonság, hogy új üzem létesült a régi helyett, tehát jobb körülmények között dolgozhatnak a nők. Abaújdevecserben közel ötvenen dolgoznak a Sportárut és Lovaglócikket Termelő Ipari Szövetkezet jóvoltából. Alsóvadászon a közelmúltban megszűnt a Szerencsi Csokoládégyár csomagolóüzeme. de nem kellett szomorkodniuk emiatt az asszonyoknak, mert azonnal munkát adott nekik az Egyesült Izzó. Igaz. új munkát kellett tanulniuk, de vállalták. Most autólámpákba készítenek spirálokat. Hernád- kércsen negyvennyolc asz- szony számára bérmunkát biztosi,ott á helyi termelő- szövetkezet: egyszerű varrásokat vállaltak. A szentist- vánbaksai nőket a Fővárosi Kézműipari Szövetkezet foglalkoztatja a múlt év szeptemberétől. Kezdetben egyszerű munkát végeztek, ma már gépkocsi -üléshuzatokat varrnak. Abaújvárott a COMPACT negyven fő részére vegyianyag-csomagoló üzemet létesített a helyi termelőszövetkezet segítségével. Ez az üzem a múlt év novemberétől működik. Krasz- nokvajdán szintén az Avas Ruházati Szövetkezet foglalkoztatja a falusi asszonyokat. A helyi műhelyek mellett sokan vállaltak munkát a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Miskolci Üzemében is. Főleg Vil- mányból, Vizsolyból, Regééről, Fonyból járnak sokan a húsipari üzembe. Abaújdevecserben kezdődött — szintén nem régen — a Tápéi Háziipari Szövetkezet abaúji karrierje. A szövetkezet jelentős tőkés exportot produ- kő I a tetszetős gyékény- és szalmafonatos lakberendezési cikkekből. Olyan áruk ezek, amelyekből bármenynyit el lehet adni. Szövetkezeti és népgazdasági érdek tehát, hogy a tápéiak mind több holmit készítsenek. Ügy tűnik, az encsi járásban sikeresen találkozott a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat: tizennégy faluban vállaltak munkát a szövetkezettől az asszonyok. Van. ahol húsz. és van ahol mindössze öt fővel működik a bedolgozói csoport. A keA HUTAR első két éve A mezőgazdaság árutermelésének egyik fontos területe a húsmarha gazdaságos előállítása. Az ebből származó többletbevételek mind az előállításban részt vevő gazdaságok, mind a népgazdaság számára is jelentősek. A megye területén, az északmagyarországi tájon alig kétéves múltra tekint vissza az Észak-magyarországi Hús- marhatartási Rendszer. a HUTAR működése. Bár a gyakorlati tevékenység két termelőszövetkezet és három állami gazdaság összefogásával már korábban, 1975-ben megindult, a rendszer működését csak 1976 végétől számítják. A rendszer alapvető célja, hogy a szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken, gyenge termőhelyi adottságú viszonyok között, minimális beruházással, minden melléktermék felhasználásával és a legeltethető terület maximális kihasználásával olcsó, a piaci igényeket kielégítő marhahústermelést. valósítson meg. Ezen ’fő tevékenysége mellett természetesen rendszeresen gondoskodik a társult gazdaságok tenyésztési, tartási, takarmányozási, valamint értékesítési tevékenységének hathatós támogatásával. A rendszer eredményeiről és további feladatairól éppen az elmúlt napokban tanácskoztak a HUTAR képviselői a Szikszói Állami Gazdaság központjában A tervezettnél nagyobb ütemben bővült a rendszer tevékenységi köre annak következtében. hogy a korábbi 13 üzem mellé újabb nyolc gazdaság társult. Az új üzemek csatlakozásával most már Borsod megyén kívül még másik négy megye mezőgazdasági nagyüzemei vesznek részt a húsmarha-prog- ram eredményes megvalósításában. A rendszer gazdaságaiban elért termelési tapasztalatok azonban ma már jóval szélesebb körben váltak ismertté azáltal, hogy a gesztorgazduság a múlt évben is több szakmai bemutatói szervezett, melyeken mintegy 800 érdeklődő jelent meg. A feladatok eredményes megoldása, feltétlenül megkövetelte a megfelelő fajtakonstrukciónak, mint alapanyagnak a kialakítását, Erre — a jelenlegi adottságokat figyelembe véve —, a magyartarkának Hereford- dal történő keresztezése felelt meg. A szakemberek véleménye alapján ugyanis ez az új egyed felel meg a legjobban a meglevő területi adottságoknak. A megfelelő alapanyag kialakításával kedvezően alakul. növekszik a tehénlétszám. Az 1978. évi, záró. tehénlétszám 1977-hez viszonyítva 204 százalékkal nőveb a f « fi lesetek is jók. Egv ügyes, néhány hónapos gyakorlattal rendelkező asszony naponta kél fonott széket képes előállítani. Ennek a bére száz forint. Nem szabad elhallgatni, hogy igen nagy a lemorzsolódási arány. Forrón például ötvenen vettek részt a megbeszélésen. aztán a tanfolyam kezdetére húszán maradtak. Másutt a tanfolyam idején futamodnak meg sokan. Mint a munkaügyi főelőadó elmondja, más üzemeknek is próbáinál okoz, hogy a nők egy része képtelen megszokni a rendszeres, az ellenőrzött munkát, a munkaidőt. az egy helyben ülést, egyáltalán, a munkafegyelmet. Idősebb korban ez részben érthető is. A „nyugtalanságon" azonban sok esetben segítenek az újonnan alakult munkahelyi közösségek. A felsorolt munkalehetőségek mellett számottevő még a kishatármenti munkaerőkooperációból eredő, a Csehszlovákia hazánkhoz közel eső területein kínált munka. Ötvenhárom férfi dolgozik jelenleg a Kassai Vasműveknél, illetőleg a Migléci Kavics- és Kőbányáknál. Most újabb lehetőség is kínálkozott. mégpedig a Kassai Kohóépítészeti Vállalatnál: szívesen fogadnának egy magyar munkabrigádot. A szintén kassai baromfifei- dolgozó vállalatnál nők dolgoznak az encsi járás északi falvaiból. Kovács Andrásné látja el a munkaközvetítő szerepét is. bár a járási hivatal mellett még néhány községi tanácson is dolgozik munkaközvetítő. A munkaközvetítésnek elsősorban nem a klasszikus formájára kell gondolnunk, hanem a megyei tanács elnökének 1977-es utasítása végrehajtására, amely jó néhány munkahely-változtatónál kötelezővé teszi a közvetítést. Ám néha bejönnek az utcáról is valamilyen jó munka- alkalom reményében. A főelőadó ilyenkor — majd minden esetben — megoldást, azaz állást kínál. Csakhogy sokan vannak már, akiknek a kínált hely nem felel meg, akik válogatnak. A járás megszűnt a korlátlan munkaerő-tartalék földjének lenni. Lévay Györgyi kedetl. Ezzel szemben viszont kedvezőtlenül alakult a rendszeren belüli borjúszaporulat, ami a tenyésztői munka további javítását követeli meg. A tehénlétszám gyorsabb ütemű növelése érdekében intervenciós üsző- nevelő telep valósult meg a perkupái mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A húsmarhatartási rendszeren belül kedvezően alakult a takarmányozási költség csökkenése. Az elvégzett értékelések alapján az egy átlagtehénre jutó takarmányozási költség egy hónapra átlagosan 370 forint volt. A takarmányozási költség kedvező alakulásánál különösen figyelemre méltóak a fancsali Egyetértés Tsz. 265 fo- rint/hó, a Hevesi Állami Gazdaság 271 forint hó és a bak- takéki Szárazvölgy Tsz. 281 forint/hó költségei. A takarmányozási költségek növekedése vagy csökkenése természetesen összefügg a legelő- gazdálkodás alakulásával. A húsmarhatartási rendszeren belül a szükséges takarmánybázist mindenekelőtt a gyepről biztosítják. Az a cél, hogy a meglevő állatállomány tü- megtakarmány-igényét nyáron teljes mértékben a gyepre. míg a téli tömegtakarmányozást a gyepről nyert szi- lázsna, valamint szénára alaílj üzem a szegedi slaimezőn A szegedi szénhidrogén-medencében vizl.sztitó üzem kezdte meg működését. Az új létesítmény berendezései az olajjal együtt felszínre jutó vizet megtisztítják a szeny- nyezödéstöl. Utána a teljesen tiszta vizet visszasajtolják a földbe a rétegenergie fenntartására. A képen: o víztisztító üzem. r Javuló minőség, áj gyártmányéit Az elmúlt évek fejlesztései nyomán javult a vaskohászati termékek minősége. Míg a hetvenes évek elején az acél- és a hengereltárutermelés 3 százalékos selejtes volt, addig ez az arány jelenleg még az l százalékot sem éri el. A korszerűsítések. kapacitásbővítések mellett folytatódnak a technológiai rekonstrukciók, amelyek a minőséget tovább javítják. A kohászatnak az év végéig összesen 4 millió tonna acélt és 3,2 millió tonna hengerelt árut kell gyártania, több tízezer tonnával többet, mint a múlt évben. Az év első két hónapjában időarányosan teljesítették a tervet, sőt hengerelt áruból 15 000 tonnával több készült. Könnyebben feldolgozható, szívós, jól hegeszthető acélfajták kerülnek ki a diósgyőri Lenin Kohászati Művekből. Nagy teljesítményű automata gépsorokat helyeztek üzembe a miskolci December 4. Drótművek építőipari acélhálót készítő üzemében, és megkezdték a húzó- és sodróüzem korszerűsítését is. A húzóüzemben például szovjet licenc alapján, úgynevezett hidrodinamikus kenési technológiát honosítanak meg, ezáltal gazdaságosabban, egyenletes minőségben készíthetik termékeiket. pózzá. így, csakis rendkívüli esetben engedhető meg, hogy szántóföldről nyert takarmányt használjanak fel. A gyepről való takarmányozás minél jobb megvalósulása minden üzemtől megköveteli a szakszerű gyepgazdálkodás megoldását. A rendelkezésre álló tápanyag visszapótló hatóanyagokkal fokozni kell az ősgyepek teiv mőképességét, meg kell szüntetni a szabad legeltetés rendszertelenségét. A tenyésztői munka színvonalának növelésével feltétlenül törekedni kell /a rokontenyésztés elkerülésére. a fajtatisztaság megőrzésére. A húsmarhatartási rendszer az elmúlt két évben minden társult gazdaságban hozta a várt eredményeket. A további eredményekhez, előrelépéshez, feltétlenül még jobb. szakszerűbb munkára lesz szükség. A szaktanács- adás rendszeres megvalósulása. az új törzstenyészet kialakítása és nem utolsósorban a tartás-technológiai kérdések megvalósulása útján lehet a rendszernek a már eddig elért eredményeit továbbfokozni. Az értekezlet hozzászólásai és véleményei alapján erre minden gazdaságban megvan a biztosíték. V. M. Egymillió tonna kohósalak és ötmillió tonna erőművi pernye keletkezik hazánkban évente. Óriási mennyiség ez, amely további felhasználás, helyesebben hasznosítás nélkül környezetünket rendkívül nagy mértékben szeny- nyezi. Általában egyes termékek előállítása, forgalmazása vagy felhasználása során környezetártalom lép fel. Az emberi környezet tárgyait a termelés során olyan szennyeződés vagy más káros hatás éri. hogy a föld. a víz, a levegő. az élővilág egyaránt szenvedhet e káros hatások nyomán. Hulladékmentesen ? Az emberek természetes törekvése már hosszú évek óta mindinkább arra irányul, hogy megóvják környezetűket mindazoktól a szennyeződésektől, ami veszélyezteti egészségünket. Az emberi élet fenntartása is csak az ökológiai egyensúly biztosításával képzelhető el. Az ENSZ környezeti programja (az UNEP) és az egyes államok erőfeszítései is erre irányulnak. A közelmúltban Miskolcon, az MTESZ-székházban számos szakember vett részt azon az előadáson, amely a népgazdaság különböző ágazataiban keletkező hulladékok és melléktermékek szovjetunióbeli hasznosításával foglalkozott. A hozzászólások is azt mutatták, hogy ez a probléma megyénk üzemei számára sem idegen, és ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség. Mert; a kevés hulladékkal járó, illetve hulladékmentes technológiák tökéletesítése, a meglevő technológiai folyamatok továbbfejlesztése — egyrészt a környezeti ártalom kivédését célozza, másrészt a hulladékok hasznosítása a népgazdaság számára is igen jelentős haszonnal jár. A helyes, optimálisabb megoldás e területen ugyanis lehetővé teszi a nagy földterületek kihasználását, a különböző termelési mutatók javítását, és egyúttal az ökológiai egyensúly fenntartását is. Sokan a hulladékmentes technológiára épülő üzemeiket tekintik a jövő üzemeinek. Ez a természeti erőforrásokkal való lényegesen jobb gazdálkodást és a pazarlás megszüntetését jelentené. Ez a technológia a technikai fejlettség mai fokán azonban még nem mindenütt valósítható meg. Az erre való törekvés jelenleg sok helyen még igen drága mulatság lenne. És felvetődik a kérdés, vajon a levegőbe kerülnének-e a kéményen keresztül a környezetet szeny- nyező anyagok, a hányóra kerülne-e a salak stb.. ha azokat jobban, célszerűbben is fel lehetne használni, illetve azok hasznosítása mindenütt rentábilis lenne, illetve a szűkebben értelmezett gazdaságosság fogalmával egybeesne. Komplex folyamatban Az ipari hulladékok és melléktermékek optimális hasznosításának területe az olyan technológiai folyamat, amely lehetővé teszi az ártalmas hulladékok gazdaságos hasznosítását. Az építőanyag-iparban például igen széles körű a hul- ladékanyagolc es melléktermékek hasznosításának lehetősége. Számos olyan hulladék és ipari melléktermék van, amelyik összetételét tekintve igen közelálló az építőanyag-ipar különböző területén alkalmazott természetes nyersanyagokhoz. A Szovjetunióban a cementgyáriás során hatalmas mennyiségben használnak fel a természetes, alapanyagokon kívül granulált kohósalakot, az alumíniumgyártásnál visszamaradó nefeliniszapot és bauxitiszapot. sok millió tonna vastartalmú adalékanyagot: piritpörköt és kohóport, valamint jelentős mennyiségben hőerőmű-pernyét is. Általában az a jellemző — és ez lenne igazán kedvező megoldás nálunk is —, hogy olyan komplex gyártási folyamatokat és beruházásokat terveznek és kiviteleznek, ami lehetővé teszi a gyártás során keletkező hulladékok lehető legésszerűbb, leggazdaságosabb felhasználását. A cementipar, a könnyűvasbeton szerkezetes elemeket gyártó ipar, a hőszigetelő-gyártás és az építőanyag- ipar egyéb részterületei a kohósalak felhasználására épülnek. Ez a komplexitás nemcsak a már említett előnyökkel párosul. A kohósalaknak a nyersanyagkeverékbe való adagolása növeli a cementipari kemencék termelékenységét, és 10—15 százalékkal csökkenti a fajlagos tüzelőanyag-felhasználást. Tehát önköltség- csökkentő hatása is van. Biztató távlatai vannak a kohósalak alkalmazásának az üvegiparban, elsősorban a színezett csomagoló- és burkolóüveg. valamint a vágott szélű üveggyapot területén. Kohósalakból nyerhető az igen értékes salakszitáll, •amely szerkezeti és szigetelő- anyagként egyaránt kiválóan alkalmazható, Mindauin inuk érdekében I^épgazdaságilag igen nagy tehát a jelentősége az erőművi kohósalak és pernye hasznosításának. A hőerőművek közelében levő pernye- és salakhányók körzetében szennyeződik a levegő, ásványi anyagokkal szennyeződnek a vízfolyások is, ami így elkerülhető. Az eddigiekben felsoroltakon kívül jóval szélesebb az ipari hulladékok és mellék- termékek hasznosításának lehetősége. A vállalatok, kombinátok testre szabottan dönthetik csak el. hogy az ökológiai egyensúly fenntartása, a humanizált technológia megvalósítása során milyen módszereket, eljárásokat alkalmaznak. Mindannyiunk érdekében, a társadalom által elfogadható költséggel és módon. Buchcrt Miklós is jól vám n szükség
