Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Z 1979. március 17., szombat Konzultáció A nemzetközi munkásmozgalom és a szociáldemokrácia egységkeresésének aktuális kérdései A szocialista világrendszer az 1960-as évekre már bel­sőleg megszilárdult, A nyilt agresszió és fegyveres ellen- forradalmi felkelés a szocia­lista országokkal szemben egyaránt kudarcot vallott. Nehézségeket ugyan okoz­tak, de nem tudták elszige­telni a szocialista országokat sem gazdasági, sem politikai térem. A Szovjetunió gyor­san.' megszüntette az USA atommonopóliumát, s egy­ben tengeri haderejét az im­perialisták számára a legvá­ratlanabb gyorsasággal és a legváratlanabb mértékben megerősítette, de továbbfej­lődött a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok védelmi ereje — azaz: a ka­tonai erőviszonyokban a két szövetségi rendszer között lé­nyegében egyensúly alakult ki. Felbomlott az imperializmus gyarmati rendszere — egy­ben a felszabadult országok, illetve független államok nagy része határozottan anti- imperialista fellépést tanúsít. Politikai küldetésüket a kommunista pártok elsősor­ban teljesítik, s velük együtt tart minden békeerő és együttműködik irányításuk alatt. A munkásság osztály- céljainak megvalósításáért együtt küzdenek, s egyúttal kifejezik minden dolgozó osztály és réteg érdekeit-. A szociáldemokrata pártok a jelenlegi történelmi helyzet­ben élesen nem tűznek ki maguk elé osztály cél okát. A kommunista felelősség sa­ját1' osztályáért, egyben fele­lősség az egész emberiségért: egyben átéli a humánus probléma teljességét; a poli­tikái helytállást nem választ­ja el a kulturális felelőssé­gétől. Ä szociáldemokrata pártok ugyan kispolgári jel­legzetességüktől nem tudlak még megszabadulni — mi­vel azonban jelentős mun­kástömegeket is tudnak ma­guk mögött, ezek napi ér­dekeit is igyekeznek szolgál­ni gazdasági és politikai ér­telemben. Az egész emberi­séget szolgáló világbékéért azonban a munkásmozgalom két irányzata — feloldhatat­lan ideológiai ellentéte mel­lett — mégis sok létfontos­ságú kérdésben politikai ér­dekazonosságot szolgál. * A nemzetközi kommunista mozgalom azért lett korunk legbefolyásosabb politikai ereje, mivel igaz ügyet, vi­lágmozgató tendenciákat kép­visel. s a kommunista pár­tok befolyása kihat a nem­zetközi erőviszonyokra. A szocialista országokban — mint Berecz János, az MSZMP KB Politikai Aka­démiáján részletesen kifej­tette — a hatalmon levő kommunista és munkáspár­tok az állami külpolitika esz­közeivel, a tőkés és a fejlő­dő országok kommunista pártjai pedig főleg a tömeg­harc folytatásával, kisebb, de növekvő mértékben par­lamenti harcokkal befolyá­solják a nemzetközi viszo­nyokat. így a világbéke, a politikai enyhülés és egyben a katonai enyhülés, a biz­tonság megszilárdulása az egész emberiséget szolgálja. A nemzetközi munlcásegy-' ség kérdésének így egyre na­gyobb lesz a jelentősége, a kort lelkesíteni képes a nem­zeti-demokratikus gondolat szolgálatára, a tömegek be­leszólási jogának erősítésére. Napjainkban a kommunista pártok az emberiség jobb jövőjébe vetett humanista hittel vonzzák a tömegeket. A jobb jövőről egyedül ne­jük üan határozott prog­ramjuk. A nemzetközi kom­munista mozgalom azért lett korunk legbefolyásosabb té­nyezője, mivel három fő for­radalmi erő hatja át; 1. ,a szocialista világrendszer. 2. a nemzetközi munkásérdek­védelem és 3. a nemzeti fel­szabadító mozgalmak, me­lyekben bátor erők mozdul­nak a hazaszeredet és a bé­ke jegyében. Az ilyen érte­lemben kivívott eredmények a munkásmozgalomra pozi­tívan vissza is hatottak, bel­ső erejét csak növelték; a kiharcolt eredmények jobb külső feltételeket is terem­tettek. A kommunisták ke­zében a legjobb helyen van a hatalom, s azzal minde­nütt a dolgozó tömegek ja­vára vannak. Míg az impe­rialisták a világ leigázására törnek, a nemzetközi lcom- munista mozgalom az el­nyomottakat sehol sem hagy­ja cserben, s a szabadságot a szabad dolgozó emberek kezébe helyezi vissza. Ezzel szorosan összefügg,,- hogy a kommunista párttagok szá­ma is nő, s egyben szilárdul szervezeti erejük, tömegbe­folyásuk, s az egyes helye­ken felvetődő problémákat újszerűén tudjálc megoldani. Az egész lakott földre ki­terjedő nemzetközi kommu­nista mozgalom annyi új­szerű problémával találja magát szemben, hogy állan­dó készenléti állapotban van az új helyzetekkel szemben is. Épp ezért. nem. hagyhat­juk figyelmen kívül, hogy néhány fejlett tőkésország­beli párt, új programjának a nemzetközi kommunista moz­galomra, a kommunisták és szociáldemokraták közti vi­szonyra is ható sajátossága, hogy a baloldali fordulatról, a szocializmushoz vezető út­ról, a megvalósítandó szo­cialista társadalomról olyan tételeket is tartalmaznak, melyek a szocialista orszá­gokban tapasztaltaktól eltér­nek. így például a monopol­tőke elleni harcban nem használnak a fejlett tőkés országokban fegyvert és fegyveres erőszakot. A he­terogén osztályszerkezetű és struktúrájú helyzetben a párt nem bírja még maga mögött a nagy tömegek nem pártos beállítódású részeit, viszont az imperializmus mindig teljes fegyveres be­vetéssel operál, mert a fegy­veres erőszakra mindig ké­szenléti állapotban van, erő­szakszervezete hatalmas ki­építettséggel rendelkezik. Ilyen helyzetben a fejlett tő­kés országokban a nemzet­közi munkásmozgalom főleg o kivívott demokratikus jo­gokra, a polgári demokrati­kus hagyományokra építhet. Ennek pedig nem felel meg a proletárdiktatúra, hanem a gazdasági, politikai és ideo­lógiai életben a pluralizmus biztosítása vezet a végső cél­hoz. Amit a történelmi ta­pasztalat addig esetleg nem húzott alá, és még nem iga­zolt — azt még nem lehet minden részletében kidolgo­zottnak tekinteni. A nem­zetközi kommunista mozga­lomban e vonatkozásban vi­ták is vannak. Eszmei mély­ségben ezek a polémiák még nem kiérleltek, hanem in­kább kiélezettek. Ilyen polé­mia-témát vegyünk itt köze­lebbről szemügyre. Egyes nyugat-európai és japán kommunista vezetők úgy próbálják kézzelfogha­tóvá, középrétegeknek érthe­tővé, kis- és középpolgárság számára pedig elfogadható­vá tenni pártjuk elképzelé­seit a szocializmushoz veze­tő sajátos, „nemzeti” útról, s magáról a szocializmusról, hogy nézeteiket szembeállít­ják a szocialista országok már meglett útjaival és több vonatkozásban egyenesen el is határoljálc azokat a már lé­tező valóságos szocializmus mint lan, mint eszmerend­szer és mint mozgalom gya­korlatától. Ez az egyik szub­jektív tényező. A másik; a burzsoázia a szocializmushoz vezető útról hirdetett felfo­gások különbözőségét eltú­lozza, abszolutizálja, s kibé­kíthetetlen ellentmondások­nak tartja. Ebben a burzso­ázia felhasználja az eszmei mélységgel nem rendelkező nyugati kommunisták elgon­dolásait is, az ún. „curokom- vxunizmusról”. Ezt úgy tün­teti fel, mint a nemzetközi kommunista mozgalom új irányzatát, amely szemben áll mindenekelőtt a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­val és a szocialista országok kommunista pártjaival. A fejlett tőkés országok kommunista pártjainak prog­ramjából és gyakorlatából kitűnik az is, hogy a mono­poltöke hatalmának korláto­zásához, majd megdöntésé­hez elengedhetetlennek tart­ják a legszélesebb népi ösz- szefogás kialakítását, s eb­ben mindegyikük jelentős szerepet szán a szocialista, szociáldemokrata pártokkal létrehozandó akcióegységnek. E pártok új programjában hasonlóságok mutatkoznak a szociáldemokrata felfogás­sal, noha a szocialista tár­sadalomra vonatkozó alap­ielfogásukban alapvetően különböznek nézeteiktől. Szemben a szociáldemokra­tákkal. célként a társadalom tényleges szocialista átalakí­tását, a haiaimi és tulajdon­viszonyok gyökeres megvál­toztatását tűzik maguk elé. De a szociáldemokratáktól eltérően, nem hirdetnek a kommunista pártok osztály- békét sem, mint a szociál­demokraták, , hanem osztály­harcot hirdetnek, s ennek az adott körülmények közötti leginkább alkalmas módsze­reit használják fel. Nem mondanak le a parlamenten kívüli tömegharcról sem, de a szociáldemokratákkal el­lentétben — a szocialista át­alakítás meghatározó erejé­nek a nép döntő többségével szövetséges és élcsapatpártja vezette munkásosztályt tart­ják. * A fenti gondolatsor igye­kezett a világhelyzet körké­pébe helyezni a nemzetközi munkásmozgalom és a 'szo­ciáldemokrácia viszonyának időszerű problémakörét a korból következően, melyben az emberiség ma él. A min­dent megvizsgáló, az alapo­kig elemző kommunista mozgalom a marxizmus—le- ninizmus tanának, elvrend­szerének birtokában, a Nagy Október tapasztalatai alap­ján a jelenben is előrete­kint. A huszadik század ed­digi kommunista eredményei birtokában elébe vág a XXI, századnak, s a jelen embe­rének alig egy nemzedéknyi, egy emberöltőnyi időt ma­gába foglaló három évtize­dén túllépve, biztosan áll a jövő előtt. Saját, ilyen szé­les látóköre és tapasztalata alapján veszi biztosra azt, hogy a szocialista társadal­mi rendszer az egész embe­riség számára válik aktuá­lissá. A szociáldemokrata pártoktól abban különbözik a lényeget illetően, hogy szá­mára a marxizmus—leniniz­mus, s annak gyakorlati al­kalmazása egyedül képes si­ettetni az emberiség számá­ra a kommunizmus elérkezé- sét. E biztos távlat tudatá­ban a kommunista mozga­lom természetesen figyelem­be veszi a mozgalom jelen­legi összetettségét, országon­kénti eltéréseit, a burzsoázia elszántságát mindenhol a munkásokkal szemben. Ezért a Magyar Szocialista Mun­káspárt is arra törekszik; hogy valamennyi testvér­párttal fejlessze kapcsolatait, s marxista—leninista alapon segítse elő a világ dolgozói­nak jövőt építő egységét, az együttműködést, a szolidari­tást. A szocializmus jövendő nagy kiteljesedése tudatában veszi figyelembe a mozga­lom összetettségét is. A nem­zetközi kommunista mozga­lom befogadóképessége igen nagy A marxizmus—le- ninizmus világszerte ter­jed, választ ad a fejlődés új kérdéseire Európában. Ázsiá­ban, Afrikéban, az óceánon túli és inneni országokban egyaránt a jelenleg 'szüksé­ges szövetségi politika je­gyében. Fodor László (Vége) Iránban felfüggesztik a politikai perebet Khomeini ajatollah pén­teki rádióbeszédében utasí­tást adott az iszlám forra­dalmi bíróságoknak, hogy további rendelkezésig füg­gesszék fel a politikai pere­ket. Khomeini bejelentésére azt követően került sor. hogy Mehdi Bazargan miniszter­elnök Qumban felkereste a siita vallási vezetőt. A tár­gyalások részletei nem ke­rültek nyilvánosságra, dete- heráni megfigyelők biztosra veszik; Bazargan azért uta­zott Khomeinihez, hogy til­takozzék Hoveida volt iráni miniszterelnök tervezett ha­lálos ítélete ellen. Bazargan már korábban is nyilvánosan elítélte a forra-r dalmi bíróságok tevékenysé­gét. Az ítéletek nyomán ed­dig hatvannyolc embert vé­geztek ki. Khomeini rádióbeszédében bejelentette: „a pereket ezentúl az iszlám forradal­mi tanács és az ideiglenes kormány ellenőrzése mellett kell lefolytatni”. Khomeini közölte, hogy a vezetése alatt álló iszlám . forradalmi tanács — amelynek Bazar­gan miniszterelnök is tagja — ki fogja dolgozni a perek ' lefolytatásának „új szabály­zatát”, A vallási vezető el­rendelte, hogy amíg az új rendelkezések megszületnek, a teheráni központi forra­dalmi bíróság — amely Ho­veida ügyét is tárgyalja — függessze fel tevékenységét., A Hoveidára kórt halálos ítélet bejelentését követően, pénteken Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár felhívásában követelte: haladéktalanul szüntessék be a rögtönítélő bí­róságok által hozott ítéletek végrehajtását, s Hoveida pe­rét a megfelelő jogi lelté, telek betartása mellett foly­tassák le. Önkéntes rendőrök tanácskozása Mezőkövesden Tegnap, pénteken. Mezőkö­vesden a művelődési házban, délelőtt 9 órakor kezdődött meg a járás önkéntes rend­őreinek tanácskozása. Ezzel Borsodban kezdetét vette a járásonként megtartásra ke­rülő, elmúlt évi munkát ér­tékelő önkéntes rendőri érte­kezletek sora. A tegnapi me­zőkövesdi tanácskozáson részt vett Kalanovics László rend­őr százados, az OKBT titkár­helyettese, Juhász Sándor őr­nagy, a megyei rendőr-főka­pitányság közbiztonsági al­osztályának főelőadója, Par­lagi József százados, a Me­zőkövesdi járási Rendőrka­pitányság közbiztonsági és közlekedési osztályvezetője, valamint részt vettek a járás és a város társadalmi szer­veinek képviselői. A tanácskozáson az elmúlt évi munkáról adtak számol; arról, hogy a járás önkéntes rendőrei tavaly 150 bűncse­lekmény felderítésében vet­tek részt, 12 körözött személy Hálálok az ellenőrzésijén (Folytatás az 1. oldalról) mélték. A fiatalok főként a helyszíni vizsgálatoknál kap­nak feladatot, pedig sokan közülük a munkabizottságok­ban is megfelelően tudnának tevékenykedni. Néhányan ugyan ezekben a bizottságok­ban is helyet kapnak, de csak kevesen, vizsgál átveze­téssel pedig még kevesebbet bíznak meg. Nem megfelelő még az ellenőrzési bizottsá­gok és a KISZ-bizottságok munka-, illetve információs kapcsolata. Kevés például a kölcsönös meghívás, de elő­fordul az is, hogy a meghí­vott fél nem küldi el képvi­selőjét. Helyénvaló, magától érte­tődő, hogy a népi ellenőri munkát KISZ-munkaként, vagy pártmegbízatásként ér­tékelik, viszont a KISZ- munkáról szóló beszámolók­ban általában nem foglalkoz­nak külön is ezzel a tevé­kenységgel. Mindezekkel együtt azon­ban az együttműködés ered­ményeket hozott, és megvan a lehetőség rá, hogy a jövő­ben ezek az eredmények fo­kozódjanak. elfogásában működtek közre. Aktívan kivették részüket a rendőri munka segítéséből, a járásban tevékenykedő, fog­lalkozásukra nézve pedagó­gusként, termelőszövetkezeti tagként, üzemi dolgozóként is kiemelkedő munkát végző önkéntes rendőrök. Fegyel­mezetten teljesítették a rájuk bízott feladatokat, tevékeny­ségükkel hozzájárultak a közrend és a közbiztonság szilárdításához az egész járás területén. Azoknak az önkéntes rend­őröknek, akik kiemelkedően látták el szolgálatukat, az ülésen a járási kapitányság nevében, másrészt az üze­mek. vállalatok, intézmények, szövetkezetek vezetői, képvi­selői adták át a jutalmakat. A Mezőkövesden tegnap megtartott önkéntes rendőri tanácskozáson ünnepélyes keretek között tettek foga­dalmat a járás új, mától szolgálatba lépő önkéntes Külön segély a kii öirarzüÉt (Folytatás az 1. oldalról.) Carter kétoldalú védelmi szerződést ígért Izraelnek, Powell kijelentette: „tudo­mása szerint” felenleg nem készül ilyen egyezmény, Alfred Atherton közel-ke­leti utazó nagykövet pénte­ken New Yorkba utazik, hogy tájékoztassa Waldheim ENSZ-fötitkárt Egyiptom es ■ Izrael megegyezésének rész­leteiről. Vanee külügymi-, niszler már szerdán telei©- - non beszélt erről Waldheim- > mel. Harold Brown hadügymi­niszter szombaton Washing­tonban megbeszéléseket kezd egyiptomi és izraeli kollégá­jával a további amerikai se­gélyekről. Ezer Weizman iz­raeli hadügyminiszter már csütörtök este óta Washing­tonban tartózkodik, az egyip­tomi hadügyi és hadiipari miniszter, Kamal Hasszán Ali pénteken érkezik. rendőrei. Itt a t Festünk, takarítunk! 1979. MÁRCIUS 19—31. KÖZÖTT r I / Z öles EGYES TISZTÍTÓ- ÉS TAKARÍTÓSZEREK, FESTÉKÁRUK. Kaphatók a háztartási boltokban, ÁBC- áruházakban. Most érdemes vásárolni! 09 ; Üi FŰSZERT hAb •! $ «minim

Next

/
Thumbnails
Contents