Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

1979. március 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 üjííó bányászok Az Országos Találmányi Hivatal, az illetékes agazati minisztériumok és a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanacsa rendszeresen meg­hirdeti a vállalatok újitóver- senyét. Minden évben mesz- szemenően eleget tesz a ver­senyfeltételeknek a Borsodi Szénbányák, amely az utóbbi három évben kétszer bizo­nyult a legjobbnak a borsodi nagyvállalatok közül. Csak azért nem háromszor, mert az elmúlt évi újítási eredmé­nyeket ezekben a napokban értékelik a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa köz­gazdasági osztályán. — Az újítások hozzájárul­nak vállalatunk termelési feladatának teljesítéséhez, a dolgozók alkotókészségének kibontakozásához, az ésszerű elgondolások gyakorlati meg­valósulásához — mondja Kúposok József, a Borsodi Szénbányák iparjogvédelmi osztályának csoportvezetője, — Általában három csoport­ra osztjuk az újításokat: a balesetmentes munkát, az anyag- és energiatakarékos­ságot, a munka- és üzem- szervezést elősegítőkre. A há­rom év alatt a kalkulált gaz­dasági eredmény mintegy 38 p lió forint volt, de az újí­tások tényleges haszna en­nél is több, mivel a kalkulá­ciót nem minden esetben tudják elvégezni. A legnagyobb előrelépést az újítómozgalomban 1976- ban jegyezhették fel a vál­lalatnál, amikor az előző év­hez képest megközelítően harminc százalékkal nőtt a "benyújtott, az elfogadott és a hasznosított javaslatok szá­ma. Tavaly aztán 2814 ötle­tet, minden eddiginél többet vetettek papírra a szénbá­nyák dolgozói. Átlagon felüli, 97 százalék (!) az elfoga­dott és a hasznosított újítá­sok aránya. Figyelemre mél­tó továbbá, hogy az összes javaslatok 86 százalékát kö­zösségek. a szocialista bri­gádok adták be. — Az említett három esz­tendőben összesen 8307 újí­tást adtak be a vállalat dol­gozói — említi Kupcsok Jó­zsef. — Hasznosításra elfo­gadtak ebből 6046-ot, a gya­korlatban megvalósítottak 5994 ötletet. Az újítóknak ki­fizettünk mintegy hétmillió forintot, külön díjazásra 400 ezer forintot fordítottunk. A vállalatnál a versenyt az üzemek között rendezik meg, s pontrendszer alapján tör­ténik az érténelés. Kiírják a legjobb újítók, az üzemi ipar- jogvédelmi előadók, az egy­személyi elbírálók, a szakvé­leményezők. a kalkulátorok versenyét. Az Ormosi Bánya­üzemben és a Központi Osz­tályozó. Szállító és Gépjavító .üzemben példamutatóan fog­lalkoznak az újításokkal, a Pulnokí- és a Farkaslyuki Bányaüzemben viszont már több odafigyelésre volna szükség. Az utóbbi három évben Bérc Lajos (Ormosi Bányaüzem), Molnár Sándor (Farkaslyuk) és Varga Gyula (Ormosbánya) nyerte az újí­tók versenyét, de több tucat­nyi kiváló újító megérdemel­né. hogy a nevét nyomtatás­ban lássa. — Fokozatosai} növekszik a javaslattevők száma is, bár a vállalati létszám fokozato­san csökken — jegyzi meg a szakember. — Az elmúlt év­ben ötezren nyújtottak be javaslatot, vagyis a dolgozók háromtizede újított. Az újí­tások 80 százalékát az iparo­sok. 15 százalékát a műsza­kiak, 5 százalékát a föld alat­ti dolgozók adták be. Gaz­dasági eredményét tekintve azonban a műszakiak dolgoz­zák ki a legjelentősebb újí­tásokat, ők már vállalatban gondolkodnak, s viszonylag náluk a legkevesebb az el­utasított javaslat. Mindez természetszerű, hi­szen ezeknek az embereknek magasabb az iskolai képzett­ségük. Az is magától értető­dő. hogy egyre több nő pró­bálkozik meg újítások ki­munkálásával. A 30 éven aluli fiatalok egy része ugyanakkor’ mintha kedvét vesztette volna, hiszen ta­valy a korábbinál keveseb­ben és kisebb hatékonyság­gal újítottak. Olyan gond ez, amin változtatni kell. de van­nak még más, az eredménye­sebb újítómunkát hátráltató nehézségek is a vállalatnál. A teendőkről az iparjogvé­delmi osztály csoportvezetője ezeket mondja: — Több ügyintézőre, első­sorban iparjogvédelrrti elő­adóra volna szükség, hogy gyorsítsuk az újítások átfu­tását. Felmérések szerint ma­napság az ötlet elfogadásá­nak 49. a bevezetésének 19, a díjkifizetésnek 9, az újítás üzemszerű alkalmazásának 29 nap az átlagos ideje. Az újítók erkölcsi elismerése megfelelő — a három év alatt 36-an arany-, 58-an ezüst- és 114-en bronz foko­zatú Kiváló Újító jelvényt kaptak —, de nem mondható el ugyan«', az anyagi, megbe­csülésről. Az újító arányta­lanul kis hányaddal része­sül az újítása által elért ha­szonból. s az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani az újítások gazdasági ered­ményének kalkulálására, fo­rint értékű megállapítására. Kolaj László A piacokon mindig jól ér­tékesíthető korai gyümöl­csök közül a meggy és a cse­resznye Iránt megnőtt a ter­melők érdeklődése: a tava-zi telepítési szezonban a Ker­tészeti Szaporítóanyag For­galmazó KFT több mint 60 ezer csemetét biztosít a kis­termelők részére. Figyelemre méltó, hogy a hazai meggynemesítés nem­zetközileg is jelentős ered­ményeket éri el az öntermé- kenyülő. kiváló fajták elő­állításával. Korábban jófor­mán csak Pándy-meggyet és ennek megtermékenyülé- séhez szükséges cigánymegy- gyet ültették a gazdaságok. A tudományos kísérletek eredményei azonban lehető­vé tették, hogy önállóan, ..egyedül” is termeszteni le­hessen a meggyet. Ennek a programnak keretében jut­hatnak hozzá a kistermelők a legújabb fajtához, az újfe- hértói fürtöshöz. Ez a meggy- fajta csaknem kétszernnnyit terem, mint a Pándy-meggy és további előnye, hogy vi­rágrügyei kevésbé érzéke­nyek a fagyra. Gyümölcse hasonló a Pándy-meggyéhez, íze. zamata kitűnő. Friss fo­gyasztásra, befőttgyártásra és mélyfagyasztásra egyaránt alkalmas. Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg a Nőtanács csütörtöki ülését. A Parlament Vadásztermében a testület ezúttal a mezőgaz­dasági szövetkezetekben dol­gozó nők helyzetéről, élet-és munkakörülményeik ala­kulásáról tárgyalt. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, s az elnökségben fog­lalt helyet Szabó István, a TOT elnöke is. A mezőgazdaságban dolgo­zó több mint 300 ezer lány és asszony hétköznapjairól, örömeikről és gondjaikról, a róluk való társadalmi gon­doskodásról a ( közelmúltban készített átfogó elemzést a TOT. Czimbalmos Béla fő­titkár tehát napra kész hely­zetet tükröző tájékoztatást adhatott az országos tanács tagjainak. A többi között ar­ról, hogy az utóbbi négy esz­tendőben további erőfeszíté­seket tettek a nők kiegyen­súlyozott foglalkoztatósára, állandó munkalehetőségek megteremtésére. A borsod megyeiek ta­pasztalatai alapján hangzott Az utóbbi években az en- csi járásban állandósult az építőipari kapacitáshiány. A két szövetkezet, amely 82 te­lepülés gondjait lenne hivat­va megoldani, nem bír meg­birkózni feladataival, erejük­ből. lehetőségükből a közüle­ti célok, középületek építésé­re ’ futja. Mivel nagyipar nincs, a magánlakások zömét a kisiparnak kellene felépí­tenie. Becslések szerint a já­rásban épülő házak felét tud­nák csak elvállalni a kisipa­rosok. De még ennek a fél­nek is csak bizonyos hánya­dát építik az iparengedéllyel rendelkező kőművesek. A többit kontárok. Az ok? Szénái János, a KIOSZ körzeti csoportjának titkára szerint egyértelmű. A kisiparos is szívesebben vál­lal közületi munkát, hiszen egy helyen sokáig dolgozik k anyagilag jobban jár. Vi­szont egy-egy családi ház építése, építőanyag híján, pénz híján sokszor elakad, elhúzódik. A kőművesnek ilyenkor is le kell vonulnia, ,s esetleg hónapok múltán térhet csak vissza. Így neki semmiképpen nem éri meg. Tegyük hozzá: a kontárnak igen. Ezek szerint, csak úgy épülhetnek házak a járás falvaiban, ha a kontárok dön­tően besegítenek. Hogy pon­tosan mennyi ház épül a cse­reháti, vágj' az abaúji fal­vakban. felmérni éppen ezért nehéz. Szabó László, az en- csi OTP-fiók vezetője csali becsülni tud. Évente 42 mil­lió forintot adnak lakásépí­tésre, tatarozásra, vagy mo­dernizálásra. A lakásépítési beruházások összege viszont megközelítheti a százmillió forintot. A járás kisiparosai ennek mintegy felét végzik el. A cél: a kontárok kiszo­rítása a magánépitkezésekből nem könnyű feladat. Miután megtelelő büntetés a jogta­lan iparűzésért nincs, egyfé­le út marad. A kisiparosak számának növelése, letelepü­lésük elősegítése. Természe­tesen párosítva azzal, hogy a magánházépítés számukra anyagilag előnyös legyen. Ezek után vizsgáljunk meg egy ötletet. Sokan biztosan felsóhajta­nak, hogy megint egy tanács­kozás kerül itt szóba. Ezért röviden írom le a lényegét: az illetékeseknek feltűnt, hogy sem a kisiparosok, sem a lakosság nem tud azokról a hitelfelvételekről, amelyek, ha orvosolni nem is tudják, de enyhíteni tudnak a gon­dokon. Ezért rendeztek egy tanácskozást, amelyre meg­hívták a népfrontos aktivis­tákat, a kisiparosokat és is­mertették előttük a lehető­ségeket. A tanácskozásra nagy szükség volt, s ezt az is bizonyítja, hogy sokan ad­dig nem is hallottak az OTP kedvező hiteleiről. És ha az itt elhangzottak a lakosság körében visszhangra talál­nak, akkor ez a tanácskozás nem időpazarlás, hanem egy eredményes útmutató mód­szer volt. Ezek után érdemes részle­tezni, hogy ezek a hitelek mennyire ösztönzik a kisipa­rosokat. s a lakosságot az együttműködésre. Kedvező kamat mellett, akár 80 ezer­forintos hitelt nyújlanalc le­településhez. műhelynyitás­hoz olyan kisiparosnak, aki elsősorban építőipari, vagy szolgáltató iparágban foly­tatja tevékenységét. Tehát elsősorban azok vehetik fel ezt a hitelt, akik a magán­lakások építésében érdekel­tek, vagyis a kőművesek, vízvezeték-szerelők, villany- szerelők. A cél nyilvánvaló: azonkívül, hogy a kisiparos Növényolaj exportra A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat évente ötmilliórd forint értékben gyárt nö­vényolajat és finomított étolajszármazékokat, valamint különféle mosószereket és szappano­kat. Az előállított növényolaj ötven százalékát exportálják. A képen: az étolaj-üzemben. Metszés, csibekeltetés, belvízmentesítés A tavaszvárás jegyében el a javaslat: szükség lenne a hároméves, szakmunkás-bi­zonyítványt „szerző” iskola mellett rövidített tanfolya. mok indítására is. Elsősor­ban az idősebb dolgozók igénylik ezt, akik mögött több évtizedes gyakorlat áll, s ezt jól hasznosíthatnák az új követelmények, elméleti ismeretek megszerzésével. Országos tapasztalat: az ál­talános és szakmai ismeretek hiánya nehezíti a nők sze­mélyes jövedelmeinek gyor­sabb ütemű emelkedését is. Szó esett arról is, hogy — 1977-ben — 24 500 mezőgaz­daságban dolgozó anya vette igénybe a gyest. Azt viszont már kritikai éllel jegyezte meg a Borsod megyei fel­szólaló, hogy a kismamák nem használják ki tovább­képzésre, tanulásra az ott­hon töltött időt. Sok szó esett az egyenlő teherviselésről, arról a tár­sadalmi gondoskodásról, amely a mezőgazdaságban dolgozó nők válláról is igyek­szik levenni a második, az otthoni műszak gondjait. korszerű gépeket vásárolhat, jól felszerelt műhelyt nyit­hat, ösztönzik a kontárokat, is az iparengedély kiváltásá­ra, s ezzel ellátatlan falvak, peremkerületek szolgáltatá­sát is megoldják. A lakossági hitelfelvételek arra irányulnak, hogy az építkező társa legyen a ki­vitelezőnek. tehát készüljön fel az építkezésre, halmozza fel az anyagokat, hogy a kis­iparos a beruházást egyszer­re tudja megvalósítani. \ Ugyanakkor a hitelek jól szolgálják, ösztönzik a mo­dernizálást is. Kétszázalékos kamattal adnak hiteleket pél­dául elavult házak rendbe­hozatalára. Könnyen elkép­zelhető, hogy a régi zsúp­tetős házakban a közeljövő­ben már fürdőszobával talál­kozhatunk. Egy olyan járás­ban, ahol a lakóházak jelen­tékeny része bizony elavult, ahol sok az apró település, az ilyen ösztönzésre nagy szükség van. Ennyit nagyvonalakban er­ről a tanácskozásról. Biztos, hogy ezzel még nem váltot­ták meg a világot, nem tud­ták a járás sajátos gondjait teljesen megoldani, de több mint valószínű, enyhítettek a nehézségeken, mert a hitel- felvételek felelősségvállalás­ra késztetik az építőt és épít­tetőt egyaránt. •— kármán — A tavasz hónapjába lép­tünk, jóllehet, március első fele még a meteorológusok szerint is a télhez tartozik. Ez a felemásság egyébként jól érződik az utóbbi napok időjárásán is, hiszen tegnap­ra virradóra például hava­zott, s a kemény, fagyos éj­szakát, hajnalokat, néha már- már kellemes nappalok kö­vetnek. A tavasz naptár sze­rinti közeledte érződik a me­zőgazdasági üzemek napi tennivalóiban is. Vége felé közeledik a gépek javítása, sok helyen a metszés, s in­dulásra várnak már a határ első tavaszi munkáit végző gépek, emberek, örvendetes ezt hallani, mert a gyorsa­ság, s rugalmasság, az ebből következő egy-két napos előny, ha valamikor, akkor idén igencsak lényeges lesz. Tennivalókból ugyanis nem lesz hiány. Hogy mást ne említsünk, a tél, az ár. és belvizek, különösen sok kárt tettek az ősszel elvetett kalá­szosokban. Ezért a közeli napok egyik legfontosabb fel­adata; alaposan meg kell vizsgálni az őszi vetések ál­lapotát. Melyek azok a táb­lák, amelyek kipusztultak, amelyeket felül kell vetni, hogy ehhez időben beszerez­hessék a szükséges vetőmag mennyiségét. A minap három tsz-ben érdeklődtünk. A kér­dés ugyanaz volt: ezekben a napokban milyen munkák folynak az illető gazdaság­ban. íme a válaszok: Sály, Bükkalja Tsz, dr. Nagy János elnök: — A 251 hektár szőlőnkből e hétre már csak 30 hektár maradt metszetlen. Ezzel március első hetében vég­zünk, s akkor hozzákezdhe­tünk a 196 hektáros ősziba­rackosunk még metszetlen száz hektárjának munkáihoz. A tervek szerint ez a munka az itt dolgozó 70—80 tagunk­nak április közepéig ad el­foglaltságot. Gépműhelyünk­ben az erőgépek javításával már elkészültünk, most az utolsó munkagépeket javít­juk. s mihelyt az időjárás engedi, megkezdjük a tava­szi talajmunkákat Szikszó. Béke Tsz. Korpa 1st oá n keltetőüzem-vezető: — Eddig 160 ezer darab Hampshire és 5 ezer darab Hybro naposcsibéi keltettünk ki a velünk szerződésben ál­ló tsz-eknek, álészeknek. Ezenkívül 60 ezer Hamp- shire-t és 20 ezer Hybro na­poscsibét előneveltünk. Ezeknek az értékesítését a napokban kezdtü’ meg. A tsz-szel. áíész-szel’ szerződés­ben nem álló baromfitartók­nak elmondhatjuk: február 28-tól Miskolcon, a Búza té­ri baromfiüzletünkben meg­kezdtük az előnevelt csirkék árusítását, s mihelyt a hő- méx'séklet tovább emelkedik, 7 forintos egységáron a na­poscsibe is kapható lesz. Csobaj, Taktaközi Tsz, Orosz István elnök: — A 907 hektár őszi búza vetésünkből 600 hektárt elbo­rított az ár- és belvíz. Je- 'enleg is 300 hektár víz alatt áll. Minden valószínűség sze­rint a ma még víz alatt álló területeken teljesen kipusz­tult a búza, ezért ezeket a területeket tavaszi árpával felülvetjük. Erre a célra 600 mázsa vetőmagot már meg is rendeltünk A megmaradt búzaterületeket nagyon gon­dosan kívánjuk kezelni. Ta­lán már a jövő héten hoz­zákezdhetünk a fejtrágyázás­hoz, s később lombtrágyával is szeretnénk serkenteni a növény fejlődését. A met­széssel jól állunk. Január li­re befejeztük a 106 hektáros csemegeszőlő metszési mun­káit. Ilyen gyors munkára eddig nem volt példa és ez az asszonyaink szorgalmát, jó munkáját dicséri. A 99 hek­táros almásunkból 60 hektár metszve van. a többit, mivel hullámtérben található, ma is víz borítja. Sajnos, a je­ges ár olyan súlyos károkat tett ebben az á’lományban (letörte, széthasogatta na­gyon sok fa koronáiét), hogy azokat nemigen tudták kihe­verni. Az asszonyaink egv rlsze most a borkombinátnál dolgozik bérmunkában. Met­szenek, illetve Tarcalon az oltványfeldolgozásnál segéd­keznek, Folyamatosan tart nálunk a szerves trágya ki­hordása. Csak idén ez ideig 240 vagonnvi szerves anya­got hordtuhk ki a földekre. Nyolctagú brigádunk a táb­lák belvízmentesítését végzi. A vetésekről árkok készíté­sével siettetik a víz lefolyá­sát (ha) Újfajta meggy Kél hitel egy célra A oiezőgazóasághan dolgozó női! helyzetéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents