Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG TO 1979. február Tf„ vasárnap Műtermi csoportkép az 1870-es évekből. (Bal oldali kép.) Blaha Lujza. 1880-ban az Egy éj Velencében című Strauss-opc- rett főszereplőjeként. (Középen.) Lendvainé, a Nemzeti Színház művésznője (1870). (Jobb oldali kép.) Fotótörténeti gyűjtemény A kép rögzíti a múltat, a visszahozhatatlant, megörö­kíti az arcokat, a fénykép a történelem egyik leghitele­sebb tanúja. A francia aka­démia 1839-ben fogadta el a fényképezést mint talál­mányt. Nagyapáink, déd­anyáink tekintenek vissza a múlt század elején készült másolhatatlan — s éppen ezárt nagy értékű — Dager- rotípiákról, melyeket Fox Talbot angol fizikus, ned­ves eljárással készülő sok­szorosítható képei követtek, mintegy megalapozva a mo­dem fotóművészet jövőjét. A fényképezés hazánkban äs csakhamar népszerű lett. A legnevesebb festőművészek ;— Barabás Miklós, Borsos Képek a m Miklós, Doctor Albert alakí­tották át műtermeiket „film- xrdává”, ahol az első alko­tásaik készültek. Mindez ta­lán ma már mosolyogni való, a világot járó, mindent, „len­csevégre kapó” nemzedék­nek. A hagyományok őrzése érdekében a Magyar Fotó­művészek Szövetsége 1958- ban egy fotótörténeti gyűjte­mény megvalósítását kezde­ményezte. Voltak, alak fel­ajánlották a tulajdonukban levő fotótörténeti relikviá­kat. másoktól pedig megvá­sárolták a korabeli fényké­peket, a kezdeti hőskorra emlékeztető laborfelszerelése­ket, a fotózás történetét megörökítő plakátokat, ke­reskedelmi leveleket, érme­ket. Ma ennek a gyűjtemény­nek — egy megvalósítandó múzeum reményében — hu­szonhétezer tárgyi és fotó- emléke van. A gyűjteményt még így is gyakran láthatjuk, mivel az archívum egyes darabjait gyakran kölcsönkérik a fil­mesek és a tévések. Kora­beli politikusok vagy neves színészek egykori fényképeit keresik, és a környezetet, korszakot hitelesítő tablókat. A Magyar Fotóművészek • Szövetsége az Ady-évforduló alkalmával huszonhat képet sokszorosíttatott a költőről — mivel birtokában van a kor egyik legnagyobb fotós egyé­niségének, Székely Aladár­nak legtöbb Ady-felvétele — s ezt a gyűjteményt az or­szágban, mintegy ötven kü­lönböző helyen mutatták be vándorkiállításon. S még egy érdekesség: a Nemzeti Bank is a Magyar Fotómű­vészek gyűjteményéből vá­lasztotta ki azt az Ady-képet, mély most ránk tekint az (öt­százasról . ■ • Ágh Tihamér • • Örmények a magyar szépirodalomban Erdély területére 1672-ben telepedtek le az örmények, Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyó és Csíkszépvíz terü­letén. Legtöbb írónk keres­kedőként szerepelteti az ör­ményeket, pedig már beköl­tözésükkor egy részük ipar- ros volt. Gorove László 1803-ban még azt írta az er­délyi főkormányszéknek „nagy marhás kereskedést folytatok, a kereskedés csupa utazás és nagy számadásokat kell készíteni”, és kérte, hogy elszámolásait örményül ír­hassa, mert „örményül sok­kal könnyebben, rövidebben közölhetem minden dolgai­mat”. S ez a marhakereske­dő. aki örményül könnyebben fejezte ki magát, mint ma­gyarul, 1807-ben Érdemes kalmár címen kiadta az első magyar iránydrámát. Ebben a hazai történeten alapuló darabban a kereskedés iránti ellenszenvet, lenézést akarja eloszlatni, rámutatva a ke­reskedés nemzetgazdasági hasznosságára. A darab — az Irodalmi Lexikon adatá­val ellentétben — előadásra került. Kazinczy Ferencben Ma­rosvásárhelyt fogalmazódtak meg az „Erdélyi levelek”, amelyekben megörökítette a városban lakó örmény ke­reskedők életét és magyarrá válásuk folyamatát. „A nép gyarapodik, mert kereskedést űz, s érdemli szerencséjét, mert a nemzet nyelvét, öltö­zetét, szokását szereti, s ma­gát a Magyarföldön idegen­nek nem nézi, idegennek nem nézeti.” A magyar társadalmi drá­ma megteremtője Csiky Ger­gely is örmény származású volt, „Cecil házassága” című darabjában megírta a tőkés örmény rangsóvárgását. Szín­iarabja rögzíti azt a szokást s, mely szerint a délvidéki xusztákat bérlő vagy meg- ásároló örmények mindig nagukkal vitték egy szege­sebb rokonukat „pusztád­éinak”. azaz tanyagazdának. Jókai Mórnak, a nagy me­gélőnek közvetlen kapcsola­tai voltak Szamosújvár/al és Erzsébetvárossal, a Írét er­délyi örmény központtal. Jó­kai 1876'-os erdélyi utazása alkalmával jut el Szamosúj- várra, ahol meglátogatja a fegyházban raboskodó pusz­ták rettegett betyárját, Ró­zsa Sándort. A találkozást 1889-ben a Lélekidomár cí­mű regényében is leírja. Re­gényeiben, novelláiban be­mutatja az erdélyi és a ke­leten élő. örmények életét. Politikai pályafutása Erzsé­betváros képviselőségéhez juttatja. Bányai Elemér, ismertebb nevén „Zuboly”, kegyelettel ragaszkodott Szamos új várhoz és örményeihez, ott élt az árvaházban, majd később ott volt felügyelő is. írásaiban a nyelvben, szokásaiban már teljesen magyarrá vált ör­ményeket mutatja be. Min­den kortársa ismerte ör­mény eredetét és haladó ma­gyarságát. Munkatársa volt a Szamosújvárott megjelenő Arménia című magyar—ör­mény havi szemlének. Fel­vetette egy örmény bibliog­ráfia összeállítását, két kö­tetben összegyűjtötte az erdé­lyi örmény anekdotákat. Ady Endre Négy-öt magyar össze­hajol című versét Zuboly- nak írta, a Centrál kávéház- beli emléktábláján is az ő sorai emeltek neki emléket. Az 1890-es évek közepén történt törökországi örmény mészárlásokról, annak két­százhetvennégyezer örmény halottjáról a magyar szép- irodalomban Bródy Sándor, Tabéry Géza, Hercegh Fe­renc, és Bíró Lajos novellá­ban emlékezik meg. Bródy már Franz Werfel előtt tud­ta, hogy az örmények üldö­zése bármelyik nép kiirtásá­ra példát, sőt felmentést adhat a zsarnokoknak. Bró- dyt szoros kapcsolatok fűz­ték az erdélyi örményekhez. Pályája -felemelkedését Ko­lozsvárott Korbuly József szerkesztő segítette elő. A Fehér könyv megjelenését egy öimény kereskedő köl­csöne tette lehetővé. Fiait kisiskolás korukban — orosz nyelvre taníttatta. András fia erre úgy emlékezik visz- sza a Húsevők II. kötetének függelékében, hogy „egy Cselingerián nevű , örmény volt tanárunk. Mai eszem­mel úgy vélem, hogy anar­chista lehetett és valószínű­leg nem tudott örményül”. Irodalomtörténet írásunk he­lyességének az érdekében felelevenítjük Cselingerán Jakab emlékét is: Orosz­örmény országban született, Németországban végezte az egyetemet. Budapesten volt hírlaptudósító, több cikke jelent meg az Arménia című folyóiratban a kaukázusi ör­mények történetéről. Tolmá­csa volt a Zichy-féle kauká­zusi expedíciónak, .és az orosz nyelv tanára a honvéd Vezérkari tisztek nyelvtanfo­lyamán. Az I. világháború alatt az oroszoknak folyta­tott kémkedés vádjával ki­végezték. Bodurján János csíkszép- vízi plébános örmény nyel­ven írta elbeszéléseit, de a törökországi örménység 1915. évi deportálásairól szóló el­beszéléseit „Vörös hold” cí­men 1923-ban Bukarestben magyar nyelven is kiadta. Szongott Kristóf szerkeszté­sében Szamosújvárott jelent meg az’ említett Arménia című magyar—örmény havi szemle huszonkét éven ke­resztül. E folyóirat úttörő­munkát végzett a hazai és a külföldi örmény irodalom ismertetésében. Elsők között fordították magyar nyelvre örmény írók műveit és ör­mény nyelvre magyar írók munkáit. E folyóiraton kívül 1919- ben a mészárlások elől me­nekült örmények Masis ne­vezetű egyesületének orgá­numaként jelent meg Rsduni Hrant Szerkisz szerkesztésé­ben az egyetlen magyaror­szági örmény nyelvű folyó­irat Nor Tar, vagyis Oj Év­század címen. Korbuly Domonkos— Simon J. Zaven Alapmérés etalonnal az 1 fcy-os súly Befejeződött a platina-irl- diumból készült, a tömeg mértékegységéül szolgáló or­szágos etalon alapmérési munkája az Országos Mérés­ügyi Hivatalnál. A 3 millió forint értékű, csaknem száz­éves 1 kg-os súlyt vissza­szállították a Magyar Nem­zeti Bank páncéltermébe. Hasonló alapmérésre 40 év­vel ezelőtt került utoljára sor. Az országos etalon a tö­megmérések hitelességének biztosítékául szolgál, erről a kilogrammról „származtat­ják le” az iparban, a keres­kedelemben és más ágazatok­ban használatos valamennyi súlyt többszörös minták lán­colatán át. A hitelesség meg­őrzésére az előírás szerint kétévenként a mérésügyi hi­vatalnál vagy az országos irodahálózatnál újra kell el­lenőrizni a súlyokat, i Most azért nem kerülhe­tett sor sokáig összehasonlító mérésre, mert az ehhez szük­séges különleges nagypontos- ságú mérleg a második világ­háború alatt tönkrement, s kétéves fejlesztő munkával a közelmúltban készült el er­re a mérésre alkalmas szer­kezet. Az országos etalon egyéb­ként a Párizsban őrzött ere­deti platina-irídium egy ki­logramm tizenhatodik máso­lata, 1889-ben a nemzetközi mérlékügyi szervezet tagjai között sorsolással osztották ki a másolatokat. A párizsi­val összehasonlítva az orszá­gos etalonunk sem egészen pontosan egy kilogramm. i Eredetileg 54 mikrogrammal több volt, a 20-as évek ele­jén azonban, amikor repülő­géppel Párizsba szállították, hogy a 30 évenként esedé­kes összehasonlító mérésnek alávessék, a repülőgép a fel­szállás után visszazökkent, ennek következtében ütődés érte, s így azóta is 6 mikro­grammal kevesebb, mint egy kilogramm. Utoljára 1952- ben járt a magyar etalon A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet értesíti Miskolc város lakosságát, bogy a szövetkezet által végzendő lakóház-karbantartási és felújítási munkálatainak elvégzésére a Miskolc, Szputnyik u. 1. sz. alatti telephelyén V. SZÉEilÉ liitiifeífisi építésvezeteségel hízóit lire A szolgáltatás gyorsabb lebonyolítása érdekében személyesen vagy a telefonszámon szíveskedjenek megrendeléseiket leadni, a megrendeli munkák kivitelezésével kapcsolatos kérdésekre is a fenti telefonszámon kapnak tájékoztatást. A B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari V. Miskolci Gyárába felveszünk közművelődési előadót (egyetemi v. főislc. végz„ népműv. szak) üzemgazdászt (közgazd. egyetem v. számvit. főisk. végz.) műszaki anyagraktáros, gondnok munkakörökbe. Jelentkezés: a vállalat központjában, nyolcas autóbusz­végállomás. Valamint ózdi üzemünkbe készáruraktárost, jelentke­zés az ózdi üzemünk vezetőjénél. Felhívás! Értesítj'ük a lakosságot, hogy csatlakozóvezeték és lakáson belüli gázvezeték építésétf gázvezetékek bővítését, gázkészülékek felszerelését és cseréjét m. Kins rendeljék meg a TIGÁZ MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGÉNÉL (Miskolc, József Attila út 20. sz.) Az 1979. március 31. után érkező megrendeléseket csak 1980. évre tudjuk beütemezni. TIGÁZ MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGE KÖSZIG Kazincbarcikai Könnyűbclongyára päSyäzateßt foiirdest minimum 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező elektromérnök és gépészmérnök, vagy minimum 5 éves gyakorlattal rendelkező elektrotechnikus és gépésztechnikus részére TMK MUNKAKÖR BETÖLTESERE Bérezés a kollektív szerződés szerint Jelentkezni lehet a gyár személyzeti és oktatási előadójánál ■ban.

Next

/
Thumbnails
Contents