Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerszámgépek kcoperácisban XXXV. évfolyam, 31. szám Ára: 1,20 forint Szerda, 1979. február 7. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Moszkvában, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak székházában, kedden megnyílt a Szövetség gáztáv­vezeték építésére létrehozott kormányközi együttműködési bizottság ötödik kibővített ülése. Az ülésen az építésben részt vevő KGST-országokat megbízottaik, a kormányok miniszterelnök-helyettesei képviselik. A magyar kül­döttséget Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese • ve­zeti. A kibővített ülést Konsz- tantyin Katusev, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a kormánykö­zi bizottság elnöke nyitotta meg. Megállapította: a ta­nácskozásnak külön jelentő­séget ad az a tény, hogy egy­részt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa létrejötté­nek 30. évfordulójával esik egybe, másrészt most helyez­ték üzembe a közös munká­val készült távvezeték első szakaszát. A vezeték építésé­re Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió pártjai, kormá­nyai hoztak határozatot, s ez az első nagyszabású nemzet­közi építkezés a KGST tör­ténetében. A munkában a résztvevő országok 15 ezer építője, munkása, szakembe­re vett részt a helyszínen. A 2750 kilométeres vezeték évi 24 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz al­kalmas. Január elsejétől a Szovjetunió vállalt kötele­zettségeinek megfelelően megkezdte az orenburgi földgáz szállítását. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese meleg szavakkal szólt az épí­tők nemzetközi kollektívájá­ról. Kiemelte, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke, az építőkhöz intézett üzene­tében külön is kiemelte a nemzetközi kollektíva kima­gasló sikerét. A távvezeték építéséről Borisz Jevdokimovics Scser- bina. a Szovjetunió kőolaj- és gázipari vállalatépítési mi­nisztere tartott beszámolót. A vezeték építése a Szov­jetunió gazdasága szempont­jából is igen nagy jelentősé­gű: az 1420 milliméter átmé­rőjű, 75 atmoszféra nyomás­sal működő vezeték minő­ségileg újat jelent. Ma az országban a különböző szál­lító csővezetékek együttes hossza már megközelíti a 200 ezer kilométert, s ezek jut­tatják el a fogyasztókhoz a fűtőanyag több mint kéthar­madát. A miniszter részletesen is­mertette az építés különböző szakaszait. Az ülésen felszólaltak az építésben részt yfevő országok megbízottjai, a kormányok miniszterelnök-helyettesei. Szekér Gyula emlékeztetett arra, hogy a gáztávvezeték építésének terve 1973-ban merült fel, az erről szóló egyezményt 1974-ben írták alá — 1978 végére pedig már el is készült a nagyszabású munka. — Ez a világviszonylatban is kiemelkedő létesítmény a kivitelezésben részt vevő hat ország munkásainak és mér­nökeinek együttes erőfeszíté­sével alig három év alatt (Folytatás a 2. oldalon) Szekér Gyula felszólalása Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes kijelentette: — Az elmúlt hónapokban több nagy, jelentőségű ese­ménynek voltunk tanúi az országaink között kialakuló integrációs együttműködés­ben. Néhány évvel ezelőtt született az együttműködés további elmélyítését és töké­letesítését, valamint a KGST­tagállamok szocialista gazda­sági integrációjának szélesí­tését célzó komplexprograrm Ez már olyan nagy jelentő­ségű objektumokban öltött testet, mint a világ jelenleg működő legnagyobb össze­függő energiarendszerei, a 750 kilovoltos villamosener- gia-vezeték és a Szövetség gázvezeték. A Szerszámgépipari Művek Budapesti Köszörűgépgyára Nyugat Európa egyik legis­mertebb szerszámgépgyárával, az NSZK-beli Gildemeister céggel közösen gyárt esz­tergagépeket. A gépek egyes alkatrészeit a külföldi cég szállítja, de a főbb egységek már Budapesten készülnek. A jobb minőségű alkatrészek készítése lehetővé teszi, hogy az idén már több mint 90 százalékban saját gyártmányúakat építhetnek be a gépekbe, így azok gyártása gazdaságosabbá válik. Eredményes zérszámadás az encsi Zója Tsz-lei Tegnap, kedden délelőtt tartotta meg zárszámadó köz­gyűlését az encsi Zója Ter­melőszövetkezet. A minden vonatkozásban eredményesen gazdálkodó, termelését az időjárás viszontagságai elle­nére növelő közös gazdaság e munkát értékelő, az újabb feladatokat meghatározó fó­rumán részt vett dr. Ladá­nyi József, a megyei párt-vb tagja, a Borsod megyei Ta­nács elnöke, Nagy Zoltán, az Encsi járási Pártbizottság el­ső titkára, dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára és Simaházi Sándor, a megyei tanács En­csi járási Hivatalának veze­tője. Boczán László elnökhe­lyettes megnyitója után Tá- borfi Tibor tsz-elnök ismer­tette a vezetőség beszámoló­ját, amely értékelő kiegészí­tője volt az éves munkát ösz- szegző, a mérleg számadatait tartalmazó, elemző, írásos anyagnak. A zárszámadó közgyűlés munkáját megelőzően a tsz tagsága, dogozói munkahelyi tanácskozásokon már alapo­san megvitatták az elmúlt esztendő munkájának min­den részletét, őszinte, nyílt kritikai légkör jellemezte eze­ket a tanácskozásokat. A fejlődés, az elért igen jó ered­mények ellenére az 58 felszó­laló elsősorban arról beszélt, hogyan végezhetnék még jobban munkájukat, hogyan tehetnék hatékonyabbá a gaz­dálkodást. A tenni, a továbblépni akarás jellemezte a vezető­ség beszámolóját is, mert a Zója Tsz-ben a tavalyi ered­ményeknél is magasabbra tették a mércét. Pedig már az 1978-as év „mutatóira” is joggal lehetnek büszkék. A közös gazdaság termelési ér­tékét 36,7 millióról 41,4 mil­lió forintra növelték, s a ter­vezett 5,9 helyett 6,1 millió forint tiszta nyereséget értek (Folytatás a 2. oldalon.) A dél-borsodi területre tevődött át az árvíz Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén lassan levonulóban van a vi­szonylag tartós, de igen ma­gas árhullám. A néhány nap- .pal ezelőtt Tokajnál maxi­mális vízállást „produkáló” Tisza ma már Tiszabábolna térségében tetőzik. Ennek megfelelően a Zemplénagárd és Cigánd között is eddig ér­vényben levő harmadfokú árvízvédelmi készültséget tegnap másodfokúra mérsé­kelték. Cigánd és Űjlőrinc- falva között azonban tovább­ra is harmadfokú árvízvé­delmi készültség őrzi a gáta­kat. Az árhullám levonulá­sának megfelelően alakulnak ki az árvédekezés súlypont­jai is. így jelenleg és az el­következendő napokban a dél-borsodi területen fokoz­zák ezt a tevékenységet. En­nek érdekében az ÉVIÉIG központi árvízvédelmi oszta­gát —, amely eddig Tisza- karád térségében dolgozott — tegnap este a dél-borsodi területekre vezényelték át. Harmadfokú árvízvédelmi készültség van a Bodrog mentén az országhatártól a torkolatig, valamint a Takta I Éípntja alsó szakaszán is. A már ko­rábban készenlétben tartott Felső-Tiszavidéki Vízügyi A Bodrog jobb partján, ahol nincsenek gátak, néhány tele­pülés mélyebben fekvő házait elöntötte az árvíz. Képünk Tokajban készült. Igazgatóság 150 fős csoport­ját tegnap a Bodrog menti védekezési munkálatokhoz irányították. Sárospatak tér­ségében dolgozik a szombat- helyi vízügyi igazgatóság 20 műskaki dolgozója, techniku­sa, mérnöke is. A magas árhullám útját álló különböző védművek, a gátak, a töltések már erő­sen átáztak. Emiatt az úgy­nevezett mentett oldalon több helyen, elsősorban Viss és Kengyel, Kesznyéten és Taktakenéz, Tiszapalkonya és Tiszatarjén térségében csur- gások, szivárgások, vízfaka- dások keletkeztek. A víz­ügyi és víztársulati dolgozók elsősorban ezekben a térsé­gekben tevékenykednek, el­lenyomó medencéket építe­nek ki, és töltésmegtámasz­tás is folyik homokzsákok, valamint terméskő segítségé­vel. Tegnap 2500-an vettek részt az ÉVIZIG területén a munkálatokban. 320 gépjár­mű, vízi jármű és földmun­kagép segítségével. A javuló időjárás jótékony hatással van az ár- és belvíz elleni tevékenységre. Ha to­vábbra is napos marad az időjárás, akkor ez nagymér­tékben megjavítja a gátakon a közlekedési viszonyokat, a védekezésben részt vevők munkáját, és csökkenhet a belvízzel elöntött terület nagysága is. Naposcsibék a szikszói Béke Tsz­Ügy tartják, a tavasznak, porcosabban a tavasz köze­ledtének számos csalhatat­lan jele van. Például maga a naptár, aztán az első hó­virág, a piacon megjelenő barkaárusok, az egyre hosz- szabbódó napok. Sziliszón mindezeken kívül van más jel is: a csirke. A sárga pi­hés. gyermek-meséskönyvek- be illő, csipogó naposcsibe. A sziliszói Béke Termelőszö­vetkezet keltetőjében ugyan­is 1976 óta minden év ja­nuárjában — tehát már ha­gyományosan — kikelnek az első naposcsibék. Nem korai ez még? — kérdeztük Bene Sándor elnöktől és Horánsz- ky István főállattenyésztőtől. — Aki netán a hidegtől félti a naposcsibéket, annak elmondhatjuk, semmiképpen sem. Sőt, jobb korábbi kelé­sekből- állományt nevelni. Ezek ugyanis egészségeseb­bek, nagyobu a vitalitásuk, nem is beszélve arról, hogy korábban lehet levágni, ko­rábban kezdenek el tojni. A szikszói gazdaság segít­ve á háztáji programot, a kisüzemekben jól bevált Hampshire vegyeshasznosítá­sú fajtával foglalkozik. A fajta jellemzője, hogy külter­jes viszonyok között is szé­pen fejlődik. Évente körül­belül 160 tojást termel, s előnye, hogy a tojássárgája nem halovány, hanem szép. igazi sárga. Emellett a húsa is kifogástalan. Takarmányo­zási szempontból, pedig kü­lönösebb igény nincs. — Egy dolgot viszont fel­tétlen el kell mondani a faj­tával kapcsolatban. Érdemes minden évben felújítani az állományt. Ez esetben az előbb elsorolt jó tulajdonsá­gokban soha nem csalódik az állattartó. December végén került az első rotáció, mintegy 28 ezer tojás a keltetőgépekbe. Ezek­ből január harmadik hetében kelt ki az állomány, amit döntő többségben a leninvá- rosi Szőke Tisza és a tisza- bábolnai Rákóczi Tsz-be szállítottak. Azóta hetente kétszer újabb és újabb állo­mány kel ki, illetve kerül szállításra. ' — Mi 15 tsz-szel és áfész- szel vagyunk szerződéses kapcolatban. A szerződések alapján május végéig (eddig tart a szezon) közel 600 ezer Hampshire naposcsibét kel­tetünk. Ebből 110 ezret elő­neveltként, 35 dekás súly­ban értékesítünk. A kelte­téshez szükséges tojás zömét a 6200 darabos tojóállomá- nyünk biztosítja. A Hamp­shire mellett keltetünk, il­letve nevelünk Hybro hús­hasznú fajtát is, ehhez a to­jást vásároljuk. Idén 50 ezer Hybrot naposcsibeként. 25 ezret előneveltként és 20 ez­ret pecsenyecsirkeként ho­zunk forgalomba. — Azokat az olvasókat, akik nincsenek kapcsolatban áfészekkel, tsz-ekkel, nyil­ván érdekli, ők hogyan jut­hatnak hozzá a szikszói na­poscsibéhez? — Az ő részükre is van árusítás. Minden héten a ke­lést követő napokon (kedden és csütörtökön van kelés) árusítunk itt Szikszón a tsz- központban, valamint febru­ár végétől Miskolcon, a Búza téri élőbaromfi-boltunkban. •Ilymódon mintegy 15 ezer naooscsibét és 30 ezer darab előnevelt csirkét értékesí­tünk. Üj szolgáltatás a magánter­melők részére, hogy a megve bármely községébe kiszállítja- a tsz a levél útján igényelt naposcsibe-mennyiséget is, ha az legalább *a 400-as létszámot eléri. Mivel ilyen mennyiséget egyedül kevés állattartó rendel, ezért a szikszóiak javasolják: többen összefogva közösen küldjék be rendelésüket A tsz keltetőjében (14 da­rab 10 ezres Gergely-féle keltetőgép, és egy darab 20 ezres termes-keltető) szigo­rúan átvizsgált, ellenőrzött tojásokból, valóban a fajtára jellemző tulajdonságokkal bíró csibe kel ki. Nem mond­ható el ugyanez viszont a megyében 'itt is. ott is fel­tűnő „zugkeltetők” portékái­ról. akik a minőségi színvo­nalat kevés kivételtől elte­kintve nem tudják garantál­ni. Ezért egy tanács a vá­sárlókhoz: csirke és csirke közé nem húzható egyenlő­ségjel. (Ua) A Szövetség gáztávvezeték kormányközi bizottságának ülése

Next

/
Thumbnails
Contents