Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

1979. február 27., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Kistermelők — kiskertek a mezőgazdasági termeléshez Mezőgazdasági termelési hitelt mindenki igényelhet — az OTP-töl, vagy a takarék­szövetkezettől —, aki mező- gazdasági művelésre alkal­mas földterülettel — kert, udvar, bérlet stb. — rendel­kezik és azt növénytermesz­téssel vagy állattenyésztéssel, állattartással kívánja haszno­sítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok kölcsönt igényel­hetnek zöldség- és gyümölcs- termelésre, állatok beszerzé­sére, gazdasági épületeik kor­szerűsítésére, eszközök vásár­lására stb. A kistermelők az önellátás célját szolgáló termelésre ál­talában 15 ezer forintot kap­hatnak, évi 8 százalékos ka­matra. A hitel visszafizeté­sének ideje legfeljebb 5 év lehet. A szerződésnélküli terme­léshez, például •állatvásárlás­ra, táp, takarmány és felsze­relés (önetető, önitató) be­szerzésére, istálló és ól kor­szerűsítésére, esetleg új léte­sítésére hitel vehető igénybe. A kölcsön összege 15 ezer fo­rintig terjedhet — a lejárata pedig a megtérülést figye­lembe véve — legfeljebb 5 év, a kamat 8 százalék. KEDVEZMÉNYEK Azok, akik a felvásárló vállalatokkal, vagy az ófé­szekkel áruértékesítésre szer­ződést kötnek, különféle ked­vezményekben részesülnek. Például: Szarvasmarha-tcnycsztés és -hizlalás esetén az állat be­szerzésére maximálisan 50 ezer forint összegű, évi ti százalékos kamattal kapható kölcsön. A visszafizetés ide­je 5 esztendő is lehet. Eh­hez kapcsolódóan istálíóépi- tés címén további 25 ezer forint igényelhető, a kamat ebben az esetben évi 8 szá­zalék. Növénytermesztés és állat­tenyésztés esetén — hitelcé­lonként — 25 ezer, legfeljebb 50 ezer forint vehető igény­be. A visszafizetés időtarta­ma, a szerződés lejártától függően 5 év lehet. Abban az esetben, ha a kölcsön a ter­melés közvetlen költségeit szolgálja, a kamat 6 száza­lék. A korszerű állathizlaló ■rendszerek kialakításánál, ha a kivitelező az áfész, vagy a tsz. 50 ezer forint, 5 éves lejáratú kölcsön vehető igénybe, évi 6 százalékos kamat mellett. Mezőgazdasági kisgép be­szerzésére — 20 százalékos saját hozzájárulás mellett — 50 ezer forintig terjedő köl­csön vehető igénybe, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Feltétel: csak állami, vagy szövetkezeti szervtől lehet gépet vásárolni. A történelmi borvidéken szőlőtelepítésre is igényelhe­tő kölcsön. Ennek összege 25 ezer forintig terjedhet, ka­mata évi 0 százalékos. Lejá­rata a termőre fordulás évé­től függően 5—10 év. Ameny- nyiben a telepítendő terület meghaladja a 400 négyszög­ölt, a helyi tanács telepítési engedélyére is szükség van a hitel folyósításához, és fel kell tüntetni a telepítendő szőlő fajtáját. Ugyanilyen feltételekkel kaphatnak kölcsönt gyümölcs telepítésére, illetve felújításá­ra. Szőlő és gyümölcs tele­pítésénél a feltételek hiánya esetén — ha például az elő­írtnál kisebb a földterület —, 15 ezer forint vehető igény­be, 5 évre. 8 százalékos ka­mattal. A szakcsoportban lévő mé­hészek részére is folyósíta­nak kölcsönt, ha mézértéke­sítési szerződést kötnek, s évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet érté­kesítenek. A méhészet fej­lesztésére 50 ezer forintig terjedő, 1982. december 31-ig visszafizetendő kölcsönt le­het igénybe venni. A kamat évi 8 százalékos, amelyből a méhészt csak 2 százalék ter­heli, a fennmaradó ti szá­zalékot a Hungaronektár vi­seli. MAXIMUM, FEDEZET Az egy személy részére, több címen folyósítható köl­csön felső határa 75 ezer fo­rint lehet Például az a gaz­da, aki szerződést köt szarvasmarha tenyészállat beszerzésére, 50 ezer forintos kölcsönt igényelhet, ugyan­akkor — istállóépitésre — további 25 ezer forintot ve­het fel. Vagy a szerződéses növénytermesztésnél: a ter­melés közvetlen költségeire 25 ezer forintot lehet kérni és mezőgazdasági kisgép be­szerzésére további 50 ezer fo­rint kölcsön vehető fel. A mezőgazdasági hitelelv­nél is — hasonlóan az egyéb rövid- és középlejáratú hite­lekhez — a fedezet elsősor­ban a kölcsönt igénylő és a házastársának havi, rendsze­res jövedelme. A kölcsön kettőjük illetményének há­romszorosáig engedélyezhető. Amennyiben az összeg ezt meghaladja, megfelelő ke­zesekre van szükség. Ingat­lanfedezetet a hitelek rövid lejárata miatt a takarékpénz­tár nem fogad el Matemaiikaóra az óvodában Játékosan ismerkednek a matematikával a Vili. kerületi Rákóczi úti óvodában a négy-ötéves apr' lgok. A képen: az összeadást és a kivonást gyakorolják az óvodások. A hét végén igazi kirándu­lóidő fogadta a Bükkbe lá­togatókat. Volt havazás, nap­sütés, csípős szél, csúszós, je­ges út. és minden, amit a szeszélyes télutó adhat a ki­rándulóknak. Némely helyen még szánkózni is lehetett. A hét vége sok embert csalo­gatott ki a hegyekbe. Autó­sokkal, gyalogosokkal min­denütt lehetett találkozni, még a legeldugottabb helye­ken is. A jeges, havas mellékuta­kon azonban nem ártott az óvatosság. A hóval fedett jég könnyen megtréfálhatta a gyalogost és autóst egyaránt. Aki nem vigyázott, köny- nyen az út szélén találhatta magát. így járt egy Warl- burgos is, aki hirtelen féke­zett, és máris az útszéli fe­nyőfák támasztották meg. Egy Polski gazdája ugyan­csak segítséggel tudta jármű­vét a fák közül kiszabadíta­ni. A vigyázatlan gyalogosok is gyakran csak nadrágfék­kel tudtak megállni a lejtő­kön. Lófőtisztáson egy rendkí­vül szokatlan kép tárult elénk. (Legalábbis ebben az évszakban szokatlan). Az er­dő szélén kék színű kemping­sátor. előtte terített kemping­asztal székekkel, mellette le­húzott ablakú Skoda. Ez az­tán az igazi turizmus. Lakói­val azonban nem találkoz­tam, valahol messze az er­dőben kószálhattak. Valami­vel arrébb faágra kötött hin­tával szórakozott két-három gyerek, arcuk kicsípve a hi­deg széltől, mint a piros pap­rika: — Nem (áztok? — Nem! — Mióta hintáztok? . — Már vagy egy órája. — Nem mondom, szép tel­jesítmény, és a szüléitek hol vannak? — Másszák a hegyeket! De már jöhetnének, mert éhesek vagyunk. — Mi lesz ebédre? — Bográcsgulyás és túrós csusza a turistaházban. Amikor kimondják, szinte egyszerre nyelnek egy na­gyot. Bükkszentkereszt (elett szolgálatot teljesítő rendőr­rel találkoztam, több hegyi falu körzeti megbízottja. Nem ismertük egymást, még­is köszöntünk. Aztán beszél­getni kezdtünk. Megvitattuk a világ folyását, az ország gondjait, mintha legulábbis évek óta ismernénk egymást. Ezen a csendes hegyi úton milyen furcsa érzés a vajúdó feszültségekkel teli világ dol­gairól beszélni. Itt béke és nyugalom van. a világ más részén pedig ölik egymást az emberek. Megyek tovább. Egy öreg asszon}’, nagy bottal a kezé­ben úgyanúgy cserkész a le­hullott levelek között, mint ősszel a gombaszedők. Jobb- ra-balra túrkálja az avart, vajon mit kereshet? ... Az erdő békességes, télutói hangulata ezen a napon is pihenés), felfrissülést adott sok-sok száz turistának, ki­rándulónak. W. L. Kazincbarcikán tíz éve alakult meg a modellezők MHSZ-klubja. A technikai sportág művelőinek köre —, amelynek tagjai között a 12 éves gyerekektől a invakora- beliekig minden korosztály képviselteti magút — majd' egy évtizeden át különöseb­ben nem hívta tel magára a figyelmet. Az elmúlt év ele­je óta azonban rohamos fej­lődés tapasztalható tevékeny­ségében. Alikor ugyanis a 3. sz. Volán ottani kirendeltsé­ge elvállalta a patronálását. eleget is tett vállalásának Anyagilag segítette a klubot oly módon is. hogy gépko csit ’'Mosított a más váró sokban versenyző tagjai szú mára. A támogatás kedvez« hatása már a nyár végén megmutatkozott. Nagypál Fé­renc klubtitkár — az EMÁSZ üzemigazgatóságának lakato­sa — a Pécsett megrendezett országos bajnokság egyéni versenyzőinek az élmezőnyé­ben végzett, a klub csapata pedig hatodik lett az igen erős együttesek között. A volánosok segíteni aka­rását az említettek mellett az is bizonyítja, hogy hat szo­cialista brigádjukból 6S-an pártoló tagjai az egyelőre 34 modellezőt számon tartó klubnak. Ez azért is ügye­imre méltó, mert az MHSZ- lubok többségében a párto- ik kevesebben vannak, mint ■ rendes tagok. A brigádok \ klub nemrég megtartón özgyűlésén 25 tővel képvi­seltették magukat, akik tár­saik megbízásának is eleget téve bejelentették, hogy se­sítségük ebben az évben sem marad el. A többi közt kor­szerűsítik a modellezők he­lyiségét és ennek előterét. A kirendeltség vezetője és párt- alapszervezetének a titkára is jelen volt a közgyűlésen, ami további bizonysága annak, hogy a Volán szinte vala­mennyi dolgozója szívügyé­nek tartja a klub támogatá­sát. fejlődését. Egyébként nem csupán a klubban modelleznek a bar- cikai fiatalok, hanem az ál­talános iskolákban is. Ezek­ben a klub vezetőség és több pedagógus jó együttműködé­sének eredményeként hat modellező szakkör működik, összesen 140 kisdiákkal. ' Ilyen körülmények között nem kétséges, hogy a most még B-tipusú klub néhány év múlva A-tipusúvá fejlő­dik. mint ahogy a miskolci valószínűleg ebben az évben azzá válik. (Még Ózdon mű­ködik B-, s a megyében ki­lenc helységben egy-egy C- típusú klub). Érdemes megemlíteni azt is, hogy az MHSZ Országos Központja pályázati felhívá­sára a barcikai modellezők lkészítették a kicsinyített mását annak a repülőgépnek, amelyen 1919. májusában Szamuely Tibor Moszkvába repült, hogy tájékoztassa Le­nint a Magyar Tanácsköztár­saság katonai és politikai helyzetéről. A jól sikerült modellt decemberben a hon­védelmi szövetség miskolci székházában kiállították, most pedig már a főváros­ban ..várja” hasonmásaival együtt, hogy a díjazott alko­tások közé kerüljön. T. I. Járásaink a járásbíróságokon Igazságkeresők Szerencsen A peres felek már nyilat­koztak. Hogy gondolataik miként élik tovább a mon­dottakat és hallottakat — csak sejthető. Ugyanígy az is. hogy a bírói asztalon egy kattanássa’ egyenletesen mű­ködni kezdő magnetofon mágneses szalagja miként rögzíti a tárgyalóbiró sza­vait. Nap mint nap így örö- kitődnek meg itt egy járás életének, emberek kapcsola­tainak ügyes-bajos dolgai a Szerencsi Járásbíróságon. Tányérok és pofonok A járásbíróság elnökével, dr. Palásti Gáborral a pol­gári peres ügyekről beszél­getünk. Az elmúlt évben 948- ot tárgyaltak itt Szerencsen, ennek több. mint fele csa­djogi ügy volt. Származás- megállapítás. gyermektartás, bontóper, vagyonközösségi vi­ta. — Azon vagyunk — mond­ja —. hogy ha már elválnak a házastársak, akkor ebben a válóperben intézzük el a va­gyonközösség megosztását is. Ebben az ügyvédi munkakö­zösségtől is nagy segítséget kapunk, a perek előkészítése és a tárgyalás folyamán. — Sok a felesleges vita? — Sok esetben nincs értel­me. Bosszantás szándéka, el­lenszenv, kicsinyesség hajtja a pereskedőket. Csak egy pél­dát mondok: a vita a tányé­rokról folyik: a felperes ezt mondja: „Nyolc lapos tányér van és négy mély”. Az al­peres: „Nem igaz, csak hét lapos tányér van és ebből is...” — Ugye, kár folytat­nom ? Amiről hallottunk — ese­tekről és arányokról — nem volt új, korábban is jegyez­hettünk fel hasonlókat. Amit dr. Czeglédy Miklós büntetőbíró mondott — az elmúlt évben 592 büntető­ügyet tárgyaltak a járásbíró­ságon — az is sok hasonló vonást tartalmazott a többi járásbíróságon tapasztaltai^ kai. Itt is az erőszakos jel­legű bűncselekmények, a ga­rázdaságok állnak az első he­lyen : — Tudja, a borvidék-jel­leg... Hamarabb csattan a pofon, majdnem minden esetben alkoholos befolyá­soltság lendít kezel, öklöt. És többnyire itt is a vendég­látóhelyek az erőszakos cse­lekmények ■ „melegágyai”. Miért bántotta? Nemrégen jöttünk ki a büntetöbirúval a tárgyalóte­remből. A büntetőügy, a verekedés végére pont ke­rült, de a teremben még mindig visszhangzik a szám­talanszor megkérdőjelezett mondat: „Miért bántotta?" Golopon történt, este. Az fali olt előtt kezdődött. Két fiatalember minden indok és lőzetes szóváltás nélkül megvert egy középkorú fér­fit... A másodrendű vád­lott: — Én csak ott bántottam, az italbolt előtt... arcul ütöttem... lehet, hogy szól’ valamit.. nem tudom ... Az elsőrendű vádlott: — Hirtelen felindultságból zaladtam utána .. megütöt- em, akkor eldobta magátó’ a biciklit... elesett... ne:1 csak én rugdostam... . A tárgyalóbíró: — Miért bántotta .. . Miért bántotta ... Miért bántotta maga egyáltalán ezt az em­bert? ... Csend. — Nem tudón*... „Viszontlátásra?” A bírákkal folytatott bő­szé. jelesekből, a peres ügyek számadataiból, a „perkate­góriák” arányaiból igazán nem nehéz kimondani: visz- szaköszönnek már a járásbí­róságokon bizonyos témák. Ugyanígy, egy-egy járásbíró­ságon is: mind a polgári, mind a büntetöszakban év­ről évre ugyanazok a perek (típusukban természetesen) adják az igazságszolgáltatás embereinek a munka na­gyobb részét. S bizony, itt is, ott is tapasztalhattuk, hogy községek — sőt családok — szerint meg tudják mondani: „hol szorít a cipő” ... S aztán vannak minden járásban olyanok, akik nem­igen tudnák „megszabadulni a bíróságtól”. Nem képesek rá, hogy — mint a döntő többség — tisztességes úton és módon éljenek. Hol keser­nyésen esik róluk szó, mint itt Szerencsen is: „Látja — mondja a járásbíróság elnö­ke egy friss büntetőítéletet kommentálva —, csak van, „eredménye” a mi mun­kánknak. Ez az ember, akit most 7 évre ítéltünk lo­pásért és más bűncselek­ményért, előzőleg már em­berölésért ült...”: előfordul­jak azonban olyan vádlottak is, akikre úgy emlékezik a büntétöbíró, mint aki az egész eljárás során a bíróság segít­ségére volt, aki minden cse­lekményét elismerte, nem ra- vaszkodott tagadással; tudta, amit tett, azért vállalnia kell a felelősséget iS. Ö volt az. például, aki nem tiltakozott és nem fellebbezett a 6 év szabadságvesztés ellen, ha­nem így szólt a bíróhoz: ..Tisztelettel. .. nem tudom, mondhatom-e azt, hogy vi­szontlátásra?” ... A bíró: „Remélem, már nem akar velünk találkozni” .., Az el­ítélt: ..No. nem azért... mert úgy gondolom, mire én is­mét idekerülök, a bíró úr már nyugdíjban lesz”... Pont, új bekezdés Egy járás élete visszaad- hátatlan, rögzíthetetlen sok árnyalatDan jelen van egy járásbíróság életében-mun- kájában. Az igazságszolgál­tatás emberei sok helyen küszködnek gonddal. Lét­számhiánnyal, elhelyezési, tárgyi fogyatékossággal. Itt, Szerencsen, ami az utóbbia­kat illeti: nem panaszkod­nak. A tárgyi feltételek ,ió színvonalon adottak, szemé­lyi gondjaik is elrendeződni látszanak. Győzik így a munkát. De jönnek a peres felek naponta. Nyilatkoznak, vár­nak döntésre» Hogy ott, a tárgyalótermekben, gondola­taik miként élik tovább a mondottakat és hallottakat — csak sejthető Ahogyan az is, hogy a bírói asztalon egy kattanással egyenletesen mű­ködni kezdő magnetofon mágneses szalagja miként rögzíti a tárgyalóbiró sza­vait. Tudjuk: a gép érzé­ketlenül ugyan, de pontosan, szó szerint rögzít mindent. Csak figyelünk, amint a bíró a tények rögzítéséhez sűrűn adja az „utasításokat”: — ... pont ... új bekez­ués... Ténagy József Télutó a Bűién FeUiiien a modellezés Ua/indadlÉ

Next

/
Thumbnails
Contents