Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. február 27., kedd Alkotó ifjúság pályázat Kiállítás a KlSZŐV-sziázliao A KISZÖV-székház ta­nácstermét egy hétre kiállí­tási csarnokká alakították át. A falak mentén próbababák, nagy gonddal, lelkesedéssel szabott, varrt női- és férfi- ruhákkal, bundával. A te­rem közepén végignyúló asz­talon gyönyörű népi hímzé- ses ruhák, női kalapok, ele­gáns bőröndök, férfi- és ho­kicipők. A bejárat jobb ol­dalán modern szekrénysor, asztalkával és rekamiéval, a falakon művészi fényképfel­vételek. A teremben, érthe­tően izgulva a kitűnő mun­kák ifjú készítői mestereik­kel. elnökeikkel egyetemben. Az egy hétig tartó kiállí­tást hétfőn délelőtt 10 óra­kor Gálos Imre, a KISZÖV osztályvezetője nyitotta meg. Elmondotta, hogy a szövet­ség másodszor hirdette meg az Alkotó ifjúság pályázatot. Ez nagy visszhangra talált. A tavalyi 7-tel szemben most 11 szövetkezet ifjúsága 59 termékkel jelentkezett. Ez nagy fejlődés, előrehaladás, s egyben méltán reprezen­tálja a szövetkezetekben dol­gozó ifjú szakmunkások ké- pességait. Az .előadó ezután ismer­tette a zsűri döntését, majd átadta a kitüntetéseket. Hat iparágban összesen 18, I„ II., III. és három külőndíjat ad­tak át. Első díjas lett a Mis­kolci Bútoripari Szövetkezet ifjúmunkásainak a szek­rénysora, Mészáros Magdol­nának, a Sárospataki Ruhá­zati Szövetkezet dolgozójá­nak hímzett térítője, Kulcsár Magdolnának, a MÉRUSZ tagjának női, és Marton Gyulának — ugyané szövet­kezet dolgozója — férfiru­hája. Ugyancsak első dijat kapott a natúr hörcsögbőr bundáért Kiss Tibor, a Mis­kolci Szűcsipari Szövetkezet tagja, s a diósgyőri várról készített fotójáért Balogh Imre, a Miskolci Fényképész Szövetkezet dolgozója. Különdíjjal tüntették ki a Hegyalja Ruházati Szövetke­zet Rákóczi szocialista bri­gádja által készített női ka­bátot, a Miskolci Háziipari Szövetkezet harmadik éves tanulóinak tiroli bébi kötött ruháját, s egy szokatlan al­kotást; Roskó Erzsébetnek és Malinák Györgynek, a Miskolci Vasipari Szövetke­zet fiataljainak a munka- szervezéssel kapcsolatos ta­nulmányát. Polgári védelmi sajtó- és propagaodaértekezlet Tegnap délelőtt Bőcsön, a Borsodi Sörgyár tanácskozó- termében került sor a Pol­gári Védelem Borsod megyei Parancsnokságának sajtó- és propagandaértekezletére, melynek elnökségében helyet foglalt Móré László, a pol­gári' védelem megyei pa­rancsnokának politikai he­lyettese is. A tanácskozás résztvevőit, a járási, városi propagandabizottságok veze­tőit, a járási, városi polgári védelmi törzsparancsnokokat, a politikai helyetteseket, a fontosabb üzemek törzspa­rancsnokait, valamint a saj­tó képviselőit Hosszú István, a gyár igazgatója, polgári védelmi parancsnoka üdvö­zölte. Megnyitó beszédet Mi­kiin Ferenc, a Miskolci já­rási Hivatal elnöke, polgári védelmi parancsnoka tartott. Ezt követően Zsebesi László ezredes, a polgári védelem * megyei törzspa- rancsnoka számolt be a pol­gári védelmi tevékenység múlt évi propagandamun­kájáról és vázolta az idei feladatokat. Megállapította, hogy a tömegkommunikációs eszközök és egyéb szervek propagandamunkája a múlt évben eredményes volt. jól segítette az egy-egy ese­ményre való mozgósítást, a tájékoztatást, a dolgozók és a lakosság felkészítését, kép­zését, továbbképzését A to­vábbiakban azonban általá­ban fokozott figyelmet kell fordítani a honvédelmi neve­lésre, ezen belül a polgári védelmi tevékenység sokol­dalú bemutatására. Szükség van arra, hogy az üzemek, az intézmények, testületek, társadalmi szervezetek veze­tői az eddigieknél sokkal jobban használják fel a kü­lönböző fórumokat, a tömeg­kommunikációs eszközöket e cél érdekében. A propagan­damunkát különösen az if­júság körében, a fiatalabb korosztály rétegében kell ja­vítani. Arra kell törekedini, hogy a propagandamunka rendszeres, folyamatos le­gyen, színvonala növeked­jék. A beszámolót követő vitá­ban számosán felszólaltak, közöttük Tóth Károly őr­nagy, a Polgári Védelem Or­szágos Parancsnoksága ki­képzési és propagandaosztá­lyának képviselője is. A vi­tát Zsebesi László ezredes foglalta össze, aki megállapí­totta, hogy a tanácskozás egyben jó alkalom volt a széles körű tapasztalatcseré­re is. Végezetül köszönetét fejezte ki a sajtó- és propa­gandamunka aktivistáinak, akik közül az élenjáróknak tárgyjutalmat adott át. A MISKOLCI BÁNYAÜZEM felvételre keres külszíni építőipari jellegű munkára KŐMŰVESEKET ÁCS-ASZTALOSOKAT KUBIKOSOKAT Munkásszállói elhelyezés lehetséges Jelentkezni lehet Lyukóbányán, a munkaügyi csoportnál, megközelíthető a Marx térről a ltí-os autóbusszal Gromibo beszéde Az összekapcsolás megtörtént A' Szovjetunió külpolitiká­jának alapvető célkitűzései­vel, a nemzetközi helyzet égető kérdéseivel, köztük a Vietnam ellen intézett kínai támadással és a szovjet— amerikai kapcsolatokkal fog­lalkozott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja választási beszé­dében. Gromikót a belorusz főváros, Minszk egyik vá­lasztókerülete jelölte a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsába, s a külügyminiszter hétfőn nagygyűlésen .találko­zott választóival. — Ma Vietnam ellen újabb agressziót követnek el. Ilyen bűntettet követtek el Kína vezetői, akik a hegemoniz- mus és a terjeszkedés meg­szállottjai. Tudniok kell azonban, hogy Peking ag­ressziója elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. — A Szovjetunió határo­zottan követeli, hogy a pe­kingi vezetés addig szüntes­se meg a szocialista Vietnam elleni agresszióját, amíg nem késő, s haladéktalanul vonja ki Vietnam területéről a kí­nai csapatokat. A kínai vezetők külön erő­feszítéssel törekszenek arra, hogy szembeállítsák egymás­sal a Szovjetuniót és az Egye­sült Államokat. Befolyásuk­ra, s az Egyesült Államok bizonyos belső érőinek befo­lyására a szovjet—amerikai kapcsolat fejlődése leféke­ződik. — A Szovjetunió a. maga részéről azt kívánja, hogy rendezze kapcsolatait az Egyesült Államokkal, hogy e kapcsolatok szilárdak és konstruktívak legyenek, min­den téren fejlődjenek az egyenlőség és a kölcsönös megbecsülés alapján. — Bármilyen ellentmondá­sosan alakuljon is a nemzet­közi helyzet, pártunk, amely a társadalmi fejlődés objek­tív törvényeinek ismeretére támaszkodik, sikerrel oldja meg külpolitikai feladatait. Joggal tekintünk bizakodva a jövőbe. Nem a mi talpunk alatt ég a föld — a történel­mi távlatokat tekintve; a másik világ talpa alatt ég — mondotta beszédében a szov­jet külügyminiszter. Az izemi öempkráciáröl Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi de­mokrácia fórumai elé ter­jesztett tájékoztatók, javas­lataikat pedig lehetőleg több változatban készítsék el a vállalatok, hogy a dolgozók' azokat alaposan mérlegel­hessék — egyebek között er­re hívta fel a gazdasági ve­zetőket hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az üzemi demokrácia fó­rumai ma már alkalmasak arra, hogy állásfoglalásaikkal, javaslataikkal segítsék a he­lyes vállalati döntések ki­dolgozását és azok végrehaj­tását. A vállalati szakszerve­zeti tanácsok és bizalmiak testületé közvetlenebbé tette a dolgozók részvételét a ve­zetésben. A közelmúlt hetek­ben például nagy felelősség­gel vizsgálták: milyen in­tézkedésekre Van szükség ahhoz, hogy a nehezebb fel­tételek mellett is helytálljon a vállalat. Ahol alternatív megoldásokat javasolt a ve­zetés, többnyire a nehezeb­bet választották, hogy az új feltételek mellett is mód le­gyen jelentősebb bérfejlesz­tésre. A legkezdeményezőbb fóru­mok a szocialista brigádve- zetők tanácskozásai. Innen indultak el a munkaverseny- felajánlások, s egyben azok a javaslatok is, amelyek a vállalati szervezés javítását, a jó munka feltételeinek megteremtését szorgalmaz­zák. Az üzemi demokrácia fej­lődése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zökke­nőmentes. A vállalatok ja­vaslatai nem mindig áttekint­hetőek, s nem ritka, hogy már eldöntött intézkedések­hez „kérik” a dolgozók véle­ményét. Még mindig gyako­riak a párhuzamos értekez­letek, vagyis ugyanazt a té­mát — gyakran ugyanazok a dolgozók — több helyen is megvitatják. Fölösleges vagy nélkülözhető értekezletek jócskán akadnak, pedig az üzemi demokrácia hatékony­ságát nem az értekezletek száma, hanem a javaslatok értéke, a jó kezdeményezé­sek végrehajtása fejezi kii. Fórum a rádióban VezérigK^tók, igazgatók válaszoltak A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója tegnap esti Fórum- műsorában megyénk nagy­üzemeinek, vállalatainak ve­zérigazgatói, igazgatói adtak választ a hallgatódtól beér­kezett kérdésekre. Sokan vá­rakoztak a Lenin Kohászati Művek irodaháza előtt álló közvetítőkocsinál Tolnai At­tila mikrofonja előtt is, hogy választ kapjanak a kohászat és a gépgyár munkahelyein felvetődő, nagyobb közössé­geket érdeklő kérdésekre. A műsorvezető, Imreh Jó­zsef köszöntötte a Fórum hallgatóit és a stúdióban helyet foglaló vendégeket, vezérigazgatókat, igazgatókat: ár. Énekes Sándort, a Diós­győri Gépgyár, dr. Szeppel- fcld Sándort, a Lenin Ko­hászati Művek, Szepesik Re­zsőt, a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, Pe- thes Andrást, az Ózdi Kohá­szati Üzemek vezérigazgató­ját, Körtvclyes Istvánt, a BVK igazgatóját. Betegsége miatt nem veit részt a Fó­rum műsorában Monos Já­nos, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója, aki a hozzá intézett kérdésekre írásban küldte el válaszát. , Nehéz kiragadni jelentősé­génél fogva bármit is a mű­sorból, hiszen olyan kérdé­sekre kértek választ többek között a hallgatók, hogy várható-e termékszerkezet­változás az ÓKÜ-ben, ha igen, milyen munkaerő-átcsopor­tosítások várhatók, mennyi lakást kapott Borsod a tízezer bányászotthonból, s milyen szempontok alapján döntik el, hogy ki érdemes a lakás­juttatásra stb. Emlékezetes és érdekfe­szítő volt az a válasz, amit a BVK igazgatója adott az egyes üzemekben zajló vegyi folyamatok biztonságos leve­zetéséről, az egyébként ve­szélyeket rejtő folyamatok közvetett megfigyeléséről, a számítógépes biztonsági el­lenőrzésről és az ott dölgozók helytállásáról. Vasárnap délután óta kering Földünk körül a Szovjetunióból fel­lőtt Szojuz-32 űrhajó. Képünkön Vlagyimir Ljahov parancsnok és Valerij Rjumin fedélzeti mérnök. (Folytatás az 1. oldalról.) Újonc parancsnoka van a Szojuz—32 űrhajónak: Vla­gyimir Ljahov alezredes el­ső alkalommal indul a vi­lágűrbe és mindjárt igen fe­lelősségteljes feladatra. Lja­hov ukrán származású, 1941 _ ben született a vorosilovgra- di területen fekvő bányász- városban, Antracit városá­ban. Bányászcsalád gyer­meke. 1964-ben végezte el a harkovi katonai repülőisko­lát és a szovjet légierők piló­tája lett. Sokfajta gépen re­pült — eddig már több mint 1300 órát töltött a levegő­ben. Szakképesítése kiváló: első osztályú pilóta, sőt be- repülő-pilóta képesítése is van, és ezen a területen megszerezte a harmadik fo­kozatú minősítést. Az űrhajó fedélzeti mér­nöke Valerij Rjumin, aki ko­rábban a Szojuz-^25 űrha­jón az azóta űrhajózási vi­lágrekorderré lett Vlagyimir Kovaljonok partnere volt. Valerij Rjumin 1939-ben született az Amúr menti Komszomolszk városában. Technikumot végzett, majd a szovjet hadseregben szol­gált, 1961-ben a moszkvai erdőmérnöki főiskola hall­gatója lett, annak gépesítési tanszakát végezte el. Kiváló képzettséget szerzett az elektronika, a számítógép­technika terén és tanulmá­nyai befejeztével azonnal egy olyan tervezőintézet munkatársa^ lett, ahol a vi­lágűrkutatással, űrhajók, űr­állomások tervezésével fog­lalkoztak. 1973-ban került az űrhajóstanfolyamra, elvé­gezte azt a programot, amely az űrhajók irányítására, az űrállomáson Végzett munká­ra készít fel. Első rajtjára 1977. október 9-én került sor. Ismét vannak lakói a Szaljut—6 űrállomásnak. Vla­gyimir Ljahov és Valerij Rjumin hétfőn délután, moszkvai idő szerint 16.30 órakor kapcsolta össze a va­sárnap útnak indult Szojuz- 32 űrhajót a november 2-a óta lakatlan űrállomással. A két űrhajós a főbejárathoz érkezett és az automatikus berendezések segítségével minden nehézség nélkül haj­totta végre az összekapcsolás bonyolult műveletét. A Szal­jut űrállomás e bejárata, amely már számos űrhajót fogadott, változatlanul hibát­lanul működött. Az űrállomásra a szabá­lyoknak megfelelően először Valerij Rjumin, a fedélzeti mérnök szállt át. Az első el­lenőrzés után bekapcsolta a színes televíziós kamerát s ettől kezdve a földről már színesben nézhették, ahogy a két űrhajós birtokba veszi új lakását. A vietnami fegyveres erők körbezárják a kínai agresszorokat (Folytatás az 1. oldalról.) Kína célja a határkörzetek­ben állomásozó vietnami fegyveres erők megsemmisí­tése és a legfontosabb határ- tartományok elfoglalása volt. Az agressziós csapatok azon­ban már az első pillanatok­ban kemény ellenállásba üt­köztek és nem tudták végre­hajtani terveiket. „Az ag- resszorok bennünket akartak megleckéztetni, valójában azonban ők kapták az első leckét népünktől” — írja a vietnami hadsereg lapja, a tronthelyzetre kitérve meg­állapítja: „Az agressziós csa­patok nem tudtak továbbha­ladni, de visszavonulni sem”. Ez utalás arra, hogy a vi­etnami fegyveres erők az or­szágba betört kínai csapato­kat feltartóztatásuk után, igyekeztek körbezárni. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa vasárnapi ülésének több felszólalója, köztük az NDK, Bulgária. Magyaror­szág és Mongólia képviselő­je határozottan elítélte a Vietnam elleni fegyveres tá­madást és követelte a kínai intervenciós csapatok hala­déktalan (dvonását. A Biztonsági Tanács ked­den folytatja a VSZK elleni kínai agresszióval kapcsola­tos vitát. A vasárnapi vitában fel­szólalt Hollai Imre, Magyar- ország ENSZ-képviselője is. A magyar közvélemény nagy megdöbbenéssel fogad­ta a hírt, hogy a kínai fegyveres erők a határ tel­jes hosszában támadást in­dítottak Vietnam ellen és mélyen benyomultak vietna­mi területre — jelentette ki Hollai Imre, idézte a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának ezzel kapcsolatos február 19-i nyilatkozatát, majd ezeket mondotta: — Az a tény, hogy a Biz­tonsági Tanács egy állandó tagja, aki külön felelősséggel tartozik a világbéke fenntar­tásáért, ilyen lépésre vete­medik és lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát, csak súlyosbítja a helyzetet. A magyar ENSZ-képviselő ezután azt fejtegette, hogy milyen következményekkel járhatnak Kína terjeszkedé­si törekvései. Megállapította, hogy a je­lenlegi helyzetben életbevá­góan fontos a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nya, hiszen nyilvánvaló, hogy az egyetemes béke és biz- tonság fenntartása nagyban függ e két állam versenyé­nek. illetve együttműködésé­nek alakulásától. „Mi. ma­gyarok — fűzte hozzá Hol­lai Imre — minden lehetsé­ges módon igyekszünk hoz­zájárulni ahhoz, hogy javul­janak és szélesedjenek ezek, és általában a világ orszá­gai közötti kapcsolatok”. „Országunk és népünk szo­lidáris a vietnami kormány­nyal és néppel, és teljes tá­mogatásáról biztosítja őket a kínai agresszió elleni har­cukban.

Next

/
Thumbnails
Contents