Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

1979. február 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tavaszelözö I law oifiii A májusi melegben mélyzöld pontok Idekint télikábát, gyapjú pulóver őrzi az emberi test melegét. Az igazság kedvé­ért gyorsan hozzáteszem: több-kevesebb sikerrel. Meri olykor-olykor megborzadunk. A tél-ellenség hideg offen- zívája ugyanis rést talál a legvastagabb ruhapáncélon is. Amíg a gazdára vál unk, csu­pán kimondatlan vágy: jó lenne már a íóliavár védelme alatt. Van belőle három is, minden talpalattnyi helyet elbirtokolva, ami a szőlőkor­don mellett még a kertből megmaradt. Bányászból, kertész Ugyanis van időnk a néze­lődésre. Meg a közvetett is­meretségre is. Ennek a Vö­rösmarty út 31. sz. háznak a gazdája itt Mezőkövesden nyugdíjas bányász. Bányász­nak nyugdíjas, kertésznek vi­szont igazán aktív. Ezt a fó­liasátrat szürkés-fehér kupo­lái sejtetik, az ősszel lemez­telenített, most; hóval öltöz­tetett kordonkarok igazolják. Jön a gazda, elnézést kér, éppen aludt. Üdvözlés, kéz- szorítással, névcsere szóval. — Farkas József — jegy­zem meg a névéi, majd a biztonság kedvéért fel is írom. Pedig hát könnyen megjegyezhető név. Végre, odabent vagyunk a sátor oltalma alatt. A má­jusi meleg jobb védőruha a télikabátnál. A szemre azon­ban más hat, mint a meleg! Mágnesként vonzza az oda­kint legfeljebb fenyőkön ér- zékelheíő zöld. Ezer és ezer mélyzöld pont. — Saxa. — Micsoda? Egy mosoly, egy válasz: — Retek. tgy már más. A Saxa egyébként fajta. Magyarázat­tal érthető. — Szemenként vetettük. — Jó, jó, de mi magyaráz­za a sorok mértani pontos­ságát? — Egy deszkába mértani pontossággal szögeket ver­tünk. Majd ezt nyomtuk rá a biliárdsima magágyra. Minden lyukba egy mag ke­rült. I December l(i-án ❖etették el, március első dekádjában már leliet csomózni a piacra. — Mennyit? — A két sátor alól kijön 8 ezer csomó. Ezermester gazda Ami semmiképpen nem ke­rüli el az ember figyelmét, az a számos „ócskavas”, amit más már szemétdombra vet­ne. Kimustrált széntüzelésű cserép- és olajkályhák, egy­kor mást fűtő radiátorok, pá­rásítóként valamikor zsíros- büdönként használt edény, valamint hőt leadó eternit csövek. A két rétegű fólia­palást is két esztendőn át őrzi a meleget. Ennél olcsób­ban nemigen lehet primőr­árut termelni. Persze mindehhez kell egy ezermester gazda is. Olyan, mint; Farkas József. Itt ugyanis saját kivitelezésű, konstrukciójú minden. De honnan a kertészeti is­meret? A bányában nem ta­nulhatta, a felesége is női szabó. A titok egyszerű. — Amikor nyugdíjba men­tem, elszegődtem fűteni az áfész palántanevelő telepé­re. S ott figyeltem. Sikerült „ellopnom” a primőr zöld­ségtermesztés titkát. Egyébként az áfész-szal a kapcsolata azóta sem sza­kadt meg. Most is tagja a zöldségtermesztő szakcsoport­nak. A saját előállítású pa­lántáin kívül a központi pa­lántanevelő telepről is kap bőven. Most legközelebb ka­ralábét. A kifagyott áttelelő saláta helyére. * Mert fólia alatti kertészkedés nincs koc­kázat nélkül. És munka nél­kül sincs. Érdekes, itt Kö- vesden jutott eszembe, amit a megye másik részén, Her- nádszurdokon minap mon­dott nekem Csordás lllésné: — Falun sok a pénz? Aki a gyárból hazajön, itthon még rátesz egy lapáttal... Sőt Farkas József Köves- den a példa, hogy; nemcsak az, aki a gyárból hazajön. Máskülönben itt „több la­páttal” is 'rá kell tenni... A tél-ellenség hideg offenzívá- ja ellen egyedül ez a sátor alatti meleg ad védelmet. De ez a meleg csak munkából, szorgalomból nyerhető. Far­kas Józsefnél is, másoknál is. (hajdú) Metszés - korszerű géppel A kiskunlacházi Petőfi Tsz gyümölcsösében idén alkalmaz­zák először az olasz gyártmányú sikfainelszőgépct. A mo­dern gép, illetve geppár kezeléséhez mindössze kél efhber szükséges. Naponta — a fakorona nagyságától függően — 4011—U00 fát tudnak megmetszeni vele. jelenleg az ötvenhat hektáros kajszibarackosban dolgozik a gép. A képen: Fo­som-/ István gyümölcstermesztési ágazatvezetö és Erdélyi lAjos ágazat vezető-helyettes a gép munkáját ellenőrzi. Gyártás és szolgáltatás a GELKA-nái Méteres teli a lázaién A miskolci neonüzem munkája a budapesti Vidám Parkban Száz embert foglalkoztat immár a GELKA megyei ki- rendeltségének ipari üzeme. Mondhatni: „kinőtte magát” a részleg az 1975-ös nagy át­szervezés óta. Munkájukra megyénk üzemein, közülete- in kívül igényt tartanak a szomszédos megyék, sót egy­re több megrendelés érkezik hozzájuk a fővárosból is­— Két villamosgép szervi­zünk működik, az egyik Mis­kolcon, a Hatvanötösök út­ján. a másik Mezőkövesden — mondja Rohály István üzemvezető. — Nagy ipari üzemeknek dolgozunk rend­szeresen. így a hejőcsabai cementgyárnak, a/ Országos Érc- és Ásványbányák mádi üzemének, a Borsodi Sör­gyárnak, a Beton- és Vas­betonipari Műveknek, a kis­kunfélegyházi Vegyigépgyár­nak, Villamos gépeket, transzformátorokat. egyen­irányító berendezéseket ja­vítunk. Mi végezzük továbbá a háztartási gépek, a mosó­gépek, centrifugák, porszí­vók motorjainak tekercselé­sét is. — Milyen határidőre vál­lalják a lakossági munkát? — Soron kívül végezzük, de hogy még jobban lerövi­dítsük a vállalási határidőt, másfél éve cseredarabokat adunk a hibás gépekhez. így a szerelők azonnal hozzálát­hatnak a javításhoz. — Mennyi munkát végez évente a két villamosgép- szerviz? — Tavaly hatmillió forint volt az árbevételünk. Az ipari üzem leglátvá­nyosabb tevékenysége a ne­onrészlegben zajlik, munká­jukkal úton, útfélen találkoz­hatunk. Ötven ember dolgo­zik itt. A megrendelések be­érkezte után a héttagú elő­készítő és tervező csoport ve­szi kézbe a munkát. A két grafikus négy-hat variációt készít, amelyből aztán a megrendelő kiválasztja a leg­megfelelőbbet. Aztán az üveg­fúvók. az elektronikus szere­lők következnek... — Szép feladataink voltak a múlt évben. A Magyar Hirdető közbenjárásával mi kaptuk meg a budapesti Vi­dám Park néhány fényrek- lámjának a megrendelését. A mi feliratunkat és figuráin­kat látják a villanyautó, a versenyautó és a gokart lá­togatói. — Jól sikerültek? — Ügy hisszük, tetszenek — mondja az üzemvezető —, mert újabb megrendelést kaptunk erre az. évre. Az óriáskerék díszítésére kap­tunk megbízást. Ez 150 000 forintos munka lenne, ha si­kerülne. A kivitelezés azon­ban nehézségekbe . ütközik, elfogyott a felxoncsövünk, és pillanatnyilag nem rendelke­zünk a cső gyártási jogával. A Magyar Hirdető próbál­kozik a szükséges import­anyag beszerzésével. — Szúkebb pátriánk éj­szakai díszeit Is ez a kis üzem készíti. Az érdekesség kedvéért említik, hogy a miskolci Domus Áruház be­tűi négy és félszer és két és fél méteresek. Felhelyezésük még daruval is gondot oko­zott. Ezek a méretek persze eltörpülnek a bukaresti Ka­leidoskop Áruház feliratának méretei mellett. Azoic a be­tűk 18 méter magasak. — Ilyen „nagy” megren­delésekről nincs szó az idén, bár azt hiszem, rekordév lesz az idei. Három évvel ezelőtt ilyenkor hatmillió forint ér­tékű megrendelés érkezett hozzánk, most 11 milliós vo­lumenre számítunk. A leg­jelentősebb a Tiszai Vegyi­kombinát két 25 négyzetmé­teres. fényjátékos reklám- felirata. Az egyik Miskolc­ra. a Széchenyi útra, a má­sik Pécsre kerül. Emellett mi készítjük a miskolci Vologda városrész új szolgáltatóházá­nak feliratait, a Vörösmarty utcai ÁBC-áruház, a Volán, a vízművek, valamint az épülő városrészek reklámfel­iratait. „Idegenbe” is dolgo­zunk: Heves megyében pél­dául a jubiláló Hatvani Cu­korgyár cégjelzésére, az ot­tani MEZŐGÉP feliratára kaptunk megrendelést. Mind­ezek mellett Borsod többi városában is lesz munkánk. — Örök téma. örök bosz- szúság. hogy mind több a hiányos, hibás felirat. — A tél. a viszontagságos időjárás mindig megviseli a berendezéseket,' Ám ennél nagyobb ok a hanyagság. Jó néhány közülettel karbantar­tási szerződésünk van, má­sok szerződés nélkül is azon­nal jelzik a hibát. Ilyenkor rövid időn belül kijavítjuk. Mások viszont hónapokig tű­rik az üzemzavart. Sajnos volt már arra is példa a me­gyében. hogy a hibás felirat tüzet okozott. Tehát nemcsak az esztétikai hatásra, hanem a vagyonvédelemre is gon­dolniuk kell az üzemeltetők­nek Jó példaként, gondos gazdaként, mint mindig, most is a kazincbarcikaiakat tu­dom említeni. Miskolc ke­reskedelmi vállalatai közüle- tei, szolgáltatói ma sefti so­kat törődnek a reklámfel­iratokkal. — lévay — Frázisok né! II Társadalmi-gazdasági éle­tünkben a mindennapi tevé­kenység szerves részét képe­zik a különböző értekezle­tek, tanácskozások és meg­beszélések. Mérleget és ter­veket készítünk, tájékozta­tunk és megvitatunk, hatá­rozatokat ismertetünk, tag­gyűléseken és termelési ta­nácskozásokon veszünk részt — sorolhatnánk tovább a szükséges és nélkülözhetet­len fórumok formáit és cél­jait, Információs rendsze­rünk nemcsak többlépcsős, hanem többcsatornás is. egy állandó és változó elemeket hordozó rendszer, amely tükrözi gazdasági és társa­dalmi éíetünk struktúráját. Tudjuk, hogy ennélfogva a tanácskozások (ennél a kife­jezésnél maradok) résztvevői közölt vannak, akik gyakran sokadik fórumon hallják többé-lcevésbé ugyanazt. Be­osztásukból. tisztségükből — a munkájukból adódóan — ez elkerülhetetlen, s hogy így van, nem is baj. Legfontosabb, hogy a ta­nácskozások elérjék Céljukat: a formákat kellő tartalom­mal megtöltve érdemi mó­don működjenek. A tanács­kozások munkájának haté­konysága az ott megbeszél­tek végrehajtása során je­lentkezik, de a majdani eredményesség (vagy ered­ménytelenség) bizonyos mér­tékig sokszor már a tanács­kozás közben is lemérhető: hogyan reagálnak egves be­szédekre és hozzászólásokra a résztvevők. A már sokszor levont következtetés is régi: a hallgatóság figyelme álta­lában attól függ: mit. miért és hogyan beszélnek az elő­adók és a hozzászólóik. Saj­nos, tapasztalhatjuk, hogy sokan beszélnek „fenkölt”, frázisoktól hemzsegő, „szó­noki” stílusban, pedig semmi sem gyakorol nagyobb ha­tást az emberekre, mint a természetes egyszerűség. Persze az sem mellékes, hogy ki, mennyi idő alatt mondja el a véleményét. A különböző tanácskozá­sok elnökei ma már általá­ban figyelmeztetik a részt­vevőket, hogy mondandóju­kat fogják rövidre. Ezt töb- bé-kevésbé betartják, s "aki nem, annak mondanivalója többnyire érdektelenségbe fullad. Már elég régen álta­lános gyakorlata a pártmun­kának, hogy a testületi ülé­seken írásban előre kiadják a beszámolót, vagy jelentést, és ahhoz fűznek — gyakran még túlságosan hosszú — szóbeli, kiegészítést. Az elő­re megkapott anyagból ala­posabban fel tudnak készülni a résztvevők, és emelleil segít abban is, hogy rövi- debbek legyenek a tanács­kozások — így végső soron több idő jut a gyakorlati munkára. A helyes módszer sok helyen még elrettentő példákkal is társul, eseted­ként a hozzászólók olyan „zsargonban”, innen-onnan kölcsönvett kifejezésekkel megtűzdelve mondják el vé­leményüket, hogy egy ke­vésbé beavatott résztvevő nehezen tudja kihámozni a lényeget; -----------­A szocialista demokrácia és nyilvánosság egymástól elválaszthatatlan fogalmak, s ez azt is jelenti, hogy a tár­sadalmunk egészét érintő legfontosabb kérdések a köz­élet fórumain a legszélesebb nyilvánosság előtt kerülnek megvitatásra. Közös dol­gainkat megbeszélve egy ki­csit mindenki szakemberré válik: tréfásan a futballal kapcsolatban szokták emle­getni, hogy „nálunk több millió szövetségi kapitány van”. De ha a népgazdasá­gunkat érintő kérdésekről van szó, egyre többen és egyre hozzáértőbben mond­ják el véleményüket a „kö­zös háztartás” gondjairól, így van ez napjainkban is, amikor az. ez évi népgazda­sági terv feladatai kerülnek különféle fórumok és taJ nácskozások elé. Természe­tesen egy járási, vagy válla­lati. akár alapszervezeti ta­nácskozáson a mindannyiun­kat érintő országos feladatok mellett elsősorban a helyi tennivalókat kell megbe­szélni s ez általában így is van. De rossz példákat is ta­lálunk — és nemcsak min­dig a szomszédban. A közelmúltban egy’ alsóbb szintű tanácskozáson tanúja voltam, hogy egv kisebb gazdasági egységet képviselő hozzászóló már sokunk tü­relmét próbára téve — a szó­beli kiegészítésben és több előtte szóló által már el­mondottakat ismételve —, körülbelül már tizenöt perce beszélt, de még mindig csak a hatékonyság és a gazdasá­gosság országos teendőit fe­szegette az általánosítás oly’an szintjén, hogy’ akkor, ott, úg.y elmondva, csak fá­rasztotta a hallgatóságot. A hozzászólásokra megenge­dett-ajánlott időnek a dup­láját felhasználva végül is szólt a saját üzemük tenni­valóiról, de úgy’, hogy mon­danivalójának tartalma nél­külözte a konkrétságot. Ar­ról beszélt a legkevesebbet, hogy a saját munkahelyü­kön mit fognak tenni gazda­ságpolitikai célkitűzéseink megvalósításáért. Sokan ma is megszívlel­hetnék Lenin szavait, aki a „Nagy kezdeményezés” című munkájában hatvan évvel ezelőtt így írt: „Kevesebb pblitikai fecsegést, több fi­gyelmet a kommunista épí­tés legegyszerűbb, de eleven, az életből vett. az életben kipróbált tényeire — ezt a jelszót fáradhatatlanul ismé­telni kell mindannyiunknak, íróinknak. agitátorainknak, propagandistáinknak. szer­vezőinknek stb. ... Kevesebb dagály’os frázist, több egy­szerű, hétköznapi mun­kát. ...” Sok munkánk és sürgető gondjaink vannak, ha röviden, tömören és vu lúgosán adjuk elő mondani­valóinkat, több idő jut a munkára. Frázispufogtatás nélkül, az egyszerű, hétköz­napi szavakkal megfogalma­zott feladataink végrehajtá­sára. Pelra József /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents