Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1979. január 14., vasárnap í •• Az hí*ri lőegy házmegyei Könyvtár A könyvtárterem A volt Líceum épülete, amelyben ma a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola működik, 150 éve ad otthont a tanárképzés intézményeinek. A mostani főiskolát 1950-ben Debrecenből helyezték Egerbe, s 1969 óta viseli a Ho Si Minh neveit. Az épület az alapító Észterházy Károly egri püspök terve szerint egyetemnek készült. A munkálatok 1765-ben meg is kezdődtek, de mire az egyetem 1793-baii megnyithatta volna kapuit a tanulni vágyók előtt, addigra napvilágot látott Mária Terézia Ratio Educationisa, amely többek között kimondja, hogy az egyetemeket Pestre kell telepíteni. Ii. József pedig, amikor az építkezés megtekintésére Egerbe érkezett, a legenda szerint azt mondta, hogy kaszárnyának fogja használni az | épületet. Ha Észterházy elképzelése meg- í valósulhatott volna, akkor az egri lett volna Magyarországon az első négyfakultásos (teológia, bölcselet, jog- és orvostudomány) egyetem. Az egyre korszerűsödő oktatás követelményeihez igazodva nemcsak kápolnát és könyvtárat helyeztek el az egyetem épületében, hímem — a természettudományok tanításához segítséget nyújtó — csillagvizsgáló tornyot is. Itt, a régies szóhasználattal Spekulának nevezett obszervatóriumban az eredeti, a XVIII. szá- zadban legmodernebbnek számító csillagászati műszereket tekinthetik meg az érdeklődők. Eger városában tehát nem lehetett egyetemet létrehozni, így az épületben más. főiskola szintű oktatási intézményeket helyeztek el. Először hittudományi főiskola, majd jogakadémia működött itt. Később, hat éven keresztül, a budapesti orvosi egyetem megnyitásáig, a Magyar Orvosképző Főiskolának adott otthont. 1828 óta pedig tanárképzés folvik falai között. Mivel a könyvtárt egyetemi könyv- I tárnak szánták, a könyvgyűjtést a tervezett négy fakultás tananyagához igazodva kezdték el. A könyvtár a terv meghiúsulása után nem lett az egymást követő főiskolák iskolai könyvtára, hanem az egyházmegye, illetve az érsekség tulajdonába került, s azóta is nyilvános tudományos könyvtárként működik. Az állományt tehát gyakorlati céloktól vezérelve, az oktatás elősegítésére i alakították 'ki. ezért itt kevesebb a l^pnyvritkaság. mint más műemlék jellegű könyvtárunkban. Inkább arra törekedtek az egyetemes gyűjtőkörű állomány kialakítói, hogv.minden jelentős. , előremutató XVI— XVIII. századi művet beszerezzenek. ä lgy tett szert a könyvtár, a jelenleg már 106 ezer kötetes. . tudomány- történeti szempontból kiváló gvűjteI ményre. amely a teológiai, a filozófiai. a jogtudományi, a történeti és csillagászati tudományok területén I a leggazdagabb. Bőven akad azonban könyvcsemege is a köny'dár 38 középkori kódexe. 94 ősnyomtatványa. 750 régi magyar nyomtatványa és naavszá- I mű kézirata között. Itt .őrzik például az egyetlen Magyarországon található Mozart-kéziratotv amelyet a híres zeneszerző 1787-ben, édesapja halála után írt leánytestvérének. A könyvtár tárlójában állították ki Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének egyik eredeti, kéziratos példányát. Szintén itt látható Dante Divina Commediájának első latin nyelvű fordítása, a XV. század eleiéről. A magyarországin kívül ennek a kódexnek még két példányáról tudunk, az egyiket a British Múzeumban, a másikat pedig a Vatikán könyvtárában őrzik. A három közül az Egerben kiállított a legértékesebb. Ezt a példányt Sere- valle. a fordító a 'Tridenti Zsinaton: 1414-ben adta át Zsigmondnak. A magyar királynak címzett ajánláson kívül kommentár, teológiai értelmezés is íródott hozzá, amely különösen a humanizmuskutatók számára nagy kincs. A kódexek közül jelentős még az 1400-as évek ^lejéről, vagy' talán .még korábbról származó. misztériumjátékokat és ezek kottáit tartalmazó \ Erlauber Soiele. 1966-ban adta ki a Corvina Kiadó a Horae Beatae Mariae Virginis című miniatúra fakszimiléjét, amelynek eredetije szintén az Egri Főegyházmegyei Könyvtár tulajdona. A természettudományok köréből az állomány legjelentősebb darabja a Sorbonne híres csillagászának, John of Hollywoodnak Európa-szer- te híres De Sphaera Mundi című munkája. A főiskola és a Főegyházmegye Könyvtára egy épületben működik. A két intézmény munkája azonban homlokegyenest eltérő. A főiskola könyvtárában is vannak régi. 1700 körüli könyvek, de ezek egyelőre feltáratlanok. A mintegy 150 ezer kötetes állomány főleg pedagógiai és ntarxista—leninista szakirodalommal látja el olvasóit. Ezért a főiskola hallgatói, ha kutatómunkára adják fejüket, inkább a Főegyházmegyei Könyvtárat keresik fel. Ezt A Líceum épülete a kölcsönzési nyilvántartás is bizonyítja. az érseki könyvtár legtöbb olvasója a főiskola tanára vagy diákja. Egyébként a könyvtár 400— 600 beiratkozott olvasója évente 30t37 ezer kötetet kölcsönöz, tehát háromévenként ..kiolvassák” a könyvtárat. A kölcsönzést nem tévedésből írtam. A könyvtár olvasó- szobája ugyanis egyúttal a könyvtárosok dolgozószobája is. De ez a helyiség sem különül el kellőképpen a műemlék jellegű termektől. így a könyvtárra kíváncsi évi 45 ezer turista zavarná az itt dolgozó kutatókat. Jobb megoldás híján még a folyóiratokat is kénytelenek köl- • csönadni. Az, hogy két könyvtár és a főiskola „osztozik” az immár 200 éves épületben, még Inkább fokozza a szinte mindenütt jelenkező helyhiányt. Eredetileg csak egy díszes kivitelű könyvtártermet alakították ki. Berendezéséi. Fellner Jakab tervezte és Lotter Tamás egri asztalos faragta. A Tridenti Zsinatot ábrázoló freskó — Kracker János munkája — az egyébként sima meny- nyezetet boltívessé varázsolja; Ebben a templomszerű csarnokban helyezték el az állomány alapját képező húszezer kötetet. Később még két termet, csatoltak a könyvtárhoz. de ezekben csak 30 ezer kötet fér el. A múlt század végén szükség lett még egy könyvtárteremre, melyet a mai tornaterem helyén hoztak létre. A háborúk sem az épületben, sem az állományban nem okoztak kárt. A debreceni főiskola ideköltö- zésekor viszont tornateremre is szükség volt. Ezért, az új részben őrzött könyveket egy földszinti helyiségbe zsúfolták. Tíz év alatt 1200—1500 könyv, köztük néhány értékes kódex is eltűnt innét. A megmaradt köteteket 1959-ben ideiglenesen a, már nem használt kápolnába költöztették. A könyvtár modem anyagát a látogatók ma is itt találják. A kápolnában levő állványok megteltek. az állomány viszont évente 1000—1500 kötettel gyarapodik. A megoldás pedig várat magára. A távlati tervek szerint, ha a főiskola új épületet kap, a volt líceumban kulturális intézményeket helyeznek el. Ekkor a kápolnában levő könyvek külön terembe kerülnek, újabb raktárhelyiségekkel és egy 20—25 férőhelyes olvasóteremmel bővül a könyvtár. A kápolnát pedig — az esztergomi mintájára — egyházi múzeumnak lehetne berendezni. De e szép elképzelés megvalósításáig is tenni kellene valamit. Hiszen mind több kutató keresi fel a könyvtár értékes, szinte minden Egerben nyomtatott és Egerre vonatkozó művet magában foglaló hely- történeti anyaga miatt. Az olvasók kiszolgálása csak úgy oldható meg, ha a könyvek annak rendje-módja szeri nt. polcokon sorakoznak. Ezért néhány fémállványt vásárolnak. Ezek ugyan nem illenek a barokk környezethez, de „ideiglenesen” megoldják a helyhiányt. A távlati terv pedig, reméljük, hamarosan valósággá válik. Mátraházi Zsuzsa Élénkítenek-e az élénkítőszerek? Drog: növényi, állati vagy ásványi eredetű, gyógyhatású anyag, belőle 1 készült gyógyszer. Depedencia: függőségi viszony, alárendeltség — olvasható e két szó magyarázata az idegen szavak kéziszótárában. S hogy most miért került egymás mellé e két szó cikkünkben, annak oka van. A drog szó hallatán általában különféle gyógyszerkészítményekre, teákra gondolunk. Van azonban e szónak negatív jelentése is, amelyhez viszont már szorosan kapcsolódik a depedencia szó. A különböző drogok valóban gyógyító hatásúak. A megen. gedettnél és az előírtnál nagyobb adagban, mennyiség, ben azonban merőben más funkcióval bírnak, úgyszólván kábítószerként hatnak Ezek élvezői idővel rabjaivá válnak a drog-készítményeknek, tehát fellép a függőségi viszony, amelyet már csak drasztikus beavatkozással lehet, megszüntetni. Hogyan is kerülnek „kapcsolatba” az emberek a drogokkal ? Nézzünk erre egy egyszerű példát: a legtöbb dohányos tizenéves korában kezd el cigarettázni. Idősebb, nek akar látszani, utánozza a felnőtteket. S jó néhány év múltán erős dohányossá válik. Kialakul a személy és a drog közötti függőségi vi. szony. Hasonló példákat sorolhatnánk fel az alkoholkedvelők, vagy az altatók, nyugtatók fogyasztói köréből is. Kutatók, gyógyszertannal, a gyógyszerek emberi szervezetre gyakorolt hatásával fog. lalkozók, tudósok kísérleteznek, kutatnak szerte a világon, a drog-problémák után, keresik e szenvedély indítékát. Tanulmányok jelennek meg a vizsgálatokról, felméréseket tesznek közzé, ismer, tetik a kutatómunka eredményeit, mert a drog-fogyasztók, az élénkítőszeneket kedvelők tábora sajnos évről évre nő. A magyarázatok közül nézzünk néhányat: Különösen főiskolások, egyetemisták körében, de máshol is — főleg szellemi munkát végzőknél '— terjedt el nagyon az élénkítőszerek fogyasztása. A legtöbben kávét, de pokan a legkülönbözőbb gyógyszerkészítményeket, illetve hatásukat használják fel arra, hogy segítségükkel leküzdjék a fáradékonyságot, aluszékony ságot. E szerek alkalmazásával a testi és szellemi teljesítőké- * pesség valóban 'megnő, de csak néhány prára. A nem fáradt személyeknél pedig fokozott' önbizalmat vált ki. Később jelentkezik a megszokás, amelynek következtében már emelni kell aZ élénkítőszerek adagját, s ez a szervezetben károkat okoz. Persze akadnak, akik csupán a kellemes hatás kedvéért szedik az élénkítőszere., kel, mivel azok fokozzák, meghoszabbítják az erotikus élményt, szokatlanul kellemes érzést váltanak ki, olyan hal- lucinációs képek jelennek meg, amelyek izgatólag hatnak a szexuális fantáziára. Jóllehet, később valósággal szenvednek a szervezetet ért, megterhelő, . mesterségesen, előidézett ráhatások miatt, mégis sokan vállalják ezt. Fö_ lösleges lenne most felsorolni a galerikbe, bandákba verődött fiatalok orgiáit, randa, lírozásait — amelyekről gyakran értesülhetünk különféle hírforrásokból —, s amelyek előbb-utóbb bűncselekmények elkövetésével fejeződnek be. A szerek hátasára ugyanis felszabadulnak a gát. lások, előtérbe kerülnek az ösztönös cselekedetek, sőt megmagyaráz!) atatlan tettek. Svédországban például mindmáig élénkítőszerek hatása 'alatt követik el a betörések legnagyobb százalékát. Veszélyt jelentenek az élénkítőszerek. Az adagok emelésével csakhamar megjelenik az értelem és cél nélküli tevékenység, ezzel egybekötve pedig a zavart gondolkodás. Angliában 1968 és 1972 között számos kutatást végeztek ezzel kapcsolatban. Többek között megállapították, hogy a környezet nagy hatással van az élvezeti szerek fogyasztóira, táboruk növekedésére. Persze nemcsak a környezet, hanem egy-két szuggesztív egyén hatására, agitálására is létrejöhetnek csoportosulások, akik előbb- utóbb az élvezeti szerek rabjaivá válnak.. Gondoljunk csak a közelmúltban hazánkban is előfordult — nagy port felkavart eseményekre — a technokol rapid ifjú „fogyasztóira”, akiknek értelmetlen hobbija sajnos, nem egy esetben tragédiához vezetett. Hogyan lehetne gátat szabni e szenvedély elterjedésének, megakadályozni a tragédiákat? Közös gondunk. Av megoldás keresése közös feladatunk. Elsősorban családon belül, de vonatkozik ez az iskolai, munkahelyi kollektívákra egyaránt. Monos Márta Nyolcvanezer éves... Kirgíziában, egy magashegyi tó partján. 80(1 darab, az állatbőrök kikészítéséhez és összevarrásához használt kő- korszakbeli szerszámot ástak ki szovjet régészek. A viszonylag jó állapotban megmaradt tűk, kaparok, árak és más szerszámok korát a szakemberek 80 ezer évre be. csülik.
