Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. január 13., szombat A végrehajtásról és a feladatokról ESEMÉNYEKRŐL Tegnap délelőtt Miskolcon, a megyei tanács székházában a polgári védelem Borsod megyei vezetőállománya, a megyei, városi, járási szak- szolgálatok parancsnokai, va­lamint az üzemek törzspa- rancsnokai tanácskozást tar­tottak, amelyen megjelent és az elnökségben helyet íoglait dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, a polgári vé­delem megyei parancsnoka. Az MSZMP Borsod megyei Bizottságát Kiss Ernő, a me­gyei tanács pártbizottságát Bánhegyi Árpád titkár kép­viselte. Sikó György őrnagy, a me­gyei törzs pártalapszervezeti titkárának megnyitója után Zsebesi László ezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka tartott be­számolót. Értékelte a polgá­ri védelmi feladatok végre­hajtását az elmúlt három esztendőben. Megállapította, hogy Borsod megyében a polgári védelmi munka min­den területén, eredményes időszakot zártak. Megyénk­ben a polgári védelmi tevé­kenység társadalmi üggyé vált. Megfelelő ütemben ha­biad a lakosság, a szakszolgá­latok, az önvédelmi szerveze­tek felkészítése. Az elkövet­kezendő időszak, konkrétan az 1979. évi feladatok közül kiemelte azt, hogy az illeté­kes parancsnokságok átgon­dolt térveket készítsenek, tö­rekedjenek azok maradékta­lan végrehajtására. Alapve­tő feladat továbbra is, a szakszolgálati parancsnoki állomány olyan mérvű fel­készítése, hogy képes legyen az ismeretanyagok átadására. Továbbra is megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani a lakosság felkészítésére. Az idén megyénkben módszerta­ni bemutató gyakorlat ren­dezésére is sor kerül, mely­nek előkészítését már most meg kell kezdeni. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt — többek kö­zött — Móré László, a pol­gári védelem megyei pa­rancsnokának politikai he­lyettese. Tokaji Gábor mér­nök-alezredes hozzászólásá­ban a polgári véd'elem or­szágos parancsnokságának elismerését tolmácsolta a megyénkben folyó eredmé­nyes polgári ' védelmi tevé­kenységért. A vitát Zsebesi László ezredes, a polgári vé­delem megyei törzsparancs­noka foglalta össze, zárta le. Tanácskozás Tegnap, pénteken ülést tartott a Borsod megyében élő cigánylakosság helyzeté­vel foglalkozó koordinációs bizottság Miskolcon, a me­gyei tanácson. Bujdos János­nak, a níegyei tanács elnök- helyettesének megnyitó sza­vai Után Rózsa Kálmán, a várösi tanács elnöké ismer­tette á”Miskolcon élő cigány­lakosság helyzetéről készült felmérés eredményét. Többek között elmondta, hogy a cigánylakosság köré­ben négy fő tendencia figyel­hető meg. Nőtt a foglalkoz­tatottság, eredményeket ér­tünk el a cigánytelepek fel­számolásában, emelkedett a beiskolázottak száma, s pozi­tívumokról adhatunk számot a munkahelyi és közösségi beilleszkedésükről is. A Mis­kolc város területén élő ci­gányok körében végzett vizs­gálat öt fő területre kon­centrálódott: a munkakörül­ményekre, a lakáshelyzetre, az egészségügyi helyzetre, a művelődésügyre és az állam­polgári kötelezettségek betar­tására. Megyénk székhelyén az el­múlt hat év alatt megduplá­zódott a cigánylakosok szá­ma. Miskolc lakóinak mint­egy négy, négy és fél száza­léka cigány. A városban élő, munkaképes férfi cigányok körében a foglalkoztatás lé­nyegében teljes. Nem így van viszont a nőknél. A munkaképes nők 69 százalé­kát foglalkoztatják rendsze­resen, akiknek 40 százaléka cigány. A munkavállalásra jellemző, a tömörülés. Így legtöbben az LKM-ben, a DíGÉP-ben. a BÁÉV-nél és a Miskolci Köztisztasági Vál­lalatnál helyezkednek el. Az üzpmek, intézmények vezetői munkájukkal általánosság­ban elégedettek. Akadnak negatív észrevételek is, ame­lyek felszámolására a jövő­ben nagyobb figyelmet kell fordítani. A vizsgálódás másik nagy területe a lakáshelyzet. Köz­ismert lakásgondjaink mel­lett, külön figyelemmel kísé­rik a több gyermekes igény­lőket. A tanácsi bérlakások 25 százalékát cigányok kap­ják. Nagy lépést jelentett la­káshelyzetük javulásában az 1974-es árvíz és az 1970-os szélviharos időjárás, amikor is több lakást kellett kiürí­teni, s több cigánycsaládnak új otthont biztosítani. Saj­nos, visszaélésekkel gyakran találkozhatunk. Ma is sok az •akényes lakásfoglaló,' to­vábbá a kiutalt lakásokat ki­sebbre elcserélő, s ezzel üzér­kedő, amelynek mielőbb gá­tat kell vetni. A cigánylakosság egész­ségügyi helyzetét felmérve megállapítható, hogy — a megyei tanács egészségügyi osztálya, valamint az egész­ségügy területén dolgozók munkája révén —, vannak már kezdeti sikerek a ci­gánylakosok családtervezésé­ben. A fő feladat változatla­nul a széles körű felvilágo- sító-nevelő munka a nem kí­vánt terhességek megelőzése érdekében. Az óvodai férő­helyek bővítésével, a rossz I körülmények között élők szociális segélyével is tovább javítható a cigánylakosok helyzete. A művelődésügy területén van a legtöbb tennivaló. A város óvodáiban mintegy 8 ezer gyermek elhelyezése biztosított, akik közül alig több mint 170-en cigányok. Az általános iskolások nyolc százaléka cigány. A beisko­lázási kötelezettségnek eleget tesznek ugyan, a nyolc osz­tály elvégzésénél azonban már komoly problémák van­nak. Tovább csökken a ci­gánytanulók létszáma a kö­zépiskolások körében, a fel­sőfokú oktatásban részesü­lőknél pedig szinte elenyé­sző. Itt elsősorban az igé­nyek felkeltésére kell töre­kednünk. A vizsgálat ötödik területe az állampolgári kötelezettsé­gek betartása. A cigánylako­sok közéleti aktivitása jónak mondható. A bűncselekmé­nyek elkövetői között viszont szép számmal akadnak cigá­nyok. Különösen az erősza­kos cselekedeteknél, a garáz­daságnál és a vagvonellenes bűncselekményeknél. Ezek okai között elsősorban az al­koholfogyasztás áll, továbbá összefügg a hiányos művelt­séggel, a sajátos életformával is. összefoglalva: Miskolc vá­mos cigánylakosságának a helyzete megközelítőleg azo­nos az országos felmérések, vizsgálódások eredményeivel. Közös feladatunk: agitáló,, nevelő és felvilágosító mun­kával helyzetükön tovább javítani, helytelen szemléle­tükön változtatni. Ezt követően az edelényi cigánylakosság körében vég­zett felmérés eredményeiről, majd a bogácsi cigányoknál tapasztaltakról értekezett a koordinációs bizottság. rő«ricfl@Ei Angliában fokozódó gondot okoz a szállítási dolgozók sztrájk­ja. Képünkön: .sztrájkőrséget álló teherauf"-sofőrök meleged­nek egy dokk bejáratánál. LESZERELÉSI BIZOTTSÁG • Az ENSZ új leszerelési bizottsága január 24-én ül össze Genfben — közölték csütörtökön a világszervezet genfi székhelyén. Az április 27-ig tartó ülésszakon 40 or­szág küldöttei az ENSZ köz­gyűlésének az atomkísérle­tek és vegyi fegyverek korlá­tozásáról, illetve betiltásáról hozott 41 határozatával, s az atomfegyverek alkalmazásá­nak veszélyességével fognak foglalkozni. A CHILEI KI* FELHÍVÁSA 9 A Pinochet-rezsim ellen küzdő antifasisztákat szólí­tották fel még szorosabb egy­ségre a Chilei Kommunista Párt Venezuelában élő tagjai. A párt megalakításának 57. évfordulója alkalmából ki­adott nyilatkozat rámutat: a párt tagjai közül sokan áldo­zatul estek a fasiszta juntá­nak, sokan közülük ma is börtönben vannak — így Victor Diaz, a Chilei KP KB főtitkár-helyettese —, de Pi­nochetnek mégsem sikerült megsemmisíteni a pártot. ZAVARGÁSOK 9 Három napig tartó utcai zavargások után csütörtökön helyreállt a rend Kingston- ban és Jamaica más városai­ban is. A hírügynökségi je­lentések szerint az öt halá­los, áldozatot követelő tünte­téseket az ellenzéki jamaicai munkáspárt szította. Első becslések szerint több millió dollár kárt okoztak a zavar­gások. KISZABADULTAK 9 Csütörtökön Limában sza­badlábra helyezték a hatósá­gok által egy nappal koráb­ban őrizetbe vett 30 kommu­nistát és a pártnak vissza­szolgáltatták a lefoglalt ok­mányokat — jelentette be a Perui Kommunista Párt. AZ UNIÓ HELYZETE ® James Carter, az Egyesült Államok elnöke január 23- án — közép-európai idő sze­rint 24-én, 02.00 órakor — terjeszti a kongresszus két házának rendkívüli ülése elé üzenetét ,,Az unió helyzeté­ről” — közölte csütörtökön a Fehér Ház. Az 1979. október­től 1980 szeptemberig terje­dő 1980-as állami költségve­tést pedig egy naonal koráb­ban. január, B2-én hozza nyilvánosságra. A PÁPA VÉLEMÉNYE 9 II. János Pál pópa pénte­ken a Vatikán városban tes­tületileg fogadta a Szentszék­hez akkreditált diplomáciai missziók vezetőit és beszédé­ben nemzetközi kérdésekről hallatta véleményét. . Aggo­dalmának adott hangot a li­banoni, az észak-írországi, az iráni és a kambodzsai helyzet miatt. Bizalmatlanságuk le­küzdésére szólította fel az iz­raeli és az egyiptomi vezető­ket a „béke” megkötése vé­gett. EMLÉKMŰ 9 Franciaország csütörtökön tizenkét hektárnyit ajándé­kozott területéből az Egye­sült Államoknak. Maurice Plantier, a hadviseltek ügyei­nek államtitkára és Arthur Hartman, az Egyesült Álla­mok párizsi nagykövete egyezményt írt alá arról, hogy „az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátják” a normandiai Pointe-du-Hocnál levő II. világháborús ameri­kai emlékmű körüli térséget. Az emlékművet azon a he­lyen emelték, ahol 1944. jú­nius 6-án partra szállt az amerikai második roham­zászlóalj. ELMENEKÜLTEK 9 Az északkelet-indiai As­sam állam kormánya pénte­ken karhatalmi és rendőri erősítést kért a naga-terület- tel közös határának védel­mére. A naga-töizs szepara­tista erői —, amelyek mint­egy harminc éve folytatnak szórványos gerillaháborút a terület elszakadásáért — a múlt héten öt assami falura támadtak ró, polgári lakoso­kat gyilkoltak meg. A ter­rorakciók hatására a körzet lakosai pánikszerűen elme­nekülnek faluikból. RENDÜRGYILKOSSÁG 9 Pénteken reggel újabb rendőrgyilkossag történt Mad­ridban, lakóházának lépcső- házában meggyilkoltak egy közlekedési rendőrt, Bienve- nido Romero Montejót. A spanyol kormány egyébként csütörtöki ülésén a terroriz­mus elleni harc kérdésével foglalkozott, de nem hozott semmiféle látványos döntést, csak megerősítette a belügy­miniszter korábbi intézkedé­seit. KHOMEINI HAZATÉR 9 A vallási ellenzék Párizs­ban élő vezetője, Khomeini a.jalollah csütörtök esti ér­tesülés szerint, haza kíván térni, mihelyt a sah távozik az országból, tehát a közeli napokban. A síita vezetőhöz közelálló forrás, az AFP sze­rint úgy vélik: komoly esélyei vannak arra, Hogy a hadse­reg csatlakozik a nagy tekin­télyű főpaphoz. FESZÜLTSÉG DÉL-LIBANONÉ AN 9 Egyre fokozódik a feszült­ség Dél-Libanonban, amint közeledik a körzetben ideig­lenesen állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) megbízatásá­nak lejárta, illetve a január 19-én véget érő mandátum meghosszabbításának idő­pontja. A Dél-Libanon egy részét — az izraeli határtól számí­tott mintegy 10 kilométer szélességű sávot — ellenőrző jobboldali erők fegyveres ak­ciókkal igyekeznek megnehe­zíteni a kéksisakosok libano­ni tartózkodásának meghosz- szabbítását. A palesztin el­lenállási mozgalom illetéke­sei, éppúgy, mint a libanoni nemzeti hazafias erők veze­tősége szerint, Izrael újabb offenzívat tervez — esetleg a jobboldali erők bevetésével — a körzet ellen. Huszár István a Német Szövetségi Közlársasáiiiia utazott Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken néhány napos lá­togatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazott. Részt vesz a müncheni ma­gyar napok megnyitásán, majd megbeszélést folytat az NSZK kormányának, vala­mint gazdasági, ipari és pénz­ügyi életének több vezetőjé­vel. Kíséretében van Bíró József külkereskedelmi mi­niszter és Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjeleni dr. Johannes Balser. az NSZK budapesti nagykövete. Az MSZMP Mezőcsáti já­rási Bizottsága tegnap dél­előtt Mezőcsáton, a járási művelődési központban kibő­vített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Deme László, a megyei pártbizott­ság. titkára. Balogh Miklós, a járási pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a terme­lőüzemek és a kereskedelmi szervek 1978. évi gazdálko­dásáról szóló jelentéshez, és a testület 1979. évi cselekvési programjához. A vitában el­hangzott kritikus és önkriti­kus hozzászólások elemezték a mezőgazdasági termelés hatékonyságának gondjait, megoldatlan problémáit és jövőbeni feladatait. A pénz­ügyi és beruházási kérdések mellett szóltak a vezetés színvonalának emeléséről, a szakemberhiányról, a szo­cialista - munkaverseny prob­lémáiról, valamint a párt- szervezetek és a tömegszer­vezetek feladatairól, a kom­munisták példamutatásáról. A járás termelőszövetkezetei­ben a növekvő termelés mel_ lett a jövedelmezőségi muta­tók nem kielégítőek, általá_ ban alacsony a tsz-ek felhal. mozó képessége. Az egyes üzemek közötti eltérő jöve­delem és nyereség nem min­dig a különböző természeti adottságokra, hanem a szer­vezésben és a vezetésben meglevő minőségi különbsé­gekre vezethető vissza. Hang. súlyozták, hogy a megnöve­kedett feladatok fokozott erő. feszítéseket követelnek, a ve­zetés és a végrehajtás min­den szintjén. Deme László hozzászólásá­ban — többek között — el­mondotta, hogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi szaka­szában megnövekedett a tu­dati tén3'ezők szerepe. A megváltozott, nehezebb kö­rülmények között a párt- szervezeteknek fokozottabban kell figyelembe venniök az emberek igényét, érdeklődé­sét és készségét. A pártszer­vezetek tömegpolitikai mun­kájában továbbra is fontos szerepe van az agitációnak, a propagandának, a nevelés­nek és a tájékoztatásnak. A gazdasági egyensúly fontos­ságának hangsúlyozása mel­lett a korszerűség, a gazda­ságosság és a minőség azok a követelmények, amelyek­kel a termelőmunkát, az egyenletes, ütemes termelés mellett a pártszervezeteknek a politikai munka eszközei­vel segíteni kell. Hangsú­lyozta az emberek, a párt és a tömegek közötti vélemény- csere és a szóbeli agitáció fontosságát a cselekvési egy­ség megteremtésében. A vita összefoglalása után a pártbizottság az 1979. évi gaz­daságpolitikai cselekvési programot elfogadta, majd Kovács Józsefnek, a járási pártbizottság első titkárának előterjesztésében elfogadták a pártbizottság ez évi munka- programját és a végrehajtó bizottság első félévi munka- tervét. * Tegnap az Ózdi járást Pártbizottság kibővített ülé­sén megtárgyalta és elfogadta a vállalatok és szövetkezetek 1978. évi gazdálkodásáról szó­ló jelentést és az 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programot. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Csépá- nyi Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter- helyettes. A pártbizottság tagjai és a meghívott gazda­sági vezetők részletesen ele­mezték az elmúlt évi tervek végrehajtását és az idei ten­nivalókat. * Tegnap az Edelényi járási Pártbizottság is megtartotta kibővített ülését, amelyen megtárgyalták és elfogadták az elmúlt év gazdálkodását és az 1979. évi gazdaságpoli­tikai cselekvési programot. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Antal Simon, a me­gyei pá rt-végrehajt óbizottság tagja. I». J. Schmidt nyilatkozata A nyugatnémet kormány kívánatosnak tartja a hadá­szati támadó fegyverzetrend­szerek korlátozásáról kezdett szovjet—amerikai tárgyaló, sok mielőbbi befejezését — jelentette ki pénteken sajtó- értekezleten Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárja. A nyugatnémet kormányfő aki a négy nyugati vezető guadaloupe-i csúcstalálko­zójáról adott tájékoztatást közölte: a francia elnök és a brit miniszterelnökhöz ha­sonlóan ő is a SALT-II-rőJ tartott tárgyalások mielőbbi befejezéséért szállt síkra. Schmidt ehhez hozzátette, hogy a nyugatnémet kor­mány — a nemzetközi béke érdekében — helyeselné a leendő egyezmény minél gyorsabb szenátusi ratifiká. lását is. Szükségesnek ne­vezte. hogy a jövőben is folytatódjanak a leszerelési törekvések A nyugatnémet kormányfő/ megerősítette. 1 hogy az NSZK nem fog eladni fegy­vereket Kínának. Nyugati lapjelentések szerint Helmut Schmidt a guadaloupe-i ~sú es találkozón komoly, aggó. dalmának adott hangot azért, mert Nagy-Britannia harci repülőgépeket akar eladni Kínának.

Next

/
Thumbnails
Contents