Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 7. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1970. január 10. Közös közlemény Puia Frigyes líbiai látogatásáról Dr. Abdesszalam Triki, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija külügyi titkára meghívásának eleget téve Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság kü 1 ügyminisztere 1979. január 6—9-e között hivatalos látogatást tett a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirijában. Púja Fri­gyes külügyminisztert fogad­ta Abdusszalam Dzsallud, az általános népi kongresszus főtitkárságának tagja, és megvitatta vele a kétoldalú kapcsolatokat és a jelenlegi nemzetközi helyzetet, A két fél megerősítette, hogy kedvező lehetőségek vannak a két ország gyü­mölcsöző együttműködésének elmélyítésére, a kapcsolatok erősítésére és továbbfejleszté­sére gazdasági és műszaki­tudományos téren, az életnek még igen sok vonatkozásá­ban, ideértve a termelési kooperáció kialakítását. A külügyminiszterek tár­gyalásaikon egyetértettek ab­ban, hogy a nemzetközi fe­szültség csökkentése és a fe­szültséget; kiváltó okok fel­számolása, az enyhülés folya­matának fenntartása létfon­tosságú a világ valamennyi állama számára. Ugyanakkor hangsúlyozták a népek jogát szabadságuk megvédésére az imperializ­mussal. a reakcióval és a faj­üldözéssel szemben. Nagyra értékelték az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányában le­fektetett elvek és célok való­ra váltása érdekében folyó munkát. Üjra kinyilvánítot­ták, hogy szoros . összefüggés van az európai biztonság, valamint a Földközi-tenger és az arab térség biztonsága között. Üjból utaltak rá, hogy szükséges az imperialis­ta katonai támaszpontok fel­számolása és katonai erők kivonása a térségből, hogy a Földközi-tenger a béke ten­gerévé váljon. A külügyminiszterek vé­leményt cseréltek az arab térségben kialakult helyzet­ről, s megállapították, hogy ez súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonsá­got. Egyetértettek abban, hogy az imperializmusnak, a cio­nizmusnak a Camp David-i megállapodásokhoz hasonló próbálkozásai nem vezethet­nek a térségben kialakult rob­banékony helyzet megoldá­sához, s csak azt célozzák, hogy elfogadtassák a kapitu- láns különmegállapodásokat, csapást mérjenek a Palesz­tinái arab nép földjének fel­szabadítása, otthonaikba va­ló visszatérése, továbbá ön- rendelkezése és saját államá­nak Palesztina földjén tör­ténő létrehozása érdekében vívott igazságos küzdelmére. A külügyminiszterek kö­zös álláspontja, hogy a Szi­lárdság Frontja fontos és hatékony szerepet játszik azoknak a kísérleteknek a meghiúsításában, amelyeknek célja a Palesztinái arab nép törekvéseinek meghiúsítása. (Folytatás a 2. oldalon) Kína továbbra is Pol Pót bukott kambodzsai rendsze­rét támogatja, s „Phnom Penh elestét nem tekinti a harc végének” — jelentette ki egy^ amerikai szenátorok­kal folytatott beszélgetésen Teng Hsziao-ping. A miniszterelnök-helyettes aki egyben a kínai fegyve­res erők vezérkari főnöke is. elmondta: Tajvan lefegyver­zését Peking a két ország­rész egyesítését követően sem fogja igényelni; a szi­get ezután is megtarthatja védelmi erőit. * . Ton Duc Thang vietnami államfő és Pham Van Dong miniszterelnök táviratot in­tézett Heng Samrinhoz, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Tanács elnökéhez, a kor­mányzó testület megalakulá­sa alkalmából. A vietnami vezetők táviratukban közöl­ték, hogy a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormá­nya elismeri a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot, mint az ország népének egyetlen törvényes képviselő­jét. — A kambodzsai nép harcba szállt a gyűlölt re­zsimmel, a kambodzsai nép­re kívülről ráerőszakolt (Folytatás a 2. oldalon) Hogy milyen lesz idén ősszel a gyümölcstermés, az nagyrészt a gyümölcsösök legfonto­sabb téli munkájától, a metszéstől függ. A nap mint nap sok ezer ággal, vesszővel, va­lamint a hideggel birkózó em berek tiszteletet parancsoló munkájáról szól a fancsali Egyetértés Tsz almáskcrtjébcn készült riportunk a 3. oldalon ________ ___ O uitaúivárosi beruházás Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű területén jó ütemben épül az új, konverteres acélmű, amely elkészülte után évente több mint egymillió tonna acélt fog előállí­tani. Január 4-cn az építők a 30 méter magas osz­lopok tetejére emelték a gyártócsarnok 170 tonnás főtartó elemét. A képen: levegőben a súlyos teher. Mai számunkból ÍÉIO/llÉ i Gárdooviban (4. oldal) (4. oldal) Qrúigi körben (5. oldal) {K oldal) Hó nélküli földek A metszést, trágyaszállítást kivéve nincs most munka a határban. Holt szezon, mond­ják a mezőgazdaságban a tél­re, hiszen látszólag mozdu­latlan minden. Pedig van munka, csak a falak közé szorult, az irodákba, a mű­helyekbe, vagy az állatte­nyésztési telepekre. Esetleg a helyén marad, persze csak ott, ahol melléküzemági tevé­kenység is van. mert a fűtött csarnokokban a -fagy ellenére is zavartalanul dolgozhatnak a munkások. Így Bódvaszila- son a Bódvavöígye Termelő- szövetkezet szövőüzemében is, ahol kilenc község 150 asszonyának biztosít munkát télen a gazdaság. Az országban egyedül itt gyártanak flanellt, s ezért érthető, hogy - termékeikre szinte korlátlan igény van. A szövőüzem jelentős szere­pet tölt be a szövetkeze^- éle­tében. hiszen az ebnúít év­ben a növénytermesztés ár­víz okozta árbevételi kiesését részben innen pótolta a gaz­daság. Az itt dolgozó három szocialista brigád vállalta, hogy 20 százalékkal növeli az árbevételi tervét. Szabad szombatokat, sőt sokszor a vasárnapot is feláldozva el­érték, hogy a tervezett 18 millió forinttal szemben 21 milliós értéket termelt a szö­vőüzem. A közeljövőben újabb harminc gépet állíta­nak majd üzembe, s további halvan asszonynak biztosíta­nak munkalehetőséget. «I A tél a tervezés időszaka is,, ".lost van idő levonni a tapasztalatokat, mérlegre tenni a termelés folyamatait. A fúlókércsi Úttörő Termelő­szövetkezetben már ősszel módosítottak a termelési szerkezeten, amelynek hasz­nát csak e nyáron tapasztal- hatják majd. Pecsenye Gyu­la elnök: — Dombvidéki körülmé­nyek között a búza termesz­tése a leggazdaságosabb. Persze, csak'.ja^y. ha megfe­lelő hozamot érünk el. Ná­lunk,>37; mázsát termett hek­táronként a kenyérgabona, s ez kevés. Célul tűztük a 35 mázsát, s ennek érdekében új fajtákat vetettünk, olya­nokat, amelyele a mi kedve­zőtlen adottságaink között is bőven teremnek. Tavaly el­maradt egy beruházásunk, s ezt most sürgősen szeretnénk pótolni. Pénzügyi okokból nem építettük fel a szárító­üzemünket, s lehet, hogy ez hiba volt, mert a bérszárílás költségei nagyon megnövelték a búza költségét Ugyan a gazdasági tervek még nem készültek teljesen el, le azt már tudjuk, ha a 35 mászás elérjük, akkor 2.5 millióval nő az árbevételünk, és 20 százalékkal csökkennek a szárító üzembe állításával a termesztés költségei. (Folytatás a 2. oldalon) Eícremufató számvetés E gy évvel ezelőtt Mezőkövesd és a járás gazdálkodó egységeinek termelési, pénzügyi és fejlesztési ter­vét a népgazdasági célok és érdekek messzemenő figyelembevételével határozták meg. Most, az új eszten­dő elején, amikor a múlt évi munka értékelésére kerül sor szerte a megyében, a városi-járási pártbizottság alapjában véve eredményes munkáról adhat számot. Külön kell szólni arról az örvendetes tényről, hogy gyökeres szemléletváltozás jelei mutatkoznak a gazdál­kodás minden szférájában. így, a legtöbb üzemben köz­ponti feladatnak tekintik a hatékonyság fokozását, az üzem- és munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálko­dásban rejlő lehetőségek kiaknázását. A város és a járás termelése 1978-ban tovább fejlő­dött. Az ipari üzemek esetében a fejlődés üteme a me­gyei átlagot is meghaladta. A növekedésben pozitív vonás volt, hogy a termelést általában tervszerűség jellemezte, s időben gondoskodtak az áru értékesítésé­ről. A fővárosi.'telépheiyű vállalatok gyáregységeinek és ipari szövetkezeteinek árbevétele meghaladta a 650 millió forintot, njig á városi-járási székhelyű vállalatok csaknem 400 millió forint értékű terméket adtak a népgazdaságnak. Tények tanúskodnak arról is, hogy az exportárualap­növelésben mind az ipari, mind pedig mezőgazdasági területen történt előrehaladás, a lehetőségeket azonban még korántsem használták ki mindenütt. Ezért, a jö­vőben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az ex­porttevékenységnek, az olyan áruk gyártásának a foko­zására, amelyek kellő alapul szolgálnak a kivitel, ezen belül is elsősorban a dollárelszámolású export növelé­séhez. A tennivalók sorába tartozik a hatékonyság további javítása. Kétségtelen, kimutatható bizonyos előrelépés ezen a területen is. Ide sorolható, hogy az ipari gyár­egységekben elért többlettermelésnek mintegy 90 száza­lékát a termelékenység növelésével biztosították. Lassú viszont a növekedés az építőiparban, továbbá a tanácsi vállalatoknál. A termelési költségek csökkentése ne­hány kivételtől — mint például a Mezőgép, a Kismo­tor- és Gépgyár, a tibolddaróci, a sályi es bogácsi ter­melőszövetkezet — eltekintve ugyancsak nem vált még a gazdálkodás szerves részévé. Sok a tennivaló az anyag- és energiagazdálkodásban is, mert a takaré­kosságra való törekvés legtöbbször csak szavakban jut kifejezésre. Még ha rendelkeznek is a termelőüzemek takarékosságra ösztönző tervekkel, általában hiányzol: i benne foglalt célok valóra váltásának számonkérése. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents