Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

si 1979. január 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZJG 5 Példás honvédelmi nevelés Tiszacsermeíyen Ajkai kristálykelyhek Az Üvegipari Müvek Ajkai Ü veggyára december 21-én teljesítette tervét. Az a jkai ólomkristály-termékeket Japánban és Amerikában is szívesen vásárolják. A gyár 1978. évi exporttervet tizennégy és fél százalékkal túlteljesítette. A képen balra: A csiszolótanulók külön műhelyben sajátítják cl a szakma fogásait. A képen jobbra: Készülnek a kely- hek díszei a gyémántcsiszoló-gépeken állampolgár és gaziasági szarvaiét December közepe óta egy­más után tartják szokásos év végi közgyűlésüket az MHSZ klubjai. Számvetést végeznek a honvédelmi ne­velésben tavaly elért ered­ményeikről, s meghatároz­zák idei tennivalóikat. Az első közgyűlések egyikére Tiszacsermeíyen került sor. Az általános iskolában le­bonyolított rendezvényen a lövészklub tagjai, valamint a község vezetői és az ér­deklődök összesen csaknem százan vettek részt. Már a viszonylag magas létszám is sejteti, hogy a honvédelmi munka közügy az ezer lel­ket sem számláló község­ben. Hogy valóban így van, er­ről a klubtitkár, a pedagó­gus Szabó Sándor, részletes tájékoztatást adott a veze­tőség beszámolójában. Min­denekelőtt figyelemre mél­tó, hogy a lakosság 6,5 szá­zaléka tagja a honvédelmi szövetségnek, ezen belül a klubnak. (Nagyszerű ered­mény ez, hiszen az orszá­gosnál jobb Borsod megyei átlag 3,6 százalék.) Lelkes úttörők, KISZ-fiatalok és tartalékosok képezik a tag­ságot, s a vezetőség gon­doskodott róla, hogy a lö­vészet tudnivalóinak elsajá­títása mellett művelődje­nek, politikailag fejlődjenek is a klubban. Több előadást tartottak nekik, egyebek közt az új honvédelmi tör­vényről, néphadseregünkről, s nem egy alkalommal hon­védelmi jellegű szak- és do­kumentumfilmeket is lát­hattak. Az utóbbiak megte­kintése révén történelmi is­mereteiket is gyarapíthat- ták. A klubvezetöség szer­vezésének köszönhetően az általános honvédelmi okta­tásban részesülő sorköteles fiatalok és a legjobb úttö­rők laktanyalátogatááon vet­tek részt, ami igen kedve­ző hatással volt rájuk. A sokrétű nevelés és a szorgalmas gyakorlás ered­ménye abban is megmutat­kozott, hogy az igen nép­szerű hatfordulós Honvédel­mi Kupa lövészversenyen, s a kétfordulós összetett hon­védelmi versenyen kitűnően gát a hivatali szabályoknak. A bankban a munka nagyon sajátos. Henryk, bosszúságá­ra, a legunalmasabbat fogta ki és a csekkosztályon ka­pott beosztást. A Lengyel Takarékpénztárnak nem vol­tak gazdag ügyfelei. A csekk- kontók tulajdonosai általá­ban hivatalok voltak. Ilyen úton finanszírozták a külön­féle speciális célokat. Maka- rck ablakánál ezért minimá­lis volt a forgalom. Tízegy­néhány csekk elintézése na­ponta. Bár ezek a csekkek komoly összegekről szóltak, nem tudták a tisztviselő nyolcórás munkaidejét kitöl­teni. Ezért Makarek szabad perceiben kinyitotta az újsá­got és olvasgatni kezdett, ami viszont nem tetszett a bank vezetőségének. Ezért aztán nagyon lassan kapasz­kodott felfelé a hivatali lét­rán. Amikor abban az időben találkoztam vele, keserű volt. Egyszerűen nem látott maga előtt perspektívát. . Azt mondta, hogy mindent fel szeretne rúgni és elutazni abból az átkozott... Elkövetkezett V939. szep_ tomber 1. Varsó lakói reggel hét órakor a hitleri repülő­gépek első támadására éb­redtek. Néhány órával ké­sőbb a körzeti katonai pa­rancsnokság emeletes, sárga épülete körül sok ezer fia­talember kerengett. Közöt­tük találkoztam Henryk Ma- kareklcel is. Örömmel fogad­ta a háború kitörését. Végre — mondta —, valami válto­zik ebben a kutya életben Egyenruhát kapunk, légy Vert és megyünk „a büdö 1 németeket ütni”. Sajnos, av önkénteseket egy cédulával hazaküldtek. Egy őrnagy megparancsolta, hogy oszol­szerepeltek a tiszacserme- lyiek. Az előbbi verseny- számban ketten a járási döntőn a 4—4. helyezést ér­ték el, az utóbbiban pedig csaoaluk lett az első. A szakszervezet által a sátor­aljaújhelyi járás pedagógu­sai számára megrendezett lövészversenyen is a cser- melyi MHSZ-klub pedagó­gusainak együttese vitte el a pálmát, s kelten közülük tagjai voltak a járási csa­paínak. amely a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem lölerén a megyei dön­tő küzdelméből győztesen került ki. elnyerve a váfi- dorserlege:. A tartalmas beszámoló nem hallgatta el a klubve­zetés nehézségeit sem. Ezek egyike az, hogy négy kis­község sorköteleseinek kö­telező honvédelmi oktatá­sán több olyan fiatal is részt vett, aki nem rendel­kezik általános iskolai vég­zettséggel, sőt még analfa­béta is akad közöttük. Né­hány nem dolgozik rendsze­resen, s olyanok is vannak, akik még egyszer sem vál­laltak munkát. E probléma megoldása nem a klub fel­adata (nincs is rá lehető­sége), ám az említett okta­tásnál gondot okoz e fiata­lok műveltségének alacsony színvonala. Az elszomorító tény mel­lett viszont örvendetes az az összefogás, amellyel az elmúlt év nyarán hozzáfog­tak egy . 10 lőállásos fedett lőtér építéséhez, amelyet a tavasszal adnak át rendel­tetésének. Ehhez Cigánd nagyközség tanácsa, a ti- szakarádi tsz, a Bodrogközi Áfész anyagi segítséget nyúj­tott, a klub tagjai és pat- ronálói pedig — az utóbbi­ak között a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulat Petőfi Sán­dor szocialista brigádja, a helybeli KISZ-alapszervezet és az úttörőcsapat tagjai ■— jóval több mint ezer órá­nyi társadalmi munkát vé­geztek. Mindez az MHSZ megbecsülésének a bizonyí­téka — mondotta a klubtit­kár. T. I. janak, majd megkapják a behívóparancsot. Nyugodtan tértünk vissza a munkánk­hoz. Senki sem sejtette még közülünk, hogy az esemé­nyek villámgyorsan tragikus fordulatot vesznek. Senki sem tudta, hogy az őrnagy beszéde a mozgósító behí­vókról, a gyakorló közpon­tokról és a kiegészítő körze­tekről, mesék a jó gyerekek számára. Az igazság az volt, számunkra nem akadt egyen­ruha, sem egyszerű puska, nem is beszélve a speciális felszerelésekről. Szeptember 6-án este a rá­dióban felolvasták Umias- towski ezredes hadpnran-, csát, hogy minden férfi azon­nal hagyja el a fővárost. A történészek a mai napig vi­tatkoznak azon, hogy ez ol- tári ostobaság volt-e, vagy az előretolt hitleri diverzáns kém ügyes tette. Varsóból minden kelet felé vezető út tömve volt menekültekkel. Megbénítottak minden kato­nai mozgást. A kék, felhőt­len égen szüntelenül megje­lentek a stukák, bombázták és géppuskázták a fegyver­telen tömeget. A menekülők között vol­tam én is. Egészen Brzescig meneteltem. A hídon már senkit sem engedtek át a Bú­gon. Minden pillanatban várták a felrobbantását, mert a németek egészen Ostrole- káig jutottak el és a másik oldalról megtámadták a vá­rost. A további menekülésnek tem volt semmi értelme, /isszaindultam nyugat felé. Mellékutakon, toronyiránt a mezőn sikerült eljutnom Ol- wock közelébe. Sehol sem ta­lálkoztam németekkel. Hoz­zám hasonló, kóborló fiúktól Falugyűlés Szendrön Tegnap tartották meg fa­lugyűlésüket Szendrö nagy­község lakói. A település vezetői — a több mint 6 ezer embert képviselő résztvevők előtt — beszá­moltak az elmúlt esztendő­bén végzett munkáról, meghatározták az év és a jövő feladatát. Szendröben az elmúlt év­ben átadtak egy 8 lakásos, tanácsi célcsoportos lakóhá­zat, amelynek földszintjén korszerű gyógyszertárat rendeztek be. A község la­kóinak a támogatásával hozták létre az általános is­kola udvarán a gyermekek közlekedési ismereteinek ok­tatását elősegítő KRESZ- parkot. Folytatták a tele­pülés úthálózaténak kor­szerűsítését is, valamint fel­újították a régi tanácsháza épületét és átadták a bá­nyászklubot. hallottam, hogy Varsó még mindig védekezik. Különben Minsk Mazowiecki felől már hallani lehetett az ágyúk dörgését, és az éjszaka lát­ható tüzfény a legrosszabbra engedett következtetni. Né­hány véletlenül megismert fiatalemberrel elhatároztam, hogy átvágunk a lublini or­szágúton, és a Visztula part­ján eljutunk az ostromlott fővárosig. Az országűttól csak két falu választott el bennünket: Rzakta és Glini- anka. Tudtuk, hogy Glinian- ka faluban nagy létszámú német hadsereg állomásozik, ellenben Rzakta szabad. El­határoztuk, hogy Rzaktába megyünk, és egy kis pihenés után megpróbálunk eljutni Glinianka mellett az ország­úton. Óvatosan vonultunk a fa­lu felé. Az egyik pillanatban egy kis erdő akadt, utunkba, mint egy kis sziget, melyet burgonyaföldek öleltek kö­rül. Amikor bementünk a kis erdőbe, két lengyel egyen­ruhás katona ugrott ki a bo­korból. Pattant a vezényszó: — Kezeket fel! Ne moz­dulj!' Egy pillanat múlva egy zászlós jött hozzánk, ellen­őrizte papírjainkat, kikérde­zett bennünket, hogy kerül­tünk oda. Látszott, hogy nagy gondban volt miat­tunk, hogy ott voltunk a cserjésben. A kis katonai osz­tag már néhány napja ott rejtőzködött. Senki, még a falu lakói sem sejtették je­lenlétüket. A mi véletlen fel­bukkanásunk a leleplezéssel fenyegette őket. A zászlós végül elhatm-nztn. hogy a pa­rancsnokhoz kísértet ben­nünket. (Folytatjuk) Mindennapi ügyleteink le­bonyolításakor ritkán gondo­lunk arra, hogy egy-egy adásvétel, kölcsönbizomány megkötésére nemcsak két ál. lampolgár közvetlen jogvi­szonya jellemző, de minde­gyik kapcsolódik egy másik olyan jogviszonyhoz, ame­lyet már nemcsak állampol­gárok vagy szervezetek köt­nek meg. Az élelem, a zöld­ség beszerzése, az élelmi- szeripari kiskereskede­lem, az áfész. a termelő­szövetkezeti közös vállalat és a magánszemély ügyletköté­se. amely mögött a kiskeres­kedelmi-nagykereskedelmi kapcsolatok, a nagykereske­delem és az ipar, szállítók és vállalkozók, az áru leg­fontosabb tulajdonságait is befolyásolni tudó szállítmá­nyozók és fuvarozók állnak. Kik ők és milyen jogaik, vagy kötelezettségeik lehet­nek a magánszeméllyel szemben ? A Ptk. ezeket a jogi sze­mélyeket egységes elnevezés­sel gazdasági szervezetnek nevezi, felépítésüket külön jogszabályok határozzák meg. Alapvető kötelezettségeiket és jogaikat az 1977. évi XV. tv-vel módosított Ptk. kodi­fikálta. Itt csak a gazdasági szervek két alaptípusának egyes fő vonásaival foglalko­zom. Az állami vállalatra vo­natkozó szervezeti szabályo­kat az 1977. évi VI. törvény foglalja egységes szerkezetbe. Az állami vállalat az álla­mi tulajdonban levő eszkö­zökkel alaoító határozatában foglalt körben önállóan gaz­dálkodik. amelynél azonban nemcsak a saját jövedelme­zőségét, hanem a társadalmi szükségletek kielégítését is köteles előmozdítani. A vál­lalati döntés előkészítésébe, végrehajtásának ellenőrzési­be köteles dolgozóit bevonni. Gondoskodnia kell egyebek között dolgozói tulajdonosi tudatának, szocialista életfor­Szigorúi iectelsgisvai Ü.iabb intézkedésekkel igyekeznek javítani, gazda­ságosabbá tenni ■ a takarmá­nyozást, tekintettel arra, hogy a költségek magasak. A gazdaságok gyakran az optimálisnál lényegesen na­gyobb takarmányadagokkal érik el a kívánt súlygyara­podást. A takarmányozás költségeinek 5—10 százalé­kát lehetne megtakarítani, sertéshizlalásnál a szakosí­tott telepeken 4,3, valamivel kedvezőtlenebb körülmények között üzemelő hagyomá­nyos településeken pedig több mint 4,8 kilogramm ta­karmánnyal kell előállítani az egy kilónyi súlygyarapo­dást. májának fejlődéséről. Felada­tát akkor*látja el jól. ha biz­tosítja a dolgozóknak nem­csak anyagi, de erkölcsi ér­dekeltségéi is. Így tehát nemcsak arra kell törekednie, hogy a gazdálkodás haté­konysága növekedjék, hanem arra is. hogy a dolgozói a vállalat által vállalt kötele­zettségeket mindinkább sa­ját kötelezettségüknek érez­zék, így a vállalat jó híre. tekintélye a dolgozónak is becsületbeli ügye legyen. Általában minden szövet­kezet a saját tulajdonában álló. vagy a tagok és az ál­lam által használatba adott eszközökkel alapszabályában foglaltak körén belül, de­mokratikus önkormányzata alapján önállóan gazdálko­dik. Társadalmi tevékenysé­ge abban áll, hogy fejleszti a tagok szocialista életfor­máját és ismereteit. A tagok érdekeltsége ebben a gazdál­kodási formában a szövetke­zeti tulajdon gyarapításának, a jövedelem elosztásának a szocialista elvek szerinti megvalósításának és a szö­vetkezeti tulajdon gyarapítá­sának kötelezettsége útján fokozottabb kockázati jelle­génél fogva közvetlenül hat. Az. hogy a boltban, áru­házban, a TÜZÉP telepein minél nagyobb legyen a vá­laszték és kisebb a reklamá­ció, hogy a piacon a szövet­kezet és ennek szervezete ál­tal előállított áruk a legszeb­bek és a legolcsóbbak legye­nek. hogv az új lakásokban lakni csak örömet jelentsen — egyebek között a vállala­tok és szövetkezetek dolgo­zóinak. illetve tagjainak anyagi és erkölcsi érdekszfé­rájába tartozik. Jogi oldalról nézve tehát feltűnő az egyé­ni és a Gazdálkodó szerveze­tek érdekazonossáoa: az elő­állított termékfajta jó mi­nőségű biztosítása aszerint, ahol és amikor a rá vonat­kozó igény jelenik' Ezt A hirtelen beköszöntött zord időjárás miatt nagyobb védelemre, több segítségre szorulnak az erdők-mezők vadjai is. Az erdészetek, a vadásztársaságok és az ön­kéntes segítők mindenüt újratöltik a vadetetőket növelik az eleségkészlele két. A bükki és a zemplén erdőségekben több mint 20* vadetető feltöltését kezdte! meg. Rendszeresen törik r vaditatók, a csermelyek é: csobogók jegét, hogy a ne­mesvadak friss vízhez jut hassanak. A Kisalföldön i: járják az erdőket a vadete­tő brigádok. Lovas kocsikkal traktorokkal és billenős te bérautókkal szállítják tv. etetőkhöz * az eleséget. A soproni tanulmányi erdő- gazdaság 28 ezer hektáros vadászterületén ezekben a ennek a jogi érdekazonosság­nak az esetenkénti vei* szemben ható gazdasági, va­lamint egyéb külső és belső tényezőkkel szemben jogi úton történő biztosítását szolgálják többek között a termék minőségének védel­méről és tanúsításáról szóló rendeletek, amelyek kötele­zik a gazdálkodó szervet a felhasználás szempontjából lényeges tulajoonságoknak a másik féllel való közlésére. A jogszabály szerint a to­vábbforgalmazó vállalat kö­teles a minőségi bizonyít­ványhoz vagy egyéb ilyen bizonylathoz a megrendelő kívánságára másolatot adni. A fogyasztónak tudnia kell. hogy például az élelmi­szer minősége kötelező elő­írással szabályozva van. a csomagoláson a szabvány je­lét és számát fel kell tüntet­ni. Igen fontos a vásárlók minőségi kifogásainak inté­zéséről szóló 1/1964. BkM— KipM. sz. együttes rendelet. Az előbbi a kereskedelemben forgalomba hozott árukra, az utóbbi egyebek között a kis­ipari termelőszövetkezetekre terjed ki, melyek szerint, ha ,a minőségi kifogás alapos, a vásárló kívánságára az árut ki kell cserélni, vagy a vé­telár visszafizetése mellett azf vissza kell venni. Adott esetben a minőségi kifogás az áru .megjavításával, a vétel­ár megfelelő leszállításával vagy cvserével bonyolódhat'le. Az élelmiszer minőségének megrontvsa élelmezésügyi szabálysértést képez, a rossz minőségű jpari termék forga­lomba hozatala, a hamis jel­zéssel ellátott termék forgal­mazása. vagy a vásárlók ha­mis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontá­sával való megkárosítása a Rtk. előírásaiba ütközik. Dr. Vilusz JLászlónc, a Megyei Bíróság elnökheivettese napokban elsősorban úgy­nevezett iédus takarmányo­kat szórnak ki a vaddisz­nóknak, szarvasoknak, izeknek. A Bakonyban is alaposan megzavarta az i többi napok időjárása az illatvilág nyugalmát. A nagasabban fekvő falvak- tan hajnalonként népes zarvascsordák tűnnek fel a kertek alatt. A vaddisznók is elhagyták búvóhelyeiket, ás újabb területen igyekez­nek élelemhez jutni. Az er- iőkben már várják az idei ;él újszülöttjeit, a csíkos látú vadmalacokat. Az er­lészek és a vadászok most Rt is fokozottabban gon- loskodnak a vadakról: szé­nával és szemes takarmány- nyal töltik fel az etetőket és a sótárolókat. Nagyobb vésSeSom

Next

/
Thumbnails
Contents