Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-03 / 1. szám
1979. január 3., széf da ÉSZAK-MAGYAROK SZAG 5 Ünnepek alatt után ÖT FIÚ, HÁROM LÁNY Az új esztendő sok-sok meglepetést, jót és rosszat egyaránt tartogat az embereknek. Egy család igazi öröme azonban az. ha kis jövevény érkezik. Az új év küszöbén sok otthonban érezhetik. élhetik át ezt az igazi boldogságot, örömöt. Megyénkben az eddigi évek tapasztalataitól eltérően új esztendő hajnalán nyugalom volt a Borsod megyei Kórház és Rendelőintézet szülészeti osztályán. Az első újszülött már a reggeli órákban, nyolc óra után néhány perccel látott napvilágot; Január elsején nyolc kismama adott életet gyermekének, öt fiú és három lány született. Három bébi kivételével — akiknek szülei Miskolcon laknak — valameny- nyi kismama vidékről érkezett a kórházba, ahol ezen a napon három orvos és két nővér tartott ügyeletet, s készült tel az újszülöttek fogadására. KÁRIGÉNYLÖK Sok munkájuk van az év első napján az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatóságán dolgozóknak. A megyéből érkező bejelentések — napi átlagban — meghaladják a kétszázötvenet. A legtöbb bejelentés természetesen Miskolcról érkezik. Az idén minden bizonnyal túlhaladják a kétszázötvenes átlagot, legalábbis az eddigi tapasztalatok erre utalnak. A kárigénylök legtöbbje a gépjárművek tulajdonosai közül kerül ki. Különösen ilyenkor, Szilveszter után, amikor egy-két „vígkedétyü" társaság pusztán viccből felborít egy-egy autót, utcai mulatozásaik során. Nem beszélve azokról a bátor autósokról, akik az átmulatott éjszaka után még mámoros fejjel ülnek be a volán mögé, s elveszítve uralmukat járművük fölött, nekikoccannak valaminek. Persze akad bejelentés bőven más okból is. Ablaktörés, kisebb „házi- tüzeset’Ltesli sérülés miatt. Az év első fővárosi és vidéki újszülöttjének a biztosító takarékbetétkönyvet ajándékoz. Borsod megyében az eltelt tizennyolc év alatt két ízben adhatták át a boldog szülőknek a takarékbetétkönyvet. Az idén nem mosolygott borsodi kismamára, illetve újszülöttre e szerencse. Talán jövőre. HALLÓ! HOLLÓ? Nincs már nagy hajtás; nincs túlórázás; lehet egy kicsit pihentetni a fájó karokat. erőltetett szemeket. A Miskolci Postaigazgatóság 2-es hivatalán valahogy csendesen telt el az első munkanap. Bezzeg, ezelőtt egy héttel az állandó túlórázás, a rengeteg üdvözlőlap és csomag „megdolgoztatta” a hivatal dolgozóit. Egy kis év végi mérleg. Decemberben 29 ezer csomag érkezett Miskolcra, illetve ennyit kézbesítettek ki a megyeszékhelyen. Ez átlagosan naponta 2 ezer csomagot jelentett, szemben az évi 6—800 darabos átlaggal. Karácsonykor és újév előtt mintegy 15 ezer képes levelezőlapot kézbesítettek ki. Volt tehát bőven forgalom, volt munka. Türk Lászlóné. a kézbesítési csoport vezetője. — Az év első munkanapján fél 7-kor kezdtünk. A kézbesítők csak pár darab csomagot szállítottak ki, azokat, amelyeket december 30- án. szabad szombaton nem szállíthatlak ki a vállalatok-, hoz. Érdemes megemlíteni, hogy december 31-re minden magáncsomagot kikézbe- sitettünk, nem lehet tehát panaszuk a csomagváróknak. Persze, ez kötelességünk is. Most azokat a papírmunkákat kell élvégezni, amelyekre nem jutott idő az év végi hajrában. — Milyen szállítmányok érkeztek reggel? — A postavonat csak a Hétfői Híreket hozta. Az es- li és az éjszakai mozgóposta-szerelvények már jobban meg lesznek pakolva, de azért ezt, ugye, már jóval könnyebb lesz szortírozni, mint mondjuk _ karácsony előtt. .. TELI POLCOK, A BOLTOKBAN Tegnap, kora reggel — annak rendje és módja szerint elindultak az élelmiszerszállító autók a megye falvaiba. Az 1979-es év első munkanapján mindenhová időben megérkezett a friss lej, a kenyér, a péksütemény. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat még az elmúlt év utolsó napjaiban biztosította a folyamatos ellátást. A megye élelmiszer- boltjainak december 31-i zárókészlete mintegy 80 millió forint volt; így az év első napjaiban is telve az üzletek polcai. Az új év első hétköznapján a szállítási ütem szerint folytatták a boltok árukészletének feltöltését. A legkisebb falusi bolttól a városi nagy üzletekig két hétre való készlettel várják a vásárlókat. Ott, ahol várható, hc>#y az időjárás nehezíti a szállítást — például a bükki falvakban, az ózdi hegyhát községeiben, Varbó és Pa- rasznya környékén —, három hétre elegendő árut biztosifiz állatszámiálís adatai A szarvasmarha-állomány háromezerrel meghaladta a kétmilliót,' és 20 ezerrel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek egy év alatt 30 ezerrel növelték a szarvasmarhaállományt, a kistermelők időközben 10 000-rel csökkentették az állatok számát.Ez a folyamat egyezik a tervidőszak előirányzatával; az állomány „megtervezésénél” ugyanis számollak azzal, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek legalább két-három- szor annyi „új” állatot kötnek be az istállókba, mint amennyinek tartásával a kistermelők felhagynak. Ez a másik, a hazai állattenyésztésre szintén jellemző folyamatot ugyancsak igazolja a statisztika; az adatok szerint a kisgazdaságok részéről korábban nem tapasztalt mértékű sertéstenyésztési kedv mutatkozik. Az egy évvel korábbihoz képest 46 000-rel több kocát tartanak a kistermelők, ami kiemelkedő és a továbbiakra nézve biztató eredménynek számit. Márcsgk azért is, mert a kocatartásra berendezkedő kistermelők nyilvánvalóan hosszabb távra elkötelezik magukat. A mezőgazdasági nagyüzemek az elmúlt év szeptember végéhez képest háromezerrel több kocát tartanak, így összesen 49 000-rel nőtt az országos anyaállat-állomány. A statisztika szerint egyébként az ország sertés- állománya meghaladta a 8,8 milliót. Ez a szám ugyan százezerrel kisebb a tavalyinál. de ez abból következik, hogy az állatszámlálás időszakában igen nagyütemű volt az állatfelvásárlás. Jól dolgoznak a juhtenyész- tök is; szeptember végén 2,1 millió juhot tartottak, csaknem 300 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően az év első háromnegyedében 14 százalékkal több vágójuhot adtak át. a gyapjúfelkínálás pedig 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. toltak a boltokban. A napi cikkek szállítása jelenleg itt is zavartalan. Elegendő' a hús- és hentesáru is: Szilveszter előtt mintegy 40 mása luristasza’ámi került a boltokba. Mától egyébként megkezdik éves leltárukat a boltok. Az ellátásban ez nem okoz gondot; szakaszosan végzik majd, s az árusító üzletek tovább tartanak nyitva. 1979. január 2. A kora délelőtti órákban a Búza téri piacon. A legtöbb stand letakarva, ponyvával bebugyolálva a ládák. Itt-ott toporog néhány árus a metsző hidegben. Még így is többen vannak, mint a vásárlók. — Kora reggeltől még nem adtam el semmit. — Fúj a markába Kovács István. Lehet, hogv hiába jött be Nagykállóból? — Ügy látszik. a szilveszteri, az újévi eszem-iszomból maradt még mára is! Így szokott ez lenni minden év eleién. Ezért is. hogy csak egy kis almát, babot, borsót hoztam, összecsomagolok mindjárt, rendet teszek a raktárban. Majd a hét végén megint lesz forgalom ... AHOL NINCS SZÜNET Miskolcon, a megyei vérellátó állomáson tegnap reggel is fehér ruhába öltöztek az itt dolgozók. Voltak, akik az ünnepek alatt sem öltötték fel az ünneplőt: ügyeletet tartottak. Az új év első munkanapján? \ — Már a kora délelőtti órákban megjöttek az első véradók. A Semmelweis kórház és a Fogtechnikai Vállalat egy-egy brigádja, — mondja dr Mády János főorvos. — Év végén és ünnepek táján általában kevesen jönnek vért adni. Most örömmel mondhatom, jó a készletünk. Négyszáz palack vér van az állomáson. Karácsony és Szilveszter között is sok ember vállalkozott a segítségnyújtásra. Reméljük, januárban sem szorulunk meg. Pénteken már a bocsi sörgyárba szervezünk kiszállást, eddig százan jelentkeztek véradásra. Az életet mentő palackok tegnap reggel, menetrend szerint elindultak a miskolci. a szikszói, az edelényi kórházakba... Encsi egyesülés Forró és Móra r r Január elsejétől hivatalosan is közösen gazdálkodik, Zója Termelőszövetkezet néven Encs. Méra és Forró termelőszövetkezete. A három kis gazdaság egyesülésére már régen szükség volt, hiszen méreteik a fejlődés, s főleg a fejlesztés gátjaivá váltak. Ezt értette meg a tagság a december eleji közgyűléseken. hiszen a három szövetkezet több mint 700 tagja mindenütt igennel szavazott. Ma már 5500 hektáros területre készítik a vetés- szerkezetet. tervezik a tavaszi munkákat. Mivel a megnagyobbodott gazdaságban is csak 300 aktív taggal számolhatnak. a közeljövő legnagyobb feladata nagy teljesítményű gépek vásárlása. Idén erre hétmillió forintot fordítanak. Ha lehetőség nyílik rá. s a pénzügyi helyzet megengedi, az aratás után belekezdenek egy szakosított tehenészeti telep létesítésébe. Ez lesz az új gazdaság első. a megnőtt mérethez illő beruházása. Az »j esztendő első bélyegei Szép bélyegekkel, s mindjárt festménysorozattal és blokkal indítja 1979. évi kiadási programját a Posta. Albrecht Dürer halálának 450. évfordulója alkalmából festményeit ábrázoló 7 érértékből — 40 és 60 fillér, valamint 1. 2. 3, 4 és 5 forint — álló bélyegsorozat és 20 forintos blokk kerül forgalomba január 8-án. A bélyegeket — amelyek keret- rajzait Cziglényi Ádám grafikusművész készítette — több színű mélynyomással, a blokkot több színű ofszet- nyomással, az Állami Nyomdában gyártották. Az új bélyegblokkot 1979. május 31-ig. a sorozat bélyegeit december 31-ig árusítja va posta. Btadták a Majális-parki autóbusz-végállomást Korábban — mint ismeretes — a papírgyárnál volt az 1-es autóbusz végállomása. Ez szűk és balesetveszélyes volta miatt nem felelt meg a köve élményeknek, s miután szabályozták a Szinva medrét. így a végállomást áthelyezték 'a Majális-parki bejáróval szembeni részre. Először csak ..durva” tereprendezést végeztek, hogy úgy-ahogy lehetővé tegyék az 1-es. majd később az 5-ös. 15-ös autóbusz fogadását is. 1977-ben kezdték meg a végleges terep rendezését, az autóbu sztá roló ki alakításé t. A terveket az ÉSZAKTERV szakemberei készítették, s a generálkivitelező pedig a Közúti Építő Vállalat, volt. A múlt év tavaszán készült el az 5700 négyzetméter alapterületű tároló rész, amely húsz csuklós autóbusz befogadására alkalmas. s kialakították a fogadó, s indító peronokat, megállókat. A csomópont megépítésével, az útszélesítéssel egyidejűleg elkészítették a Majálisparki új feljárót is. Az utasok, s az autóbuszvezetők közös, régi gondja volt, hogy nem volt zárt épület. Ez különösen akkor okozott sok bosszúságot, amikor zuhogott az eső. hordta a szél a havat, hiszen, ha jószándékú gépkocsivezető meg nem szánta az utasokat, nem nyitotta ki az autóbusz ajtaját, az utasokat paskolhatta az eső. Az új. a Bükk képébe beillő. alpesi jellegű forgalmi épület mind az utasok, mind az MKV dolgozói számára kulturált körülményeket nyújt. Az autóbuszvezetők kellemes, fűtött pihenőszobában étkezhetnek, várakozhatnak az indulásig. Ugyancsak fűtött a jókora utas- váróterem, ahová a jegyváltóhelyiséget is beépítették. Ottjártunkkor az egjik utas örömmel vette tudomásul, hogy most már nemcsak a jegyet, hanem a bérletet is megválthatja itt. Emellett természetesen női és férfi mosdó, az utastérben ivóviz- kút áll az utasok rendelkezésére. Ami érdekes: az új létesítményt a múlt év utolsó napjaiban az MKV dolgozói és az utasok minden különösebb ünnepélyes átadás nélkül vehették birtokukba. Az új, 12 millió forintos költséggel épült autóbuszvégállomást, tárolóterületet jelenleg gaz veszi körül. Szilágyi István, az MKV forgalmi főosztályának a vezetője elmondotta, hogy ezt tavasszal eltűntetik, parkosítással teszik hangulatosabbá a környéket. A további elképzelések közé tartozik a forgalom korszerűsítése, amely szerint hang- és fényjelzésekkel indítják az autóbuszokat. Cs. B. Fotó: Sz. Gy. Útkeresés Baktakéken Erre szokták mondani, hogy kényes ügy. Ezelőtt három évvel egy ellenőrző vizsgálat során az egyik pénzügyi szakember megkérdezte a főkönyvelőt: hol vannak a számlák az ablakkeretekről? Kiderült, hogy nincs. A baktakéki Szárazvölgy Termelőszövetkezet pedig 7,5 millió forintos nyereség helyett csak 3 millió forintos nyereséggel zárta az évet. Röviden: csaltak. Egyrészt nem fizettek a saját műhelyben legyártott nyílászáró-szerkezetek ulán adót. másrészt elöszámláz- Lak. vagyis a még be nem épített építési anyagokat úgy tüntettél? lel, hogy az' már fel lett használva. Persze, az építési naplóból percek alatt kiderült, hogy hamisítás történt. így egymás után /derült fény a csalhatatlannak tűnő módszerekre. És csattanóként. 'legsajgóbb sebként közölték a tényt a szövetkezet vezetőivel... — ' Hogy semmink nincs. Kezdhetünk mindent elölről. Háj elkezdtük... Szádvári) Gyulával, a szövetkezet elnökével nézzük most a völgyet. A völgyet? A lefelé ereszkedő domboldalakat. Hogy ez miért fontos? Mert meghatározó. Az elnök monológja: — A vezetőség megbukott, ami ekkora balfogás után nem is volt csoda. Mi maradtunk egy nagy álom foszlányaival. A gyors „meggazdagodás” reménye felszívódott. eltűnt. A melléküzemág, az épitőbrigád már nem tudott nyereségesen termelni. A szövetkezet pénzügyileg rosszul állt. minden építkezés lebonyolításához hitelt kellett felvennünk, amit kilenc százalékos kamatra kaptunk. És sajnos a vállalt építkezés befejezése után. csak 8.5 százalékos haszonkulccsal számolhattunk. Ez pedig tömören: ráfizetéses. Ilyen helyzetben két megoldás között lehet választani. Persze csak akkor, ha a szövetkezet nem akar lemondani az építőbrigád munkájáról. Egyik: nein vesztei hitelt, hanem külön pénzügyi alapot képez, a másik: visszafogja a melléküzemági tevékenységet. Mivel a pénzügyi mérleg nem engedte meg. az utóbbit választották. Napjainkban már csak kisebb létesítmények építését vállalják, hiszen itl a befektetett nénz visszatérülése gyorsabb. Ez a tény pedig ránvomja bélyegét a? egész járásra, hiszen Encs környékén már állandósul i az énftőinari kapacitáshiány. — És a mezőgazdaság? — Az éghajlati és a talajadottságok nálunk nagyon beszűkítik a sikeres növénytermesztés lehetőségét. A Szárazvölgy sajátossága, hogy a kultúrák tenyészideje alatt alig van csapadék. Ha mégis van, az legtöbbször nyári zivatar, amelynek haszna semmi, kára viszont jóval több. Szántóföldjeink többsége domboldalakon helyezkedik el. A percek alatt lezúduló víztömeget nem tudja elnyelni a talaj. így patakok indulnak a termőréteg egy részével a völgvbe. Mire pedig átázna a felső réteg, addigra elvonul a vihar. — Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy i]tt a búza és a kukorica termesztése 35 mázsáig gazdaságos. Ezen alul. vagy felül nem. Alul azért, mert a táoanvagszintet ilyen hozamra állítjuk be. felül megint nem érdemes termelni, mert a termelés költségéi gyorsabban nőnek, mint a többleltermésből származó haszon. Ha az ember nem akarja becsapni magát, akkor bevallja önmagának, hogy a növénytermesztés fejlődésre képtelen. A nagy termések útjába áll- a költség. Ilyenkor az állattenyésztés felé fordul a figyelem. — Ott is drágán termelünk. Nyilvánvaló, hiszen az ágazat jövedelmezőségét a taKarmánytermesztés költsége dönti el. A középtávú tervek pont a mi szövetkezetünknél húztak meg egy képzelt vonalat. Amelyik terület föléje esik, ott a juh- tartás, amelyik alája, azokon a szarvasmarha-tenyésztés a cél. Mi ezért elsősorban szarvasmarhával foglalkozunk. Továbbmenve: a mezőgazdasági tevékenységből a szövetkezet nem tud olyan pénzügyi alapot képezni, amely az egészséges fejlődést biztosítaná. Tengődik. Minden év tavaszán felveszi termelésre a hitelt, s ha az időjárás közbeszól. ősszel azon rágódik, hogy miből is fizesse vissza. Egy nagyobb beruházás megvalósítása szinte reménytelen feladat. Még abban az esetben is. ha az állam, mondjuk egy szakosított telepre 60 százalékos állami támogatást ad. Mert a 40 százalék, amit a szövetkezet nehezen ugyan, de előteremt, már e“venlő az alaphiánnyal. És mivel a pénz lassan télül vissza, a gazdaság évekig veszteségesen tud csak termelni. A megoldás7 Az elnök szerint: a kedvezőtlen adottságú vidékek kedvezményezett állami támogatása. Létezhet félmegoldás is: olyan melléküzem létesítése amely képes jövedelmet teremteni. És ehhez csak a hitelnél kellene alacsonyabb kamatokat számolni. — Kármán —
