Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

AZ MSZMP BORSOD ABAÜJ ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 24. szám Ára: 80 fillér Kedd, 197!). január 30. lem üsziao-pim Washimleiiiiaii Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes va­sárnap este megérkezett a Washington melletti And- reWs-lámaszpontra. ahol ven­déglátói nevében Cyrus Vance külügyminiszter üd­vözölte. Teng már megérkezése után néhány órával Zbigni­ew Brzezinskinek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főta­nácsadójának vacsoravendé­ge volt. Carter amerikai elnök hét­főn kormányfőnek kijáró formaságok között üdvözölte a Fehér Házban Teng Hsziao. ping kínai miniszterelnök­helyettest. A Fehér Ház körül több­ezres tömeg tüntetett Teng ellen, a fogadtatási ünnep­ségről is kiáltozó tüntetőket kellett a rendőrségnek eltá- volítania. Teng hivatalos fehér házi fogadtatásán a kormányfő­nek kijáró 19 díszlövés dör­dült el, majd Carter elnök mondott beszédet. Carter hangoztatta, hogy az Egye­sült Államoknak milyen je­lentős érdekei ■ fűződnek Ázsiához, a csendes-óceáni térséghez, majd az amerikai —kínai kereskedelmi, kultu­rális. tudományos kapcsola­tok jelentőségéről beszélt. Ezután aláhúzta: „megértés­re, türelemre és állhatatos­ságra” van szükség, hogy az új kapcsolatok fennmarad­hassanak. Teng Hsziao-ping méltatta Carter „széles látókörű döntését és „kulcsszerepét” a normalizálásban. Jégtörés hajókkal, robbantással Aradnak a folyók A harmadik világ népeiért Budapesten tartja alakuló ülését a Béke-világtanács fejlődé­si munkabizottsága. A képen Bclinam Petrus, a LSVT fejlő­dési kérdésekkel foglalkozó titkára beszél. Hétfőn a Hazafias .Népfront Országos Tanácsának székha­zában alakuló ülést tartott a Béke-világtanács fejlődési munkabizottsága. A tanács­kozásra Afrika, Ázsia, Ame­rika és Európa képviseleté­ben érkeztek résztvevők, köz­tük a nemzetközi békemoz­galom olyan neves személyi­ségei, mint Aziz Serif, a Bé­ke-világtanács alelnöke, az iraki béke- és szolidaritási bizottság elnöke. Az ülés résztvevőit az Or­szágos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke köszöntötte. Majd Ko­vács Béla, az Országos Béke­tanács főtitkára mondott megnyitó beszédet. Aláhúzta: a fejlődési munkabizottság alakuló ülése azt bizonyítja, hogy a BVT tevékenysége, befolyása tovább szélesedik a harmadik világ népeinek kö­rében, és a nemzetközi béke­mozgalom egyre hatékonyab­ban vesz részt a fejlődő or­szágok népeivel vállalt szo­lidaritás erősítésében. A megnyitó beszédet köve­tően Behnam Petrus, a BVT fejlődési kérdésekkel foglal­kozó titkára tolmácsolta Ro- mesh Chandrának, a Béke­világtanács elnökének üd­vözletét, jókívánságait. A közelmúlt időszak eny­hébb időjárása olvadást ered­ményezett, ugyanakkor je­lentős mennyiségű csapadék is hullott az észak-magyar­országi folyók vízgyűjtő te­rületén. Ez komolyabb árhul­lámot okozott. Komplikálja a helyzetet, hogy a folyók egy részén viszonylag vastag jég­takaró, illetve torlódott jég v'ap. A csapadékos időjárás következtében a kisebb vízfo­lyásoknál is erős áradás ala­kult ki, és belvízveszély is fenyeget. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgató- helyettese — főmérnök —, Stefan Márton tegnap átfogó tájékoztatást adott ezekről a kérdésekről lapunk munka­társának. Eszerint a Tisza vé­gig árad, és áradnak mellék­folyói, a Szamos, a Kraszna, a Túr is, ahol árvízvédelmi készültség van. Az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság területén a Tisza mentén Zemplénagárd és Ke­nézlő között másodfokú, Ke­nézlő és Zalkod között első fokú árvízvédelmi készültsé­get rendeltek el ez idáig. A Bodrogon az országhatár és a torkolat között első fokú, a Taktán Szerencs és Kesznyé- ten között szintén első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a Heves megyei Tárnán harmadfokú árvízvé­delmi készültségben vigyáz­zák a gátakat. Mérsékelten árad a Hernád és a Sajó is. Az árhullám előtti jégvi- szonyokrói szólva elmondotta, hegy a Tiszán Tokaj és Ti­A belvízi helyzet szakarád között 17 kilométer hosszúságban 50—250 centi­méter vastag torlódott jég volt. A I-Iernádot a torkolat­tól Méráig 70 kilométer hosz- szúságban 20—22 centiméter vastagságú, összefüggő jégta­karó borítja. A Tárnán a tor­kolat fölött 20 kilométer hosszúságban 15—20 centimé­ter vastagságú, összefüggő jég volt. Az árhullám jelentkezé­sekor a Tiszán 27-én, szom­baton reggel öt hajóval meg­kezdték a jég megbontását. A munkálatokba vasárnap két jégrobbantó járőrt is bekap­csoltak. A jégtörő hajók előtt robbantással lazították és la­zítják a vastag torlódott je­get. Ez a munka teljes erővel folyik, sőt szó van róla, hogy más tiszai vízügyi igazgató­ságtól is kapnak segítségül jégtörő hajókat. Ez a munka igen fontos, hiszen a már em­lített 17 kilométer torlódott jégszakasz fölött 30 kilométer hosszúságban 20—25 centimé­ter vastagságú sík jég van a (Folytatás a 2. oldalon) Nehéz munkát jelent a jégtörő hajóknak a helyenként több mint két méter vastagságú összetorlódott jég megbontása. A BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát PVC—III. gyárában, a mo­nomerüzeni üzemirányítójában egy nagy asztalon van a mű kicsinyített mása, makettje. Az ablak mögött vi­szont az üzemelő „óriás” látható. Fotó: Laczó J. Leutal sí üli (3. oldal) Hz ellopott tűz nyomában (3. oldal) fi képemvö előtt (4. oldal) ieoiárás a könyvtárokbsR (4. oldal) (5. oldal) Pártnap Leninvárosban Fejlődésünk alapja a hatékonyság fokozása A Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának megjelenése óta országszerte, megyeszerte széles körű esz­mecsere folyik. Párttagok és páríonkívüliek, a társadalom minden rétegéhez tartozók elemzik a határozat pontjait; be­szélgetnek, vitatkoznak arról, hogyan lehetne, s hogyan kell életünket jobbítani. Természetes velejárója ez az országos méretekben folyó eszmecsere életünknek, hiszen a népgaz­daság ügye — valamennyiünk ügye, a párthatározatban fog­laltak minden magyar állampolgárt létében érintenek. Tud­juk azonban: ahhoz, hogy a dolgok jobban menjenek, ki- nek-kinek a maga posztján, elsősorban a saját munkánkon kell javítanunk; a hatékonyság fokozása, a minőség javítása, mindaz, amit a párt és a kormány idei feladatként megha­tározott, elsősorban tőlünk függ. Ezért is került a mostani pártnapok központi gondolatába az 1979-es népgazdasági terv összefüggéseinek, a sajátosan jelentkező új feladatok­nak a megismertetése, megértetése. Az elkövetkezendő na­pokban a megyeszerte, országszerte zajló pártnapokon a ma­gyar nép legszélesebb rétegéhez, olyanokhoz is elkerül a párt szava, akik távolabb állnak talán a mindennapi politi­kai élettől, de akiknek szintén ismerniük kell a tennivaló­kat. Így válik a közös eszmecseréken teljessé a kép, hogy erőinket megsokszorozva, milyen lépéseket kell tennünk 1979-ben a népgazdasági terv teljesítéséért, a magunk elé tűzött feladatok megvalósításáért. Megyénkben tegnap dél­után a leninvárosi Derko- vits Gyula Művelődési Köz­pontban tartott rendezvény­nyel kezdődött az idei párt­napok sorozata. A város üzemeiből, vállalataitól, in­tézményeiből, a leninvárosi dolgozók közül több mint hétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, a pártnap előadóját. Az egybegyűlteket dr. Ko­vács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára kö­szöntötte, majd dr. Bodnár Ferenc lépett a mikrofonhoz. Szerények eredményeink A megyei pártbizottság el­ső titkára e szavakkal kezd­te pártnani előadását: — Gyakorlattá vált, hogy rend­szeresen, évente elvégezzük a munka értékelését, és a változó körülmények figye­lembevételével kialakítjuk a következő év feladatait. Ezt elvégezte pártunk Központi Bizottságának decemberi ülé­se, az országgyűlés téli ülés­szaka, de számba vették dol­gaikat a megyei, járási, vá­rosi pártbizottságok és a pártszervezetek is. Az 1978- as évvel túl vagyunk az öt­éves terv első három esz­tendején. Az elmúlt három év nehéz, de összességében sikeres és tapasztalatokban gazdag volt a népgazdaság számára. Ez időszakban a népgazdaság — benne me­gyénk és Leninváros gazda­sága — dinamikusan fejlő­dött. A nemzeti jövedelem növekedésének előirányzatait a tervhez közel teljesítettük, az életszínvonal és az élet­körülmények javításában, ha az előirányzottnál szeré­nyebb, ütemben is. de előre­haladtunk. A továbbiakban így folytatta: 1978-ban itt, Borsodban is az volt a gaz­daságpolitikai feladatunk, hogy a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének .javításá­hoz hozzájáruljunk, hogy a minőségi termelés növelését és a hatékonyság fokozását szorgalmazzuk. Ennek alap­ján szerveztük és végeztük munkánkat, de a mai köve­iéi menyek szempontjából kü­lönösen fontos területeken, a gazdálkodás hatékonyságá­nak javításában "szerények eredményeink, sőt több terü­lten nincs is előrelépés. Leninváros gazdasági egy- égeinek tevékenységéről el- nondta. hogy a vállalatok egy része, mint például a Tiszai Vegyikombinát, bár jelentős eredményeket ért el a hatékonyság javításában, itt is vannak olyan üzemek, ahol a korábbi időszakhoz képest nem történt -előrelé­pés. sőt visszafejlődés követ­kezett be. Elismerjük a ter­melés gondjait, a külpiaci problémákat. nehézségeket, mégis az a véleményünk — mondotta —, hogy az ország Borsod üzemeiből joggal vár többet és a szervezettebb munkával elért eredménye­ink is jobbak lehettek volna. Idei tennivalóink Idei tennivalóinkkal kap­csolatosan a megyei pártbi­zottság első titkára hangsú­lyozta: 1979-ben a gazdaság törésmentes fejlődésének biztosítása, az elért eredmé­nyek megszilárdítása, a jö­vőbeni fejlődés megalapozá­sa érdekében a gazdálkodás minőségi és hatékonysági követelményeit fokozottab­ban kell érvényesíteni. A gazdasági egyensúly további romlása megállításának, majd • helyreállításának kell alárendelni a gazdasági nö­vekedést, az életszínvonal javítását, a gazdaságirányí­tás eszközeit és módszereit. Az egyensúlyi helyzetünk javítását szolgáló változások nem egy évre szólnak, ha­nem hosszabb távra. Az 1979. évi terv megvalósítása csupán kezdete a minőségi tényezőkön alapuló fejlődési folyamatnak és fő követel­mény marad a VI. ötéves tervben is. A régi jelszót: „Termelj többet — jobban élsz!” arra kell módosítani, hogy: „Termelj gazdaságo­sabban, termelj hatékonyab­ban — jobban élsz!” Azt a felismerést kell mindenütt a gazdálkodás gyakorlatává változtatni, hogy „fejlődés — a hatékonyság alapján!” A mennyiségi növekedés he­lyett most előtérbe kerülnek a minőségi, hatékonysági strukturális követelmények. Evégett a termelés bővítésé­nél erőteljesebb szelekciót kell érvényesíteni. A jövő­ben egyre inkább természe­tesnek kell tekinteni, hogy a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents