Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
\ ÉSZAK-MAGYARORSZAG A 1979. január 5., pántok Művelődés és propaganda Kettős számvetés a Kossuth utcában Sajátos kettősség a miskolci Művészeti és Propaganda Iroda és a Kossuth Művelődési Ház együttese. Ez az intézmény kétléle íeladatot lát el. az első — mint az iroda neve is mutatja — a város művészeti életének propagandája, a másik pedig olyan közművelődési funkció. amely némileg eltér az egyéb művelődési házakétól. . Ezt az eltérést ez a sajátos kettősség indokolja, de az utóbbi három évben nagymértékben befolyásolta ténykedését, hogy a Miskolci Galéria kényszerű vendégként itt, a Kossuth utcai épületben működött. És még működik is. Ha tetját a Kossuth Művelődési Ház tevékenységi mérlegét akarjuk megvonni. az első tétel: művelődési ház, ami tulajdonképpen nincs, legalábbis helyisége nincs, működése más intézmény tevékenységének a függvénye. Tudom, ez így meglehetősen borús képet rajzol, ennek ellenére a most zárult esztendőben is akadt jó néhány kiemelkedően figyelmet érdemlő rendezvénye a Kossuth Művelődési Háznak. Érdemes visszatekinteni rájuk. A helyiséghiányból adódóan a figyelem elsősorban a szabadtéri, a székházon kívüli rendezvények felé kellene, hogy forduljon. A roppant rabszódikus és főleg csapadékos nyár azonban. megkeserítette a nyári programok szervezőit. Például az Art Kino néhány előadása is elmaradt, mert az időjárás lehetetlenné telte a vetítést. Az Art Kinonál érdemes megjegyezni, hogy a játékfilmek vetítésének sikerével nem elégedettek, mert régi törekvésük a rövidfilmek, illetve filmösszeállítások szorgalmazása, ezeknél pedig a 'látogatottság még nem kielégítő. Terveznek szerzői esteket is, általában az a törekvésük, hogy az Art Kino több legyen, mint mozi, különös tekintettel arra, hogy Miskolc a rövidfilmek fesztiváljának a városa is. A közönség és a rövidfilm fesztiválon kívüli találkozásai:.': lehetőségeit szeretnék rendszeressé tenni. A kiállítási programot is befolyásolta a kiállítóterem hiánya, így elsősorban a Mini Galériának elnevezett előteret használták ki. A tárlatok közül kiemelkedett az Arany tjános-témára kiírt gyermekrajzpályázat anyaga, Reich Károly rajzkiállítása, Papp László festményeinek tárlata, Szentirmai Zoltán szobrász kiállítása, az Amatőr Képzőművészek Fórumának bemutatója, nagy figyelmet keltett Nagy Sándor Zoltán több rajza, és külön említést érdemel az Utcák és terek című, a képzőművészeti világhéthez kapcsolódó fotókiállítás, amelyen Bracz- kó Tamás felvételeit láthatta a közönség, részben a Mini Galériában, részben szabadtéren. a színház Déryné- parkjában, majd a művelődési ház udvarában. A koncertek sorában tíz orgonakoncert hangzott el, közülük egy a Miskolci Bartók Kórus közreműködésével, valamennyi az evangélikus templomban. Ezeknek vonzásáról már szükségtelen újra szólni, népszerűek, kedveltek, éves áttekintésben i»en sikeresek. A diósgyőri varba tervezett négy koncertből csak egyet lehetett a várudvaron megtartani, hármat az időjárási kedvezőtlen körülmények fedél alá keny- szeriteftek; A Muzsikáló udvar sorozat egyetlen koncertjét is fedél alatt kellett megtartani, egyébként is ez a sorozat a Bakfark Consort iámért balesete miatt e nyáAmi a Művészeti és Propaganda Iroda új esztendei terveit illeti, azok folyamatosak. mindenféle művészeti és politikai rendezvénvhez kapcsolódnak. Kiemelkedik az | idén is a 19. miskolci film- fesztivál. valamint a III. bor- | sodi barátságfesztivál, amelynek keretében ezúttal az | NDK fennállásának 30. év- [ fordulójára is emlékeztetnek. Elkezdődött a Kossuth Művelődési Ház és a Művészeti Propaganda Iroda negyedik- társbérleti éve á Miskolci Galériával. Talán decemberre sikerül a szétvállás. De | addig is dolgozniuk kell. A fentiekben vázoltak szerint | szeretnének. (benedek) ron derékbatört. A Koncertpódium sorozatban három hangversenyt tartottak a helyi zeneművészeti főiskolai tagozat művésztanáraival, és a belvárosi új iskolában néhány zenei matinét rendeztek. Ez volt hát a művelődési ház munkájának a gerince, ami a körülményeket figyelembe véve értékesnek ítélhető. A Művészeti és Propaganda Iroda munkája folyamatos volt, a Kossuth Művelődési Ház tevékenységén kívül a város egész művészeti életének propagandájába bekapcsolódott, valamint a politikai rendezvényekbe, és kiemelkedően sikeres volt a 18. miskolci tévéfesztivál, valamint a II. borsodi barátságfesztivál előkészítése. Az új észtendőt változatlanul az említett szűkös adottságok között kezdi a Kossuth Művelődési Ház abban a reményben, hogy év végére a Galéria talán visz- szaköltözhet a Déryné utcai otthonába és így sikerül visz- szakapni a helyiségeit, működési lehetőségeinek tága _>b terét. A napokban szerzett a művelődési ház egy koncert- | zongorát, amely, majd az itteni hangversenyek, kamarahangversenyek és a nyári rendezvények hasznos kiegészítője lesz. Az 1979-es program egyik kiemelkedő vonása. hogy az UNESCO határozata értelmében nemzetközi gyermekév lesz és ezért újabb gyermekrajzpályázátót J írnak ki a miskolci általános iskolások számára, kötetlen témával. Bár az év több évfordulót hoz — a Tanácsköztársaság 60., Móricz Zsigmond és Móra Ferenc születésének 100., Jókai Mór halálának 75. évfordulója — a pályázatnál a gyermeki fantáziát nem kötik meg. Folytatni kívánják a korábbi sorozatokat, az orgonahangversenyeket. az Előadóművészek pódiumához kapcsolódva a Herman Ottó | Gimnáziummal fennálló szocialista szerződés alapján a tanintézet irodalmi színpadát többfelé fel kívánják léptetni. Folytatják a szerzői esteket, Szabó Magdát, M. Juhász Ferencet, Farkas Ferencet. Durkő Zsoltot várják; bekapcsolódnak a várkoncertek rendezésébe, ha megvalósul a várszínház, annak propagandájába. Folytatják a J térzenéket, és nagy részt vál- lalnak az ünnepi könyvhét | előkészítésében. Ennek külön érdekessége, és propaganda szempontjából még külön feladatot is jelent, hogy 1979- ben Miskolcon lesz az ünnepi könyvhét országos megnyitója, abban a városban, ahonnan hajdan a könyv ünnepének gondolata elindult. Kulturális körkép KÖNYVEK KUBÁRÖL Az elmúlt két évtizedben 31 könyvet adtak ki Magyarországon kubai szerzők tollából. A Kossuth Könyvkiadó műhelyéből tavaly Kubával foglalkozó két kötet és egy kubai szerző alkotása jutott el a magyar olvasókhoz. A kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából íródott és ez év első felében hagyja el a nyomdát Kerekes Györgynek „A kubai forradalom története” című tanulmánya. A szépirodalmi művek sorában a napokban kerül a könyvesboltokba Alejo Car- pentier új kötete „Eltűnt nyomok” címmel. A regény főhőse arra keresi a választ: Menekülhetünk-e korunkból ? HÁROM KIÁLLÍTÁS A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főbb rendezvényei. Három kiállítás egy időben — március 2-től május 12-ig —emlékeztet majd történelmünk dicsőséges 133 napjára. ŐSI TEMETŐ A Tolna megyei Sióagárd határában ősi temetőt boly. gattak meg az árokásó gé pék. Hét avar és egy római sír maradványait , gyűjtötték össze. Az 1600 esztendős római sírból egy fiatal lány csontváza mellől vaseszköz. töredékek, szürke agyagedé- nyék kerültek elő. FILMFESZTIVÁL Újabb meghívókat kézbesítettek a magyar filmeseknek: Új-Delhiben a január 3 17. között megrendezendő nemzetközi filmfesztiválra invitálják alkotásaikat. A zsűri elnöki tisztének betöltésére Jancsó Miklóst' kérték fel. Megújul a művésztelep Megkezdték a belső átalakítást a több mint félévszázados miskolci művésztelep épületén. A művésztelep eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendékei, mestereik irányításával, itt töltsék nyári szünidejüket. Később a Miskolcon megtelepedett képzőművészek éltek és dolgoztak a művésztelep épületében. Miután a városban tavaly hat új művészlakást adtak át, most ismét eredeti céljára fogják használni a művésztelepet. Az átalakítás folyamán közös grafikai műhelyt, három műtermet és hozzájuk tartozó vendégszobákat alakítanak ki. Az utóbbiakban nyaranként külföldi és hazai művészeket fogadnak. Siker Kanadában Fellegi Ádám zongoraművész hazaérkezett háromhónapos kanadai vendégszerepléséről. Nagy sikerű hangversenyeket adott St. Catherinesben, Torontóban, Ottawában, Montrealban, a kanadai Londonban, Calgaryban és Hamiltonban. A turné végén Fellegi Ádámot ismét meghívták több 1980- ban adandó vendégszereplésre. A kanadai lapok zene- kritikusai elismeréssel számoltak be a magyar zongoraművész hangversenyeiről. A januári Napjaink-A hátlapját szemlélhetjük leghosszabban a Napjaink januári számának. Jolánka, a halottlátó nagyméretű fényképét láthatjuk itt (Moldo- ván Domokos felvétele), aki rózsafüzérrel összekulcsolt kezei között látszólag révületben, valójában azonban nagyin is éber (mondhatnánk álszent) figyelemmel kutatja azokat a „titkokat”, amelyekről a filmet követő vitákon, ankétokon annyi szó esett. A közönség talán unja is mát- a halottlátót, a Napjaink szerkesztősége azonban kitűnő szolgálatot tett, mikor gazdag fényképanyaggal illusztrálva — „Halottlátás, életlátás” címmel közli a ha- lottlátó-vitákon elhangzotl véleményeket. Mindez hozzájárult ahhoz. hogy — amint egy tápéi parasztasz- szony megfogalmazta — „mögismerjük az igazságot”... A folyóirat — ezzel is jelezve, hogy a Móricz centenáriumot mennyire számon tartja — Jócsik Lajos 'cikkével a , nagy író emlékének tiszteleg, aki 48 esztendővel ezelőtt a legnagyobb jövőjű magyar várost sejtette Miskolcban. Örömmel olvastuk Baráth Lajos uj regényének „A szörnyeteg”-nek első részletét. (A regény értékelésére a későbbiekben visszatérünk.) Terjedelemben nem nagy helyet foglal el. de annál nagyobb izgalmat kelt — gondolom nemcsak szakmai körökben — Kaiácsondi Imre jegyzete, aki „Fölösleges-e a mozgalom?” címmel a munkásszínjátszók országos találkozóján elhangzott véleményeket foglalja össze. Kárpáti Béla, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két elhatározás című filmjéről írt, Lagzi István „Magyar Balázs József: Szeretők és szerelmesek Van Balázs József rakétaszerűén felröppenő pályafutásában valami rendhagyó és izgalmas. S ez nem más, mint maga a tény: nem egészen három éven belül négy könyve jelent meg, nevét egyszerre tanulta meg a kritika és a közvélemény. Felvetődhet persze — s joggal! — a kérdés, hogy mi rendhagyó van abban, ha egy tehetséges fiatal prózaíró ír és a könyvei meg is jelennek? Nos, a magyar könyvkiadás lassú sodrású vizeit ismerve a, kérdés nem is olyan indokolatlan ... Bárhogy is nézzük, ez a „berobbanás” az irodalomba csak úgy képzelhető el. hogy Balázs József már „készen” volt, amikor az első írása: a Koportos mégjelent (a Forrásban). A kritikának egyszerűen nem volt ideje méricskélni, hogy van-e, vagy nincs „előrelépés” az egyes kötetek között. A tények — sajnos — azt igazolják, hogy nincs is mit mérnie, mert a sorrendben negyedikként megjelent kötet: a Szeretők és szerelmesek c. erős visszaesést jelent a szerző saját színvonalához képest. Ám rögtön megszűnik ez a zavar, ha nem fogadjuk el a megjelenés sorrendjét és a Szeretők és szerelmeseket korábban íródottnak vesszük! Akkor ugyanis rögtön igazolható a sztereotip állítás, miszerint az epikában is előbb az önéletrajzi foganta- tású élmények „dobódnak ki”, fogalmazódnak meg! A Szeretők és szerelmesek ugyanis Balázs József legkidolgozatlanabb, legnyerseb- ben fogalmazott regénye. Mint, amikor valaki még csupán keresi a témáját és hozzá a formát. Maga a fülszöveg is ezt a — mondjuk ki — naiv szemléletet demonstrálja. Teljesen indokolatlannak érezzük, hogy ez a derék munkásember: Kalen- da József miért keveredik gyilkosságba, egy félig kihűlt, alig szerelem miatt? A regény háromnegyed része éppen azt akarja elhitetni velünk, hogy ezeknek az embereknek sokkal fontosabb a munka, mint a nő?, hogy energiájuk egy részét éppen az köti le, hogy valahogy elviseljék a körülményeket, amelyek alig-alig változtathatnak; hogy érzelmi életük erősen redukált és beszűkült. A szerelem, mint szenvedély, mint cselekvést motiváló érzelem nagyon is fontos és valóságos eleme az életünknek. Csakhogy Balázs József ebben a regényben —• hiába a slágereim — nem tudja elhitetni, hogy hőseit ez a szenvedély mozgatja. Legfeljebb a mellékszereplőt, a „fiút.”, aki acsarkodó irigykedéssel látja, hogy a megkívánt nőt egyszerűen „lecsapja” a kezéről sikeresebb társa. Ű azonban pasz- sziv marad, s a nem éppen dicsérendő ajtólopás ügybe .keveredik bele. Nos. ha van még erős hiányérzetünk a regényt olvasván, akkor az éppen ez: ennek a cselekményszálnak a gondosabb kimunkálása. Megértjük Balázs Józsefet, sőt egyet is értünk vele, amikor a mai Tiborcok pártján állva elnézőbb velük, mint a cinikus és korrupt vezetőikkel szemben. Csakhogy éppen azért kellene árnyaltabban motiválnia és tartózkodnia a sommás ítélkezéstől ! A nyomtató lónak nem szokták bekötni a száját, ez igaz. De Balázs regényében ezek a nyomtató lovak már jóllakottak: felépült a villájuk, présházuk stb.. emberi mértékkel mérve irracionális a mohóságuk. Kik ezek az emberek? Hogyan szerzik és őrzik meg a bizalmat a kisvárosban, ahol mindenki szél- tében-hosszában beszéli viselt dolgaikat? Balázs beéri néhány suta párbeszéddel, replikával. Kár, mert ez sokkal izgalmasabb lenne, mint a két sután elkötött szerelmi szál. De talán nem is szükséges tovább taglalni a cselekménybonyolítás, vagy a jellemábrázolás hézagait, ügyetlenségeit. Ügy rossz ez a regény, ahogy van. A szerző (még?) nem birtokolja az ábrázolt anyagot, nem tud fölényesen bánni vele. Ami azért meglepő, mert a másik két regényében: az 1975-ben megjelent Magyarokban és az 1977-ben megjelent Az ártatlanban éppen az imponáló élet- és emberismerettel bűvöli el az olvasót. Holott mindkettő cselekménye a szerző születése idején játszódik: a második világháború idején.' amiről Balázs Józsefnek élménye eleve nem lehet. Mégis tárgyias, pontos és szuggeszlív az a kép, amelyet az oktalanul háborúba terelt emberi sorsokról mond. (Szépirodalmi Kiadó.) Horpácsi Sándor emlékek a przemysli várban” című publikációját adja közre. A Sarlóról és a csehszlovákiai haladó mozgalmakról dr. Nagyidai Ernő tanulmányrészletét közli a lap. További publikációk: Dobossy László „A valóság igézete”; Szentmihályi Szabó Péter „Swift és a Gulliver”; Morvay Zsuzsanna „Líra és groteszk Kiss Anna költészetében”; B. Juhász Erzsébet „Arcképvázlat Balázs Józsefről”; Szkárosi Endre „Sárán- di József és Apáti Miklós verseiről” Gazdag a folyóirat versrovata. (Kalász László. Apáti Miklós. Benke László. Her- vay Gizella, Bodnár István. Székely Dezső Sárándi József, Borbély János) és igényesek a grafikák: Feledy Gyula, Bognár Árpád. Bizonyára sokan és szívesen olvassák Szabados Gábor irodalmi paródiáit, melyeket Feledy Gyula groteszk rajzai egészítenek ki. Gy— Volgograd új arculata Kidolgozták Volgograd hosszú távú városfejlesztési tervét. A lakónegyedeket úgy helyezik el. hogy a lehető legközelebb legyenek a munkahelyekhez és az üdülőzónákhoz. valamint a kulturális-szolgáltató központokhoz. Ma a város 75 kilométeren át húzódik a Volga menten. Az új terv szerint a város nem hosszirányban, hanem kissé széliében — nyugat felé terjeszkedik tovább. A Volga. part gránitba öltözik A zöldövezetek területe több mint kétszer nagyobb lesz. A Volga bal partján — akárcsak a Carica. a Mecsotka és a Vis- nyeva folyók árterületén is, — új üdülőzónák, parkok é* kertek kapnak helyet.
