Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

\ ÉSZAK-MAGYARORSZAG A 1979. január 5., pántok Művelődés és propaganda Kettős számvetés a Kossuth utcában Sajátos kettősség a miskol­ci Művészeti és Propaganda Iroda és a Kossuth Művelő­dési Ház együttese. Ez az intézmény kétléle íeladatot lát el. az első — mint az iroda neve is mutatja — a város művészeti életének propagandája, a másik pedig olyan közművelődési funk­ció. amely némileg eltér az egyéb művelődési házakétól. . Ezt az eltérést ez a sajátos kettősség indokolja, de az utóbbi három évben nagy­mértékben befolyásolta tény­kedését, hogy a Miskolci Ga­léria kényszerű vendégként itt, a Kossuth utcai épület­ben működött. És még mű­ködik is. Ha tetját a Kossuth Művelődési Ház tevékenysé­gi mérlegét akarjuk megvon­ni. az első tétel: művelődési ház, ami tulajdonképpen nincs, legalábbis helyisége nincs, működése más intéz­mény tevékenységének a függvénye. Tudom, ez így meglehető­sen borús képet rajzol, en­nek ellenére a most zárult esztendőben is akadt jó né­hány kiemelkedően figyelmet érdemlő rendezvénye a Kos­suth Művelődési Háznak. Ér­demes visszatekinteni rájuk. A helyiséghiányból adódó­an a figyelem elsősorban a szabadtéri, a székházon kí­vüli rendezvények felé kel­lene, hogy forduljon. A rop­pant rabszódikus és főleg csapadékos nyár azonban. megkeserítette a nyári prog­ramok szervezőit. Például az Art Kino néhány előadása is elmaradt, mert az időjárás lehetetlenné telte a vetítést. Az Art Kinonál érdemes megjegyezni, hogy a játék­filmek vetítésének sikerével nem elégedettek, mert régi törekvésük a rövidfilmek, il­letve filmösszeállítások szor­galmazása, ezeknél pedig a 'látogatottság még nem kielé­gítő. Terveznek szerzői es­teket is, általában az a tö­rekvésük, hogy az Art Kino több legyen, mint mozi, kü­lönös tekintettel arra, hogy Miskolc a rövidfilmek fesz­tiváljának a városa is. A kö­zönség és a rövidfilm feszti­válon kívüli találkozásai:.': lehetőségeit szeretnék rend­szeressé tenni. A kiállítási programot is befolyásolta a kiállítóterem hiánya, így elsősorban a Mi­ni Galériának elnevezett elő­teret használták ki. A tárla­tok közül kiemelkedett az Arany tjános-témára kiírt gyermekrajzpályázat anyaga, Reich Károly rajzkiállítása, Papp László festményeinek tárlata, Szentirmai Zoltán szobrász kiállítása, az Ama­tőr Képzőművészek Fórumá­nak bemutatója, nagy figyel­met keltett Nagy Sándor Zol­tán több rajza, és külön em­lítést érdemel az Utcák és terek című, a képzőművé­szeti világhéthez kapcsolódó fotókiállítás, amelyen Bracz- kó Tamás felvételeit láthatta a közönség, részben a Mini Galériában, részben szabad­téren. a színház Déryné- parkjában, majd a művelő­dési ház udvarában. A koncertek sorában tíz orgo­nakoncert hangzott el, közü­lük egy a Miskolci Bartók Kórus közreműködésével, va­lamennyi az evangélikus templomban. Ezeknek von­zásáról már szükségtelen új­ra szólni, népszerűek, ked­veltek, éves áttekintésben i»en sikeresek. A diósgyőri varba tervezett négy kon­certből csak egyet lehetett a várudvaron megtartani, hár­mat az időjárási kedvezőtlen körülmények fedél alá keny- szeriteftek; A Muzsikáló ud­var sorozat egyetlen kon­certjét is fedél alatt kellett megtartani, egyébként is ez a sorozat a Bakfark Consort iámért balesete miatt e nyá­Ami a Művészeti és Propa­ganda Iroda új esztendei ter­veit illeti, azok folyamato­sak. mindenféle művészeti és politikai rendezvénvhez kap­csolódnak. Kiemelkedik az | idén is a 19. miskolci film- fesztivál. valamint a III. bor- | sodi barátságfesztivál, amely­nek keretében ezúttal az | NDK fennállásának 30. év- [ fordulójára is emlékeztetnek. Elkezdődött a Kossuth Mű­velődési Ház és a Művészeti Propaganda Iroda negyedik- társbérleti éve á Miskolci Galériával. Talán december­re sikerül a szétvállás. De | addig is dolgozniuk kell. A fentiekben vázoltak szerint | szeretnének. (benedek) ron derékbatört. A Koncert­pódium sorozatban három hangversenyt tartottak a he­lyi zeneművészeti főiskolai tagozat művésztanáraival, és a belvárosi új iskolában né­hány zenei matinét rendez­tek. Ez volt hát a művelődési ház munkájának a gerince, ami a körülményeket figye­lembe véve értékesnek ítél­hető. A Művészeti és Pro­paganda Iroda munkája fo­lyamatos volt, a Kossuth Művelődési Ház tevékenysé­gén kívül a város egész mű­vészeti életének propagandá­jába bekapcsolódott, valamint a politikai rendezvényekbe, és kiemelkedően sikeres volt a 18. miskolci tévéfesztivál, valamint a II. borsodi barát­ságfesztivál előkészítése. Az új észtendőt változat­lanul az említett szűkös adottságok között kezdi a Kossuth Művelődési Ház ab­ban a reményben, hogy év végére a Galéria talán visz- szaköltözhet a Déryné utcai otthonába és így sikerül visz- szakapni a helyiségeit, mű­ködési lehetőségeinek tága _>b terét. A napokban szerzett a művelődési ház egy koncert- | zongorát, amely, majd az it­teni hangversenyek, kama­rahangversenyek és a nyári rendezvények hasznos kiegé­szítője lesz. Az 1979-es prog­ram egyik kiemelkedő voná­sa. hogy az UNESCO hatá­rozata értelmében nemzetkö­zi gyermekév lesz és ezért újabb gyermekrajzpályázátót J írnak ki a miskolci általános iskolások számára, kötetlen témával. Bár az év több év­fordulót hoz — a Tanácsköz­társaság 60., Móricz Zsigmond és Móra Ferenc születésének 100., Jókai Mór halálának 75. évfordulója — a pályázatnál a gyermeki fantáziát nem kö­tik meg. Folytatni kívánják a korábbi sorozatokat, az or­gonahangversenyeket. az Elő­adóművészek pódiumához kapcsolódva a Herman Ottó | Gimnáziummal fennálló szo­cialista szerződés alapján a tanintézet irodalmi színpa­dát többfelé fel kívánják lép­tetni. Folytatják a szerzői esteket, Szabó Magdát, M. Juhász Ferencet, Farkas Fe­rencet. Durkő Zsoltot várják; bekapcsolódnak a várkoncer­tek rendezésébe, ha megva­lósul a várszínház, annak propagandájába. Folytatják a J térzenéket, és nagy részt vál- lalnak az ünnepi könyvhét | előkészítésében. Ennek külön érdekessége, és propaganda szempontjából még külön fel­adatot is jelent, hogy 1979- ben Miskolcon lesz az ünnepi könyvhét országos megnyitó­ja, abban a városban, ahon­nan hajdan a könyv ünnepé­nek gondolata elindult. Kulturális körkép KÖNYVEK KUBÁRÖL Az elmúlt két évtizedben 31 könyvet adtak ki Ma­gyarországon kubai szerzők tollából. A Kossuth Könyv­kiadó műhelyéből tavaly Kubával foglalkozó két kötet és egy kubai szerző alkotá­sa jutott el a magyar olva­sókhoz. A kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából íródott és ez év első felében hagyja el a nyomdát Kerekes György­nek „A kubai forradalom története” című tanulmánya. A szépirodalmi művek sorá­ban a napokban kerül a könyvesboltokba Alejo Car- pentier új kötete „Eltűnt nyomok” címmel. A regény főhőse arra keresi a választ: Menekülhetünk-e korunkból ? HÁROM KIÁLLÍTÁS A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulóját köszöntik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főbb rendezvényei. Három ki­állítás egy időben — már­cius 2-től május 12-ig —em­lékeztet majd történelmünk dicsőséges 133 napjára. ŐSI TEMETŐ A Tolna megyei Sióagárd határában ősi temetőt boly. gattak meg az árokásó gé pék. Hét avar és egy római sír maradványait , gyűjtötték össze. Az 1600 esztendős ró­mai sírból egy fiatal lány csontváza mellől vaseszköz. töredékek, szürke agyagedé- nyék kerültek elő. FILMFESZTIVÁL Újabb meghívókat kézbesí­tettek a magyar filmeseknek: Új-Delhiben a január 3 17. között megrendezendő nemzetközi filmfesztiválra in­vitálják alkotásaikat. A zsűri elnöki tisztének betöltésére Jancsó Miklóst' kérték fel. Megújul a művésztelep Megkezdték a belső átala­kítást a több mint félévszá­zados miskolci művésztelep épületén. A művésztelep ere­detileg azt a célt szolgálta, hogy a budapesti Képzőmű­vészeti Főiskola növendékei, mestereik irányításával, itt töltsék nyári szünidejüket. Később a Miskolcon megte­lepedett képzőművészek él­tek és dolgoztak a művész­telep épületében. Miután a városban tavaly hat új mű­vészlakást adtak át, most is­mét eredeti céljára fogják használni a művésztelepet. Az átalakítás folyamán kö­zös grafikai műhelyt, há­rom műtermet és hozzájuk tartozó vendégszobákat ala­kítanak ki. Az utóbbiakban nyaranként külföldi és ha­zai művészeket fogadnak. Siker Kanadában Fellegi Ádám zongoramű­vész hazaérkezett háromhó­napos kanadai vendégsze­repléséről. Nagy sikerű hangversenyeket adott St. Catherinesben, Torontóban, Ottawában, Montrealban, a kanadai Londonban, Calga­ryban és Hamiltonban. A turné végén Fellegi Ádámot ismét meghívták több 1980- ban adandó vendégszereplés­re. A kanadai lapok zene- kritikusai elismeréssel szá­moltak be a magyar zongo­raművész hangversenyeiről. A januári Napjaink-A hátlapját szemlélhetjük leghosszabban a Napjaink januári számának. Jolánka, a halottlátó nagyméretű fény­képét láthatjuk itt (Moldo- ván Domokos felvétele), aki rózsafüzérrel összekulcsolt kezei között látszólag révü­letben, valójában azonban nagyin is éber (mondhat­nánk álszent) figyelemmel kutatja azokat a „titkokat”, amelyekről a filmet követő vitákon, ankétokon annyi szó esett. A közönség talán unja is mát- a halottlátót, a Nap­jaink szerkesztősége azonban kitűnő szolgálatot tett, mikor gazdag fényképanyaggal illusztrálva — „Halottlátás, életlátás” címmel közli a ha- lottlátó-vitákon elhangzotl véleményeket. Mindez hoz­zájárult ahhoz. hogy — amint egy tápéi parasztasz- szony megfogalmazta — „mögismerjük az igazságot”... A folyóirat — ezzel is je­lezve, hogy a Móricz cente­náriumot mennyire számon tartja — Jócsik Lajos 'cikké­vel a , nagy író emlékének tiszteleg, aki 48 esztendővel ezelőtt a legnagyobb jövő­jű magyar várost sejtette Miskolcban. Örömmel olvas­tuk Baráth Lajos uj regényé­nek „A szörnyeteg”-nek első részletét. (A regény értékelé­sére a későbbiekben vissza­térünk.) Terjedelemben nem nagy helyet foglal el. de an­nál nagyobb izgalmat kelt — gondolom nemcsak szakmai körökben — Kaiácsondi Im­re jegyzete, aki „Fölösleges-e a mozgalom?” címmel a munkásszínjátszók országos találkozóján elhangzott véle­ményeket foglalja össze. Kárpáti Béla, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két elhatározás című filmjéről írt, Lagzi István „Magyar Balázs József: Szeretők és szerelmesek Van Balázs József rakéta­szerűén felröppenő pályafu­tásában valami rendhagyó és izgalmas. S ez nem más, mint maga a tény: nem egé­szen három éven belül négy könyve jelent meg, nevét egyszerre tanulta meg a kri­tika és a közvélemény. Fel­vetődhet persze — s joggal! — a kérdés, hogy mi rend­hagyó van abban, ha egy te­hetséges fiatal prózaíró ír és a könyvei meg is jelennek? Nos, a magyar könyvkiadás lassú sodrású vizeit ismerve a, kérdés nem is olyan in­dokolatlan ... Bárhogy is nézzük, ez a „berobbanás” az irodalomba csak úgy képzel­hető el. hogy Balázs József már „készen” volt, amikor az első írása: a Koportos mégjelent (a Forrásban). A kritikának egyszerűen nem volt ideje méricskélni, hogy van-e, vagy nincs „előrelé­pés” az egyes kötetek között. A tények — sajnos — azt igazolják, hogy nincs is mit mérnie, mert a sorrendben negyedikként megjelent kö­tet: a Szeretők és szerelme­sek c. erős visszaesést je­lent a szerző saját színvo­nalához képest. Ám rögtön megszűnik ez a zavar, ha nem fogadjuk el a megjelenés sorrendjét és a Szeretők és szerelmeseket ko­rábban íródottnak vesszük! Akkor ugyanis rögtön iga­zolható a sztereotip állítás, miszerint az epikában is előbb az önéletrajzi foganta- tású élmények „dobódnak ki”, fogalmazódnak meg! A Szeretők és szerelmesek ugyanis Balázs József legki­dolgozatlanabb, legnyerseb- ben fogalmazott regénye. Mint, amikor valaki még csupán keresi a témáját és hozzá a formát. Maga a fül­szöveg is ezt a — mondjuk ki — naiv szemléletet de­monstrálja. Teljesen indoko­latlannak érezzük, hogy ez a derék munkásember: Kalen- da József miért keveredik gyilkosságba, egy félig ki­hűlt, alig szerelem miatt? A regény háromnegyed része éppen azt akarja elhitetni velünk, hogy ezeknek az em­bereknek sokkal fontosabb a munka, mint a nő?, hogy energiájuk egy részét éppen az köti le, hogy valahogy el­viseljék a körülményeket, amelyek alig-alig változtat­hatnak; hogy érzelmi életük erősen redukált és beszűkült. A szerelem, mint szenve­dély, mint cselekvést moti­váló érzelem nagyon is fon­tos és valóságos eleme az életünknek. Csakhogy Balázs József ebben a regényben —• hiába a slágereim — nem tudja elhitetni, hogy hőseit ez a szenvedély mozgatja. Legfeljebb a mellékszerep­lőt, a „fiút.”, aki acsarkodó irigykedéssel látja, hogy a megkívánt nőt egyszerűen „lecsapja” a kezéről sikere­sebb társa. Ű azonban pasz- sziv marad, s a nem éppen dicsérendő ajtólopás ügybe .keveredik bele. Nos. ha van még erős hiányérzetünk a regényt olvasván, akkor az éppen ez: ennek a cselek­ményszálnak a gondosabb ki­munkálása. Megértjük Balázs Józsefet, sőt egyet is értünk vele, amikor a mai Tiborcok pártján állva elnézőbb velük, mint a cinikus és korrupt vezetőikkel szemben. Csak­hogy éppen azért kellene ár­nyaltabban motiválnia és tartózkodnia a sommás ítél­kezéstől ! A nyomtató lónak nem szokták bekötni a száját, ez igaz. De Balázs regényében ezek a nyomtató lovak már jóllakottak: felépült a villá­juk, présházuk stb.. emberi mértékkel mérve irracionális a mohóságuk. Kik ezek az emberek? Hogyan szerzik és őrzik meg a bizalmat a kis­városban, ahol mindenki szél- tében-hosszában beszéli vi­selt dolgaikat? Balázs beéri néhány suta párbeszéddel, replikával. Kár, mert ez sok­kal izgalmasabb lenne, mint a két sután elkötött szerelmi szál. De talán nem is szük­séges tovább taglalni a cse­lekménybonyolítás, vagy a jellemábrázolás hézagait, ügyetlenségeit. Ügy rossz ez a regény, ahogy van. A szer­ző (még?) nem birtokolja az ábrázolt anyagot, nem tud fölényesen bánni vele. Ami azért meglepő, mert a másik két regényében: az 1975-ben megjelent Magyarokban és az 1977-ben megjelent Az ár­tatlanban éppen az imponáló élet- és emberismerettel bű­völi el az olvasót. Holott mindkettő cselekménye a szerző születése idején ját­szódik: a második világhá­ború idején.' amiről Balázs Józsefnek élménye eleve nem lehet. Mégis tárgyias, pontos és szuggeszlív az a kép, ame­lyet az oktalanul háborúba terelt emberi sorsokról mond. (Szépirodalmi Kiadó.) Horpácsi Sándor emlékek a przemysli vár­ban” című publikációját ad­ja közre. A Sarlóról és a cseh­szlovákiai haladó mozgal­makról dr. Nagyidai Ernő tanulmányrészletét közli a lap. További publikációk: Dobossy László „A valóság igézete”; Szentmihályi Szabó Péter „Swift és a Gulliver”; Morvay Zsuzsanna „Líra és groteszk Kiss Anna költésze­tében”; B. Juhász Erzsébet „Arcképvázlat Balázs József­ről”; Szkárosi Endre „Sárán- di József és Apáti Miklós verseiről” Gazdag a folyóirat versro­vata. (Kalász László. Apáti Miklós. Benke László. Her- vay Gizella, Bodnár István. Székely Dezső Sárándi Jó­zsef, Borbély János) és igé­nyesek a grafikák: Feledy Gyula, Bognár Árpád. Bizonyára sokan és szívesen olvassák Szabados Gábor iro­dalmi paródiáit, melyeket Feledy Gyula groteszk rajzai egészítenek ki. Gy— Volgograd új arculata Kidolgozták Volgograd hosszú távú városfejlesztési tervét. A lakónegyedeket úgy helyezik el. hogy a lehető legközelebb legyenek a mun­kahelyekhez és az üdülőzó­nákhoz. valamint a kulturá­lis-szolgáltató központokhoz. Ma a város 75 kilométeren át húzódik a Volga menten. Az új terv szerint a város nem hosszirányban, hanem kissé széliében — nyugat felé terjeszkedik tovább. A Volga. part gránitba öltözik A zöld­övezetek területe több mint kétszer nagyobb lesz. A Vol­ga bal partján — akárcsak a Carica. a Mecsotka és a Vis- nyeva folyók árterületén is, — új üdülőzónák, parkok é* kertek kapnak helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents