Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
1979, január 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 kell őket A „válási árvák” Okosan szeretni ' Szomorú statisztikát tett közzé a Magyar Jogász Szövetség családjogi tudományos bizottsága: hazánkban évente ezerrel nő a válások száma, s ezt az emelkedést úgy tűnik, lehetetlen megállítani. Beszédes számok tanúskodnak erről: az 1960. évihez képest a válások száma 63,76 százalékkal emelkedett, és tavaly meghaladta a 28 ezret! A szakemberek azt is feltárták, hogy napjainkban a házasságok 30 százaléka (!) bontóperrel végződik, és hogy a válások csupán az elmúlt évtizedben mintegy negyedmillió kiskorú gyermeket érintettek. Ha Bánk bán, a nagyúr annak idején így kiálthatott fel: „Nincs a teremtésben vesztes,- csak én!” — mit mondjanak vajon az elromlott házasságok legfőbb áldozatai : a gyerekek, a válási árvák V! A válások számának 1960. óta „elért” 63,76 százalékos emelkedését messze meghaladta ugyanis a válási árvák számának növekedése: 98,99 százalékos volt, ha csak a felbontott házasságból született 1 gyermekeket tekintjük. Nyilvánvaló azonban, hogy a válófelek első házasságából hozott gyermek is megsínyli a család újabb szétesését. A kívülálló azt hihetne, hogy a gyermek, különösen a több gyermek, mindennél erősebb összetartó kapocs a szülők között. Mit mond ezzel szemben a válóperes bíró? „A kiskorú gyermek amilyen mértékben összetartja a házasfeleket, ugyanolyan mértékben szét is szakíthatja őket.” Válóperi tárgyalásokon gyakori, hogy az anya ezzel kezdi mondanivalóját-: „A házasságunk az első (vagy a második) gyermek születése utón kezdett elromlani ... ” A statisztika is erről tanúskodik: Míg a gyermektelen házasfelek, válásának a száma az elmúlt 18 évben 22,9 százalékkal emelkedett, addig az egy gyermekeseké 85,3-mal, a két gyermekeseké 137,Síel (!), a három gyermekeseké 66,39-el, a négy vagy többi gyermekeseké 67,51 százalékkal volt magasabb ... „Válási árva”: a kifejezést nem a stílű,smüvészet, sem a hatásvadászat, hanem az élet szülte, s az esetek többségében szomorú gyerekkort, egy életen át viselt lelki sérüléseket takar. Milyen káros hatások, sé- • rülések érhetik az elvált szülők gyermekeit? Sokfélék, a válás okaitól, körülményeitől, a szülők műveltségi szintjétől, pedagógiai érzékétől, nem ritkán anyagi helyzetétől és a gyermek érzelmi életétől függően. Szociológiai felmérések tanúsága szerint a gyermekek a válás i után többnyire az anyánál maradnak. Jól példázzák ezt az alábbi adatok: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1976-ban 1852 házasságot felbontó ítélet született, s ebből 679 esetben kelleti a gyermekek elhelyezéséről dönteni; az anj^a gondozásában maradtak a gyermekek 593, az apánál 81, harmadik személynél pedig 5 esetben. Nos, az elvált szülők sajnálatosan ritka esetben tudják biztosítani gyermekük harmonikus nevelését! Ellenkezőleg: a gyermeket is felhasználják egymás iránti negatív érzelmeik kimutatásához, levezetéséhez. Vegyük azt a — látszólag jobbik — esetet, amikor a volt házasfelek egyrpást túllicitálva „versengenek” gyermekük — vagy gyermekeik — ragaszkodásáért, szerete- téért. Különösen a magukra maradt anyákra jellemző az a kritikátlan majomszeretet, korlátlan elnézés, és — olykor minden józan mértéket meghaladó :— anyagi gondoskodás, amivel felbomlott házasságuk gyümölcsét körülveszik. Hogy miért kóros ez? Mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazok a szülők, akik- semmilyen áldozattól — túlóráktól, másodállástól. „maszekolástól” — nem riadnak vissza, ha gyermekük testi jólétéről, anyagi gondozásáról van szó, szemernyi gondot sem fordítanak szemükfényének men- tálhigiéniájárá, s nem veszik észre érzelmi élete, személyisége torzulásait. Az egyik fővárosi lakótelep általános iskolájában így panaszkodik a pedagógus: „Elképesztő megfigyelni, milyen primitív módsze- kkel harcolnak gyermekük egyel ért” az elvált asszo- > nyok, a magukra maradt anyák. Van olyan tapítvádod, a háború alatt Máltán szolgáltam, és nem volt lehetőségein elkölteni a magas zsoldot. — Ez az! — mondtam. — Amikor már erősen álltái a lábadon, eljött az idő, hogy megbosszuld a rajtad esett sérelmet? — Még eszembe sem jutott — jegyezte meg. — Miért? Én a te helyedben elszámoltam volnak azokkal a csibészekkel. — Hót mi rosszát tettek? Egyszerűen egy ökörre akadtak, tehát alaposan lenyúzták a bőrét1. — Helyes. De gazemberség volt. — ismételtem véleményemet. — Egyedül az én hibám volt. hogy hagytam, hogy íiá- szedienek. Ahelyett, hogy meghfi’lgattam vblna az idősebbek tanácsát, étvágyam támadt a magas haszonra. Ügy ugrottam ebbe az üzletbe, mint az úszni nem tudó ember a mély vízbe Nincs tehát abba semmi csodálatos, hogy hamar megkaptam a leckét. Hogy drágán megfizettem érte? Az is az én bű- nöni. — Hallatlan, amit mondasz. — Nem. Tlven a pénzvilág uralkodó joga. Ott örök háború folyik. Milyen szépen mondta a jogi professzor: „bellum omnes contra omnium”. Aki nem tud győzni, le- győzöttnek kell lennie. De az idő távlatából nézve a dolgokat, hálásnak kellene lennem annak a két csibésznek. — Miért? — Mindenekelőtt a leckéért. Másodszor, ha ők valóban becsületes emberek lettek volna, a mai napig csak az a London melletti kis mosodám lenne. Sokat dolgoznék, s ki tudja, hogy megengedhet ném-e magamnak, hogy hazámba utazzak és megvendégedhetném-e Szczecinben a lengyel újsóg- ságíró-csillagot? De az biztos, hogy nem lenne Merce- desem. — De... — elkezdtem, de nem fejeztem be gondolatomat. MacAreck azonban megértette, mit akartam mondani. — Még egyszer ismétlem, soha nem voltam büntetve, és úgy vélem, soha nem állok. mint vádlott, bíróság elölt. Nektek it1 vízözön előtti fogalmatok van sok mindenről. Nem volt kedvem vitatkozni a barátommal, hiszen úgysem értettünk volna szól egymással, így hát beszélgenyom, 11 éves. 74 kilós, túl- táplált kislány, akinek kórházi takarítónő édesanyja sarkantyús, tüsarkú csizmát, fehér antilop-cipővel egybeépített műkorcsolyát és mohair kardigánt vásárolt a születésnapjára. Jobban telte volna pedig. ha.ezt a pénzt magára költi vagy a kislány korrepetálására fordítja.” A válás utáni káros hatások másik megnyilvánulása az, amikor a gondozó szülő a másik szülő —. s mégin- kább annak új családja — ellen neveli a gyermeket. Talán ezzel okozza az anya, vagy az apa a gyermek személyiségének fejlődésében a legnagyobb kárt, a legsúlyosabb torzulást. Milyen érzelemvilága lesz vajon annak a gyereknek, aki az apját csal? „gazembernek”, féltestvéreit • pedig „fattyáknak” hallja emlegetni édesanyjától? Kit tiszteljen még az életben az a serdülő, akinek elvált anyjára tíz becsületsértési perhez elegendő mocskot, rágalmat szórnak gondozásával megbízott apai nagyszülei?! A tartásdíj iránti keresetek, a láthatási perek, a gyermekelhelyezés körüli meg-megújuló bírósági procedúrák magas száma arra mutat: keveset tettünk — vagy csak nem volt foganatja? — a kulturált válásokért és a válás utáni kapcsolatok normalizálásáért. Pedig az ár, amit fizetünk .ezért, óriási': gyermekeink lelki békéje, kedélyállapota. Nem lenne valósághű a kép, ha elhallgatnánk, hogy a társadalom megkülönböztetett figyelemmel, maximális gondoskodással övezi a gyermekét egyedül nevelő szülőt. Ez is közrejátszik bizonyára abban, hogy nem minden elvált szülő gyermekét kell állami gondozásba venni, „elparentálni”. Szinte minden munkahelyen találni férfi módra helytálló anyákat, akik egyedül is igazi otthont képesek nyújtani gyermeküknek, vagy áldozatkész apákat, akik igyekeznek az anyát is pótolni fiuknak, lányuknak. Egyel azonban tudni kell: az elvált szülők gyermeke sebet kapott, sérülékenyebb, mint a többi. Törődni is másképpen kell hát vele! \ Nyíri Éva lésünket más témára tereltem. — Valid be, Henio, hogy mennyit fizettél rá arra a mosodára. — Egy fillért sem. — Hogyhogy? Hiszen az előbb hangsúlyoztad, hogy az affér elvitte a végkielégítési összegedet és a megtakarított pénzedet. — Igaz. De később ezek az urak voltak olyan udvariasak, hogy nem csak a teljes összeget térítették meg, hanem még meg is tetézték. — Jó szívből? — Nos, nem teljesen — mosolygott a barátom. — Okosabbak voltak, mint én Londonban. Akkor még az utolsó fontomért is kész voltam ellenük harcolni. Ök már más körülfnények között, gyorsan kifizettek engem, hogy ne vigyem bíróság elé az ügyet. — Tehát megbosszultad a sérelmedet! — Nem. Nem gondoltam bosszúra, hanem csak elvesztett pénzem visszaszerzésére. —.Londonban? — Nem. Vancouverben. — Beszélj érthetően. — Mert mindig félbesza- kttsz — mondta Henryk és tele töltötte a noharakat az arany színű itallal. (Folytatjuk) Solymárról a bútoriparnak A Pilisvölgye Mgtsz solymári fűrész- és furnírüzemeben mintegy másfél millió négyzetméter réteg!emezt készítenek évente, a hazai bútoriparnak. A képen: Koséin Istvánná iisz- szevarrja a furnirlcmezcket. Sokan értetlenül tárnák s/.ót kezüket, hiszen ki hallott már olyat, hogy ingyen tárolják a terményt, miközben szép összeget kaphatnának érte. Ráadásul 175 vagont, és nyolc hónapon át. Es ha valaki még ezt mondaná ra, hogy ez bőven megéri, kifizetődő, könnyen kinevetnék. És mindezek ellenére a hernádnémeti Her- nád völgye Termelőszövetkezet hat millió forint értékben tárol sörórpát, amelyet a gyár csak májusban vesz meg. Első hallásra tényleg teljesen értelmetlen vállalkozás ez, hiszen a szövetkezet semmilyen pénzügyi ösztönzést nem kap a tárolásért, a késleltetett eladásért. Viszont olyan dolgot kap a szívességért cserébe, amely meghatározza a gazdaság állattenyésztését. Elsőséget a melléktermékek megvételében. Így az 550 vagon sörár- páí termelő szövetkezet 450 vagon sörtörkölyt, s maláta- csírát vásárol vissza. Az ipari melléktermék egyik legkitűnőbb, de főleg legolcsóbb takarmányunk. Járásaink a járásbíróságokon Gtidik és remények Eieléityben „A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét. . . védik a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak a megtartására" — ezek a márványtáblára írott sorok fogadják a megyei bíróság épületébe belépőt Ha így kiírva nincs is, ennek szellemében dolgoznak megyénk járásbíróságai is. A közeli napokban az Edelényi Járásbíróságon jártunk, sorozatunkban ezúttal az itt zajló „életet’’ villantjuk fel. Kihűlt kapcsolatok A családi otthonok, a családi életek kihűlő érzelmeiről, a szétszakadó kapcsolatokról a már korábban meglátogatott és bemutatott járásbíróságokon mindig első helyen hallottunk. Nem volt ez másképpen Edelény- ben sem. Az okok között itt is első helyen tartják számon az italozó életmódot. A járásbíróság elnöke, dr. Orbán Dezső: — Az ipart a mi vidékünkön legrégebbtől és leginkább a bányászat határozza meg. És, közismert, hogy a bányászoknak kijár egy-két féldeci, a korsó sör. Ez nem is lenne baj, dé vannak, akik nem ismerik a határt. Ebből pedig mi következik? Az iszákosság az otthonokban durva, tettleges magatartáshoz. a házastársi viszony elhidegüléséhez vezet. Ezzel nem akarom azt mondani. hogy csak a bányászok körében tapasztalható ez a jelenség. Általánosságban is így van. Ez derült ki a bontóperekből. Hogy pedig sok családban a névleges együtt - élés ugyan megvan, de az apa nem gondoskodik a családról, nem ad pénzt: azt a gyermektartási perek bizonyítják. Kabdebon Péter és Suszter János — mindketten1 ]!) érc járnak ülnökként a járásbíróságra — így vélekedik: — Nincsenek tekintettel a” emberek egymás Gyengeségeire, nem elnézőek, egyre kevesebb a türe'em. Azzá’ hogv a feleség is do'eozif- megszűnt nz asszonvok fakanálhoz kötöttsége. Könnveb' a szakítás, kevesebb a híré' A iár-Sci-.’rnsne az elmúl1 évben 782 polgári nerec ügyet* tárgyalt. Ebből ÍR? bontóper volt. 284 pedig gvermektartási kereset. Utóbbiból 223 esetben házasságból született gyermek eltartásához kértek bírósági segítséget. Fejjel és ököllel Míg a polgári perek száma az eimult esztendöoen 122-vel csökkent, addig a büntetőügyeké 52-vel növekedett. A szám hallatan dr. Szolyák Ferenc, a megyei bíróság elnökhelyettese közbe- bóiint: átlagosan ez jellemző az egész megyére ... Es itt emlékezetembe idé- ződik egy, vonaton elhallott beszélgetés. Két fiatal fiú, imigyen társalgóit: — Mi ment szombaton este? — A presszóban lógtunk, a szokásos társasággal. . . csak betévedt néhány idegen krapek, oszt’ elkezdtek pyá- pickodni... — Ettől van a szemed bedagadva? — Nem pofon, haver... Nekem jött az egyik gyerek, oszt’ lefejeltem. .. elterült mint egy béka ... Ez az „eszmecsere” keveredik most a járásbíróság elnökének a szavaival, aki éppen arról beszél, hogy az erőszakos cselekmények között sok a súlyos testi sértés. Jellemző az orrcsonttörés; hogy belefejelnek egymásba. Es „természetesen” itt sem hanyagolják el az öklöt, i A verekedéseknek és a garázdaságoknak errefelé is a vendéglátóhelyek a y,melegágyai”. Józsi bácsi nem csügged Edelényi látogatásunk alkalmat adott olyan ember megszólaltatására. aki — bár a haragos, perré kövült emberi kapcsolatok minden lehetséges megnyilvánulásával találkozott — mégis optimista és csüggedés nélkül, sőt szeretettel beszél a já- ásban élőkről, ügyfeleiről. Dezső Józsefet, a járásbíróság végrehajtóját zilizt otthonában kerestük fel. ágyhoz kötötte ugyanis a betegség: de főien a szigorú orvosi utasítás. Így beszélt: — Hogy mit tartok az e tájon élőkről? Mindent ami szép. ami jó... Legfeljebb a különböző intelligencia miatt adódnak kisebb botlások, de hát ez máshol is igy van. Én a foglalkozásomat, az irodán kívülit, szórakozásnak tartom; mindenütt el lehel érni eredményt, ha emberségesen közeledünk az emberekhez. A mi foglalkozásunkat nem tartják rokonszenvesnek. Az a hiedelem: a végrehajtó mindent elvisz, még a párnát is a lejek alól. Hát én negyven év alatt vissza már vittem párnál, de el még soha ... hányszor dicsekszem is az elnök kartácsnak... Ez emberi gyarlóság, de örömet szerez, ha embereket összebékithetek. ha haragos kapcsolatokat békéssé oldhatok ... Józsi bácsi minden bizonynyal az ország egyik legrégibb. ma is aktív igazságügyi' dolgozója. Hetvenhat éves, az Edelényi Járásbíróságon 1947. október 6-tól dolgozik, mint végrehajtó. Járás és bíróság Munka meg van bőven ezen a járásbíróságon is. Csak végrehajtási ügyből is 1085, a közjegyzőnek meg ennél is — százzal — több jutott. A peres es a peren kívüli, a végrehajtói és a közjegyzői teendőket összevéve: 4054 ügy címződött az elmúlt évben az Edelényi Járásbíróságra... A működésnek heiytadó műemléképületbe, az edelényi kastélyba. Az elhelyezés itt, mint mondják most, nem is nevezhető korszerűnek. Persze, jól emlékszünk még rá, hogy egy fél évvel ezelőtt még egészen más -problémával köszöntöttek rá itt az idegenre: a létszámhiánynyal .. Dr. Tímár László, a megyei bíróság elnökhelyettese: — Évek óta arra kényszerültünk, hogy átmeneti megoldásokkal enyhítsük a járásbíróság gondjait. Éveken át üresen maradt például két polgári bírói hely. Az elmúlt évben is bírói kirendelésekkel segítettük itt az igazságszolgáltatást; ezzel egyidöben szorgalmaztuk fiatal bírák ideirányítá- sát. Ügy tehát söhá nem volt, hogy ne lett vslna polgári bíró Edelényben, a büntetőügyekben pedig az elmúlt évben is időszerű volt az ítélkezés. Ugyanakkor a közjegyzői állást jelenleg is csak nyugdíjassal tudjuk betölteni... Mindezek ellenére, akik ott dolgoztak az elmúlt esztendő- íren, mindent megtettek azért, hogy a legsürgősebb ügyekben bírói döntés szülessen. Tcnagy József v
