Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGVET BTZOTTSÄGÄNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 17. szám Ära: 1 forint Vasárnap, 1979. január 21. Az első idei zárszámadás fiz SÉÍÉif! Stílül» Tsz felkészül a lappi feladatokra Tegnap, január 20-án, szombaton délelőtt Edelény- ben tartották meg megyénk idei első termelőszövetkezeti zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését. A hosszú évek óta eredményesen gazdálko­dó, egyenletesen fejlődő Al­kotmány Termelőszövetkezet tagsága értékelte elmúlt évi munkáját, s határozta meg az idei feladatokat. A hét település határában, több mint 6000 hektárt művelő tsz nagy eseményén részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Józsa Imre, az Edelé- nyi járási Pártbizottság el­ső titkára, Fejes László, a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr. Németh Pál, a TE- SZÖV titkára és dr. Vodilla Barna, a járási hivatal ve­zetője. Slezsák Józsefnek, a párt­vezetőség titkárának meg­nyitója után Hartman Bá­lint, az Alkotmány Tsz el­nöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Egy nehéz, de eredményes esztendő mun­káját értékelte előremutató- an, a gondokat, hibákat is feltárva. a tennivalókat meghatározva. Az elmúlt év eredményes munkáját bizonyítja, hogy a mostoha adottságok, a ked­vezőtlen időjárás ellenére 9 százalékkal növelték a kö­zös gazdaság termelési érté­két, s 13,8 százalékkal az árbevételt. Az összes terme­lési érték meghaladta a' 116 millió forintot. Búzából több mint ezer hektáron 36,1 mázsás, kukoricából 500 hek­táron 40 mázsás, burgonyá­ból 200 hektáron — az ár­vízpusztította ,táblát leszá­mítva — 250 mázsás átlag­termést sikerült elérniük. Az állattenyésztés eredményter­vét csaknem megháromszo­rozták. A több mint ötszá­zas tehenészetben például 216 literrel nőtt az egy te­hénre jutó tejtermelés. Meghatározó volt az el­múlt évben a gépesítés dol­gozóinak jó munkája s je­lentősek voltak megtakarítá­saik. T—100-as erőgépeik például egy normál-hektár­nyi munka költségét 242-ről 199 forintra csökkentették. Az értékelés kiemelte a szocialista munkaverseny je­lentőségét. a szocialista bri­gádok 170 tagjának példa­mutatását. A vezetőség beszámolója ágazatonként, konkrétan fel­tárta a gondokat, az elkö­vetett hibákat s meghatá­rozta a tennivalókat, az idei nagyobb feladatok teljesíté­sének előfeltételeit is. Kiss István, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette ezután a bizottság jelenté­sét, majd Gondos József fő­könyvelő a küldöttgyűlésen már megvitatott és elfoga­dott idei tervet terjesztette á tagság legmagasabb fóru­ma elé. A terv minden vo­natkozásban tükrözi a nép­' A megyei pártvezetés üd­vözletét és elismerését tol­mácsolta felszólalása elején az idei esztendő első zár­számadását tartó Alkotmány Tsz tagságának, majd az or­szág számvetéséről, az egész népgazdaság eredményeiről és feladatairól adott tájékoz­tatást. Az Alkotmány Tsz gazdálkodásának eredménye­it méltatva rámutatott, hogy fejlesztéseiket, beruházásai­kat a céltudatosság jellemzi. Ennek eredménye, hogy to­vább korszerűsödött gépállo­mányuk, az üzem műszaki­technikai színvonala. Mind­ez azt mutatja, hogy a ter­melőszövetkezet vezetése, tagsága hosszabb távra gon­dolkodik, jó gazdához mél­tóan, tudatosan felkészül a jövő feladataira. Kiemelten foglalkozott fel­szólalásában megyénk mező­gazdaságának elmúlt évi munkájával, s többek között elmondta, hogy mezőgazda- sági üzemeink termelési szerkezete egyre inkább iga­zodik a népgazdasági igé­nyekhez és a termőhelyi adottságokhoz. A megye me­zőgazdasága az országosan elért 3 százalékkal szemben 10 százalékkal növelte ter­melését, sajnos a költségek ezt meghaladóan nőttek. A növénytermesztés termésho­zamai egyes növényekből közelítenek az országos át­laghoz (burgonya, cukorré­pa), kalászosokból az előző évinél 17 százalékkal több gazdaság elvárásait. A meg­lévő eszközök maximális ki­használásával, messzemenő takarékossággal, a termelési költségek csökkentésével, a minőség javításával az ösz- szes termelési érték 147,5 millió forintra való növelé­sét irányozza elő. Az állat- tenyésztésben az egy tehénre jutó tejtermelést például 10 százalékkal kell növelni. Az új szálastakarmány-feldolgo­zó üzemnek 5,7 millió, a tej­üzemnek több mint 68 mil­lió forintos termelési értéket kell előállítania. A zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlés vitájában szót kért dr. Bodnár Ferenc elvtárs is. termést takarítottunk be, bú­zából elértük a 37 mázsás ^termésátlagot. Az állattenyésztésről szól­va rámutatott, hogy az or-t szágossal egyezően tovább javult a tenyésztői, termelői, illetve állategészségügyi mun­ka. A szarvasmarhalétszám fejlesztése terén azonban nem szűntek meg gondjaink. A tejtermelés elsősorban a szakosított telepeken sokat javult, elértük a 3000 literes fejési átlagot. Továbbra is gondjaink vannak azonban az állattenyésztés takar­mányellátásában és a takar­mány-felhasználásban. Kü­lön kiemelte, hogy a terme­lési költségek az indokoltnál magasabbak megyénk mező- gazdaságában. Dr. Bodnár Ferenc az idei .feladatokról szólva a követ­kezőket mondotta: — Az ez évi népgazdasági terv valóra váltása az ipari üzemektől, a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, egész népünktől komoly erő­feszítéseket követel. — A mezőgazdasági ter­melést országosan 3 száza­lékkal kell növelni. Me­gyénkben ettől dinamikusab­ban, hogy közelítsük az or­szágos átlagot. Az a kivána­lom, hogy ez a többterme­lés gazdaságosan előállított, jól értékesíthető, minőségi áruból történjék elsősorban. (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Bodnár Ferenc felszólalása A megye első idei zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésének elnöksége Idézet o község helytörténetéből: „Korcsa a Bodrogköz legrégibb településeinek egyike. 1136-ban találkozunk a nevével először, ami­kor III. Orbán pápa a kereszteslovagok ma­gyarországi házait, köztük Korcsát, a saját fennhatósága alá helyezi. Ettől kezdve egyre sűrűbben bukkan fel Korcsa neve a korabeli írásokban. A falu határának nagy részén év­századokon keresztül a földesurak osztozkod­tak. Határa 4333 hektár, lakóinak száma a legújabb adatok szerint 2293 fő. Termelőszö­vetkezete 1949-ben aiakult. 1974 őszétől Karos és Pácin község határát is műveli, miután ezeknek b községeknek a termelőszövetkezete (Új Tavasz és Dimitrov) egyesült a Dózsa Ter­melőszövetkezettel. Lakosai magyar anyanyel­vűek.*' (Képriport a 10. oldalon.) A kazincbarcikai munkásörök Elnyerték a területi parancsnokság legjobb egysége megtisztelő cimet Átnyújtották a kitüntetéseket Tegnap, január 20-án, szom­baton, több munkásőregysé- günk tartotta meg ünepél.ves évzáró-évnyitó állománygyű­lését. Ezek sorúból kiemelke­dett. megyénk első szocialista városa, Kazincbarcika mun­kásőreinek ünnepi számveté­se, melyet délután 2 órai kezdettel az Egressy Béni vá­rosi Művelődési Ház színház- termében rendeztek meg ..... A z ünnepi egységgyűlésen részt vett és az .elnökségben foglalt helvet Vjszló Imre, az MSZMP Közponii Bizottságá­nak munkatársa, Bartha Gyu­la, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese; Újhelyi Tibor, a Borsod me­gyei Pártbizottság titkára; dr. Kállai László, a Munkásőrség megyei parancsnoka; dr. Vé­kony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első tit­kára és Takács István, a vá­rosi tanács elnöke. Jelen vol­tak továbbá a város politikai, gazdasági és társadalmi szer­vezeteinek, valamint a szom­szédos járások , pártbizottsá­gainak és a társ fegyveres testületeknek képviselői, s a munkásőrök hozzátartozói is. A Himnusz és egy szavalat elhangzása után Géczi István, a városi . pártbizottság cso­portvezetője köszöntötte az •ünnepség résztvevőit, majd Holló László, a Munkásőrség városi parancsnoka számolt be a kazincbarcikai munkás­örök 1979. évi munkájáról. Többek között vázolta a har­ci és politikai kiképzés, a szo­cialista versenymozgalom, az állományépítés eredményeit, a. szolgálat ellátásának ta­pasztalatait,. i,7. egység fegyel­mét, és morális állapotát. Be­számolójában utalt a törté­nelmi elődök példamutató helytállására, a felszabadító Vörös Hadsereg elévülhetet­len érdemeire, majd így foly­tatta: — Személyi állományunk a dicső elődök nyomdokain ha­ladva. egyre magasabb szin­ten teljesíti önként vállalt fontos pártmegbízatását,-a szo­cialista társadalom, a népha­talom fegyveres védelmét. Hangsúlyozta, hogy munkás- őreink nap mint nap terjesz­tik, népszerűsítik és védel­mezik pártunk politikáját, s példát mutatnak munkatár­saiknak a termelőmunkában, a munkahelyeiken is. Mind- annyian elsajátították a kor­szerű harci technika kezelé­sét, s bármely pillanatban készen állnak szocialista vív­mányaink, békés alkotó mun­kánk védelmére. Ezt követően a városi párt­végrehajtóbizottság és a Mun­kásőrség megyei parancsnok-: ságának útmutatásai alapján ismertette a személyi állo­mány ez évi feladatait. A beszámoló elhangzása után a Munkásőrség megyei parancsnoksága nevében dr. Kállai László elvtárs köszön­tötte Kazincbarcika munkás­őreit. Bejelentette, hogy a megyei parancsnokság az ér­tékeléssel egyetért. Kazinc­barcika-Munkásőrségének pa­(Folytatás a 2. oldalon) Vasúti kerékpárok Az országban egyedül a BIGÉI’ C-gyáregységében gyártanak vasúti kerékpárokat. A győri Rába Gépgyár és a budapesti Ganz-gyár által gyártott vasúti teher- és személykocsik, valamint motorvonatok és villany- mozdonyok kerekei Diósgyőrből származnak. A DlGÉi’ ebből a termékből kiterjedt exporttevékenységet folytat a szocialista és a tőkés államokkal egyaránt

Next

/
Thumbnails
Contents